Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-18 / 82. szám

1958. október 18. NÓGRÁDI NÍPÜJ8A3 7 ALKALMAZZUK BÁNYÁINKBAN A KORSZERŰ MÓDSZEREKET Vitassuk meg a tennivalót A műszaki fejlesztés ke- rétén belül kiemeli a cikk írója a ciklusos mun­kamódszert, a gyorsvágathaj- tóst és a korszerű robbantás­technika termelékenységre és önköltségre kedvező hatását. Elöljáróban szeretném el­mondani, hogy a bányászat­ban ez a mozgalom, amelyet kellő magyarázat, helyessé­gének bebizonyítása nélkül felsőbb parancsra — a helyi körülmények figyelmen kívül hagyásával — kívántak beve­zetni, már születésekor ha­lálra volt ítélve. Sajnos ez lett a sorsa az 1950-51-es években annyira erőszakolt ciklusos munkamódszernek is. El kellet telni egy bizo­nyos időnek, amikor az új módszert a bányászat fizikai és műszaki dolgozói „meg­emésztették” és most már minden „felsőbb” utasítás nélkül alulról jött kezdemé­nyezéssel próbálják alkal­mazni. A szorospataki példa nem egyedülálló a meden­cében, hisz Kányáson is volt próbálkozás elővájások gra­fikonszerinti vitelére és a front átszerelésének ütemére. A tröszt területén az egyes főszállító vágatok, de külö­nösen a külszíni szállítópá­lyák a kapacitásukhoz közel le vannak terhelve, a lö­késszerű, nagymennyiségű szállítást nem bírják. Az egyenletessé tett szállítás pe­dig magával hozza a grafi­kon szerinti munka több fel­tételeinek kielégítését. Ter­mészetesen ezt az ütemezést mindegyik üzem adottságai­nak, helyi körülményeinek figyelembevételével próbálja elkészíteni, hogy az egy élő rendszer legyen, ne holt grafikon. Szorospatakon — amennyiben sikerült az egyenletes szállítást megolda­ni és meg lesz a biztosítéka, hogy ez tartós lesz — komoly műszaki megfontolás után elképzelhető, hogy a szén szállítását a vasút helyett teljes egészében a függő kö­télpályán lehet megoldani. A gyorsvágatbajtás elkép- 'rÄ'‘ zelhcfő egyrészt a te­lepített létszám emelésével, másrészt a korszerű technika alkalmazásával. Az első'* meg­oldás teljesítménycsökkenés­sel jár, s ezért kerülendő. Az elővájási munka a jövesztés, rakodás, szállítás és biztosí­tás műveleteiből áll, amiből a szorospataki üzemnél csak a jövesztést korszerűsítették. Feltétlen eredménnyel jár bármelyik bányaüzemnél az említett műveletek közül egyiknek, vagy többnek kor­szerűsítése az adott lehetősé­gekhez és körülményekhez mérten. Sajnos nem mindegyik üzemünknél van olyan ked­vező főteviszony, hogy 2 mé­teres távolságot le lehet rob­bantani, de feltétlen robbanó­anyag megtakarítást jelent a réslyúk alkalmazása egy mé­teres fogásokban is. Ugyan­akkor Szorospatak ,vagy más üzem is vágathajtási sebessé­gét emelni tudja, ha a rako­dást, vagy szállítást gépesíti és így hosszú időt, nehéz fi­zikai munkát igénylő munka­folyamat elvégzését korszerű­síti. Mindhárom folyamatnak a gyorsvágathajtás szolgála­tába történő állítására min­den üzemnél a lehetőség meg van, csak élni kell vele. A jövesztés korszerűsíté- sével, a robbanóanyag- takarékossággal szorosan összefügg a robbantási tech­nikának a fejlesztése. A belső időzítésű gyutacsokat a medencében széleskörben — nem sujtólégveszélyes üze­mekben — mindenütt és egyes elsőosztályú sujtólégve­szélyes üzemben használjuk. Reméljük, hogy a gyutacs­gyári kísérletek befejezése után a rövidebb időzítésű gyutacsokat másodosztályú sujtólégveszélyes üzemben is engedélyezni fogja az Orszá­gos Bányaműszaki Felügye­lőség. Az időzített gyutacs al­kalmazása azonban csak első lépés a korszerő robbantás­technika bevezetésének útján. A fúrólyukak telepítése, tölté­sének megállapítása, folyta­tása és esetleg szabadfelület képzésének lehetősége mind nagyban befolyásolja a rob­banóanyag fogyasztását, ezzel az önköltséget és a teljesít­mény emelkedést. Mint álta­lában ,erre sem lehet egysé­ges receptet előírni, minden üzem sajátosságainak megfe­lelően, a viszonyokhoz leg­jobban alkalmazkodva hasz­nálhatja fel a robbantás tech­nika fejlődésének újabb ered­ményeit. Nagyon időszerű gondolat volt a jó munkamódszerek alkalmazásával foglalkozni a sajtó hasábjain. Jó lenne, ha a már megjelent írás vissz­hangra találna, s kialakulna egy széleskörű vita. Ehhez a meginduló sajtóvitához ezekkel a gondolatokkal kí­vántam hozzájárulni. SZEBÉNYI FERENC főmérnök Nyolcvan ember didereg... Furcsa cím, igaz? Sokan talál­gatják értelmét. Pedig igazán egyszerű. Október van, esők, sü­völtő szelek járnak, de a pásztói kertmozi rendületlenül működik. Valamelyik este is nyolcvan „hős” jellem ült a vizes széke­ken. Be hová menjenek ezek az emberek? A földmüvesszövetkezet kultúr­termében sem kaphat helyet a mozipártoló, kultúrszomjas néző­sereg, mert „objektív nehézsé­gek” akadályozzák ezt. Van ugyan ajtaja a kultúrteremnek, de kellene készíteni egy mási­kat is, a terem ellenkező olda­lán, mert a szövetkezet udvarán nem járhat át a közönség (?). In­kább járjanak át a bölcsőde ud­varán, sőt tisztesség ne essék, építtessen ide a moziüzemi vál­lalat egy WC-t is az igények kielégítésére . . . Pásztón rövidesen kész lesz az új, modern moziépület. Hat­nyolc hétre kérnék a szövetkezet kultúrtermét a mozilátogatók. Mindezért építkezést kezdeni? Hiszen a KIOSZ helyiségében megoldható lenne a vetítés. Sajnos, a KIOSZ részéről is me­reven elzárkóznak, elutasítják a kérést. Igaz, 162 iparos szórako­zását — ha ugyan mindig itt szó­rakoznak —, no meg az ottani ivó forgalmát zavarná ez. Ezek szerint 162 iparoson, s néhány vezetőn múlik 4-5 ezer moziszerető szórakozása? Miért húzzák, halasztják ezt a fontos ügyet? Ha korábban hibát is kö­vettek el az illetékesek, sürgősen teremtsenek helyet a mozinak Pásztón! PÁDÁB ANDRÁS 9 Béke Világtanács Elnökségének felhívása! A Béke Világtanács Elnök­sége három felhívással for­dult a világ közvéleményé­hez. A Távol-Keleten fel kell számolni {íz új világhábo­rú kitörésének veszélyét. A Béke Világtanács megál­lapítja, hogy az új világhá­ború kitörésének veszélyét növeli az amerikaiak beavat­kozása Kína belső ügyeibe. Tajvan és a többi szigetek Kína elvitathatatlan részei és a kínai népnek joga van ar­ra, hogy saját területén ma­ga gyakorolja szuverenitását. Nem lehet tűrni, hogy en­nek a veszélyes, politikának a folytatása továbbveszélyez­tesse százmilliók életét. Az Egyesült Államok kormányát kényszeríteni kell arra. hogy vessen véget a Kína be’.ü- gyeibe való 'beavatkozásnak, hagyjon fel a Kína elleni ka­tonai Provokációkkal és von­ja vissza összes fegyveres erőit Tajvan térségéből. Amíg Tajvan idegen ellenőr­zés alatt áll — veszélyben lesz a világ békéje. Felszólítunk minden jóaka- ratú embert — hangzik a felhívás — cselekedjék, tájé­koztassa és mozgósítsa a köz­véleményt. A közvéleménynek hatalmában áll. hogy véget vessen az amerikai Egyesült Államok agressziójának és elhárítsa a világ elől az atomháború katasztrófáját. Fel kell újítani ,a rob­bantási kísérletek beszün­tetésére irányuló tárgya­lásokat. A Béke Viláigtanács felhí­vásában rámutat arra, hogy Stockholmban