Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-22 / 92. szám

3958. november 22. R08SABI RlPOflAO 3 A bizalom jegyében Nagyon nagy dolog érezni ;az embernek maga mögött »ezrek és ezrek bizalmát. A bizalom erőt, 'magabiztosságot ■ad. alkotásra késztet. Lehet- ■e ettől jctbb érzés? Ez az ér­zés uralkodhat most minden tanácstagban. A legutóbbi választásokon dolgozó né­pünk félreérthetetlenül ki­nyilvánította ezt a bizalmat. Szép, nemes most már ezért a bizalomért dolgozni, egy­szerű aétköznapi tetteket cselekedni. És ezt el is vár­ják az emberek mindazoktól, akiknek bizalmat előlegez­tek. Egyetlen egy tanácsi szerv, vagy tanácstag sem panasz­kodhat afelől, hogy üres tar­sollyal engedték őket útjuk­ra. A dolgozók mindenütt a bőség szárújával mérték a jó tanácsokat, az intelmet, a figyelmeztető szót. A jóaka­rat messzemenő megnyilvá­nulása volt végig, a válasz­tási munka idején. De ami a legnagyobb figyelmet ér­demel, az mégis az volt; dolgozó népünk nem bocsá­totta el magáraihagyaitva a megválasztott tanács tagcikat, hanem kinyilvánította: mel­lettetek maradunk jóban, rosszban. Ila alkotni akar­tok, veletek alkotunk. Nagy dolog ez nagyon. An­nak megnyilvánulása, hogy nálunk vezetett, s vezető egy testet alkot. Dolgozó népünk, — igazán a legszélesebb ré­tegek — félreérthetetlenül megmondták, hogy a vezető­ket a maguk vezetőinek tart­ják. Most már a vezetőké a ■szó. Személy szerint is, ele testületenként is. Igaz, na­gyon sok tennivaló van előt­tük, de szépen, sorjában mindent el tudunk végezni. Különösen ha ezéjkhez a ten­nivalókhoz, a vezetők ereje mellett tudjuk a dolgozó tö­megek. roppant nagy erejét is. Mert erről soha nem sza­bad megfeledkeznünk. Most jönnek. az egysze.rű, 'dolgos hétköznapok, az egy­szerű hétköznapi cselekede­tekkel, amelyeket ha lelkiis­meretesen elvégzőnk, nagy­szerű, monumentális alkotá­sokká nőhetnek. Ehhez per­sze rendezni kell sorainkat. Kern azért, mert szétszórt seregek volnánk. Nem, enrol szó sem lehet. Azért, hogy szervezetlen, jól felikészülten, biztos fogással nyúljunk a munkához. Legfőképpen ta­nácsainkra áll most ez. A nép új, friss erőket küldött a tanácsokba, s ezektől az emberektől odaadó, szorgal­mas munkát vár. Nem formaság, hogy most a munka kezdetén alakuló üléseket tartanak, ahol meg­vizsgálják a megválasztott tanácstagok mandátumait. Törvény ez, amely külön-ikü- lön is fényt derít arra. hogy egy-egy tanácstag megkapta- e a tanácstagsághoz szüksé­ges szavazatok mennyiségét. De mindezen túl a tanácsok alakuló üléseinek nagy je­lentősége van és ezért jelen­tőségének megfelelően kell az alakuló üléseket lefolytat­ni. Itt jelölik ki a tanács mindenkori igazgatási erejét, a végrehajtó bizottságokat. -Szükséges-e hangsúlyozni, mennyire fontos a végrehaj­tó bizottság a tanácsok éle­tében? Ide összpontosulnak a mindennapi tennivalók. A végrehajtó bizottság számára határozza meg a tanács — ülésein — a feladatokat. Ha itt csorbát szenved a mun­ka, csak erőlködés lesz a ta­nács munkája Ezért a kivá­lasztást nagy körültekintéssel kell végezni. Nagyon fontos, hogy a pártszervezeteknek •ott legyen az alakuló ülésen a javaslatuk, s érvényre jus­son az. Nem szabad figyelmen .kí­vül hagyni azt sem. — hi­szen nem másodrendű fela­dat. — hogy itt jelölik ki a tanácsok állandó bizottságait. Tizek a szerveik ' azok, ame­lyek eleven, élő kapcsolat, a tanács és a dolgozók széles tömegei között. Nagy körül­tekintést követel az állandó­bizottsági tagok kijelölése. Olyan tanácstagot, akinek a mezőgazdasági tevékenység­hez van kedve, rátermettsé­ge, ne jelöljünk az egészség­ügyi állandó bizottságiba. Az állandó bizottságokra fontos feladatok várnak. Kijelölésük tehát nem szabad, hogy for­mai legyen. Nekik tevékeny­kedni kell. Javaslatok soka­ságát vinni a tanácsülés elé, amely majd megbízza a vég­rehajtó bizottságokat a ja­vaslatok megvalósításával. Nem is szólva az állandó bi­zottságok ellenőrzési jogai­ról. Tehát ügyelni keil a ki­jelölésekre, a mindenkit oda állítsunk, ahol érteni fogja a munkát és ahol kedvvel vég­zi a rábízott feladatát. Ismételni szükséges, ha a pártszervezet véleményéit meghallgatják és nem mel- 1 őzzik az öss z tan ácstagság véleményét sem, nem lesz baj. De a véleményeik figye­lembevételére nagyon ügyel­jünk. Szólni kell még — és anélkül, hogy okoskodnánk — a dolgos hétköznapok el­ső lépéseiről. Csak emlékezte­tőként. Még ott vannak gon­dolatunkban a jelölő gyűlé­sek nagyszerű megmozdulá­sai. Ott cseng fülünkben az emberek jószándékú megnyil­vánulásai. Szóltak arról: itt nincs vízlevezető, ott járha­tatlan az út, amott rosszak az egészségügyi feltételek, stb. Mi akikor azt mondtuk: köszönjük, hálásaik voltunk, hogy szóltak. És ami a leg­fontosabb, ígértük, hogy erőnkhöz, a népgazdaság erejéhez mérten a javaslatot megvalósítjuk. Azt sosem fe­ledjük el,, hogy ilyen ígéretet tettünk. Nem túizunk, de a tanácsok tekintélye múlik azon, hogy ezekről ne feled­kezzünk meg. Nem ördöngős dolgok eze­ket megvalósítani. Csak most ezeket számba kell venni, beszélgetni róla az emberek­kel. Nyíltan megmondani, hogy a munkához hová ké­rünk segítséget. Az emberek ia megígérték, segíteni fog­nak. Es segíteni is fognak! De ehhez szükséges továbbra is ott élni közöttük. Velük együtt sóhajtani, velük együtt örülni. Szép egységet muta­tott ez a választás. Ezt az egységet nem szabad enged­ni szertefoszlani. Ez legyen mindig előttünk. Emlékez­zünk, milyen örömmel fo­gadták, ahová egy vezető — legyen az községi, járási, .me­gyei, vagy országos — el­ment. És azok a vezetők is milyen megerősödve jöttek el onnan. Menjünk ezek után is az emlbarek közé, mert mindig ilyen megerősödve fogunk onnan visszatérni, mint ahogy a választások idején. Szép, felemelő a tanácsok munkája. Ha legjobb tudá­sukkal, mély felelősséggel végezik a munkát, mindig és mindenhol az elismerés fog­ja kísérni útjukat/' És jól végezhetik a munkáit, mert ezrek és ezrek bizalma kisé­ri azt. Ha ezt a bizalmat va­lóban érzi is minden megvá­lasztott, akkor az adjon neki magabiztosságot, késztesse őt az egyszerű hétköznapi tet­teken keresztül is csodálatos alkotásokra. Dolgozzunk tehát hazánk javára, a bizalom jegyében! Jobb munkára van szükség a széntermelés évi tervének teljesítéséért — A tröszt igazgatóhelyettesének nyilatkozata — 3.6 millió Az év eddiig eltelt részé­ben szép eredményeik szület­tek a Salgótarjáni Acéláru­gyár újító mozgalmában. Az 195G., első .három negyedévá- hrz viszonyítva közel három­szorosára emelkedett az elő- i alkui ált gazdasági eredmény: megközelíti a 3.5 millió fo­rintot. Emelkedett a benyúj­tóit javaslatok száma is. Az eddig eltelt időszakban már 19 #00 forint újítási díjat fizettek ki a dolgo­zóknak. A mozgatom fellendülésé­hez az újítási törvény' meg­jelenésén túl hozzájárult az is, hogy a gyárban újító an- kétokat, újítási versenyeket rendeztek, amelyek során külön jutalmazták a nagyobb jelentőségű javaslatokat. Nem egy olyan újítást vezettek be ebben az esztendőben, amelyek többszázezer forint, ered­ménnyel járnak. Így példáui a szegverő üzem­ben Jan esek János és Tóth József 5. újítása nyomán nemcsak a nehéz fizikai mun­kát küszöbölték ki, hanem 104 ezer forint évi megtaka­rítást is biztosítottak. A hor­megtakarítAs ÚJÍTÁSIBÓL ganyzóban 700 ezer, a msleg- horganyzóíban pedig 201 ezer forintos újítás született. Munkatársunk felkereste Tanyai Ferenc elvtársat, a tröszt helyettes igazgatóját, s arról érdeklődött, a szén- medence bányászai hogyan állnak az eves terv teljesíté­sében. — Az eltolt kilenc hónap alatt rendszeresen teljesítet­tük mennyiségi tervünket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a több mint 102 ezer tonna szén, amelyet már eddig terven felül adtunk a népgazdaságnak. Bár voltak problémáink, sőt munkánk­ban nehézséget jelentett a júliusi átszervezés. Kazáron és Mizseríán a kisebb fűtő- értékű, kalóriájú szenek fej­tését le kellett ámítanunk, s így létszámcsökkentést is kellett végrehajtanunk. Az, hogy a tröszt már eddig több mint 100 ezer tonna terven felüli szénnel rendel­kezik. az az üzemegységek jó munkája .révén vált valóra, Teijesít:k-e az éves tervei a nógrádi bányászok? —- Minden ' erőnkkel igyek­szünk, hogy teljesítsük. Eh­hez természetesen kemény munkára van szükség. El akarjuk kerülni az év végi hajrát, mert ez már a jövő év rovására menne. Jelem eg birtokosai vagyunk a SZOT és a Minisztertanács vörös vándorzászlajának. Ügy do1- gozunk, hogy a vándorzászló az év végén ne kerüljön el Nógrádból. — Az üzemegységek több­ségénél nincs lemaradás. Egy-'ket üzemnél mutatkozik, mint például Zagyván és Ménkesen. A két üzemegy­ség dolgozói már október havi tervüket sem teljesítet­ték. Ha a még hátralévő idő­ben is lemaradás mutatko­zik, akkor egyik üzemegység cem tudja teljesíteni az éves tervet. Jelenleg ugyan még mindkét üzem rendelkezik tervenfelüli szénnel, de ez nem 'lesz elegendő a lema­radás pótlására. Milyen problémák vannak ezeknél az üzemegységeknél, és milyen segítségre van szükség, hogy teljesíteni tud­ják az éves tervet? — A zagyvái üzemegység­nél a legnagyobb problémát az üres csillék hiánya okoz­za. Ez viszont nem elsősor­ban a csillepark kicsinységé­ből ered. Gyakori esst, hegy a szállító villamosok Margit- t áróról nem szállítanak az osztályzóra 40—50 rakott csillét, hanem megvárják, míg összegyűlik 100—120 szenes csille. Ezalatt míg vá­rakoznak, a bányában üres hiány lép fel. Ennek egye­düli segítsége csak a fordu­lók idejének meggyorsítása. — Ugyancsak meg kell ja­vítani az üzemen belül a csillék elosztását. A meddő ürítés jelenleg csak a nap­pali műszakban történik meg, s nem egyszer emiatt is fellép üreshiány. Az üzem­vezetőség szervezze meg a meddő ürítést délután, sőt ha szükséges, éjjel is. — Most tovább növeltük az üzem csilleparkját. No­vember 15-én adtunk át 150 darab javított csillét és még december elején újabb 8» darabot adunk az üzemnek. — Az üzemben pótolni kell a fővágathajtásbain mutatko­zó lemaradást is. Ha ez nem történik meg, úgy a jövő év zavartalan szénter­melése nem lesz biztosítva. — Ménkesen mind a geoló­giai, mind a fizikai nehéz­ség fellelhető. A II. telepen hajtott v ágat nem váltatta be a hozzá fűzött reménye­ket. A színié ep elmeddült, így a betel vezeti tömegter­melő munkahely nem jöhe­tett léire. — A másik, s ez a legna­gyobb probléma, a produk­tív teljesítmények csökkenté­se, míg áprilisban a teljesít­mény 3904 tonna volt, addit augusztusban 3407 tonna, sőt októberben 3159 tonná­ra csökkent, A csökkenés oka az, hogy sok a két laki dolgozó az üzemnél. Az üzemvezetőség a párt és szakszervezet egyik legfonto­sabb feladatává kell váljon, hogy növeljék a produktív teljesítményeket. —■ Fokozni kell az üzemnél a nyugati bányamezőkön a két alapköalő előrehaladását, hogy a VII. siklóban meg­szűnő munkahelyek helyett újakat lehessen biztosítani — fejezte be nyilatkozatát Ta­nyai elvtárs. Előkészületek 1959-re az építőiparban A Megyei Építőipari Vá'la- datnaik az év utolsó kiét hónapjában még 251 lakást kell elkészítenie: ebből 108-at Salgótarjánban, 52-őt Nagy- bátonyban, 91-et pedig Vá­cott és környékén. Tizennégy lakást a napokban adtak át Salgótarjánban. Most azon —— Feladat! a minőség javítása Értékelték a szénbányák versenyét Befejeződött a szénmedencé­ben a m u n;k ü vers e n y elsfő szakasza, amely október 1-től november 7-ig, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójáig tartott. A verseny során az első helyezést a mátranováki üzemegység bányászai érték el. Kilenc forinttal csökken­tették egy tonna szén ki­termelési költségét, 7 száza­lékkal növelték az összüzemi teljesítményüket. A minő­ségi széntermelésben 2 szá­zalékkal alatta voltak a terv­nek. A második helyezett a kisíerenyei üzemegység. Az üzemegység­nél egy tonna szén ikitenme- (én költségét 7,74 forinttal csökkentették, 2,4 százalékkal növelték teljesítményüket s hasonlóan a imátnanovákiak- hoz, itt is 1,8 kalóriás le­maradás mutatkozott. A harmadik helyezést a szorospataki üzemegység bányászai érték el. 4,58 forinttal csökkentet­ték egy tonna szén kiterme­lését 100,9 százalékra telje­sítették összüzemi teljesítmé­nyűiket, ám itt is csak 99,4 százalékra teljesítették a ka­lória tervet. dolgoznak, hogy a még hát­ralévő időben maradéktalanul teljesítsék a lakásépítés prog­ramját. Emellett a — korábbi évek­től eltérően — már most megkezdtük az 1959-es évre való előkészületeket. Egyrészt hozzáfognak olyan munká­hoz. amelyek áthúzódnak a jövő esztendőre, másrészt folynak a tárgyalások a be­ruházókkal. A jelek szerint december végéig már meg­kötik a szerződéseket, s a bank már januárban, febru­árban folyósítja a hiteleket. Korábban ez csak áprilisban, sőt még később történt meg, Nagyon fontos, hogy a beru­házók időben biztosítsák a műszaki terveket, hogy 1959- ben építkezéseink szervezet­tebbek legyenek. A csökkentett munkahét kéregetését megkezdték a Yasötvözetg;* árban Mint arról már 'beszámoltunk, a Vasötvözetgy árban öt­napos, munkahetet vezetnek be, amely mintegy 140 dol­gozót érint. Azokon a helye­ken, ahol különösebb szer­vezésre nem volt szükség, már november első napjaiban ennek megfelelően dolgoztak. December 1-ig valamennyi a rendelet által felsorolt munkahelyen csaik heti 40 órát fognak dolgozni a mun­kásak. Az új munkarend be­vezetése természetesen maga­sabb szervezettséget is kíván, amelynek magvalósításán már dolgoznak a gyár vezetői. A nem folyamatos munkáknál állandó napokon a folyama­tos üzemeknél pedig válto­zóan biztosítják a heti két pihenőnapot. A csökkentett munkahét mellett is a dolgo­zók korábbi keresetüknek megfelelő bért kapnak. A kieső munkaidő pótlására periig mintegy 28 új dolgozót alkalmaznak a gyáriban. A már kifőzött anyag a keverőbe kerül, ahol műgyantával keve­rik, majd keverés után a préshez kerül a már így elkészített anyag. Jászberényi János és Nagy Sándor adagolja az anyagot \ A forgácsot nagy nyomással fuvatják föl az eme­leten lévő üstbe, ahol gőzben kifőzik, s így szeny- nyeződéstől mentessé válik. Jászberényi János ellenőrzi a kifőzést. Adám Róbert, az egyik újító — ma az üzem veze­tője - éberen őrködik az előállított műfa minő ségén. Jelenleg éppen az ellenőrzés, vegyvizsgálal folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents