Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-22 / 92. szám
1958. november 22. NOSRADI NlPÜlSAS Becsüljük meg jobban az államtól kapott lakásokat L akásprobléma most is van. Azonban ez már korántsem olyan, mint amilyen a Horthy-rendszerben volt. Az idősebb nemzedék közül ki ne emlékezne még arra, hogy Salgótarjánban, de a megye egész területén milyen lakásviszonyok között éltek a dolgozók. Hathét tagú családok laktak egy szoba-konyhás lakásban. Az akkori idők statisztikai adatai mutatják, hogy a Horthy- rendszerben egy 4X4-es lakóhelyiségre 4 fő esett. A salgótarjániak közül mindenki emlékszik arra, hogy a bánya-kolóniai épületekben 4 szobára jutott — azaz négy család — egy konyha, ahol az asszonyok megfőzhették az ebédet. Ezekért a lakásokért 16 pengőt kért az állam. Kimutatja a statisztika azt is, hogy a dolgozók havi fizetése 38 pengő volt ebben az időszakban, és ha a havi lakbért kifizette a munkás, bizony nem élt paradicsomi életet családjával a megmaradt összegből. És most szeretnék rátérni lényegében arra, amit már nagyon sok becsületes dolgozó elmondott nékünk. Miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy igen sok, a népi demokratikus rendben lakást kapott dolgozó nem becsüli az állam által felépített és a néki kiutalt lakást. Tűrhetetlen állapot, ami ezen a téren van egyes épülettömbén. Nagyon sok újonnan lakáshoz juttatott nem érdemli meg azt a lakást, amit megkapott, - mert nem gazda módjára él és lakik abban. Sokan úgy gondolják, hogy azt az állam építette — és attól függetlenül, hogy ő lakik benne, vigyázzon rá az állam. “lőttem van a Népi El- = lenórzési Bizottság jelentése a salgótarjáni lakóépületek állagáról. E jelentés alapján kialakul a kép arról, hogyan becsülik meg egyesek az áliam épületeit. Általában elmondhatjuk azt, hogy dolgozóink nagy része megbecsüli az államtól kapott lakását. Szépíti, csinosítja otthonát. Ez természetesnek is tűnik minden rend- és tisztaságszerető embernél. Mégis vannak olyanok, akik nem becsülik eléggé az állam épületeit, nem sokat adnak saját otthonuk tisztaságára. Sok épület, amelyet nem régen építettek, igen siralmas állapotban van. Szinte úgy néz ki, minthogyha egy évtizede építették volna. Sok új épületben a lépcsőház piszkos, rendetlen, a falak leverve és a lépcsők szélei letördelve. Ilyen állapot van a vásártéren épült házak egyikében a lakók és a házmester gondatlanságából. Sok helyen a falak össze vannak firkálva. Ha megpróbálják lemeszelni, azt a következő nap a ház gyermekei már újra össze firkálják. (Lásd a 48-as bérházat.) gén sok helyen megcsinálják azt a lakók, hogy fát vágnak a konyhában, és eltörik a betonlapot. Ezek uitán még ők tesznek panaszt, hogy a betonpadló rossz és ki kell javítani. Ugyanígy nem becsülik meg jó néhányan a fürdőszobák mozaiklapjait sem. A Killeer-féle bériházban például az egyes számú lakás zárjai hibásak. Ennek a lakásnak a parkettáit felszedték, s annak nagy része -szőrén-szálán eltűnt. Különösen „élenjárnak“ a szemetelés tekintetében a 74-es. számú bérház VI-os lépcsőházának egyes lakói, akik a lépcsőházat végig szórják hamuval. E házban többen nem tudják a fürdőkádat megkülönböztetni a szemétládától, s abba rakják a konyha szemetét. Lehetne még ilyen, és ezekhez hasonló példákat felhozni. Mit lelhet ebből tanulságként leszűrni? Azt, hogy egyes lalkó-k, akik évek hosszú során át alig vártáik, hogy szép új, tágas lakáshoz jussanak 'és amikor megkapták az államtól, nem tudják megbecsülni. Súlyos károkat okoznak nemtörődömségükkel, hanyag magatartásukkal! az államnak, a társadalomnak, a- népnek. A Társadalmi Szemle 1932- ben írta: „Magyarország lakosságának fele földes -pad- lójú szobában lakik és fertőzött viziet iszik. A lakóházak 78 százaléka sárból, vályogból, vagy fából készült. A lakosság 50 százaléka egy szobás lakásban lakik. Budapesten a lakások 75 százaléka fürdőszoba nélkül van....