már nyolc év­vel ezelőtt felszólította a közvéleményt, szálljon szem­be az atomháború veszélyé­vel és .követelje a tömegpusz­tító fegyverek ellenőrzött be­tiltását. Ma ezeknek a fegy­vereknek a kipróbálása és halmozása új veszély elé ál­lítja az emberiséget. A Szovjetunió elhatározása egyoldalú beszüntetéséről nagy reményeket ébresztett, de mivel az Amerikai Egye­sült Államok és Nagy-Britan- nia nem követték ezt a pél­dát, a népek ismét szemben állnak a robbantási kísérle­tek terén folyó versennyel és az ebből eredő mérhetetlen veszéllyel. Az egész fenyegetett embe­riség követeli a kísérleti rob­bantások azonnali és végle­ges beszüntetését, mint az első lépést a nukleáris fegy­verek betiltása felé. A béke és az elkövetkező nemzedé­kek egészségének és jövőjé­nek megóvása sürgeti a kö­vetelés teljesítését. A tárgya­lásokat fel kell újítani és gvorsan eredményre kell jut­ni. JOLIOT-CURIE EMLÉKEZETE A Béke Világtanács El­nökségének harmadik doku­mentuma hangsúlyozza, hogy Joliot-Curie a Béke-Világ­mozgalom szimbóluma ma­rad. A Béke Világtanács megjelenteti Joliot-Curie élet­rajzát, a békéről szóló beszé­deinek és cikkeinek gyűjte­ményét, támogatja a Joliot- Curieről szóló dokumentum­film elkészítését és műveinek kiadását. A Csehszlovák Nemzetgyűlés törvénybe iktatta a második ötéves tervet Október 18-án megnyílt a Csehszlovák Nemzetgyűlés őszi ülésszaka. Z. Fierlinger, a nemzet- gyűlés elnöke megnyitó be­szédében emlékezett meg a Csehszlovák Köztársaság meg­alakulásának 40. évforduló­járól. Az ülésszak fő feladata a második ötéves népgazdaság) terv megvitatása és törvény­beiktatása. O. Simunek, az Állami Tervhivatal elnöke ismertette az ötéves tervet. Rámutatott: az 1956—80 évekre szóló terv teljesítése eddig Cseh­szlovákia Kommunista Párt­jának, a II. Országos Konfe­rencián elfogadott irány­elvei alapján történt. A második ötéves terv keretében a lakosság életszínvonala 33 száza­lékkal fog emelkedni. A terv keretében 330 000 la­kás épül, ebből 124 000 magánépítkezés formájá­ban. 1960-ig legalább 68 százalé­kára emelkedik a szocialista országok részesedése Cseh­szlovákia külkerekedelmé- ben. A nemzetgyűlés több kép­viselő felszólalása után elfo­gadta a csehszlovák népgaz­daság második ötéves tervé­ről szóló törvényt. Biztató kísérletek Kisterenyén A kisterenyei MOLL vas- ácsolatelemet gyártó üzem­részben naponta átlagosan 70 darab komplett ácsolatelemet készítenek el. Eddig a gyár­tás préseléssel történt, mely nagy munkát igényel. A na­pokban kezdték el a kísérle­teket, amelynek során sínből készítik az ácsolatelemet, nem préselve, hanem hajlítva. Amennyiben a további kísér­letek biztatóak lesznek, úgy a jövőben üzemszerű gyár­tásra térnek át. E mellet több mint 1 500 ócskavasnak ítélt TH-gyűrű vasácsolat elemet nyitottak fel. A nagy nyomás folytán eldeformálódott vaselemeket így újra alkalmazni tudják. Az év végéig még mintegy 1000 darab TH-gyúrűt tesznek üzemképessé a szénmedencé­ben. AZ ÜZEMI TANÁCSOK MUNKÁJÁRÓL TÄRGYAL A BÁNYÁSZ­SZAKSZERVEZET A bányaüzemek üzemi ta­nácsainak munkáját tűzte napirendre a bányász szak- szervezet területi bizottsága. Elnökségi ülésen tárgyalják meg október 21-én az üzemi tanácsok munkáját. Ugyan­csak az elnökségi ülésen tár­gyalják meg a vízgazdálko­dást és a bérfelhasználást is. *39©©©9©©©©©©©©©©©©©s©e©©t ^o©e©©©©©®©©©©®©©©©©©©©©0©©6 e©e@0©e©©e Egy év alatt egy évszázad elmaradását számolták fel Kínában Az utóbbi hetekben egyre több szó esilk Kínáról, a kö­zel hétszázmilliónyi kínai nép szocializmust építő gazdag és hatalmas országáról. Az Amerikai Egyesült Államok­nak Tajvan térségében, a Népi Kína partmenti sziget- csoportjai körül kialakított, — ma már úgy is lehet mondani, hogy hadműveleti tevékenysége — érthetően aggasztja a világ békeszerető embereinek milliárdjait. Mint, ismeretes a népi Kína elha­tározta Tajvan, Kimoj, Macu és a többi partmenti ősrégi kínai szigetek felszabadítását. Ez a Kína belügyót jelentő bejelentés sehogysem tetszett első hallásra; magát a világ­politika álomkóros karmes­terének és fogadatlan, de mégis uralkodó prókátorának képzelt Egyesült Államok vezető köreinek. A Kínai Népköztársaság partmenti területeit egyéb­ként is kém és diverzáns Kína ugyanis nem az egy évszázaddal, de még nem is az egy évvel előbbi Kína már. Gazdasági, társadalmi és nolitikai ereje olyan nagy, hogy bármely világpolitikai esemény alakulásában félre­érthetetlenül döntő szerepet játszik. Különben erről saját bőrük árán meggyőződtek már az amerikaiak a dollár­ral pénzelt kuomintangisták­cselékményekkel éveken at háborgató Csang Kaj-sek klikk már rég rászolgált vol­na a nagy népi Kína részé­ről foganatosított megtorlás­ra. De Kína saját területein be­lül úgy ahogy az Ameri­kai Egyesült Államok, vagy más országok mint Egyiptom, Szíria, vagy akár a kis Guinea is ma­ga határoz országa teljes egyesítése, vagy társa­dalmi rendjének kialakí­tása felett. Azzal, hogy az Egyesült Ál­lamok hadiflottája, katonai egységei és nagyarányú lő­szerszállítmánya fenyegetés­képpen az említett szigetekre érkezett és Csang Kaj-sek óráról-órára megismétlődő hadműveleteit provokatív tá­madásait fedezi, egyáltalán nem zavarja a Kínai Nép- köztársaságot eredeti szándé­kának és terveinek végrehaj­tásában. nak az ország szárazföldjé­ről való kiűzésekor és még- inkább az úgynevezett mo­dern amerikai hadseregnek Korea elrablásáért folytatott szégyenteljes harca során. „Szomorú, de vitathatatlan tény — írta 1949-ben az Egvesült Államok külügymi­nisztere a Kínában követett amerikai politikáról készített memorandumában, — hogy a kínai háború szeren­csétlen kimenetelével az Egyesült Államok kor­mánya tehetetlen volt. Mindrnt megtettünk amit országunk a rendel­kezésre álló ésszerű le­hetőségek keretén belül megtehetett, hogy meg­változtassuk la háború ilyen kimenetelét. A há­borúnak ez a kimenetele a belső kínai erők fellé­pésének eredménye volt, amelyekre megpróbáltunk ugyan hatni, de haszta­lanul.” Kína erejének és egyre nö­vekvő tekintélyének kimerít­hetetlen forrása azonban nem csak katonai és politi­kai sikereiből fakad. Mérhe­tetlenül nagy a hatalmas ország gazdasági struktúrájá­nak átszervezése: ipara és mezőgazdasága fejlesztésében elért eredményei is. S lé­nyegében ezek adják meg erejének és tekintélyének gránitpilléreit. Hogy csak a legmarkánsabb összehasonlí­tással éljünk: az Egyesült Ál­lamokban 1957 őszén elkez­dődött, s azóta egyre jobban mélyül a gazdasági válság. A gépkocsi, az acél és sok más iparágban csak 40-50 százalékban hasz­nálják ki a termelési ka­pacitást a teljes és rész­leges munkanélküliek száma ebből kifolyólag majdnem eléri a tízmilli­ót. Schmidt professzor a Német Demokratikus Köztársaság világszerte ismert közgazdász tudósa írja az Egyesült Álla­mok gazdaságával foglalkoz­va: hogy a termelő kapacitás egyre csökkenő kihasználása, a tőkebefektetések terén va­Ezekkel a tényekkel szem­ben a Kínai Népköztársaság­ban most a nyár elején vit­te harcba közel hétszázmilli­ós népét a Kínai Kommunis­ta Párt a szocializmus építé­sének két nagy feladata: a technikai és kulturális forra­dalom megvívásáért. Ezek­nek a feladatoknak a megva­lósítása során igen gyors, szinte a történelemben is pá­ratlan építkezés kezdődött Kínában ebben az évben, nem is beszélve az utóbbi évekről. Közel ezer azoknak a most épülő ipari nagyüzemek­nek a száma, amelyek majd Kína iparfejleszté­sének gerincét alkotják. Közöttük a Szovjetunió segítségével és közremű­ködésével száznegyven­egy hatalmas ipari ob­jektum — kohászati kombinátok, színesfémko­hászat! üzemek szén és olajkitermelő vállalatok stb. épülnek. De idézzük csak a terme­lésben elért eredmények számadatait, ami igen lénye­ges az Egyesült Államok rnélvülő gazdasági válságával szemben. Kínában körülbelül 40-50 millió ember dolgozik annak az országos mozga­ló pangás és az új megren­delések méreteinek csökkené­se félreérthetetlenül a gazda­sági válság elmélyüléséhez vezet, nem is beszélve a nagyarányú muníkanélkül iség hatásáról. lomnak a keretében, amely­nek célja, hogy ebben az évben a tavajihoz képest megkétszereződjék az acél termelés. Ennek a nagy szé­lességben kibontakozott moz­galomnak az eredményeként már mostanáig — az év el­ső kilenc hónapjában 57 szá­zalékkal nagyobb Kína össz- ipari termelése, közel 70 szá­zalékkal az acéltermelése, mint a múlt év hasonló idő­szakában, Ezek szerint közel három ás fél mil­lió tonnával termeltek több acélt Kínában szeptember végéig, mint az előző 1957-es eszten­dő első kilenc hónapjá­ban. A termelés meggyor­sítása érdekében október közepéig csaknem tízmil­lió technikai újítást ve­zettek be és közel kilenc­venezer új termékfajtát kezdtek gyártani az idén Kínában. Többi között a nyár folya­mán készültek el az első kínai gyártmányú személy­gépkocsik, megkezdték a te­levíziós rádiókészülékek gyártását, épül Kína első atomerőműve is. Kína a gabonatermelés­ben elhagyta az Egyesült Államokat és a világ második gabonatermelő­jévé lépett elő. Az idei gabonatermelés kétszere­se a tavalyinak: több mint 350 millió tonna az idén betakarított gabona mennyisége. Gyapot termelésben is meg­kétszerezte múltévi eredmé­nyeit a Kínai Népköztársaság s az idén termelt 3.5 millió tonna már 850 000 tonnával több mint az Egyesült Álla­mok egészévi gyapottermelé- se. Az egykori riksák és ku­lik országának fogalma te­hát már a múlt réginek tű­nő emlékei közé tartozik. A fejlődés és előrehaladás üte­me Kínában oly nagy, hogy szinte egy év alatt egy év­század elmaradását számolták fel a Kínai Kommunista Párt vezetése mellett. Ezekután nem kétséges, hogy a népi Kína ereje vas­ban és acélban is rövidesen felülmúlta az Egyesült Álla­mokét, mint ahogy katonai és politikai téren az elmúlt évek során történt megnyil­vánulások a. Kínai Népköz- társaság előnyét igazolják. Csak egy erejében bízó gaz­dag, erős ország kormánya tehette október 13-án az alábbi nyilatkozatot: Hatszázötvenmilliós kí­nai népünk szent felada­ta, hogy visszaszerezze Tajvant, a Penghu szige­teket, Kimojt és Macut és befejezze a haza egye­sítését. Az amerikaiak nem folytathatlak hajó- karaván-kisérő akciókat Kimoj vizein. Ha mégis ilyen akciót kezdemé­nyeznek, haladéktalanul megkezdjük a tüzelést. ííagy Ferenc Három és félmillió tonnával több acél — 170 millió tonnával több gabona Kínában mint egy éve Keserű amerikai beismerés igazolja Kína nagyságát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents