Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-22 / 92. szám

1958, november 22. NOSRADI NÍPOJSAG Milliós értékek megmentése Tereskén ¥la nem is rohamléptek- ** kel, de változik a volt Barcza Sándor uradalom külső képe Tereskén, mióta a Kossuth Termelőszövetke­zet vette birtokába. Volt né­hány év, amikor ez a válto­zás nagyon negatív módon nyilvánult meg. A faluban ágy beszéltek róla, hogy néhány év múlva Barcza Sándor -meg sem ismerné volt uradalma gazdasági épü­leteit, mert ha a pusztulás szédítő iramát nem fékezik meg, akikor rövidesen kő kö­vön nem marad. Nagyon jól tudták ezt a termelőszövetkezet tagjai is. Segítettek volna a pusztulás megakadályozásában, de nem egyszer talán még meghalni sem lett volna idejük. Akik­nek esetleg lett volna azok az utcán, a kocsma előtt jó­solgatták mint kívülállók az épületekkel együtt a terme­lőszövetkezet pusztulását is. Még a természet is őket igazolta, amikor az 1950-es évi földrengés alapos pusztí­tást végzett a -régi épületek­ben. Természetes egy föld­rengés bármilyen pusztítást is képes végezni, arra már nincs ereje, hosy az egysze­rű emberek jövőbe vetett hi­tének alapjait megrongálja, összedöntse. S ahogy teltek- múlta-k a napok és az évek a szövetkezet a pusztulófél­ben lévő épületek falai kö­zött egyre erősödött. Néha jutott már arra is idejük, hogy kisebb-nagyoibb javítá­sokat végezzenek. De ez még nem jelentette azt, hogy a pusztulásnak indult kastély, valamint gazdasági -épületek megmentése megtörtént. Er­ről szó sincs, mert a pusz­tulást csak nagyobb, jelen­tősebb -munkával lehet meg­állítani. Ennek az ideje pe­dig csak -most érkezett el. Tudott dolog, hogy ter- melőszövatkezeteink nem szívesen használták fel ebben az évben az építkezé­seknél az állam nyújtotta se­gítséget. Ez nem azért tör­tént mintha nem lett volna, mit építeni, hanem azért, mert nem akarták újabb hi­teibe kergetni magukat. Ez a legtöbb helyen teljesen in­dokolatlan, s az lett volna Tereskén is, ha továbbra is így gondolkoznak. De lett volna-e értelme? Innen kell kiindulni, amikor a dolgot vizsgálgatni kezdjük. Határo­zottan -felelhetünk nemmel. Tegyük fel, a régi épületek megmenthetők ezer forint ráfordítással, akkor érdemes azokat tönkre menni hagy­ni? Semmi féleképpen nem, mert ha ennyi épületet új­ból kellene felépíteni, egy millió forintból ki sem jön­ne. így történt, hogy végre helyesen mérlegelte a Kos­suth Termelőszövetkezet tag­sága szövetkezete helyzetét. Nem kis jelentőségű volt az a határozat, amely megszab­ta a régi gazdasági épületek és a kastély tatarozását. Ha­tározat-tan éltek az állami hi­tel nyújtotta lehetőségeket. 70 ezer forintot kaptak és elkezdték a tatarozást. Nem volt nehéz hozzákez­deni, volt 14 ezer téglájuk, 15 köbméter szerfájuk, amit szintén felhasználhatnak az építkezéseiknél. A munkákat a helybeli kisiparosak végzik s nem is rosszúl. Szerződés szerint dolgoznak, s a tervek szerint november hónapban befejezik a munkákat. J elenleg megszépülve áll a falu közepén a kas­tély amelynek a pusztulása beszéd tém-a- volt a faluban. Már csak a belső jelentékte­len javítási munkák vannak hátra. Erőteljes munka folyik a termelőszövetkezet portá­ján is. A lóistálló és a mel­lette lévő három