“ A pincelakások száma 1920- ban 5635, 1935-ben 10 209 volt. A lakásnak nem. alkalmas egy helységből álló lakások száma 1930-iban 19 700 vof.it. A hajléktalanok száma 19294je;n 85 000, 1930-ban 115 000. A hajléktalanok menhelyei „a népszá Hók” mindig zsúfoltak voltak. Igen sok munkás család kénytelen volt ágybérlet, ágyrajá- rót tartani, hogy a magas, keresetük 25-40 százalékát kitevő lakbéreket fizetni tudják. A salgótarjániaknak különösképpen nem kell ecseteld ni a város lakásproblémáját. Jól emlékeznek miég főképpen az idősebbek a volt vásártér mellett lévő házakra, ahol szűk lakásban heten, nyolcán és volt eset, hogy tizen is szorongtak, vaigy a volt Szilárdi udvar épületeiben embertelen körülmények között éltek a gazdasági cselédek. Ma már nincs olyan hogy embertelen módon kiteszik azt a dolgozót a lakásból, Becsüljük meg hát a társadalmi tulajdont, az államtól kapott lakást. Lépjünk fel az állam, a társadalom vagyona rongálói ellen, akik a nép államát fejőstehénnek gondolják. Az egyes házakban élő lakók sokat tehetnek a társadalmi tulajdon védelme érdekében. Természetesen e mellett a házmesternek elsőrendű kötelessége az ilyen lakók figyelmét felhívni az észlelt hiányosságokra. E zen túlmenően a tanácsi szerveinknek is erélyesebben kell fellépni azok ellen a notórius lakás és házrongálók ellen, akiknél még nem használ a felvilágosító szó. Nagyon sok dolgozó van olyan, aki megbecsülné az állam által adott lakást. S éppen ezért, ha nem használ a felvilágosító szó, úgy gondoljuk, adminisztratív eszközökkel is élhet a városi tanács. Úgy gondolom, hogy ez nem lesz népszerűtlen cselekedet a tanács részéről és ezzel egyetért minden becsületes dolgozó. Godó László A Szovjetunió egész területén megalakulnak „a kommunista munka brigádjai“ A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának hétéves népgazdasági tervirányelveirőll szóló tézisedre válaszul fellendül a Szovjetunióiban a munkaverseny, A versenymozgalom élén az ifjú kommunisták haladnak a lenini Komszomoil tagjai országszerte megalakítják „a kommunista munka brigádjait”. Az első ilyen brigád Moszkva rendező pályaudvarán alakúit. A kommunista munka brigádjának tagjai többek között kötelezettséget vállaltak, hogy termelési tervüket rendszeresen túlteljesítik és határidő előtt valósítják meg a hétéves terv feladatait. Elhatározták, hogy újításaikkal növelik a termelékenységet, csökkentik az önköltséget. A moszkvai fiatalok kezdeményezése széles visszhangra talált. A moszkvai kommunisták aktívaértekezlete nagy lelkesedéssel tette magáévá a fiatalok kezdeményezését. Az aktívaéntekezleten elhatározták, hogy minden üzemben, minden munkahelyen megteremtik a feltételeket a kommunista munka brigádjának létrehozásához, a 'brigád eredményes tevékenységéhez. Hasonló határozatot hozott Tbiliszi, Kijev, Leningrad és több más nagyváros kommunista aktívája is. A szudáni eseményekről A Men ügynökség szemleírója a szudáni eseményekkel foglalkozó cikkében megállapítja: A korábbi szudáni kormány szorosan együttműködött az imperialista államokkal, s ez nem felelt meg a szudáni nép érdekeinek. A korábbi áll am vezetés mesterségesen válságot idézett elő Szudán és az Egyesült A Nemzeti Front győzelme az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaság központi választási bizottsága csütörtökön este jelentést adott ki a november 16-i választásokról. A jelentés szerint a választások hivatalos végeredménye a következő: választásra jogosult 11 848 602 lakos, a leadott szavazatok száma 1167^952, azaz 98,9 százalék. Ebből érvénytelen szavazat 0,12, érvényes 99,88 százalék. A Nemzeti Front programjára szavazott 99,87, ellene 0,13 százalék. Arab Köztársaság viszonyában és az imperialisták érdekében ellentéteket szított a két ország között. Valahányszor az ország súlyos gazdasági válságba került, a volt szudáni vezetők mindenkor az Egyesült Államokhoz fordultak, hogy szállítson bizonyos élelmiszereket az országnak. S a szudáni kereskedők csak Washington jóváhagyásával adtak behozatali engedélyt. Mindez nagy elégedetlenséget keltett a nép körében. A nép ezért örömmel fogadta az eseményeket s ez a fogadtatás kétségtelenné teszi, hogy az események a jobb jövendő reménységét keltette a szudáni népben. Indiai vendégek látogatása a nógrádi szénmedencében ni. A város jelenlegi gazdája a szénbányászati tröszt, ahol az anyagiak is rendelkezésre állnak. A tröszt, feladatából adódóan nem tud hathatósan a város ügyeivel foglalkozni, ezért ezt a munkát a helyi szolgáltató vállalat végzi. Létrehoztak egy néhány fős lakókarbantartó részleget, s esetenként a város szemetének elszállítására igás kocsit is küldenek. Röviden így lehetne a vezetés, irányítás helyzetét jellemezni. Ez azonban ma már a város lakosságának és fejlődésének figyelembevételével nem megfelelő. Hogy miért, egyszerű a válasz. A tröszt fő feladata a széntermelés, a szolgáltató vállalat pedig a helyi vállalatoknál a karbantartást végzi. így tehát kimondott gazdája a városnak nincs. Talán mi sem bizonyítja jobban a város gazdátlanságát, hogy az utóbbi időben tömegével érkeznek panaszos levelek szerkesztőségünkhöz. A panaszok többsége arról szól, hogy rossz a kémény, mint Nyerges elvtársnál, rossz a vízlefolyó, mint Jakab Ferenc írja, s lehetne sorolni a panasztevők nevét. Szándékosan nem szóltam eddig a helyi tanácsról. A tanácsnak csak erkölcsi feladata van a városban, ez is csak azért, mert a tröszt, vagy a szolgáltató nem foglalkozik családi ügyekkel, esetleg botrányokkal. Ez a feladat a tanácsé. S nagyon elgondolkoztató, hogy arra a tanácsra, amelynek tagjai a legjobb bányász dolgozók, miért nem merik rábízni a város vezetését gazdasági ügyekben is. Hogy a jelenlegi vezetési módszer nem jó, ezt bizonyítja az eddig eltelt idő. Véleményünk szerint a lakosság igényeinek kielégítése érdekében a tanács mellett kellene létrehozni egy ingatlankezelőt. S javasoljuk: a tanácsapparátus székhelye legyen a bányavárosban, mert a jó mun ka előfeltételének ez az egyik alapvető feltétele. A város szórakozási lehetősége sincs még kellően biztosítva. Van ugyan egy klubhelyiség, ám az itt lévő nagyterem befogadóképessége alig 200 fő. Bányászaink igénylik a kultúrát. Ha filmelőadás van, hosszú sorok állnak jegyekért, s szép számmal nem kapnak. A szórakozás most már különös súllyal vetődik fel, hiszen itt vannak a hosszú őszi, téli esték. A város igényeit kielégítő kultúr- ház építése ma még csak terv, amely egy-két éven belül nyer gyakorlati megvalósítást. Jó lenne, ha ezalatt az idő alatt is gondoskodnának a bányász dolgozók szórakozásáról. Az igaz, hogy a legnagyobb probléma a helyiség, Ha azonban a helyi vezetők öntevékenyebbek lennének, ez a probléma orvosolható lenne. A faluban és a Zagyva parton két kultúrház van, amelyek sok esetben nincsenek kihasználva. Ezek használata a bányavárosi dolgozók részére megoldható, sőt még a távolság sem probléma, mert már november 1-től közlekedik a helyi járat. Az orvosellátás is mind gyakrabban foglalkoztatja a lakókat. Bár történt némi javulás, azonban ez sem megfelelő, s valóban jó lenne, ha 4000 lakó kérését állandó orvossal orvosolnák. Már van a városban ital, zöldség-csemege, sőt még tej- tejtermék bolt is. S hozzátehetem, ez szükséges is. Az igaz, hogy a város új, de azért lakói között akadnak idősebbek is. Mint mindenütt, A Nehézipari Külkereskedelmi Export részéről nemrég Indiáiban járt Kovács György, hogy nehézipari gyártmányaink részére újabb piaci lehetőségeket kutasson fel. Ennek az útnalk folytatásaként a megkötött kereskedelmi egyezmény alapján az egyik indiai nagy bánya két megbízottja Mister Pramar mérnök és Mister Sing technikus többhetes tanulmányútra érkezett Magyarországra, hogy a magyar bányák gépesítésével és művelési módjával megismerkedjenek. A középdunántúli és a tatabányai bányák meglátogatása után a nógrádi szénmeden- cében két napot töltöttek az indiai bányák szakemberei: első napon a mátranováki, a látogatás másnapján a miitt is történik elhalálozás.) Erre azonban a város építői? nem gondoltak. A városnak) nincs temetője, s ami még? ennél is nagyobb probléma,) nincs ravatolozó. Bár ideigle-? nes megoldásként a közeli) maconkai temető a nyugvó-; hely azonban itt sincs kellő-) en biztosítva a feltétel. Az) pedig, valljuk meg, kissé) furcsa és ma már szokatlan,, hogy a halott három napig? otthon legyen felravatalozva. A felsorolt problémák orvoslása nem lehetetlen. Mind- £ ehhez csak nagyobb megértésre, a tanács iránti fokozottabb bizalomra van szükség.? Mert azt nem hinnénk, hogy? nem lenne város a város, az? épületek előtt felhalmozott)’ szemét nélkül. S az sem ki-?! mondottan szükséges, hogy) este az italboltok teljenek? meg, szórakozóhely hiányában.? Mindehhez csak egy kell: a>! helyi vezetés kialakítása, a) dolgozókról való fokozottabb? gondoskodás jegyében. Üj város születik ott, ahol? kilenc évvel ezelőtt még ku-> korica termett, s ez az új? város népi államunk erejének) ékes bizonyítéka. Ma már a? bányatelepet nem fabarakokv alkotják. Az ott lakók vala-/ mennyien kétkezi munkások. Bár arról keveset beszélnek,) mit jelent az összkomfortos? lakás, de a bánya mélyén na-) ponta fejezik ki köszönetüKet? a tervenfelüli szénnel, azzal,? hogy olcsóbban, jobb szeret? küldenek a felszínre. A város? lakóinak ma boldog jelene) van, de tudják és érzik: a? boldog jelen után még hol-) dogabb holnap következik. ? (Vége) ? HORTOBÁGYI ANDRÁS zserfai bányák gépesítését tanulmányozták. Mister Pramar mérnök és Mister Sing technikus a nógrádi szénmedencében tett kétnapos látogatásuk befejezése alkalmából a következő nyilatofeatot adták a Nógrádi Népújság részére: — Bányáinkban még a nehézkes, régi művelési módokat alkalmazzák — mondotta Mister Sing technikus. — Ezért igen nagy érdeklődéssel tanulmányozzuk a nagyszerűen gépesített magyar szénbányákat. Közép- Dunántúlon, a tatai medencében és itt a nógrádi szénbányákban is a bányaművelés nagyszerű fejlődésének voltunk tanúi. A hosszantartó gyarmati elnyomás nálunk, Indiáiban visszavetette a bányászat és az ipar technikai ilyen nagyarányú fejlődését, noha a kormány most minden intézkedésével az indiai ipar fejlesztését segíti elő. A kormány szociális intézkedéseiben -messzemenően igyekszik az ilyen téren előrehaladott államok példáját követni, s különösen sok törvényt alkot a bányászok érdekében. Külön állami bányahatóság -vizsgálja, hogy a bányaitula-j- donosok biztosítják-e a kormány részéről törvényesen előírt kedvezményeket, szociális létesítményeket a -bányászok számára. Az indiai és a magyar bányászatnak a kapcsolatairól szólva Mister Pramar mérnök elmondotta, hogy hatszázezer indiai rúpia értékben különböző bányagépeket vásároltak Magyarországon. Különösen a szállító 'és rakodó berendezések iránt nagy az érdeklődés az indiai bányák részéről, s már a most megvásárolt -gépek típusai is ezrt mutatják. A nagyteljesítményű zsomp-szivattyút és a páncélkaparót éppen Nógrád megyéből, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyárból szállítják majd, s ha ezek a gépek az indiai bányákban beválnak, szóba jöhet magyar bányagépek további szállítására vonatkozó magyar-indiai -kereskedelmi egyezmény megkötése is, — fejezte be nyilatkozatéit Mister Pramar mérnök. Befejezésül a Nógrádi Népújság hasábjain keresztül az indiai bányászok üdvözletét tolmácsolják medencénk bányászainak és a még sehol nem tapasztalt ilyen szívélyes baráti fogadtatásért a magyar népnek. Nagy Ferenc n feilfidö Zagyvapálfalvi Üveggyár Jelentőségének megfelelően bővül, fejlődik tovább a Zagyvapálfalvi Üveggyár. Az új gy-árrészleg építői tető alá hozták a vágó és csomagoló épületét, jelenleg a huta te- I tőszerelését végzik. Gyártják már az új széntároló oszlopait, és megkezdték a raktárépület összerakását. Október végéig az ez évre előirányzott közel 15 millió forint értékű munkából már 12.4 milliót elvégeztek. A gyár régebbi részlegében pedig egy új műhely működik biztató eredménnyel. Ebben a műhelyben a tábla- üvegből homokbefuvással különböző homályos és mintás üvegeket készítenek a bútorüzemek részére. Az elmúlt évben egy jelentős újítással nagymértékben emelkedett az üzem termelése. Ma napi 100 négyzetméter különböző mintás üveget állítanak elő a teljesen gépesített műhelyben. Ez a termelés fedezi s. hazai szükségletet. A szocialista közlekedés 10 éves fennállásának alkalmából a KPM Miskolci Autóközlekedési Igazgatósága szeittelteL käimnti a felügyelete alá tartozó vállalatok összes dolgozóit. További munkájukhoz sok sikert kíván.
