Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-18 / 82. szám
2 NÓGRÁDI NSPÜJaAG 1958. október 18. / A termelés pártirányitása és ellenőrzése Salgótarján Ipari üzemeiben ii. Az üzemek összdolgozói- nak bevonását a termelés ellenőrzésébe a szakszervezeteknek, a tömegszervezeteknek kell végezniük. Üzemi alapszervezeteink azonban még mindig nem értik kellően a szakszervezetek, általában a tömegszervezetek jelentőségét, s nem érzik, hogy ezek munkájáért elsősorban a pártszervezet a felelős. Az összüzemi mozgósításnak és egyben a dolgozó tömegek ellenőrzésének leghatásosabb formája a termelési tanácskozás. Ezeket a párt irányításával a szakszervezet szervezi. A termelési tanácskozás célja, hogy ismertesse és megvitassa a termelői egység legidőszerűbb problémáit, felszínre hozza a dolgozók kritikáiét, s a munkások sok évtizedes tapasztalatait. Hogy ezek betöltsék hivatásukat rendkívül nagy gondossággal kell előkészíteni. Párt alapszervezeteink sajnos nem mindig fordítanak kellő gondot a termelési tanácskozás előkészítésére. A termelési tanácskozás megszervezése természetesen a szakszervezet feladata, de — mint minden más kérdésben, ebben is — ha a pártszervezet nem segíti, nem ellenőrzi az előkészítést, ha nem biztosítja a kommunisták közreműködését, akkor a termelési értekezlet ne.m lehet sikeres. Az itt elhangzott észrevételeket. helyes javaslatokat továbbítani kell az illetékes gazdasági vezetőknek. Az intézkedésről pedig a következő tanácskozáson a javaslattevőt tájékoztatni kell. Vizsgáljuk meg röviden, milyen módszerei vannak a termelés ellenőrzésének, s ezeket a módszereket hogyan alkalmazzák vállalatainknál? Az ellenőrzésnek igen fontos része az igazgató, a gazdasági vezető rendszeres beszámoltatása a pártvezetés előtt. A pártellenőrzés joga azt jelenti: a pártszervezet megkövetelheti, hogy betekintést nyerjen az üzem terveibe, könyvelésébe, különböző kimutatásokba, stb. s a termelés bármely kérdéséről .beszámoltassa, az elkövetett hibákért partvonalon felelősségre is vonja a kommunista gazdasági vezetőket. Biztosítani kell, hogy ne csak a pártbizottságokra korlátozódjon ez az ellenőrzés, hanem az üzemek alapszervezeteinek vezetőségei a vezetőségi üléseken időről-időre számoltassák be az üzem, az egység, a részleg gazdasági vezetőit. Egyes alapszervezeteknél, mint pé’dául a 33. rz. Autó- közlekedési Vállalat, a Vendéglátóipari Vállalat, a kereskedelmi vállalatok alapszervezeteinél a termelés nártellenőrzése nem kielégítő. Egyszer, vagy még egyszer sem számoltatták be a gazdasági vezetőket ebben az évben. Előfordul az az eset is elég sűrűn alapszervezeteinknél, hogv a gazdasági vezető beszámoltatására a végrehajtó bizottság tagjai, illetve az alapszervezet vezetőségének tagjai nem készülnek fel. A kellő felkészültség hiányában csak meghallgatják a gazdasági vezetők beszámolóiát, de nem értékelik, nem elemzik a lemaradások okait, s természetesen nem is tudják meghatározni a feladatokat. Másrészt előfordul olyan eset, hogy a beszámolásról későn értesítik a gazdasági vezetőt, előtte egy órával, hogy erről és erről a gazdasági kérdésről számoljon be a pártszervezet vezetősége előtt. Természetes, hogy ez nem lesz alapos, amíi a gazdasági vezető előtt a párt- szervezet tekintélyét rontja. Gyakori, hogy alapszervezeteink eev-egy beszámoltatás alkalmával igen sokféle gazdasági kérdésről számoltatják be a gazdasági vezetőt, stb. így a lényeg elveszik, s nem a legdöntőbb láncszemet kiragadva aiköré csoportosítva hoznak határozatot az előttük álló feladat megoldására. A beszámoltatásnál általános jelenség — amely hiba, — hosv a beszámoló kizárólag a tervteljesítés, a tervfeladatok számadatainak felsorolásából áll. Biztosítani kell azt, hogy a beszámoló ne számhal máz legyen, hanem számokkal alátámasztva átfogó képet adjon a tervteljesítés mennyiségi és minőségi helyzetéről. Gyakori a mi üzemeinkben, hogy az igazgatót, főmérnököt beszámoltatják, de az már nagyon ritkán fordul elő, hogy a pártcsoport az üzemvezetőt, va01’ művezetőt is beszámoltatná a végzett munkájukról, mint párttagot felelősségre vonnák hanyagságáért, a vezetésben történt mulasztásokért, vagy pedig a párt- csoioort megbeszélné miben és hosvan tud segíteni a gazdasági vezetésnek. Az alapszervezet munkájához komoly segítséget adhat a legjobb politikai és szakmai kérdésekben jártas elvtársakból szervezett pártaktívn. Igen jól bevált formája a pártellenőrzésnek a brigád- munka. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy általában csak különböző „vizsgálatokra” vették igénybe alapszervezeteink. Helyes ■ha pártszervezeteink ilyen formában is ellenőrzik egy- egy határozat végrehajtását, de sokkal hatásosabb, ha nemcsak vizsgálatra korlátozódik, hanem a brigádok a he’yszinen is segítséget tudnak adni. Ennek akkor van értelme ha valóban alapos munkát végeznek. Márpedig ehhez idő kell. Ezért helyes az ha a pártszervezetek 3—4 hetes, sőt több hónapos időt adnak egy-egv fontos feladat végrehá jtásához. Ha például nagyon magas pz öntödei seleit, akkor addig segítsen ott a brigád amíg egy bizonyos szintre le nem nyomják a seleit százalékot. Az Acélárugyárban, a Tűzhelygyárban, ahol örökösen a seleit nagy százaléka okoz problémát, ezt a módszert nem alkalmazzák. Pedig volt már rá példa, hogy szakemberekből alakított brigád vizsgálattal jelentősen csökkentették a selejtszázalékot. Helyes volna az. ha a brigádok vizsgálatuk befejezése után aktivaértekezleten ismertetnék tapasztalataikat, javaslataikat és az ottani aktivaértekezlet határozathozatala után a pártszervezet mozgósítva a kommunistákat harcba indulnának a határozatok végrehajtásáért. Mindezekből következik, hogy csak úgy lehet élő és aktív kapcsolatot és ellenőrzést gyakorolni, ha a nárt- alaoszervezet ismeri az üzem, vállalat helyzetét és lehetőségeit. Ezzel hozzáiárul a pártalaoszervezet tekintélyének növekedéséhez, a dolgozók és a gazdasági vezetők előtt is. Sájnots a gyakorlat azt mutatja, hogy a párttitkárok, pártvezetőségi tagok nem ismerik eléggé üzemüket, s ezért nem egyszer félre lehetne vezetni őket. Ezért fontos az üzem alapszer- vezeteinek. hogy mindenekelőtt jól ismerjék meg üzemük operatív havi tervét, műhelyük, üzemrészük termelési programját. arra kell törekedni, hogy h kisebb egységek, pártcsoportok is megismerjék gazdasági feladataikat. Ha alapszervezeteink sikerrel látják el a termelés pártellenőrzésének sokoldalú feladatait, eredményesen tudjuk befejezni három éves tervünket, erősítjük államunkat. Mákos József minden hatalom a dolgozó népé i. „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé” — szögezi le az alkotmány. Hazánk történelmében — a dicsőséges Tanácsköztársaság néhány hónapos fennállásától eltekintve — most van először olyan államunk, amely valóban a dolgozó népé, a dolgozóké. Annak a hatalmas változásnak, amely hazánk és népünk életében bekövetkezettt, a Szovjetuniónak, a második világháborúban a hitlerizmus és a vele szövetséges magyar fasizmus felett aratót győzelme vetette meg az alapját. A felszabadító Szovjet Hadsereg győzelme nyitotta meg a lehetőséget népünik számára, hogy ősi födjén végre olyan országot építsen fel, amely az övé, amelyben a népé, a dolgozóké a döntő szó minden kérdésben, övék a gyár, a föld és annak minden kincse, övék a politikai hatalom és ahol saját sorsuk felett maguk dönthetnek. És népünk e lehetőséggel élve, a kommunisták vezetésével olyan országot épített fel, amelyben nem uralkodhatnak felette sem külső, sem belső elnyomók, amelyben a nép, a dolgozók érdekei ellen büntetlenül senki sem cselekedhet. A rövidke mondat: „Minden hatalom a dolgozó népé’, szinte felsorolhatatlanul sok mindent fejez ki. így a többi közt kifejezi azt, hogy az ország gazdasági erőforrásai többé nem a tőkések és a földesurak kezében vannak, hanem a nép és a nép állama birtokában. Az állam, a nép tulajdonába kerültek a gyárak, a bányák, ipari üzemek, a közlekedési eszközök, a föld méhének kincsei, az erdők, a vizek, a természeti erőforrások, mindaz a sok kincs, ami hazánkban található, s ami a felszabadulásig csak egy igen szűk réteg — s nem jelentéktelen mértékben idegen tőkések — meggazdagodására szolgált. A nép államának vállalatai látják el a kül- és belkereskedelmet is. Jelenti ez a kis mondat azt, hogy hazánkban megszűnt a volt uralkodó rétegek műveltségi monopóliuma, hogy az iskolák, egyetemek, színházak és más kulturális intézmények kapui megnyíltak a dolgozó nép fiai előtt. Jelenti azt, hogy ebben az országban többé nem a születés, a vagyon, a rokoni összeköttetések nyitják meg az érvényesülés útát az egyén előtt, hanem a rátermettség, a tudás, és hűség a nép ügyéhez. Jelenti azt, hogy az ország lakossága nem oszlik többé két részre, ahol az egyik, az elenyészően kisebb résznek jut az élet minden kellemessége, a másik, a túlnyomóan nagyobb résznek minden terror és jogfosztottság. Az ország üdülőhelyei többé nem a kiváltságosak, a más verejtékén hízók kéjtanyája, hanem a dolgozók tíz- és százezreinek megérdemelt pihenő- és üdülőhelye a jól végzett munka után. Jelenti azt, hegy a fegyver többé nem a munkást kardlapozó rendőrpribékek, a parasztot csizmájuk alá tipró kakastollas csendőrök kezében van, hanem a munkások és parasztok fiainak kezében akik ezt a fegyvert a nép ellenségei ellen használják fel. S hogy hadseregünk többé nem a részvényesek, mágnások és idegen érdekek agresszív eszköze, hanem hazánk függetlenségének őre. VX A NŐKÉ A SZÓ Az asszony képviselő jelölt E gy asszonnyal több képviselőt választunk az idén megyénkben. Ha a szürke statisztikát nézzük, csak ennyit tudunk meg. Mi szeretnénk bemutatni, ki is ez az asszony. A pásztói járásban, ahol képviselővé és újra megyei tanácstaggá jelölték, ismerik, szeretik, becsülik. Pásztó tsz-ének, a Szabadságnak elnökasszonya. Pattogó szavú, erélyes, munkaszerető asszony. Komolyan veszi az elnökséget. Férje, aki a termelőszövetkezetben tehenész, munkaidő alatt számára csak Kriz,sanyik elvtárs. Már évtizedes mozgalmi múlt áll mögötte. Gyermekkora, ifjúsága nyomorúságos, vérszegény élet volt. Heten voltak testvérek. A hét gyerekszájnak egy kereső verejtékezte össze a betevő falatot. Nem csoda, ha nagyon korán, valósággal gyerekként szolgálni kényszerült. Neki öt gyermeke van. A legöregebb kőműves. A másodig géplakatos. A legkisebbik fiú főhadnagy a kiegészítő parancsnokságon. Az egyik asszony-lánya pénztáros a földművesszövetkezetben. A legkisebb kislány — mellesleg 5 éve asszony — a magára maradt ház gondozója, a háztartás vezetője. Mert a családfő és családanya bizony vajmi keveset tartózkodik otthon. Krízsa- nyikné tsz-elnöki munkáján kívül is rengeteget dolgozik a közért. Megyei tanácstag volt eddig, és mint ilyen állandóan intézkedett, cselekedett, feleket fogadott. Tizenhét hónapos az unokája, de bizony nagyon , keveset látta. Mert alig van otthon. A hozzáfordulók ügyes-bajos dolgaiban járkál, intézkedik, amikor csak van ideje. OST MÉG NAGYOBB felelősségű megbízást tap a nép bizalmából. Ahogy őt ismerjük, a parla- nentben is felemeli szavát iá az igazság úgy kívánja, dert eddigi tanácstagi munkája azt bizonyítja, elinté- :ctlenül egyetlen panaszt sem íagyott még. Körülbelül így nondja el leendő képviselői programját: — Első dolgom lesz az, íogy valójában biztosítsam, jegítsem megvalósítani az isszonyok egyenjogúságát, dert az az igazság', hogy nég mindig nem jut teljelen érvényre ez a jogunk és tövényünk. Annyit eszem magam azon, hogy egy-egy gyűlésen alig van asszony, nem is beszélve arról, hogy elnökségekben, küldöttségekben alig képviselnek bennünket. Egyszer is csehszlovák küldöttség keresett fel bennünket. Hívnak engem is az elnöki asztalhoz. Azt mondtam, egy feltétellel odaülök. Ha felelnek arra, hogy Csehszlovákiában vannak-e nők? Nem értették mit akarok. Megmondtam én magamtól. Volt már itt egy pár csehszlovák küldöttség, de még egy asszonyt sem láttam köztük. Természetesen azt mondták, igazam van, okulnak belőle. — Volt ám egy feltételem is, amikor elvállaltam a jelöltséget. Szíves örömest dolgozom a közért, ezt eddig is bebizonyítottam — mondtam a választóimnak. De ezt a magasabb funkciót úgy vállalom, ha nem érinti tsz-tagságomat. Nagyon ősz- szenőttem a tsz-el, alakulásától itt vagyok. Itt akarok dolgozni, amíg élek. Meg aztán az sem mellékes dolog, hogy gondolni kell az embernek öregségére is. Ma már a tsz-ekben is biztosítják a nyugdíjat, a munkából kiöregedett embereknek. Ezért is, meg elsősorban a tsz. iránti ragaszkodásomért is inkább szívesebben rászánom estéimet, meg vasár- és ünnepnapjaimat a közügyekért. De a tsz-től nem akarok, nem tudnék elszakadni... MBERSÉGES, becsületes asszony. És önfeláldozó — a többiek érdekében mindenre képes. Ez indította a járás népét, hogy képviselőjévé jelölje őt. I' (AsjtzőiLí/úk taiálkam^a If asárnap kerül sor Job- ' bugyiban a Német Demokratikus Köztársaság fenn állása 13. évfordulója megünneplésére. Ebből az alkalomból a jobbágyi asszonyok vendégül hívták a Német Demokratikus Köztársaság hazánkban járó asszony küldöttségét. A baráti találkozót még számos más követi ebben az évben. így például huszonhatodikén Ecsegre látogat el román és vietnámi asszonyok egy csoportja az atomháború elleni tiltakozó nagygyűlésre. 71/#' egyeszerte egyre több asszony kapcsolódik be a termelési és a mozgalmi munkákba. Nem kevés azoknak az asszonyoknak a száma sem. akik falun a társasgazdá'kodás híveivé szegődtek el. Két asszony létszámáról híres termelőszövetkezet: a kis- terenyei Vörös Október és a. pásztói Szabadság Termelő- szövetkezet asszonyai elhatározták, hogy találkozóra hívják meg az egyéni parasztasszonyokat. A találkozóra rövidesen sor kerül. A bányász szakszervezet ■f*- Területi Bizottsága október 23-án találkozót rendez a bányász feleségek részére a Salgótarjáni Bányai Művelődési Otthonban. A találkozóra meghívják a szénmedence asszonyait, leányait. A találkozón elbeszélgetnek majd asszonyaink megváltozott életéről, s szó kerül a közelgő- választásokról is. A nőtanács téli programjából Felkerestük Vágvölgyi Anna elvtársnőt, a nőtanács megyei szervezetének vezetőjét, hogy nyilatkozzon a nőtanács téli programjáról. — Az a tervünk — nyilatkozott Vágvölgyi elvtársnő —, hogy többek között ankétet tervezünk az orvosfelesév gek és orvosnők részére. Szeretnénk, ha ők is bekapcsolódnának a város egészség- ügyi helyzetének megjavításába. A pedagógus nőkkel és pedagógus feleségekkel a gyermekneveléssel kapcsolatos problémákról beszélgetünk. A Jelenti azt, hogy igazságügyi szerveink többé nem a nép legjobbjainak üldözői, hanem a nép érdekében hozott törvények védelmezői. Jelenti azt, hogy hazank többé nem idegen imperialista hatalmak játékszere és félgyarmata, hanem független és szabad ország. Alig két évtizede nagy költőnk, József Attila, Hazám című versében így írta le. miképpen választották ebben az országban azokat, akik a parlamentben az ország, a helyi szervekben pedig közvetlenül a nép sorsa felett döntöttek: S a gondra bátor, okos férfit, ki védte menthetlen honát, mint állatot terelni értik, hogy válasszon bölcs honatyát. Cicáznak a 'szén csendőrtollak, mosolyognak és szavatolnak, megírják, ki lesz a követ, hisz „nyíltan'’ dönt, ki ezer éve, magával kötve, mint a kéve, sunyit, vagy parancsot követ. Hazánkban ma a dolgozó nép általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján választja meg azokat a képviselőket, akik a nép nevében a törvényeket alkotják, s azokat, akik a legkülönbözőbb államhatalmi szervekben az országos és a helyi ügyekben döntenek. Ugyanígy választja meg a tömegszervezetekben, ezek bizottságaiban, a népi ellenőrzésben dolgozókat és azokat is. akik a bíróságokon népi ülnökökként tevéken}'- kednek. S nemcsak megválasztja mindezeket, hanem közvetlenül ellenőrzi is munkájukat, beszámoltatja őket tevékenységükről, s ha úgy találja, hogy nem a nekik adott megbízatás szerint látják el feladatukat, vissza is hívja, leváltja őket. így tehát a dolgozó nép közvetlenül és maradéktalanul maga gyakorolja az államhatalmat. Népei demokratikus társadalmunkban az állam tehat a népé és feladata az, hogy megvalósítsa a szocialista társadalmi rendet, megvédelmezze azt mind a belső, mind a külső ellenséggel szemben és a nép érdekében gyakorolja gazdasági szervező, kulturális és nevelő funkcióit. (Az agitátor kézikönyvéből.) kultúra iránt érdeklődő asszonyokkal műveléspolitikai kérdéseket beszélnénk meg. A munkás-paraszt asszonyokkal, a munka megjavítását, a nők aktív részvételét a termelésben és a mozgalmi munkában. — Van-e valami tervük a nők képzésével kapcsolatban? — A TIT-tel tárgyalásokat folytattunk ezzel kapcsolatban. Az a tervünk, hogy megindítanánk az idén először a nők akadémiáját. Hat-nyolc előadásból álló sorozat keretében a gyermeknevelés problémáival, a nők öltözködésével foglalkoznánk, bemutatnánk a nők helyzetét a múltban, beszélnénk a kapitalista országokban é'ő asszonyok helyzetéről stb. Az akadémia befejezésekor egy oklevélhez hasonló bizonylatot kapnának a résztvevők. — Ez a program csak a salgótarjáni asszonyokat érinti? — Nem. De az akadémiánkat egyenlőre csak Salgótarjánban és Balassagyarmaton rendezzük meg. A vidéki asz- szonyekat is meghívjuk majd rendezvényeinkre. A falvakban továbbra is szorgalmazzuk a szabás-varrás és főző 1 anfolv.amokat. 30COOOOOOCOOOOOOCOOOOOCOO' ELEGÁNS Férfi öltönyöket FELÖLTÖKET, VALAMINT NŐI KABÁTOT, KOSZTÜMÖT megrendelésre hozott anyagból készít, továbbá ■ javításokat vállal Nagybátonyl KISIPARI TERMELŐSZÖVETKEZET SZABÓ RÉSZLEGE.
