Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-03 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! $ XÖGRÚDI Népujsá AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM 95. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. DECEMBER 3. Jól ha'ad a gyümölcsfatelepítés Salgótarjánban Salgótarján város fásítási­és gyümölcstelepítési terve $ teljesítése érdekében a na­pokban jelentős lépéseket tet­tek a Hazafias Népfront kez­deményezésére a dolgozók. Mintegy 10 ezer tőből álló') málna telepítését fejezték bet Sziget-pusztán. Emellett öt; holdnyi területen 800 szilva-$ fát is ültetnek. A munkából a Hazafiast Népfront mellett tevékenyéül kivették részüket az iskoláké tanulói, valamint több lelkes a fásítás ügyét magáévá tevő$ társadalmi munkás is. A SALGÓTARJÁNI ÁLLAMI ÁRUHÁZ ÚJJÁALAKÍTOTT MŰSZAKI OSZTÁLYÁN A LEGUTÓBBI 10 NAP ALATT 50 RÁDIÓT VÁSÁROLTAK boooooeooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo-ooooooKKHXHMwoi a megyei békebizottság legutóbbi ülésén tiltakozott az atom- és hidrogén fegyverek gyártása ellen, meghatározta az őszi és téli feladatokat A megyei békebizottság november 28-i ülésén két fontos napirendi pont szere­pelt. Először Bokor János a megyei békebizottság titkára 'tartott tájékoztató előadást a nemzetközi helyzetről. — Az akkor elhangzott három rövid szó. „Békét a világnak” nem puszta óhaj­ként repült világgá, vala­mennyi ország jóakarattá embereihez — mondotta, — hanem a tényleges helyzet mélyreható, tudományos elemzése eredményeként szü­letett meg. Ezután arról beszélt a me­gyei békehizottság titkára, hogy az elmúlt egy év alatt bizonyossá vált, hogy a békekiáltvány, a békéért harcoló erők átfogó prog­ramja, mérföldkő a né­pek békeharca fellendü­lésének útján. Hogy 'az imperialista hatal­mak erőtlenek ahhoz, hogy gátat vessenek gyarmati rendszerük szétesésének. Részletesen foglalkozott az imperialistáknak az elmúlt hónapokban kifejtett agresz- szív próbálkozásaival . és konkrét (tényekkel támasztot­ta alá, hogy a béke erőinek miiként sikerült ezeket sorba meghiúsítani, összefüggésében mutatta meg az iraki, liba­noni, jordániaii, indonéziai és tajvani eseményeket. Azt, hogy milyen erők állnak a háborús provo­kációk hátterében és hogy a béketábor egyre növekvő ereje a népek aktív kiállása hogyan akadályozza meg ezeket a katonai kísérleteket. Ezekután a német kérdés­ről szólott. A Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nya terjedelmes emlékiratot juttatott el a világ hatvan országának kormányához, egyidejűleg Fehér könyvet adott ki, a Nyugat-Német kormány agresszív politikájá­ról. Mindkettő eredeti doku­mentumok alapján bizonyít­ja, hagy a Nyugat-Német fej­leményeik veszélyeztetik Euró­pa és az egész világ békéjét. A német kérdéssel kapcso­latban egyik legfrissebb és a gyakorlati megoldás szem­pontjából legjelentősebb esemény a Szovjetuniónak az a ja­vaslata, amelyben felhív­ja az amerikai, angol és francia kormányokat, hogy tegyék Nyugat-Ber- lint önálló politikai egy­séggé, demilitarizált vá­rossá. Az ülés második napirendi pontja a Nógrád megyei bé- kebizottság 1958-59 évi őszi­téli /időszaki feladattervének ismertetése és megvitatása volt. A munkaterv maga is leszögezi és a hozzászólások is azt állapították meg, hogy kezdve a megyei békebi­zottságtól, a járás és vá­rosi békebizottságok irá­nyító munkájában is visszaesés mutatkozott az elmúlt pár hónapban. Kellő irányítás hiányában azután a kevésbé öntevékeny békeaktívák nem kapcsolód­tak eléggé be a békemozga- lom további kiszélesítésébe, a választást előlkészítő gyűlé­seken, a békével kapcsolatos felvilágosító munkába. A munkaterviben sóik olyan feladat szerepel, amelyet a nri-gyei békebizotteág- -tagjai helyesnek és szükségesnek tartanak és el is fogadtak. Ha a jövőben mindezt a gya­korlatban valósítják meg: ha a kivitelben is ak­kora lesz a lelkesedés, mint a vállalásban és a vita során, akkor me­gyénk dolgozói a jövőben sokkal több útmutatást kapnak arra nézve, mi­kor, hogyan vehetik ki legsikeresebben a részü­ket a békéért folytatott küzdelemből. A megyei békebizottsági ülés résztvevői levelet intéz­A munkaverseny jelenlegi helyzetéről írni a szénmeden- eében nem könnyű feladat. Ahhoz, ugyan nem fér két­ség hogy él a verseny a dolgozóik között, a probléma azonban inkább a verseny- mozgalom mikéntjében kere­sendő. Nógrádban a munlka- vers'enyinék komoly hagyo­mányai vannak. Ez jutott kifejezésre akkor is, midőn az ellenforradalom után a nógrádi KlSZ-fiatalak — az országban elsőnek — újra életre hívták, a versenymoz­galmat. Igaz nem volt ébben az időben már sók-sok bü­rokrácia, külön versenyvál- lalés és egyebek, ám a dol­gozók mégis versenyezték, jobb eredményeket érve el, mint korábban. S e jó ered­mények forrása a dolgozók munkalendülete volt. Kezdetben a verseny érté­kelése üzemenként, aknán­ként változott. Később min­denütt egységesen áttértek a naponkénti értékelésre. Ek­kor még az értékelés _ a mennyiségi termelés után, vagy az előrehaladás tekin­tetbevételével történt. Azon­ban ez a forma sem volt megfelelő — bár hozzá tehetem a bányászok ezt szerették a legjobban — s ismét újabb értékelési forma született. Az új értékelés az iránykerese- tek figyelembevételével tör­tént. A versenytáblákra most már csak a dekáderedmé- nyek kerültek fel, s ez a forma használatos még mind a mai napig is. Ennyit az értékelésről, s megmondjuk őszintén ez a forma nem megfelelő. A dekád végén a műszákiak munkával túl van- nák terhelve, s nem csoda ha a verseny során elért eredményeik értékelésére csak 5—6 nap késéssel kerül sor. Ez viszont nem mozgósít a még jobb eredmények eléré­sére, a versenylendület to­vábbi fokozására. Bizony jó lenne ezen változtatni ám ezúttal úgy, hogy az érté­kelési forma dlslösohban a dolgozó /tetszését bírja. A második, s hozzátehetem súlyosabb probléma a helyen­ként fellelhető latolgatás. Az ellenforradalom után nem folyt vita arról, ki legyen a verseny gazdája, mert min­denki egységesen küzdött: jöjjön létre a munkaverseny. Az idő múlásával azonban helyemként a korábbi jó gya­korlattól eltérően ismét med­dő vitatkozások 'keletkeznek, . mondván a verseny gazdája a szakszervezet. S hogy ez így van, talán mi sem bizo­nyítja jobban mint a fenti példa, hogy a műszakiak a dekádzárás alkalmával leg­utolsónak tartják a verseny értékelését. Az tény, hogy a szakszervezet irányítja a versenyimozgalímat, de ez nem jelenti azt, hogy a töbfcíi szerveik, a gazdasági vezetés elzárkózzon a mozgalom elől. Legutóbb résztveititem egy értekezleten, ahol a jelen­lévők arról szóltak, hogy mi­csoda dolog az, hogy a tröszt kitűzött többezer forintod az üzem kiváló dolgozóinak s a versenyszafcasz véget ért, ám a jutalmat még mai napig sem kapták meg. Való igaz, hogy így van. Azonban el­követte a tröszt korábban azt a hibát, hogy jutalmat fizettek akkor is, ha az üzem­egység nem teljesítette fel­adatát. Most helyesen, fel­számolták ezt a helyzetet ugyan, de elfeledkeztek a dolgozók tájékoztatásáról, mert az történt, például Ménkesen, hogy három csa­pat teljesítette ugyan a fel­tek az Országos Béketanács- hoz, amelyben a megye ösz- szes békeharcosai nevében a legmesszebbmenő en támogat­ják a Szovjetunió javaslatát, az atom- és hidrogénfegyve­rek gyártásának örök időkre való beszüntetésére. És tilta­koznak a nyugati hatalmaik olyamirányú magatartása el­len, amellyel az atom és hid­rogén fegyvergyártás beszün­tetésének idejét egy évre akarják korlátozni. Támogat­ják a Szovjetuniónak azokat a javaslatait is, amelyek a váratlan támadások megelő­zését, elhárítását segítik elő. Tiltakozó gyűlések megyénkben A kisterenyei bányaüzem- minden háborús provokáció nél szombaton 450 dolgozó vett részt azon a gyűlésen, amelyen követelték az atom- és hidrogénfegyverek örök időkre való eltiltását. Egy­hangúlag támogatják a Szov­jetunió ilyenirányú javasla­tát és azokat a javaslatokat is, amelyeknek elfogadása eredményesebbé tehetné vá­ratlan támadások megelőzé­sét tárgyaló genfi szakértői értekezletet. A gyűlés résztvevői tilta­kozó levelet küldtek az Or­szágos Béketanácshoz, amely­ben erélyesen szót emelnek ellen. Tiltakozó gyűlést tartottak hétfőn a Salgótarjáni Kéz­műipari Vállalat dolgozói is A gyűlésen Sulyok elvtársnő, a városi békebizottság titkára beszámolót tartott a nemzet­közi helyzetről, utána a vál­lalat minden dolgozója alá­írta azt az Országos Béketa­nácshoz küldött táviratot, amelyben követelik az atom- és hidrogénfegyverek örök időkre való eltiltását és olyan biztonsági rendszer kidolgo­zását, amellyel meg lehet akadályozni a váratlan tá­madásokat. Megkezdődtek a tanácsalakuló ülések megyénkben is Pénteken és szombaton mintegy félszáz Nógrád me­gyei községben tartottak ala­kuló üléseket a tanácsok. A végrehajtó bizottság megvá­lasztása mellett megalakítot­ták a különböző állandó bi­zottságokat és kitűzték a decemberi tanácsülés napi­rendi pontját. Mátranovákon például nem­régiben elszökött az ivóvíz egy bányán kérészitől és így víz nélkül maradt a község egy része. Az új tanács egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a bányatröszt segítségével újra biztosítsák az ivóvizet. Erre a célra a község határában lévő egyik forrás vizét vezetik be a há­lózatba. Mátraszelén egy művelődési ház építését tervezik, s eh­hez társadalmi munka szer­vezéséről tárgyaltak az ala­kuló ülésen. Karancsalján az első összejövetelen az állandó bizottság mű­ködéséről tanácskoztak a tanácstagok, azt remél­ve, hogy az eddiginél na­gyobb segítséget adnak a községi tanács munkájá­hoz. Különösen sokan szóltak hoz­zá a mezőgazdasági állandó bizottság munkájával kapcso­latos kérdésekhez. Elhatá­rozták, hogy egyik legfonto­sabb feladatuknak a helyi Béke Tsz erősítését, fejlesz­tését tartják. Nagybátonyban szombaton este került sor a megválasz­tott tanácstagok alakuló gyűlésére. A tanács munká­jának jelentőségét elöljáró­ban Vala László méltatta. A Hazafias Népfront nevében Laun Ottó köszöntötte a ta­nácstagokat. Majd a tanács­ülés megkezdte munkáját. Választott egy díszelnöksé­get, felülvizsgálta a tanács­tagság mandátumait, majd megválasztották a Végre­hajtó Bizottságot. Ezután a tanácsülést fel­függesztették és a Végrehajt tó Bizottság megtartotta VB. ülését, amelynek egyik fő feladata volt, hogy meg­válassza maga közül a Vég­rehajtó Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és titkárát. Ezután került sor az ál­landó bizottságok kijelölésé­re és tagjainak megválasztá­sára. öt állandó bizottságot választottak: mezőgazdasági, pénzügyi, művelődési, köz­ségfejlesztési és egészség- ügyi. Az ünnepi tanácsülésen a tagság a szoros egységről, a tenniakarásról tett tanúbi­zonyságot, amelyet mutatott, hogy a következő tanács­ülésre megjelölt napirendi pontot elfogadták és az ülés előkészítésében már munkát vállaltak. Kijelölték az ország első hegyi személy- felvonó pályájának útját A Mátra északi oldalán ki­jelölitek az ország első hegyi személyfelvonó pályájának út­ját. A tervek szerint a szu- habutaá völgyáUomástól a galyatetői kilátótorony lábá­hoz érkező hegyállomásig több mint másfél kilométeres lesz az út. A körpályán kö­rülbelül 120 egyszemélyes ko­sarak közlekednek majd. A felvonó 357 méteres emelke­dőt tesz meg másodpercen­ként 1,5—1,9 méteres sebes­séggel. Az újrendszerű foly- tonmozgó körpályán a fel és leszállás menetközben törté­nik. Az ország első személyfel­vonó pályája üzembehelyezé­se után télen a síelők, nyá­ron a nagyszámú természet­barátok és kirándulók ké­nyelmét szolgálja majd. A bányászok versenyének néhány kérdéséről tételeiket, a többi azonban ^ nem, sőt az üzem sem és így a három kiváló csapat; nem kapott jutalmat. Hiány-; zott itt a felvilágosító szó. I Ahelyett, hogy bátran el- , mondták volna, hogy jutalom I csak akkor jár, ha az egész I üzem, az összes csapat tel-; jesíti tervét, ennek elmulasz-; tásával ma elégedetlenség született a kiváló teljesít­ményt nyújtó csapatokban. A jutalmazásnál azonban felvetődik még egy probléma. Az helyes, hogy jutalmaz­zák a legjobb eredményt el­érőkéit, de ez a jutalom le­gyen valóban jutalom. Jelen­leg a jutalom összege, ami­kor az üzearibe ér, 'annyira szétforgácsolódiík, hogy nagy összegnek számít ha már egy 15 tagú csapat 500 forintot kap. Az üzemvezetőnek ab­ban kétségkívül igaza van, hogy jutalmazza ne csak a fejtő, hanem az elővájó, fel­táró, fenntartó csapatokat, a szállítóikat íkülönJkülön és aknánként. Azonban jó lenne a jutalmazás jelenlegi for­máját felülvizsgálni, s a szét- forgácsolódást megszüntetni. Október 1-én indult meg a verseny legutóbb, amely november 7-Sg tartott. Ez volt a verseny első szaikasza, míg a második szakasz no­vember 7-től december 31-ig tart. A verseny során min­den üzemiben a dolgozók széleskörű bevonásával szü­letett meg a versenyvállalás. Az összesített vállalást újból ismertették a dolgozókkal, s csak ezután nyert végleges formát. A vállalás az üze­mek dolgozóinak adott sza­vát ' összegezte, amelynek teljesítése ezután 'becsüliet- belü üggyé vált. Az első szakasz már véget ért, az eredmények mindenki számá­ra ismertté váltak. S az eredmények láttán úgy lát­juk baj van az adott szó becsületével. Valamennyi üzem dolgozói arra tettek vállalást, hogy a minőségi tervüket nem 100, hanem 101 —105 százalékban teljesítik. Olyan vállalás nem volt, ahol a minőségi terv teljesítését csak 95 százalékra vállalták. S mily furcsa: 11 üzemegy­ség közül, csak egyedül a zagyvái üzemegység bányá­szai teljesítették 100 száza­lékra a minőségi tervet. Ismét a jutalmazáshoz té­rék vissza. Az első a mátra- nováki üzem lett. Ám sem itt, sem a második, vagy har­madik helyezésit elérő üzem dolgozói nem teljesítették a minőségi tervet. Pedig erre is tettek vállalást. Azonban pontok szerint történik a helyezések besorolása, s így természetes a több ezer forint jutaT.om kiiosztiásria került. Pe­dig mennyivel jobb lett vol­na ,'ha ezúttal kissé a meny- nyiségi termelés szorulna háttérbe, s az amúgyis sok reklamációt okozó minőség kerülne előtérbe. S hozzáte­hetem mindjárt, ugyanez a; helyzet a verseny második; szakaszában is. Most sem I lehet jó eredményt várni a I minőségi széntermelés terén. I Pedig jó lenne, ha végre a I bányászok versenyének ikö-1 zépporatj ában a minőség áll-; na. S végezetül jó lenne, ha I a fentiek figyelembevételével folynia a szénmedencében a szocialista munkaverseny. Ne legyen másod rendű kárjdés az eredmények értékelése. Ne sajnálják a felvilágosító szót, mert ezzel sok bosszúságot lehet megelőzni. S ami a leg­döntőbb: legyen a nógrádi bányászok adott szavának súlya. ; H. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents