Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-18 / 82. szám

1958. október 18.

NÓGRÁDI NEPÜJSAG

5

Paraszlíiatalol! Jelentkezzetek téli mezőgazdasági iskolába

Maradéktalanul teljesítsük as állat felró sár lási tervet

A téli mezőgazdasági iskolákban a tanítás csak a téli hónapokban folyik, amikor a mezőgazdaságban kevés a munka. Az iskolában a tanulmányi idő 2 év, mely téli elméleti és nyári gyakorlati félévekre oszlik. A téli elméleti félév november elejétől március. 15-ig, a nyári gyakorlati félév április 1-től, október 15-ig tart.

Jelentkezhet az iskolára minden 15—26 éves, 8 általános iskolát végzett dolgozó parasztfi-atal — egyénileg dolgozó paraszt, termelőszövetkezeti tag, állami gazdasági dolgozó gyermeke — aki élethivatásának tekinti a mező- gazdasági munkát.

Jelentkezni írásban, október 25-ig kell. A kérvényeket a következő címre kell beküldeni: Téli Mezőgazdasági Iskola, Balassagyarmat. Hétvezér u. 26. A jelentkezőknek a következő iratokat kell csatolni a kérvényhez: Születési anyakönyvi kivonat, iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, tanácsi igazolás arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozik, saját, vagy szülői vagyoni helyzetről kiállított vagyoni bizonyítvány, ha bentlakónak kéri magát. Orvosi bizonyítvány.

Az iskolában a tanítás ingyenes. A tankönyv- és tanszerszükségletet a tanulók szerzik be. A helybeli és kö- zellakók bejárók lehetnek és vasúti kedvezményben részesülnek. A távollakó férfitanulók részére térítés ellenében kollégiumi elhelyezést — teljes ellátást — biztosít az iskola. A térítési díj a szülők vagyoni helyzetétől függően 100—250 forint összeg havonta. A térítési díj természetben is beadható. Az élelmezésnél felhasználható nyersanyagokért az iskola a napi árat számolja.

Jelentkezni lehet Nógrád, Heves és Pest megye területéről. Az isko'a nem mentesít a tényleges katonai szolgálat alól.

Téli Mezőgazdasági Iskola, Balassagyarmat

A lakosság hús- és zsírellátása — a begyűjtés eltörlése után is — zavartalan nálunk. S hogy e téren rendjén mennek a dolgok, nem kis része van benne az Állatforgalmi Vállalatnak. Az elmúlt hét közepén országos értekezlet volt Budapesten, ahol értékelték állatforgalmi vállalataink — köztük a Nógrád megyei — eddig végzett munkáját. A sokoldalú értekezlet valamennyi gondolákéról nem célunk írni, csupán egyről, a felvásárlási tervek teljesítéséről és az Állatiorgalmi Vállalat további feladatairól beszélünk most.

A sertéstől eltérően az állatforgalmi vállalatok felvásárlási tervüket mind túlteljesítették. Nógrád megye Állatforgalmi Vállalatának

munkáját Pest megyével együtt értékelték. Eredményük. amit az eddigi tervteljesítés során értek el, jó közepes. Ezen belül azonban Nógrád megyének sincsen oka szégyenkezésre.

Megyénk ja III. negyedévi szarvasmarha felvásárlási tervét 103,1 százalékra teljesítette.

Az idei esztendő első napjától szeptember végéig 5.737 darab szarvasmarhát vásároltak fel a megyében. S ez a szám a normális felvásárlást tükrözi.

Kedvezően alakult nálunk a borjú felvásárlása is. Szeptember 30-ig 1300 borjút vásároltak fel a kirendeltségek. Bár a felvásárlók itt sem lépték túl a megengedett tervszámokat, azonban a borjútól való ilyen arányú szabadulás mégis meggondolandó. A 3004-es kormányrendelet értelmében az Állatforgalmi Vállalat — elsősorban a termelőszövetkezeteknek, de természetesen nem zárkózik el az egyénileg dolgozó parasztok ilyen irányú kérése elől sem — hizlalásra alkalmas borjakat és növendékmarhákat ad el. A megye állattenyésztésének fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír ez, eredményes pedig akkor lenne igazán, ha egyre, többen vennék igénybe a

kedvezményes üsző-akciót.

A felvásárlási terv teljesítésénél problémát a sertés okozott. De nem azért, mintha nem lenne sertés a megyében. Téves az a korábban kialakult nézet, hogy a mi megyénkben az Állatforgalmi Vállalatnak nincs miből vásárolnia. Hogy a III. negyedévben sertésfelvásárlási tervét 98,5 százalékra teljesítette a vállalat, annak kizárólag az az oka, hogy termelőink amolyan várakozási álláspontra helyezkedtek. Keveslik — s országosan is ez a tapasztalat — a sertés kilójáért a 14,80 forintos átvételi árat. Amint azt Sághy Vilmos élelmezésügyi miniszterhelyettes is elmondotta, a kormány nem kíván változtatni a jelenlegi sertés fel- vásárlási áron. Ez arányban áll a dolgozó parasztok jövedelmével. Fölösleges tehát a várakozás. Annál is inkább, mert megyénkben megfelelő a sertésállomány, kukorica is termett az idén elegendő. E téren még az inkább ipari jellegű salgótarjáni járás sem marad le. Az is tény viszont, hogy a leadott sertések átlagsúlya csökkent, amely azt jelzi, termelőink fokozatosan áttértek a zsírsertésről a keresettebb, kifizetődőbb hússertés tenyésztésre.

Nem rosszak az Állatforgalmi Vállalat eddigi eredményei.

A továbbiakban is úgy kell dolgozniok, hogy biztosítva legyen a lakosság szükséglete

húsból és zsírból az elkövetkezendő időkben is. ElbizakoMegkezdték az ipolyvölgyi káposztásokban is az őszi betakarítást. A hagyományos káposzta termelésről híres Ludányhalásziban az idén is 130 kh-nál nagyobb területen termeltek káposztát, s a nyári szárazság ellenére összesen húszezer métermázsa termésre számítanak a gazdák. Nem ritkák a 3—-4 kilogrammos ká- posztai'ejek sem. A káposzta

dottságra annál is inkább nincsen ok, mert az 1959-es feladatok jóval nagyobbak az ideinél. A sertésfelvásárlásnál, helyesebben annaik biztosítása érdekében a szerződéskötések jelentős mennyiségét ezévi lejáratra kell biztosítani. A vágómarha' fel- vásárlási terv teljesítése érdekében — ha a helyzet úgy kívánja — szabadfelvásárlá- sal kell pótolni a szerződötl akció keretén belül hiányzó mennyiséget. Természetesen a tervteljesítésnél figyelembe kell azt is venni, hogy a kivágási szám nem léphető túl A iborjúfelvásárlási tervet pedig csak abban az esetben teljesíthetik a vállalat kirendeltségei, ha nem éri sérelem szarvasmarha állományunkat. S itt

föltétlenül gondolni kell arra, hogy minden to- vábbtartásra alkalmas állat megmaradjon. azt tovább neveljék.

Az Állatforgalmi Vállalat feladata az is, — a szükséges húsmennyiség biztosítása mellett, — hogy megakadályozzon minden árfelhajtó tevékenységet, fel kell vennie a harcot az üzérkedők, kupeeek sisera hada ellen.

A további eredményekhez nem elegendő a felülről jövő irányítás. Az Állatforgalmi Vállalat vezetőinek mint eddig is, mindent meg kell tenniök, hogy sikerre vigyék az 1958. évi tervek teljesítését, eredményes munkájukkal biztosítsák a következő esztendei tervteljesítés előkészítését, fedezetének megteremtését.

termő földek egy-egy holdja 10—15 ezer forint jövedelmet biztosít az idén a gazdáknak.

Most, * hogy a káposzta vágás ideje megkezdődött, naponta rendszeresen egy-két káposztával teli vagon indul a bel- és külföldi piacokra a ludányhalászi vasútállomásról. A nagybani értékesítés mellett mintegy ezer hordó káposztát is savanyítanak Ludányhalásziban.

<XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXOfXXXXXXXXXXXXXXXXXXXiOCOOC!G07

A kis könyvelőlány

A^ irodával szemben Pleva János és társai szedik zsákokba az őszi búzát. Vetéshez készülnek. Vidáman beszélgetnek, s természetes, hogy szlovákul, mert hát nem szégyellik a galgagutai Táncsis Termelőszövetkezet tagjai ezt a nyelvet. Inkább az a baj, hogy a fiatalság nagyon hanyagolja.

— Nem beszél már szlovákul egyik sem — mondja Pleva János szomorúan.

Rubik Margit, a kis, kerekarcú lány, szintén ott forgolódik a magtárban. Az ő tiszteletére magyarul kezdenek beszélgetni az atyafiak.

— El is várom, hogy magyarul beszéljenek az én jelenlétemben, — mondja — mert én nem tudok szlovákul.

— Semmit nem tud? — kérdezem.

— Egyet-mást azért tudok inár — nevet a kislány és szégyenlősen elfordul.

Egész biztos valami csalafintaság jár az eszében, mert csak nevet, nevet, megállás nélkül. Amikor végre abbahagyja a nevetést, elárulja, mi tetszett annyira.

— Tudja — mondja magya- rázóan — én berceli lány vagyok. Szüleim a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezetben dolgoznak. Nem értjük mi az idegen szót, ezért furcsa itt a galgagutai tsz-ben, ahol az emberek szívesebben beszélnek szlovákul. Ezen nem is ütödünk meg, mert mi sem beszélünk másképpen,mint magyarul.

— Mindig bosszankodtam, ha előttem nevetgélnek és

közben szlovákul beszéltek, mert azt gondoltam, rajtam nevetnek. Gyakran hallom ezt a néhány szót, amely a fülembe ragadt. Később tudtam meg, azt jelenti: „ a menny kő üssön beléd!"

Ezek után még jobban megered a nyelve a gesztenyebarna hajú, hosszúcoppfos kislánynak. Miről beszélhet egy 17 éves kislány másról, mint a szerelemről. Nem szégyen az, ha egy kislány szerelmes, csak a munkáját is végezze el becsülettel. Abbén pedig nincsen baj, mert Rubik Margit szereti munkáját, a termelőszövetkezetet. Még Bercelen megszerette a közös munkát, mert látta, hogy a hozzá hasonló kis falusi lányoknak a jövője csak a nagyközösségben biztosított. S valóban így volt.

A berceli Vörös Csillag közössége szívügyének érezte a fiatalok életútjának egyengetését. így került tavaly télen Rubik Margit is a szerelemről, boldog jövőről álmodozó kislány, a szé- csényi könyvelői tanfolyamra, ahol életismeretet és emberséget tanúit.

Amikor onnan hazajött, mint szakképzett könyvelő, hirtelen azt se tudta. mihez kezdjen. Bercelen nem tudta tudását gyümölcsöztetni, még sem keseredett el.

A járási tanácson, — Balassagyarmaton — gyorsan segítségére siettek. Mivel Galgagután szükség volt munkájára, oda irányították.

— Egy kicsit furcsa volt a nagy teremelőszövetkezet után ilyen kis termelőszövetkezetben — meséli —de hát megszoktam. Hamarosan megszerettem ezt a néhány embert, s ők is engem.

— Mégis, mi tetszik a legjobban itt Galgagután? — kérdezem.

'— Nehéz volna megmondani — hajol az asztal fölé komoly arccal Rubik Margit.

Felcsillan a szeme huncut ragyogással.

— Hát a fiúk! A gutái fiúk. — szemét lesüti, hallgat egy darabig, a világért sem árulná el. hogy ki az a gutái fiú, aki szebben mosolyog rá, mint a többiek.

—Ez titok — nevet kuncogva. — Még utóbb elárul, s nem szeretném, ha harag lenne belőle.

— Harag? — kérdezem csodálkozva.

— Igen Harag, — a berceli fiúk megszólnának, hogy nekem gutái fiú kell. Pedig ki tudja még, hová valósi lesz az én vőlegényem — mosolyog a kislány.

— Egy ideig hallgat, majd határozottan felel.

— Gutáról, mert itt a fiúk csinosabbak, s nekem fontos az is, hogy csinos legyen az a fiú, aki engem elvesz.

Ügy látszik, nehéz a szerelem gondolatától elszakadni. Mégis megpróbáljuk, mert Rubik Margit nem olyan lány, akit csak a szerelem érdekelne. Nem tévedtünk, mert e kis kitérő után elmondja, tetszik neki a termelőszövetkezet is. Jól érzi itt magát, mert hallgatnak rá. Még az elnök is megfogadja szavát.

— Mit tesz, ha még sem

fogadják meg? — kérdezem.

— Az ritka dolog, de ha mégis megtörténik — mondja nevetve — elkezdek sírni, ez a fegyverem. Addig sírok, míg meg nem teszik azt, amit akarok.

Közben előkerülnek n. fényképek is. Csinosabbnál-csi- nosabb fiúk mosolyognak az albumban. Zavartan magyaráz: ez is rokon fiú, az is rokon fiú, de rokon lány egy sincs közöttük.

— Vannak-e fiatalok a tsz- ben? — teszem fel a kérdést hirtelen.

— Nincsenek, de lesznek —

felel határozottan. — Most jön a tsz-be egy 20 éves fiú, s itt vagyok én is. Mostanában a faluban ugyanis azt mondják, kihal a tsz. Ezt azért mondják, mert nem régen két idősebb tagúk meghalt. »

— Halnak az egyéniek is — még sem mondja senki, hogy nohát, kihalnak az egyénileg dolgozók Galgagután — mondja Rubik Margit.

— Vannak, akik szeretnék, ha kipusztulnának a tsz-ta- gok a faluban. Különböző mende-mondákat találnak ki róluk, hogy rajtuk az isten verése. Mi még sem félünk, mert a sorainkból kiváltak helyére újak jelentkeznek, s mi napról-napra erősödünk. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy november elsejével négy új férfi belépővel szaporodik tagságunk. Ma még csak négyen jönnek, — mondja a kis könyvelő — de jövőre már többen, s mire én is férjhez megyek, nálunk lesz a falu színe, virága.

KATA JÁNOS

.Megérett a hegy leve. Szüretelik már víg nótaszóval a mézécíes r-zőlőfürtöket, hogy a pincében must legyen belőlük s megteljen minden üres boroshordó.

Nagy ünnep a szüret falun, az erő, a fiatalság ünnepe. A termelőszövetkezet udvarán gyülekeznek a fehérruhás leányok s a csikós legények, hogy onnan induljon a menet.

Elvágtattak a csikósok, utánuk méltóságos lassúsággal elindul a fiatalság színpompás szüreti felvonulása.

Összegyűlt a falu apraja-nagyja. Eleinte bátortalanul indul a tánc, hogy aztán annál szilajabbul járják.

Húszezer mázsa káposztát termelnek Ludányhalásziban

Szüret