Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-18 / 82. szám

1958. október 18. NÓGRÁDI NEPÜJSAG 5 Paraszlíiatalol! Jelentkezzetek téli mezőgazdasági iskolába Maradéktalanul teljesítsük as állat felró sár lási tervet A téli mezőgazdasági isko­lákban a tanítás csak a téli hónapokban folyik, amikor a mezőgazdaságban kevés a munka. Az iskolában a tanul­mányi idő 2 év, mely téli el­méleti és nyári gyakorlati félévekre oszlik. A téli elmé­leti félév november elejétől március. 15-ig, a nyári gya­korlati félév április 1-től, ok­tóber 15-ig tart. Jelentkezhet az iskolára minden 15—26 éves, 8 általá­nos iskolát végzett dolgozó parasztfi-atal — egyénileg dol­gozó paraszt, termelőszövet­kezeti tag, állami gazdasági dolgozó gyermeke — aki élet­hivatásának tekinti a mező- gazdasági munkát. Jelentkezni írásban, októ­ber 25-ig kell. A kérvénye­ket a következő címre kell beküldeni: Téli Mezőgazdasá­gi Iskola, Balassagyarmat. Hétvezér u. 26. A jelentke­zőknek a következő iratokat kell csatolni a kérvényhez: Születési anyakönyvi kivonat, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, tanácsi igazolás arról, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozik, saját, vagy szü­lői vagyoni helyzetről kiállí­tott vagyoni bizonyítvány, ha bentlakónak kéri magát. Or­vosi bizonyítvány. Az iskolában a tanítás in­gyenes. A tankönyv- és tan­szerszükségletet a tanulók szerzik be. A helybeli és kö- zellakók bejárók lehetnek és vasúti kedvezményben része­sülnek. A távollakó férfita­nulók részére térítés ellené­ben kollégiumi elhelyezést — teljes ellátást — biztosít az iskola. A térítési díj a szü­lők vagyoni helyzetétől füg­gően 100—250 forint összeg havonta. A térítési díj ter­mészetben is beadható. Az élelmezésnél felhasználható nyersanyagokért az iskola a napi árat számolja. Jelentkezni lehet Nógrád, Heves és Pest megye terü­letéről. Az isko'a nem men­tesít a tényleges katonai szol­gálat alól. Téli Mezőgazdasági Iskola, Balassagyarmat A lakosság hús- és zsírel­látása — a begyűjtés eltörlé­se után is — zavartalan ná­lunk. S hogy e téren rend­jén mennek a dolgok, nem kis része van benne az Állat­forgalmi Vállalatnak. Az el­múlt hét közepén országos értekezlet volt Budapesten, ahol értékelték állatforgalmi vállalataink — köztük a Nógrád megyei — eddig végzett munkáját. A sokol­dalú értekezlet valamennyi gondolákéról nem célunk ír­ni, csupán egyről, a felvásár­lási tervek teljesítéséről és az Állatiorgalmi Vállalat to­vábbi feladatairól beszélünk most. A sertéstől eltérően az ál­latforgalmi vállalatok felvá­sárlási tervüket mind túltel­jesítették. Nógrád megye Ál­latforgalmi Vállalatának munkáját Pest megyével együtt értékelték. Eredmé­nyük. amit az eddigi terv­teljesítés során értek el, jó közepes. Ezen belül azonban Nógrád megyének sincsen oka szégyenkezésre. Megyénk ja III. negyed­évi szarvasmarha felvá­sárlási tervét 103,1 száza­lékra teljesítette. Az idei esztendő első napjá­tól szeptember végéig 5.737 darab szarvasmarhát vásá­roltak fel a megyében. S ez a szám a normális felvásár­lást tükrözi. Kedvezően alakult nálunk a borjú felvásárlása is. Szeptember 30-ig 1300 borjút vásároltak fel a kirendeltsé­gek. Bár a felvásárlók itt sem lépték túl a megengedett tervszámokat, azonban a borjútól való ilyen arányú szabadulás mégis meggondo­landó. A 3004-es kormány­rendelet értelmében az Ál­latforgalmi Vállalat — első­sorban a termelőszövetkeze­teknek, de természetesen nem zárkózik el az egyéni­leg dolgozó parasztok ilyen irányú kérése elől sem — hizlalásra alkalmas borjakat és növendékmarhákat ad el. A megye állattenyésztésének fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír ez, eredményes pedig akkor lenne igazán, ha egyre, többen vennék igénybe a kedvezményes üsző-akci­ót. A felvásárlási terv teljesí­tésénél problémát a sertés okozott. De nem azért, mint­ha nem lenne sertés a me­gyében. Téves az a korábban kialakult nézet, hogy a mi megyénkben az Állatforgalmi Vállalatnak nincs miből vá­sárolnia. Hogy a III. negyed­évben sertésfelvásárlási ter­vét 98,5 százalékra teljesítet­te a vállalat, annak kizáró­lag az az oka, hogy terme­lőink amolyan várakozási ál­láspontra helyezkedtek. Ke­veslik — s országosan is ez a tapasztalat — a sertés ki­lójáért a 14,80 forintos átvé­teli árat. Amint azt Sághy Vilmos élelmezésügyi minisz­terhelyettes is elmondotta, a kormány nem kíván változ­tatni a jelenlegi sertés fel- vásárlási áron. Ez arányban áll a dolgozó parasztok jö­vedelmével. Fölösleges tehát a várakozás. Annál is inkább, mert megyénkben megfelelő a sertésállomány, kukorica is termett az idén elegendő. E téren még az inkább ipari jellegű salgótarjáni járás sem marad le. Az is tény viszont, hogy a leadott sertések át­lagsúlya csökkent, amely azt jelzi, termelőink fokozatosan áttértek a zsírsertésről a ke­resettebb, kifizetődőbb hús­sertés tenyésztésre. Nem rosszak az Állatfor­galmi Vállalat eddigi ered­ményei. A továbbiakban is úgy kell dolgozniok, hogy biztosítva legyen a lakos­ság szükséglete húsból és zsírból az elkövet­kezendő időkben is. Elbizako­Megkezdték az ipolyvölgyi káposztásokban is az őszi be­takarítást. A hagyományos káposzta termelésről híres Ludányhalásziban az idén is 130 kh-nál nagyobb területen termeltek káposztát, s a nyá­ri szárazság ellenére összesen húszezer métermázsa termés­re számítanak a gazdák. Nem ritkák a 3—-4 kilogrammos ká- posztai'ejek sem. A káposzta dottságra annál is inkább nin­csen ok, mert az 1959-es fe­ladatok jóval nagyobbak az ideinél. A sertésfelvásárlás­nál, helyesebben annaik biz­tosítása érdekében a szerző­déskötések jelentős mennyi­ségét ezévi lejáratra kell biztosítani. A vágómarha' fel- vásárlási terv teljesítése ér­dekében — ha a helyzet úgy kívánja — szabadfelvásárlá- sal kell pótolni a szerződötl akció keretén belül hiányzó mennyiséget. Természetesen a tervteljesítésnél figyelembe kell azt is venni, hogy a ki­vágási szám nem léphető túl A iborjúfelvásárlási tervet pedig csak abban az esetben teljesíthetik a vállalat kiren­deltségei, ha nem éri sére­lem szarvasmarha állomá­nyunkat. S itt föltétlenül gondolni kell arra, hogy minden to- vábbtartásra alkalmas ál­lat megmaradjon. azt tovább neveljék. Az Állatforgalmi Vállalat feladata az is, — a szüksé­ges húsmennyiség biztosítása mellett, — hogy megakadá­lyozzon minden árfelhajtó tevékenységet, fel kell ven­nie a harcot az üzérkedők, kupeeek sisera hada ellen. A további eredményekhez nem elegendő a felülről jö­vő irányítás. Az Állatforgal­mi Vállalat vezetőinek mint eddig is, mindent meg kell tenniök, hogy sikerre vigyék az 1958. évi tervek teljesíté­sét, eredményes munkájuk­kal biztosítsák a következő esztendei tervteljesítés előké­szítését, fedezetének megte­remtését. termő földek egy-egy holdja 10—15 ezer forint jövedelmet biztosít az idén a gazdáknak. Most, * hogy a káposzta vá­gás ideje megkezdődött, na­ponta rendszeresen egy-két káposztával teli vagon indul a bel- és külföldi piacokra a ludányhalászi vasútállomás­ról. A nagybani értékesítés mellett mintegy ezer hordó káposztát is savanyítanak Ludányhalásziban. <XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOfXXXXXXXXXXXXXXXXXXXiOCOOC!G07 A kis könyvelőlány A^ irodával szemben Pleva János és társai szedik zsá­kokba az őszi búzát. Vetés­hez készülnek. Vidáman be­szélgetnek, s természetes, hogy szlovákul, mert hát nem szégyellik a galgagutai Táncsis Termelőszövetkezet tagjai ezt a nyelvet. Inkább az a baj, hogy a fiatalság nagyon hanyagolja. — Nem beszél már szlová­kul egyik sem — mondja Pleva János szomorúan. Rubik Margit, a kis, kerek­arcú lány, szintén ott forgo­lódik a magtárban. Az ő tisz­teletére magyarul kezdenek beszélgetni az atyafiak. — El is várom, hogy ma­gyarul beszéljenek az én je­lenlétemben, — mondja — mert én nem tudok szlová­kul. — Semmit nem tud? — kérdezem. — Egyet-mást azért tudok inár — nevet a kislány és szégyenlősen elfordul. Egész biztos valami csala­fintaság jár az eszében, mert csak nevet, nevet, meg­állás nélkül. Amikor végre abbahagyja a nevetést, el­árulja, mi tetszett annyira. — Tudja — mondja magya- rázóan — én berceli lány vagyok. Szüleim a berceli Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben dolgoznak. Nem értjük mi az idegen szót, ezért furcsa itt a galgagutai tsz-ben, ahol az emberek szívesebben beszélnek szlo­vákul. Ezen nem is ütödünk meg, mert mi sem beszélünk másképpen,mint magyarul. — Mindig bosszankodtam, ha előttem nevetgélnek és közben szlovákul beszéltek, mert azt gondoltam, rajtam nevetnek. Gyakran hallom ezt a néhány szót, amely a fülembe ragadt. Később tud­tam meg, azt jelenti: „ a menny kő üssön beléd!" Ezek után még jobban megered a nyelve a geszte­nyebarna hajú, hosszúcoppfos kislánynak. Miről beszélhet egy 17 éves kislány másról, mint a szerelemről. Nem szégyen az, ha egy kislány szerelmes, csak a munkáját is végezze el becsülettel. Ab­bén pedig nincsen baj, mert Rubik Margit szereti munká­ját, a termelőszövetkezetet. Még Bercelen megszerette a közös munkát, mert látta, hogy a hozzá hasonló kis falusi lányoknak a jövője csak a nagyközösségben biz­tosított. S valóban így volt. A berceli Vörös Csillag közössége szívügyének érez­te a fiatalok életútjának egyengetését. így került ta­valy télen Rubik Margit is a szerelemről, boldog jövő­ről álmodozó kislány, a szé- csényi könyvelői tanfolyamra, ahol életismeretet és ember­séget tanúit. Amikor onnan hazajött, mint szakképzett könyvelő, hirtelen azt se tudta. mihez kezdjen. Bercelen nem tudta tudását gyümölcsöztetni, még sem keseredett el. A járási tanácson, — Ba­lassagyarmaton — gyorsan segítségére siettek. Mivel Galgagután szükség volt munkájára, oda irányították. — Egy kicsit furcsa volt a nagy teremelőszövetkezet után ilyen kis termelőszövet­kezetben — meséli —de hát megszoktam. Hamarosan meg­szerettem ezt a néhány em­bert, s ők is engem. — Mégis, mi tetszik a leg­jobban itt Galgagután? — kérdezem. '— Nehéz volna megmon­dani — hajol az asztal fölé komoly arccal Rubik Margit. Felcsillan a szeme huncut ragyogással. — Hát a fiúk! A gutái fiúk. — szemét lesüti, hallgat egy darabig, a világért sem árulná el. hogy ki az a gu­tái fiú, aki szebben mosolyog rá, mint a többiek. —Ez titok — nevet kun­cogva. — Még utóbb elárul, s nem szeretném, ha harag lenne belőle. — Harag? — kérdezem cso­dálkozva. — Igen Harag, — a berceli fiúk megszólnának, hogy nekem gutái fiú kell. Pedig ki tudja még, hová valósi lesz az én vőlegényem — mo­solyog a kislány. — Egy ideig hallgat, majd határozottan felel. — Gutáról, mert itt a fiúk csinosabbak, s nekem fon­tos az is, hogy csinos legyen az a fiú, aki engem elvesz. Ügy látszik, nehéz a sze­relem gondolatától elszakad­ni. Mégis megpróbáljuk, mert Rubik Margit nem olyan lány, akit csak a szerelem érdekelne. Nem tévedtünk, mert e kis kitérő után el­mondja, tetszik neki a ter­melőszövetkezet is. Jól érzi itt magát, mert hallgatnak rá. Még az elnök is megfo­gadja szavát. — Mit tesz, ha még sem fogadják meg? — kérdezem. — Az ritka dolog, de ha mégis megtörténik — mondja nevetve — elkezdek sírni, ez a fegyverem. Addig sírok, míg meg nem teszik azt, amit akarok. Közben előkerülnek n. fény­képek is. Csinosabbnál-csi- nosabb fiúk mosolyognak az albumban. Zavartan magya­ráz: ez is rokon fiú, az is rokon fiú, de rokon lány egy sincs közöttük. — Vannak-e fiatalok a tsz- ben? — teszem fel a kérdést hirtelen. — Nincsenek, de lesznek — felel határozottan. — Most jön a tsz-be egy 20 éves fiú, s itt vagyok én is. Mostaná­ban a faluban ugyanis azt mondják, kihal a tsz. Ezt azért mondják, mert nem régen két idősebb tagúk meg­halt. » — Halnak az egyéniek is — még sem mondja senki, hogy nohát, kihalnak az egyénileg dolgozók Galgagu­tán — mondja Rubik Margit. — Vannak, akik szeretnék, ha kipusztulnának a tsz-ta- gok a faluban. Különböző mende-mondákat találnak ki róluk, hogy rajtuk az isten verése. Mi még sem félünk, mert a sorainkból kiváltak helyére újak jelentkeznek, s mi napról-napra erősödünk. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy november elsejével négy új férfi belépővel szaporodik tagságunk. Ma még csak né­gyen jönnek, — mondja a kis könyvelő — de jövőre már többen, s mire én is férjhez megyek, nálunk lesz a falu színe, virága. KATA JÁNOS .Megérett a hegy leve. Szüretelik már víg nótaszóval a mézécíes r-zőlőfürtöket, hogy a pincében must legyen belőlük s megtel­jen minden üres boroshordó. Nagy ünnep a szüret falun, az erő, a fiatalság ünnepe. A ter­melőszövetkezet udvarán gyülekeznek a fehérruhás leányok s a csikós legények, hogy onnan induljon a menet. Elvágtattak a csikósok, utánuk méltóságos lassúsággal elindul a fiatalság színpompás szüreti felvonulása. Összegyűlt a falu apraja-nagyja. Eleinte bátortalanul indul a tánc, hogy aztán annál szilajabbul járják. Húszezer mázsa káposztát termelnek Ludányhalásziban Szüret

Next

/
Thumbnails
Contents