Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-15 / 81. szám

* 1958. október 15. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Gazdag vízadó réteget találtak A SALGÓTARJÁNI VÍZMŰ PRÓBAFÚRÁSAI SORÁN Hosszú évtizedeken át hú­zódó és máig is megoldatlan probléma Salgótarján ivóvíz ellátása. Az utóbbi évek so­rán is többször felvetődött a vízmű építésének gondolata, de a hegyek és a bányák miatt kedvezőtlen mély réte­gekben szinte nyoma veszett a víznek, a sok millió forin­tot ígérő kutak ásására és különösen a távolabbi he­lyekről épülő vízhálózatra korábban nem biztosítottalt beruházási keretet. A forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány már a megalakulását követő első esztendőben jó­váhagyta a salgótarjáni víz­mű építésére tett javaslato­kat. Ez év első hónapjaiban az ország legjobb vízügyi szakembereinek kétnapos ér­tekezlete adta meg a város vezetőinek a szükséges szak­mai tanácsokat. Nemsokkal később elkészül­tek a vízmű építésének első tervei, amelynek megvalósí­tására több mint 50 millió kapott a város. Alig egy hó­napja kezdték meg az első próbafúrásokat Salgótarján­tól légvonalban mintegy 20 kilométerre lévő ludányhalá- szi és Pöstyénpuszta közötti réten, máris gazdag vízadó rétegeket találtak. Egy 100- szor 600 méter téglaalakú te­rület 4 sarkára fúrtak 1-1 próbakutat a körülöttük le- fúrt mintegy 30 figyelő kút- tal együtt. A két első próbá­kéinak már a kísérleti szi­vattyúzását végzik, hogy a vízadó réteg bőségét és után­pótlását megállapíthassák. Az első 300 órán át tartó próba- sziviaittyúzás igen jó ered­ményt mutat: percenként 700 liter vizet nyomatnak a két kútból az ipolyba, s az alig 6-7 méter mélyen lévő víz­adó rétegek észrevétlenül pótolják ezt a mennyiséget. Egy-egy próbakutat 500 órán át szivattyúznak kisér- letképen, s ha a mostani eredmények nem változnak meg kezdik a nagy vízmű forintos beruházási fedezetet építését. Soronkívül megvalósítják a dolgozók jogos kívánságait Hasznos kezdeményezést tett magáévá a Salgótarjáni Városi Tanács a jelölő gyű­léseken tett tapasztalatok alapján. A dolgozók kívánságainak, érdekeinek mielőbbi kielégí­tése érdekében tervbe vet­ték, hogy a jelölőgyűlésen el­hangzott kérések, panaszok teljesítését soronkívül felül­vizsgálják, és tárgyalnak meg­valósításáról. Így már hatá­rozat született a baglyasalji lakosság járdaépítési kérelme érdekében. Már meg is kezd­ték a járda építését Baglyas- alján. Ugyancsak teljesítették a Kővár utcai dolgozók vízve­zeték bevezetési kérelmét. A Május 1. utcai lakosok kíván­ságára tervbe vették egy szennyvízhálózat létesítését. Utóbbinak megvalósítására a jövő évben kerül majd sor. Fél év alatt több mint 8 millió forint munkásszállításra Államunk nagy összeget fordít a munkásszállításra, Csak a Nógrádi Szénbányá­szati Trösztnél 60 autóbusz bonyolítja le a forgalmat, amelyeken 1958 első felében naponta közel 5800 bányász utazott. Ennek Ia költsége nem kevesebb mint 8.5 mil­lió forint. Egy-egy dolgozóra tehát körülbelül 1500 forint jutott, ebből a bányásznak 240, havonta tehát 40 forin­tot kellett megtérítenie. Adenauer szabadon akarja bocsátani Rudolf Hesst, Hitler helyettesét BERLIN (MTI): A bonni kormány hivatalos tárgyalá­sokba kezdett a nyugati ha­talmak képviselőivel, hogy a Berlin-Spandaui fegyház- ból engedjék szabadon a még ott fogvatartott három hábo­rús föbűnöst: Speer náci fegyverkezési minisztert, Ru­dolf Hesst, Hitler helyettesét és Baldur Von Schirach ná­ci birodalmi ifjúsági vezért. A bonni kormány arra hi­vatkozik, hogy a spanduai fegyház fenntartása rendkí­vül költséges. Az Egyesült Államok aláaknázta a nukleáris kísérletek haladéktalan és feltétlen megszüntetésére tett szovjet javaslatot — Az ENSZ Politikai Bizottságának vitája — NEW-YORK (TASZSZ): Az ENSZ közgyűlésének Politi­kai Bizottsága hétfőn foly­tatta napirendi vitáját a le­szerelés kérdéséről. A délelőtti ülésen V. David csehszlovák külügyminiszter hangsúlyozta: a leszerelés változatlanul a legelső és a leghalaszthatatlanabb feladat. E tekintetben a helyes utat a szovjet küldöttség határo­zati javaslata mutatja meg. A Csehszlovák Köztársaság kormánya helyesli ezt a ja­vaslatot, valamint a Szovjet­Megyénkben is megrendezik a nemzetközi szolidaritási hetet Az Európai Munkáskonfe­rencia ez év közepén Ber­linben megtartott ülése, ha­tározata alapján október 15-e és 22-e között rendezik meg „A békéért és a leszerelésért nemzetközi szolidaritási hetet.'' A szoldarítási hét során gazdag programot állítottak össze megyénkben is. A szakszervezetek ma, szerdán reggel valamennyi gyárban, bányánál és hivatalban rö­vid röpgyűléseket tartanak, ahol méltatják a szolidari­tási hét jelentőségét. A többi tömegszerveztek- kel karöltve ebből az al­kalomból megrendezik a békeharcosok találkozóját is. Célúi tűzték ki, hogy az egyes szakmák területi bi­zottságai levelezési kapcso­latot alakítsanak ki néhány arab és kapitalista ország haladó szakszervezetével. Me­gyénk négy-öt legnagyobb kultúrotthonában előadásokat tartanak az atomháború bor­zalmairól. A szolidaritási héten Sal­gótarján és Balassagyarmat néhány üzemének, valamint az értelmiségi és hivatali dolgozók küldötteinek rész­vételével magyar-csehsziovák határmenti baráti találkozó­kat is rendeznek. uniónak a leszerelésre vonat­kozó többi javaslatait is. A csehszlovák külgyminisz- ter ezzel kapcsolatban hang­súlyozta: mennyire veszélyes politika az, hogy Nyugat-Né- metországban atomtámaszpon­tokat létesítenek, s a nyugat­német hadsereget atomfegy­verrel szerelik fel. A cseh­szlovák küldött határozottan állástfoglalt a középeurópai atommentes övezet megte­remtéséért irányuló lengyel javaslat mellett. Padilla Norve, mexikói külügyminiszter is a lesze­relés fontosságáról beszélt. Nincsen egyetlen fontos po­litikai, vagy gazdasági kér­dés — mondotta a külügymi­niszter — amelynek megol­dása ne függne össze a le­szerelés kérdésével. A mexikói küldött hangoz­tatta az atomfegyver kísérle­tek megszűntetésének külö­nösen nagy fontosságát is. Ezek a kísérletek a föld egész lakosságát nagy ve­széllyel fenyegetik. Lodge amerikai küldött, az Egyesült Államok és 16 ország nevében határozati javaslatot terjesztett a Poli­tikai Bizottság elé. Az említett 16 ország különféle katonai tömbök és koalíciók révén szoros kapcsolatban van az Egyesült Államokkal. Lodge magasztalta ezt a ha­tározati javaslatot. Az ame­rikai határozati javaslatnak csupán az a célja, hogy meg­akadályozza, hogy a közgyű­lés az atomfegyverkísérletek haladéktalan és feltétlen megszűntetsésére hívja fel az érdekelt hatalmakat. Az ame­rikai javaslat a kísérletek haladéktalan és feltétlen megszüntetése helyett azt ajánlja, hogy csak ideiglene­sen, a genfi tárgyalások ide­jére függesszék fel a kísér­leteket. Javasolja továbbá, hogy a leszerelés kérdéseiről a mű­szaki szakértők tartsanak úgynevezett nem politikai jellegű értekezleteket. (MTI) A szocialista tábor a népi hatalom mellett A párt és a kormány a gyors konszolidációt szolgáló hatalmas munkában messzemenő és áldozatkész segítséget kapott a szocia­lista tábor országaitól, a nem­zetközi munkásmozgalomtól, és természetesen mindenek­előtt kétszeres felszabadí­tónktól, a Szovjetuniótól. Ez a proletár internacionaliz­mus szelleméből fakadó bará­ti segítség volt az alapja — a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és az ér­telmiség lelkes lendületes munkája mellett — annak, hogy hazánk aránylag rövid idő alatt kiheverhette az ellenforradalom okozta rend­kívül súlyos anyagi pusztí­tásokat. Ennek köszönhető, hogy a magyar népnek nem kellett hosszú éveken keresz­tül nyögnie e pusztítások következményeit. A Szovjetunió nemcsak sok TÉNYEK ÉS SZÁMOK A Szovjetunió és hazánk gazdasági kapcsolatáról in. hős szovjet katona vérét ál­dozta ismét a magyar nép szabadságáért, hanem azon­nal felbecsülhetetlen értékű anyagi segítséget nyújtott. Ha milliókban és százmil­liókban ki is fejezhető a ne­künk juttatott nyersanyagok — gyógyszerk és egyéb áruk — világpiaci forgalmi értéke, semmiféle szám sem tudja kifejezni azt, hogy mit jelen­tett a testvéri segitőkészség- nek ez az áradó megnyilvá­nulása a magyar nép erköl­csi, lelki f elegy enesedésében. Ezeken keresztül még az ed­dig ingadozók, vagy hitet- lenkedők nagy tömegei is felismerték, hol találja meg népünk igazi barátait. Hi­szen a tömegek még jól em­lékeznek azokra a nyugati „segélyszállítmányokra”, ame­lyekben néhány láda tejpor és hasonlók alatt gyilkos fegyvereket csempésztek be „segélyként”, s jól emlé­keznek azokra a nyugati ígérge­tésekre is, amelyek dollár- milliókkal kecsegtettek, de még lyukas centeket sem látott senki itt belőlük. Ugyanakkor a Szovjetunió 1956. októberétől 610 millió rubel áruhitellel és 240 mil­lió rubel szabad deviza hi­tellel sietett az ország segít­ségére, amellett, nagykeres­kedelmi áron számítva, több, mint 352,3 millió forint ér­tékű élelmiszer-, nyersanyag-, gyógyszer-, és más segélyt nyújtott nekünk. A baráti szocialista országok pedig összesen 1205 millió rubel értékű áru- és devizahitelt, továbbá 806 millió forint értékű segélyt juttattak ab­ból a célból, hogy megsegít­sék népünket és könyebbé tegyék számunkra a kibon­takozást. Az anyagi támogatáson kívül a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom nagy erkölcsi, po­litikai és ideológiai segítsé­get nyújtott a magyar nép­nek, a magyar kommunista mozgalomnak. IQ^ÍÍ november 20-án a Német Szo­cialista Egységpárt és a Ma­gyar Szocialista Munkás Pári, továbbá a Német De- Demokratikus Köztársaság és Magyarország kormányainak megbízottai között jött létre megállapodás a két ország párt- és államközi kapcso­latainak fejlesztéséről. No­vember 22-23-án a Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt foly­tatott eredményes tárgyalást a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal és az MSZMP- vél. 1957. januárjában Bu­dapesten öt ország kommu­nista pártjának ( a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, a Román Munkás Párt, az SZKP, és az MSZMP) veze­tői találkoztak és folytattak egymással elvtársi eszmecse­rét. A találkozó résztvevői biztosították a magyar népet arról, hogy minden támoga­tást megadnak a szocialista rendszer megerősítésére, az ország függetlenségének biz­tosítására. Január közepén a Szovjetunió, Kína és Ma­gyarország párt- és kormány vezetői megállapodtak Moszk­vában a három ország kap­csolatainak kiterjesztéséről és megszilárdításáról. Ugyan­csak ebben az időben Ma­gyarországra látogatott Csou En-laj, Kína Kommunista Pártja elnökségének tagja, a Kínai Népköztársaság minisz­terelnöke, hogy a 660 milliós kínai nép szolidaritásáról biztosítsa a szocializmust építő magyar népet, az MSZMP-t és a forradalmi- munkás-paraszt kormányt. A nyugati reakciós propa­gandaorgánumok az ellenfor­radalom alatt és az azt kö­vető közvetlen időkben, nem győztek eleget üvöltözni ar­ról, hogy a magyarországi ellenforradalom következtében szakadás állt be a szocia­lista táborban és bomlásnak indultak a nyugati kommu­nista pártok is. Nos, a té­nyek alaposan rácáfoltak mindkét vágyálmukra. Az ellenforradalmi támadás — mint a fentebbiek is bizo­nyítják — csak még szoro­sabbra • kovácsolták a szocia­lista tábort. Ami pedig a nyugati kommunista pártokat illeti, ezek is teljes szolidari­tásukat fejezték ki az ellen- forradalom ellen harcoló ma­gyar nép iránt. Mindez szo­rosabbra fűzte a kommu­nista mozgalom sorait, meg­hiúsította az imperialisták­nak azt a törekvését, hogy megbontsák, vagy legalább is kettészakítsák a szocia­lista tábort, erősítette a nem­zetközi munkásmozgalmon belül a proletár isternaciona- lizmust. A nemzetközi kommu- nista' mozgalom állás- foglalása egyidejűleg emelte a forradalmi munkás-paraszt kormány tekintélyét mind itthon, mind külföldön, nö­velte a magyar nép legjobb­jainak önbizalmát és harc­készségét. Erősítette a ma­gyar és szovjet nép testvéri barátságát, a szocialista tábor egységét. * ízléses kiállításban, gazdag tartalommal megjelent az agitá­torok kézikönyve. A rendkívül hasznos könyv nélkülözhetetlen segítséget ad az agitátorok vá­lasztási munkájához. A fenti írás is a kézikönyvből való. • úgynevezett kliringrubel alap- i ján történik. Ez olyan bank- i elszámolási rendszer, amikor az áruk nem közvetlen pénzfizetés ellenében, ha­nem könyvelésben beve­zetett, leírásos rendszer alapján cserélődnek. Valamennyi egyezmény alap- ; elvként szögezi le azt a má- ' sik kérdést, hogy a két or- ■ szág között kicserélésre ke­rülő áruk árai a világpiacon ' érvényben lévő árak alapján , szabják meg. Ebből az alka- ’ lomból egyeztetik a kapita- , lista és a szocialista világ­piac árait. Figyelembe véve a két ország közötti árucse­reforgalom szerkezetét és a : tőkés világpiacon bekövetke­zett áralakulásokat (a meg­állapodás megkötése után a tőkés piacon emelkedtek a nyersanyagárak, csökkent a ( gépek és a gépi berendezé­sek ára), megállapíthatjuk, hogy a mi számunkra elő­nyös volt a két ország gaz­dasági kapcsolata. Mindazok a tények, ada­tok és számok, amelyeket e cikksorozat keretében ismer­tettünk, nem adnak okot arra, hogy lebecsüljék mindazt, amit hazánk nyújt e gaz­dasági kapcsolatok kere­tében. Ezeknek a tényeknek az is­merete lehetővé teszi, hogy az ellenforradalom által tu- ; datosan terjesztett és az em­berek fejében még meglévő zavarokat megszüntessük, a ■ Szovjetunió és hazánk egyre erősödő kapcsolatait, életünk minden vonatkozásában arra a helyre állítsuk, amelyet joggal megérdemel. m. A Szovjetunió és a hazánk közötti évről évre erősödő minden oldalú kapcsolatokat úgyszólván valamennyi gyá­runk, mezőgazadsági üze­münk, kutatóintézetünk kéz­zelfoghatóan érzi. így van ez megyénkben is. Elég csak egy néhány példát említeni arra, milyen nagyarányú az a támogatás, amelyet gazda­sági, műszaki vonatkozásban kapunk. A nógrádi bányászok a tu­dományos tervezési és üzem- szervezési tanácsok mellett jobban ismerik a Szovjetunióból származó bányagépek eredményeit és alkalmaz­hatóságát. Nagy" sikerrel működik bá­nyáinkban a szovjet feltöréses fúrógép. Mint ismeretes, ez­zel a géppel pár óra alatt jó levegőt lehet biztosítani olyan munkahelyeken is, amit az­előtt csak hónapok keserves munkájával lehetett elérni. Ugyancsak' jól bevált a jö- vesztő munkát elősegítő PLM 5-ös réselőgép. Az elmúlt években több szovjet típusú fúrógép és sújtóléges szerel­vény került bányaüzemeink­be. Ezek mind méretezés, mind üzembiztonság szem­pontjából jól beváltak. Sokat, nagyon sokat tapasz­talhattak a szovjet segítség, az egyre szélesedő gazdasági kapscolatok nyomán a Salgó­tarjáni Acélárugyár vezetői és dolgozói is. Hogy csak mást ne említsünk, hat évvel ez­előtt, 1952-ben Paskov szovjet kohászmérnök javaslatára a gyárban mozgalom in­dult a dróthúzás sebessé­gének növelésére. Az üzem műszaki gárdája és fizikai dolgozói évről évre szebb eredményeket értek el a javaslat megvalósítása so­rán. A gyorshúzás és a gyors­hengerlés bevezetésével mint­egy 30 százalékkal emelke­dett a termelékenység. Több újonnan munkába állított dróthúzógép már európai vi­szonylatban is élvonalbeli se­bességgel dolgozik. Vannak gépek, amelyeknél az eredeti 170 méteres percenkénti hú- zási sebesség 267-re, illetve 180-ról 235 méterre növeke­dett. Hasonlóan kézzelfogható az együtt működés gyümölcse az üveggyártásban szovjet ta­pasztalatok alapján sikerült elérni a Salgótarjáni Üveg­gyárban, hogy a kemencék felfűtési idejét a korábbi 14 nap helyett 4 és fél napra csökkentsék. Csak kevesen ismerik, hogy szovjet taná­csok alapján alakították ki a Salgótarjáni Tűzhelygyár új öntödéjében a futószalag­rendszert. A futószalag és az alapozás munkálatai e javas­lat alapjan gyorsultak meg és kerültek kevesebbe, mint ahogy azt eredetileg tervez­ték. Nem kevésbé jelentős az a sokmillió forintos megta­karítás, amely a Salgótar­jáni Acélárugyár hideghen­gerművének rekonstrukció­jánál adódik abból, hogy a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatok alapján nem építenek új henger- decsarnokot, hanem a ré­gi esarnok kibővítésével, elsősorban a gépek, tech­nikai fejlesztés útján old­ják meg a korszerűsítést. S lehetne még így tovább sorolni példákat, amelyek mind azt igazolják, hogy a szocialista országok kapcsola­tában ismeretlenek a kapita­lizmusra jellemző, hasznot kereső módszerek. A felso­rolt tények csak részei a két ország között kialakult ered­ményes kapcsolatoknak. Bi­zonyítják, hogy a Szovjetunió vállalja ebben az együttmű­ködésben az előnytelenebb fél szerepét. Az ellenforradalom fegyvertárában a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok rágalmazására, az ár kérdés, a rohamlövegek szerepét töl­tötte be. De milyen áron ke­reskedünk a Szovjetunióval? Többek között tudomásul kell vennünk azt a tényt, hogy a rubel—forint árfolyamának semmi köze, semmi szerepe a külkereskedelmi forgalomban. Ugyanis az elszámolás az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents