Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-25 / 84. szám

1958. október 25. NÖGRÄDI NEPÜJSAG 3 A munkásosztály érdekében az egész nép érdekében „Széleskörű és általános vé­lemény a munkástömegek- "ben, hogy a párt Központi Bizottságának politikája, az azt megvalósító forradalmi munkás-paraszt kormány te­vékenysége megerősítette a munkásosztály vezető szere­pét a Magyar Népköztársa­ságban, mert az öntudatos munkástömegek akaratát fe­jezi ki, híven szolgálja a munkások politikai, gazdasági és kulturális érdekeit” — ezekkel a szavakkal kezdődik az a nagyjelentőségű pártha­tározat, amely a munkásosz­tállyal kapcsolatos egyes fe­ladatokról szól és vasárnap jelent meg a Népszabadság­ban. Bátran állíthatjuk, hogy a felszabadulás óta társadal­munk vezető osztálya a mun­kásosztály helyzetét és a to­vábbi feladatokat egy-egy határozatot még nem szabták meg ilyen világosan, egyér­telműen és kézzelfoghatóan. Már maga az a mód, aho­gyan létrejött — jelentős előrehaladás. Több, mint két hónapig mintegy kétezer pártmunkás tanulmányozta a kérdést. E vizsgálat sorát) hozzávetőlegesen 45 ezer munkással és munkásból lett értelmiségivel folytattak be­szélgetést. Ez a módszer nem- ■csak azt biztosította, hogy egy olyan határozat szüles­sen, amely céltudatosságával, határozottságával hívja ma­gára a figyelmet, hanem — ahogy mondani szokták — már menetközben is történje­nek intézkedések a munkás- ■ osztály élet- és munkakörül­ményeinek javítására. Amint megyei példák is igazolják, a vizsgálat alatt és közvetle­nül utána helyileg is történ­tek a gyárakban, bányákban -olyan lépések, amelyek jogos kívánságokat oldottak meg. Ez a határozat — csakúgy mint a párt és a kormány kétéves működése — nem hagy kétséget afelől, hogy hazánkban az élet minden területének feladatait a mun­kásosztály érdekeinek megfe­lelően, a munkásosztály szem­szögéből kell megoldani. Min­den sora nyomatékkai húzza alá, hogy társadalmunk ve­zető osztálya: a munkásosz­tály. Ebben a határozat »olyan tényekre támaszkodhat, mint az elmúlt 13 év, s külö­nösen az ellenforradalom le­verés# óta eltelt két esztendő :gazdag eredményei. Ha szó­szeri nt nincs is kimondva, de az egész határozat szellemét áthatja az a realitás, hogy a munkásosztály érdekei döntő többségiben megegyeznek a társadalom nagyobb, dolgozó részének érdekeivel. Követ­kezetesen végrehajtani a munkásosztály .politikáját, il­letve egész politikánkat a munkásosztály álláspontjáról irányítani, annyi, mint szol­gálni, teljesíteni a nagy több­ig kívánságát, akaratát: épí­teni és megvalósítani hazánk­ban a szocializmust. Megyénk munkásai is mag- •elégedéssel vehetik tudomá­sul, hogy a .párt és a kor­mány működése során min­denekelőtt a vézető osztályra, annak is öntudatos, élenjáró részére apellál. Ismeretes, hogy Nógrád mindig megbe­csült volt munkásmozgalmi harcai, hagyományai és a munkástömegek felszabadulás ■után elért sikerei miatt. S »erre akar a párt és a kor­mány a jövőben még jobban támaszkodni. Nálunk minden harmadik család munkáscsa­lád, ami nemcsak számszerű­ségében nagy és állandóan növekvő. Erőt képvisel olyan tekintetben is, hogy a mint- 'egy 30 ezer munkás jórésze harcokban, a szocialista épí­tőmunka füzében nőtt fel és erősödött meg. Ha szabad úgy mondani, minőségi érté­ke messze meghaladja szám- szerűségének nagyságát. A párthatározat pedig nem tűz ki célul egyebet, mint azt, hogy tovább növelje a mun­kásosztály erejét, összeforott- ságát, a hatalom birtokolásá­val járó felelősségérzetét, eszmei, politikai és általános műveltségét, emelje, javítsa anyagi helyzetét — egyszóval: még alkalmasabbá tegye ar­ra a történelmileg bebizonyí­tott tényre, hogy egyedül csaik a munkásosztály képes, az új, a szocialista társada­lom építésének vezetésére. A párt és a kormány két éves tevékenységét számos olyan intézkedés jelzi, ame­lyek a munkásosztály érde­kében történtek. Hogy csak mást ne említsünk a megyé­iben ma az ipari munkások átlagkeresete 50,2 százalék­kal magasabb, mint 1953-ban és 31,4 százalékkal nagyobb, mint az ellenforradalom előtt volt. A bányászok átlagkere­seté pedig két év alatt 155S forintról 2085 forintra emel­kedett. Az eddig elmondotta­kon túl azonban az is jellem­zi ezt a határozatot, hogy a munkások véleménye alapján még sok olyan tennivaló van, amit feladatként határoz meg a Központi Bizottság. Bátran önkritikusan tárja fel, hogy a párt helyes politikájának végrehajtását minden szinten, de főleg helyileg sokkal hatá­rozottabban kell végrehajta­ni. Emellett azonban pártunk nemcsak megállapítja a helyzetet, hanem a határozat már főleg olyan intézkedést helyez kilátásba, amelyek joggal foglalkoztatják a mun­kásokat. Többek között az életszínvonal állandó és rend­szeres elmelése: a termelé­kenység növekedése alapján, a nagycsaládosok gondjainak enyhítése, a nyugdíjasok helyzetének javítása. A gaz­dasági kérdések mellett több más kérdésben is határozot­tan és szókimondóan foglal állást a határozat. Mindeze­ket talán úgy lehet összefog­lalni: a hatalmon lévő mun­kásosztály szerepének, a ve­zetésbe történő bevonásának további javítása. A munkásosztály vezető szerepe a párt útján valósul meg — mondja ki a KB ha­tározata. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy a mun­kásosztály vezető szerepének erősítése a párt további erő­sítését követeli meg. Azt, hogy a párt soraiba továbbra is és elsősorban a munkások legjobbjainak kell helyet fog- lalniok. Azt, hogy a pártnak következetesen küzdenie kell a munkásdemokrácia még teljesebb megvalósításáért, a vezetők munkastílusának ál­landó javításáért, mindenfé­le párttól idegen nézetek és gyakorlatok leleplezéséért és visszautasításáért. Ez a nagyjelentőségű hatá­rozat minden sorával, gondo­latával és intézkedésével hoz­zájárul majd ahhoz, hogy a munkásosztály aktivitása, tevékenysége az élet minden területén még magasabbra növekedjen. Maga a határo­zat is a pártszervezetek a kommunisták feladatává te­szik, hogy karolják fel és vezessék a munkások min­den olyanirányú kezdeménye­zését, amely meggyorsítja hazánkban a szocializmus felépítését. A Központi Bizottság állás­foglalása nemcsak a munká­sak, hanem hazánk minden dolgozója előtt még világo­sabbá teszi, hogy a párt és a kormány következetesen halad tovább azon az úton, amelyet az ellenforradalom leverésével kezdett meg, s a kilengésektől, ingadozásoktól mentes politikával folytat. Ez a határozat is hozzájárul ah­hoz, hogy még erősebb le­gyen a párt és a munkásosz­tály összeforrottsága, erősöd­jön a népi-nemzeti egység, s szilárdan haladjunk tovább a szocialista építésben! Balogh Gyula Érdemes megjegyezni Több, mint kétszemnnyi te­tőfedő cserepet gyártottak ha­zánkban 1958 júniusában, mint 1953 havi átlagában. * Nyolc év alatt tízszeresére emelkedett a Balassagyar­mati Vas- és Műszaki Nagy­kereskedelmi vállalat for­galma, amely fontos termelő- eszközökkel és háztartási cik­kekkel látja el a lakosságot. * A felszabadulás előtt Dej- tár községben mindössze 3, Bercelen pedig 4 pedagógus tanított. Jelenleg 13, illetve 14 pedagógus oktatja a dol­gozók gyermekeit. * Alig több, mint 96 millió utas vette igénybe 1937-ben a vasútat. 1958 júliusában pe­dig — tehát egyetlen hónap alatt! — 30,9 millió ember utazott vasúton. * • Közel 2,5-szer annyi szenet termeltek az ország bányái­ban 1958 júniusában, mint 1938. havi átlagában. * Nyolc év alatt — 1950— 1958 között — a rétsági járás 26 községében 1654 új lakó­ház épült. Ebből 561 OTP kölcsönnel, mintegy 13 millió forintos állami támogatással. 1.6 millió Ebben az évben tovább gé­pesítik a munkahelyi szállí­tást a bányákban. Már eddig 10 darab Kóta-féle rakodó­gép, nyolc darab „O” és 7 darab „B” típusú kaparó ér­kezett a szénmedencébe. Az év végéig még újabb szállító­gépek könnyítik meg a bá­nyászok munkáját. így töb­bek között nyolc darab „B” 2 darab „O” kaparó szalag. 18 darab MT. 5-ös és 5 da­forint a bányai száiiitás megkönnyítésére rab MT. 8-as rizócsúzda ér­kezik még. Csak az 1958-as gazdasági évben a szénmedencében a munkahelyi szállítás gépesí­tésére 1,6 millió forintot for­dítanak. Az új gépek a már meglévőkkel együtt lehetővé teszik n kézi szállítás (csil- lézés) nagyfokú kiküszöbölé­sét, amely befolyásolja a szén- fejtőlc teljesítményét, a szál­lító létszám csökkenését. Új t&jszövetkezet megyénkben Tejszövetkezet alakult Szé- csénke községben 32 taggal. A leadott tej 50 százalékát fölözés útján biztosítják a gazdák részére. A rétsági járásnak ebben a baromfitenyésztő minta­községében a baromfi mel­lett a sertéstenyésztés is egyre nagyobb szerepet kap. A gazdák terve, hogy telje­sen áttérnek a fehér hússer­tés tenyésztésére. Ebből a szempontból is jelentős a most megalakult tejszövetke­zet. Jhuuj/isz ujj hő//gok éi leányok találkozása cSalyótuYjánban A Bányakaszinó könyvtár- termében találkozóra gyűltek össze csütörtökön a salgótar­jáni járás bányaüzemeiben dolgozó lányok és asszonyok. A találkozónak egyetlen Hetvenezer forint tatarozásra Szügy községben tatarozzák a régmúlt idők megyeházát. Jelenleg iskola van benne. 70 ezer forintot fordítottak az épület felújítására. Egyéb­ként az épület műemlék és most a felújításnál megőrzik az épület régi jellegét. Az épület régi jellege megmarad, de merőben más már benne az élet. Gyerekek tanulnak falai között. Díjf-alanul hazaszállíl-ják a vásárolt" árut" Országszerte megindult az üzletekben egy helyes kez­Megvalósnlás útján a községfejlesztési tervek A községfejlesztési munka még nem tekint nagy múltra vissza. Eredményei azonban annál nagyobbak. Csak me­gyénkben sok kilométer hosz- szú kövezett út, járda, több iskola, óvoda, művelődési ott­hon létesült néhány év alatt, amelyre a falvak dolgozói el­mondhatják: a községfejlesz­tési alapból jutott erre is, ar­ra is. Mindezek mellett hány — és hány család otthonába jutott el a kultúrát jelentő villanyfény, s hány község utcáin ég a villany, bővítet­ték az utcai világítást. A községié jleszfési teívfe- ladatok 1958-ra is sokat ígér­tek. Űjabb művelődési ottho­nok építése, iskolák bőví­tése, villamosítás, járdák, utak építése szerepel ben­ne. Ezekre a munkákra több mint 15 millió fo­rintot irányoztak elő. Ebből a mennyiségből csak­nem két millió forint értéket a dolgozók társadalmi munka vállalása tette fci. Az évből lassan tíz hónap telt már el. Érdemes tehát megnézni: hogyan valósítot­ták meg megyénk egyes köz­ségeiben az év elején terve­zett munkákat, mennyire se­gítették elő társadalmi mun­kával egy-esy létesítmény el­készítését. A megyei számokat vizs­gálva azt látjuk, hogy eddig a tervezett összeg mintegy 50 százalékát már felhasználták községi tanácsaink. A na­gyobb felhasználás az egyes építkezések befejeztével tör­ténik meg. S hogy mi épült eddig? Talán legjobb képet akkor kaounk, ha egy-egy járást ragadunk ki. A rétsági járás­ban a nőtincsi községi tanács evi pénzügyi kiadási tervét eddig 95 százalékra, ezen kí­vül a társadalmi munka ter­vét pedig 117 százalékra tel­jesítette. Ebből ^ az összegből bővítették a község művelő­dési otthonát. Az alsópetényi dolgozók kívánsága egy mozi létesítése volt. A községfej­lesztési terv lehetővé tette, hogy ebben a községben is legyen mozielőadás, tervüket ugyanis már teljesítették. S így sorolhatnánk tovább. Kétbodony és Kisecset dolgo­zói a községfejlesztési beru­házásból kultúrházat építe­nek. Az építkezés nagy ütem­ben folyik, s az új kultúrott­hon mird két községben még ebben az évben tető alá ke­rül. Hasonló a helyzet a balas­sagyarmati járás községeiben is. A mohorai kultúrotthon építése a befejezéshez közele­dik, míg Érsekvadkerten, Dejtáron, Galgagután az év végére fejezik be az új .mű­velődési otthon építési mun­káit. Cserhátsurány.ban éppen a községfejlesztési terv teszi lehetővé a község villamosí­tását. Ebiben a községben a dolgozók jelentős társadalmi munka végzését is vállalták. A szécsényi járás eredmé­nyeit vizsgálva ha mást nem is, csak a mihálygergei nap­közi otthon építését vesszük figyelembe — amelyet az év végére elkészítenek — feltét­len azt kell mondani, hogy a megvalósulás útján halad megyénk községfejlesztési terve. Az eddig elért eredmények biztatóak és szépek. Hiszen éppen a községfejlesztési hoz­zájárulás eredményezi, hogy újádj létesítményekkel gaz­dagodnak megyénk falvai, olyanokkal, amelyeknek való­ra váltása hosszú évek álma a községek lakóinak. Kétségtelen, hogy vannak hiányosságok is. Egynéhány községben, mint Nagyoroszi, Becske, Sámsonháza, vagy Vanyarc a községfejilesztési alap .mellé még nem szervez­tek társadalmi munkát, így a tervek végrehajtása is kés­lekedik. Az idő pedig sürget, mert a jövő évi terv készíté­sénél feltétlen úgy kell a fal­vak lakói elé állni: teljesí­tettük a vállalt 'kötelezettsé­get! deményezés. Eszerint a keres­kedelem is kiveszi részét az asszonyok második műszak­jának könnyítéséből. Salgótarjánban egyenlőre még csak a Csemege Bolt vezette be a boy-szolgálatot. Ez lehetővé teszi, hogy köny- nyítsenek a vásárló asszonyo­kon. A napi, heti, vagy havi előre megrendelt árut a kért időpontra díjtalanúl hazaszál­lítják. Minden bizonnyal beválik és népszerűvé lesz az asszo­nyok körében ez az intézke­dés. Még jobb lenne azonban véleményünk szerint, ha biz­tosítani tudnák a reggeli tej, kenyér és péksütemény haza- szállítását is. napirendje volt. tanácskozás a nők szerepéről a választás előkészületeiben. Barta elv­társnő, a járási nőtanács ve­zetője érvekkel és adatokkal, meggyőző számi akat mutatta meg a jelenlévőknek 'mennyit változott az asszonyok sorsa az utóbbi tizennégy évben. Bár tény és való, hogy a magyar állampolgárok 55 százaléka nő és a nők képviselete még nem en­nek arányában történik az állam irányításában, mégis nagyon nagyot lé­pett előre a felszabadu­lás előttihez képest a magyar írótársadalom. A hozzászólások arról ta­núskodtak, sajátjuknak, a maguk ügyének tekintik en­nek az országnak a felépíté­sét. A mátranováki bányate­lep asszonyai nevében Takács Jánosné közölte a telep asszonyai novem­ber 16-án egységesen zászlókkal vonulnak a szavazó helyiségekbe. Mindjárt csatlakozott hozzá­juk a ménkesi bányaüzem asszonyainak küldöttsége is. Egy hatvanikótéves asszony arról beszélt milyen nagyon nagy a különbség a múlt rendszer és a ma fiatalságá­nak életmódja, lehetőségei között. Egy másik résztvevő asszony örömmel közölte, ne­gyedéves orvostanhallgató fia van. A találkozó a párt és a kormány melletti egységes kiállás jegyében zárult. 11 CD 11 CD 11C311 CD 11CP ! I CD 11 CD 11C3 11 CD ! I CD 11 CD 11 CP 11 CD 11 CD 11 CD Ildii CD 11 CD 11 CD! I CD 11C3 Két tanácstagjelölt a Salgótarjáni Üveggyárban Pesze István, csiszolót me gyei tanácstag­nak jelölték. Eddigi tanácstagi munkája is igazolja a belé helyezett bizalmat. Varga Albertnét, a gyár dolgozóját a sal­gótarjáni városi tanácsba jelölték. Először tisztelték meg ilyen fontos megbízatással.

Next

/
Thumbnails
Contents