lakóház, valamint a tehén istálló is kijavítva. A lóistállót úgy építették, hogy az állatsza- poruliatot majd ott tudják elhelyezni. Az építkezéssel megoldódik a termelőszövetkezeti iroda és tanácsterem kérdése is. Itt lesz minden a központ­ban. Az építkezések végefelé járnak, s most már látják a tsz tagok, hogy megérte, mert nem 70 ezer forint ér­tékre rúgó közös vagyont mentették meg ezzel, hanem milliókat érőt, s ami a leg­fontosabb ez az építkezés megmentette a termelőszö­vetkezet becsületét is. K. J. 180 vagon silótakarmányt készítenek Biztosítják az állatállomány szükségletét a Kisterenyei Állami Gazdaságban. Eddig több mint 150 vagon takar­mányt silóztak. Úgy -terve­zik, hogy mintegy 180 vagon silótalkarmányt készítenek. De kell is -a takarmány, mert a gazdaság amellett, hogy a tejtermelés emelésére törek­szik, foglalkozik marha hiz­lalással is. * i •• Ünnepi zárszámadási közgyűlés Varsányba n Kedd este. Elült a falu zaja. A házak ablakain ki­szűrődő fény megvilágítja a bokáig érő sarat. Sár?! Szá­mít is ez, amikor ünnepi zár­számadó közgyűlésre ült össze a megyeszerte híres Dózsa Tsz. tagsága. Ez ad ünnepi színt a keddi mun­kás hétköznapnak. A kultúrotthon előtt kí­váncsiskodók serege, többnyi­ERDÖ3ZELEN, AZ AVARBAN Növekszik a közös vagyon Nem nagy területen gazdál­kodik a karancskeszi Rákóczi Termelőszövetkezet, éppen ezért minden számításba jö­hető lehetőséget ki kell hasz­nálniuk, hogy megélhetősé­Évről évre több gyümölcs Magyarnándorban 788 kh gyümölcsös őszi munkáit kellett elvégezni a Magyarnándori Állami Gaz­daságban az idén, mégis be­csülettel elvégezték még a nyúlkár elleni védekezést is. E munkákat lelki i sme retesé- get követelnek, mert a fele­lőtlenség több évi munkáju­kat tehetné tönkre. Míg az idén csak 125 kh volt a ter­mő gyümölcsös, addig jövőre már 144, s 1960-ra pedig 480 kh lesz. Bár nagyon fiatalok még a fák, mégis ez évben 630 mázsás atmatermést tervez­tek. A tervezés úgy látszik reális volt, mert éppen 100 mázsával termett több a vártnál. A növendékfák jó kezelé­sét bizonyítja az is, hogy bár még szilvából termőgyü­mölcs nincs, mégis termett 380 mázsa. Még jövőre nem lesznek termők a szilvafák, mé­gis már 10 vagon termés­re számítva terveznek. A szilva minősége az idén olyan jó volt, hogy még ex­portra is ju-tott belőle. Deb­receni muskotály nevű szil­vájuk, amely az olasz kék szilvánál nagyobb, ízre és zamatra jobb gyümölcsöt ad, nagyon kelendő volt a bu­dapesti nagycsarnokban. Ebből a szilva fajtából már az idén Is 200 má­zsa termett, jővőre már 6-7 vagonnal szeretnének exportálni belőle. Az idén jól fizetett a meggy is. A 116 mázsás tervvel szemben 178 mázsa termett, amelyet főleg exportra küld­tek. A jövő évi tervezésnél már 2,5 vagon meggy ter­mésre számítanak. Most már évről-évre na­gyobb gyümölcstermelésre számít a gazdaság, mert a fák fokozatosan termőre for­dulnak. güiket és a közös gazdaság fejlesztését biztosíthassák. Hogy a terméshozamokat emelhessék 105 kh-n vé­geznek talajjavítást, mert látták a helyi állami gazdaságnál, hogy több má­zsás terméstöbbletet eredmé­nyezett gabonánál holdanként a talajjavítás. Ügy tervezik, hogy a jö­vőben tovább növelik az aprómagvak vetésterületét, mert az aprómag az idén is jól fizetett, holdanként több mint 2 mázsa ter­mett. Az ősz folyamán nagy mun­kában vannak a tagok. Épí­tik a 3 vagonos raktárt, va­lamint a víztartályt is, amely­ek elkészültté után nem Lesz raktározási gond és vízprob­léma a szövetkezet tanyáján. re paraszt asszonyok, s fiatal lányok. Benn a zászlókkal, virágcsokrokkal díszített te­remben Kiss Vince elnök szavai hangzanak. S ezek a szavak melegséget, derűt árasztanak a tagok, de még a szövetkezettel szimpatizáló paraszt gazdák szívében is, akik ott ülnek a tagok között — öss/vagy ónunk 2 363 991 forint ... A 3004-es kormányhatáro­zat ált«! nyújtott lehető­ségek jó kihasználása 97 733 forint kedvezmény­ihez juttatott. Az áruértékesítési tervünket 113100 forinttal túlteljesítet­tük. Ennyivel több árút ad­tunk az államnak, a munkás- osztálynak. .. Micsoda nagy számokkal dobálódzik ez a kis szövetke­zeti gazdaság?! Hiszen az össz-területe mindössze 219 katasztráiis hold. Ebből 123 kh. a szántó, s ezt 25 család 32 tagja műveli. Kicsi a szö­vetkezet, de erős! De hallgas­suk csak tovább az elnök sza­vait. — Ezt a gazdasági évet 107 215 forint nyereség­gel zártuk. A műit év­ben viszont csak 5000 forint volt a nyereségünk. Szép fejlődés! Vajon minek köszönhető? A munka szerve­zettségének, a tagok növekvő politikai öntudatának, a munka magasfokú gépesíté­sének. Például a tsz. férfiai lassan már nem ismerik a kaszát, ezt a hátfájdító, ve- rejtékeztető szerszámot. Az idén már csak 5 kh. zabos­bükkönyt, 5 kh. tavaszi ár­pát és 10 kh. vörösherét ka­száltak le. A többi munkát az aratást, a szénabetakarí­tást a gépállomás modern, nagyteljesítményű gépei vég­zik. Hát nem csodálatos ez? — üzemi bevételünk 65—70 százalékát az állattenyésztés adta, — jelentette ki többek közölt Kiss elvtárs. Itt már a belterjességé a szó. Jelenleg van 57 darab szarvasmarhájuk. Törzs­könyvezettek. Tavaly csak 41 darab volt. A múlt évi 67 darabból ál­ló sertésál'omány 105 da­rabra gyarapodott. Ez évben 17 darab növendék­marhát adtak el továbbte- nyésztés és vágási célra. Azért cselekedtek így, mert nem tudták elhelyezni, nincs fé­rőhely. A törzskönyvezett egyedek utódait más termelő- szövetkezeteknek adták el. továbbtenyésztés céljára. Ki­logrammonként — élő súlyban — 16—18 forintot kaptak ér­tük. Voltak olyan üszők, ame­lyekért 9—10 ezer forintot is kaptak. A Dózsa Tsz. apaállat- neveléssel is foglalkozik. Ar. apaállatok anyai tej háttere- 6C00 kg. Ez annyit jelent, hogy egv-egy ilyen növendék bikáért 18-20 090 forintot fizeí a felvásárló válla­lat. Hegy állattenyésztésük még; jövedelmezőbb Jegyen, a man­galica sertéstörzs helyett fe­hér hússertéseket akarnak te­nyészteni. Ez a fajta több malacszaporulatot és maga­sabb súlygyarapodást bizto­sít. Ebből a fajtából már ló darabot megvásároltak. A Dózsa Tsz-nek van egy olyan terve is, hogy húski­mérő üzletet nyit a község­ben. így akarják javítani a község lakóinak húsellátását. — Ez évben tovább erősödik a gazdaság. A fel nem osztható alap 774 792 forint. Az ezévi növekedés 114 662 forint. Termelési alapunk 140 000 fo­rinttal emelkedett, — jelen­tette be az elnök, s ezután a tagok részesedését: — Szövetkezetünkben egy munkaegység 35 forintot ér . . . Petrovics István a tehenészet­ben dolgozott, 663 munkaegy­séget teljesített. Ennek fo­rintértéke 23 205 forint. így Petrovics István havi keresete 2 320 forint. .. .És sorolta tovább a ne­veket. Minden név elhang­zása után szemcsillogás, bol­dog mosoly következett... Gortva László őszi munkák a növényvédő állomáson A mezei munkák befeje­zése nem azt jelenti, hogy nincs munkája a mohorai ■növényvédő állomásnak. A dolgozók telephelyi munkákat végeznek, amelyek nagyon sok rétűeik. Argyalán János és Ros­tás József permetező mes­terek például az iroda- helyiségek és műhelyek vakolási, meszelési és festési munkálatait vég­zik, s nem is akár­hogyan. A jól sikerült irodafestáls és műhelJyiek vakolása azt bizonyítja, hogy az említett dolgozók nemcsak a permete­zés, hanem a szobafestés és a kőműves munkák mesterei A telephelyi munkált sa­rán a dolgozók megépítettek egy 800 méteres lesalakodt utat is, s így most már az idegenneiknek nem kell a nö­vényvédő állomás területén keresztül járniuk. A műhelyekben megkezdő­dött a téli gépjavítás, folya­matosan készülnek el a ki­javított képek. Minden dol­gozónak megvan a pontos beosztása, így a permetezik telephelyi munkákat, a ze- torosok bérszállítást végez­nek, s a szerelők a téli gép­javítással foglalatoskodnak. pooo ooooooooooooo-oootKKioocooooooo-o Hiooec-ocH>ooooooofioooooooo<K>ooooooo^oo<KHXK>oo(>e{KK>ooooco c Ez év januárjában, amikor megkezdte működését a szé­csényi gépállomás gumijavító műhelye kevesen gondolták azt, hogy kifizető lesz. Azóta eltelt majdnem egy év, s megyei viszonylatban is érez­hető a műhely tevékenysége. Itt főleg teherautók, pót­kocsik, személykocsik, motorkerékpárok és ke­rékpárok belső és kUlső gumijait javítják. Jelentéktelen a műhely ré­<aaSaKBCSaKBO*Ofc8C8aK8<3F 1958. december 1—2—3-án LELTÁR MIATT AZ ÄRUKIADÄS SZÜNETEL. Északmagyarországi Ve­gyianyag Nagykereskedel­mi Vállalat 3. sz. telepe Salgótarján Nem messze a magyar ha­bártól kacskaringós patak part­iján egy zeg-zúgos völgyben jtaláljuk Lyuborjecskát, ezt a méhány száz lakosú kis szlovák |községet. Ahogy beérünk a ifaluba, azonnal szemünkbe j tűnnek a termelőszövetkezet i hatalmas fehér épületei. Nem szükségtelen néhány Iszót szólni arról a vendég­szeretetről, amellyel a Nóg- ,rád megyei parasztküldöttség 'néhány tagját fogadták. A i községi kultúrház megterített asztalai, az emberek szemé- \ ben csillogó öröm, a meleg 'kézszorítások, mind azt bi- \zonyítják, hogy régen várt ! vendégek, jó barátok, testvé- 'rek adtak találkozót egy- \ másnak ezen az őszi délutá­non. i Az elnök — Hertyánszki 'János — meleg szeretettel i üdvözli a magyar küldöttsé­get, majd röviden ismerteti i a termelőszövetkezet életét. \ — Az emberek szívében élő ,kétely, az új ismeretlentől való ösztönös félelem, gátolta nálunk is a munkát. Ki látta volna biztosítottnak az ilyen 'hegyes vidéken a nagyüzemi mezőgazdaság jövőjét? — mondta az elnök. Amerre né- 1 zünk, mindenütt hegyek ! Csehszlovákiai útijegyzet Testvérek találkozása vedelme családonként elérte a 20—30 ezer koronát is, pe­dig ez nagy pénz náluk hi­szen 25 ezer koronáért már új személygépkocsit lehet vá­sárolni. Érdemes bepillantani a ta­gok lakásaiba is. Nyoma sincs a pár évvel ezelőtti szegény­ségnek. A szobákban új, mo­dern bútorok, szőnyegek, ház­tartási gépek különböző faj­tái. Még az ellenség sem mondhat rosszat az itteni pa­rasztok életéről. Elmentünk néhányan Her- tyászki János termelőszövet­kezeti tag házához. Az öreg bácsi nagyon boldog, hogy magyar embereket láthat vendégül. Nehezen beszéli a magyar nyelvet, ezt a kevés magyar tudást még a mo­narchia idején tanulta, ami­kor Gyöngyösön katonásko­dott. Elmeséli, nem volt gyöngy­élete a múltban. A szegény ember élete itt is keserves volt. A nyomortól való ret­tegés vitte ki őt is 1924-ben Amerikába, mint a mi 3 mil­lió koldusunk egy részét. Az új világban éjt nappallá tett, hogy valamit összeszedhessen és hazajöhessen. — Haza is jött 1931-ben és vett 20 hek­tár földet. Azóta azon kinlé- dott, mert az itteni emberek élete a múltban kínlódás volt. — Ne éljek, ha nem mon­dok igazat — mondja. — Mm nagyon boldog vagyok, inkább felakasztanám magam, mint újra egyénileg gazdálkodjam. — Súlyos vád ez a forradalom előtti időkre. Most a családból négyen dolgoznak rendszeresen r. szö­vetkezetben. Két szobájuk­ban egészen új bútorok, a konyhában is modern konyhu- bútor. A család 40 mázsa gabonát és 20 ezer korona készpénzt kap, hogy csak * fontosabb dolgokat említsük. Az emberek megváltozott életét, gondolkodás módját tükrözi itt minden. Egy kis falu életén keresztül is meg lehet látni azt a törekvést, amely a csehszlovák emberek hétköznapjait betölti, amely legfőbb, legigazibb vágyuk, ahogy ők mondják: a szocia■> lizmus betetőzése. (Folytatjuk.) KATA JÁNOS Jövőre tovább iejlesztik a szécsényi gépállomás i* gumijavító műhelyét 8« szére, mégis fontos a lakos- $ ság szempontjából a gumi-ő csizmák, sárcipők javítása. 2 A műhely a javításokat 5 rövid idő alatt végzi el. 9 Előnyben részesítik a gépál-2 tamásokat és a termelőszö- 9 vetikezateket. Előfordult már 8 az is, hogy a zsunypusztai £ Dózsa Termelőszövetkezet ja-o vitás! munkái miatt minden 2 más munkát félre tették. 3 Eddig a műhely mint- 2 egy 140 ezer forintot jö- ó védelmezett. 2 A jövőben tovább fejlesztik 2 a műhelyt, égy, hogy a von-9 tatók és zetorok hátsó gumi-2 jait is tudják majd javítani.? A továbbfejlesztés lehetővé 5 teszi az általánosan haszná-ó latban lévő különböző mére-2 tű gumiabroncsok gyors ja- ó vitását, s ezáltal nagy mér- 9 tékben csökken az egyes gé-2 pék munkakiesése. * Szántóföldet egy tenyérnyit s alig látni. De a hegyeken 'úl, mintegy 210 hektár szán- :ó is van. Az első évben féltek az imberek a szövetkezettől, ne­hezen kezdődött a közös mun­ta, de amikor látták, hogy íz állam segít, megjött a ked­vük. öt év alatt olyan ered- nényeket ért el a szövetke­zet, hogy méltán kivívta a cörnyék elismerését. Ezt mi lem bizonyítja jobban, mint íz a tény is, hogy mióta szö- zetkezet van a faluban, a ejtermelés megháromszorozó- lott és sertés is több, mint 1,5-szer annyi van, mint az­előtt. Munkájukra a tervszerűség ellemzö. Azt termelnek, am.it 1 népgazdaság kér tőlük. Ez láluk így természetes és így gazdaságos. öt év alatt 300 ezer ko- •onáról 1 millió 300 ezer ko­midra nőtt a közös vagyon. Je nemcsak a közös, szét xem osztható vagyon növeke- lett, hanem nőtt a szétoszt- itó vagyon is. A tagok jö-

Next

/
Thumbnails
Contents