Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-11 / 80. szám

1958, október 11. nógrádi népüjsag 3 Tettekkel, szavazó cédula kinti Az ősz ügyet sem vetve a világ dolgaira, sárgítja, el­hullásra ítéli a fák lombjait, síkossá, nyálkássá változtatja a napszítta utakat, az embe­rekre parancsolja a melegí­tőket, felöltőket, kalapokat. S mikor ennek az ősznek a szele végigsimogatja az eli- feénk táruló környezetet, za­jától a zárt falak ablakain keresztül is végigszalad az ember hátán a hideg. De hát nyár után ősz. Ez az élet rendje! Igen! Itt az ősz, 1958. ősze, amikorra kitűzték az ellen- forradalom utáni első ország- gyűlési választásokat. A vá­lasztás higgadt, a nyugati mesterkedést elutasító hatá­rozott szava, a politikai élet porondján csinál majd egyik­másiknak hideglelést. Alapos megfontolás után ugyanis a magyar nép most mondja majd ki hivatalosan a szót, ország-világ előtt most iga­zolja be, hogy a magyar ügy nem más, mint egy tudatos ferde elképzelésekre épített mesterkedés. Jaj, de sokat szidalmazták már ezt a felegyenesedett népi rendet. A legutóbb meg fegyveresen támadtak rá, mi­után éppen ők, a vádlottak akarnak világpolitikai ügyet kovácsolni hazánk ellen elkö­vetett merényletükből, orvtá­madásukból. S noha eddig nem sikerült, azóta is folynak a mesterkedések: kémek, di- verzánsok seregeit küldik az országba, hogy szimatolja­nak, mérjék fel erőinket, ka­tonai objektumokat derítse­nek fel. De nemcsak a mi ren­dünk ügyét viselik annyira szívükön. A népi Kína már huszonötödször volt kény­telen figyelmeztetni az Ame­rikai Egyesült Államokat sa­ját felségvizeinek és légite­rének megsértéséért. Liba­nonban és Jordániában is angol- amerikai csapatok „vi­zitelnek”. Közép- és Távol- Keleit idegen szavaktól han­gos, de viselt szennyesük „elrejtéséért” a magyar ügy megtárgyalását követelik az ENSZ napirendjére. így, ilyen körülmények kö­zött kell szavazólap után nyúlni az ország és köztük megyénk dolgozó népének. Higgadtan és megfontoltan nyúlunk a szavazólap után, s szeretnénk, ha népünk el­lenségei a november 16-i vá­lasztásokból levonnák a kö- következtetéseket és mélyen emlékezetükbe vésnék, hogy nálunk is csakúgy, mint Csehszlovákiában, Romániá­ban, vagy éppen Kínában, a nép vette kezébe sorsának irányítását, hogy ez a nép nem kívánja többé vissza a letűnt rend urait. Hát nem emberibb-e, nem magasabb rendű-e ez az élet, amit a kommunisták igazgat­nak, mint ezt megelőzően a történelem bármely idősza­kában is volt? A felszaba­dulás előtt például az egész Salgótarjánban összesen har­minckét darab motorkerék­pár volt nyilvántartva. Pe­dig akkor ők!... igen, ők irányították az országot, ók akiknek nagyrésze nyugatra szökött a nép haragja elől és másrészük, akik itt marad­tak ugyan, de mivel nem dő­zsölhetnek már a nép bőrén, belülről próbálják bomlasz­tani a rendet. S ime nélkü­lük, a vérszopók nélkül, aki­ket a nép örökre kiradíro­zott a választottak névjegy­zékéből: jelenleg 451 darab motorkerékpár, s emellett 29 darab személygépkocsi szere­pel Salgótarján nyilvántar­tásában. De vegyünk példának bár­mely üzemet, vagy gyárat. Nézzük talán a Salgótarjáni Üveggyárat. Itt a múltban összesen 7 fő építtetett há­zat saját erőből és a 7 közül csak egy volt fizikai dolgozó. Most ugyan ennek a gyár­nak a dolgozói közül már 31-en építettek saját erőből. A városban állami költsé­gen épült 1 248 modern la­kásból pedig 118-at kaptak az üveggyáriak. Ez már magában is pél­dátlan eset. De most van épülőben 1 300 000 forintos értékkel egy üzemi konyha és munkásszálló. Azután: a munkások szállítására csak ez évben 960 000 forintot, üzemi étkeztetésre közel fél millió forintot fordítanak. Emellett említsük meg tény­ként, hogy az ellenforrada­lom óta a gyár szakmunkásai­nak fizetése havi 4—600 fo­rinttal emelkedett. Csodá­latra méltó e hát, hogy az üveggyáriak közül ezt a vi­lágot senki, de senki nem cserélné fel a múlt bizony­talanságával? Legfeljebb csak azokat lehetne megtévesz­teni, akik nem ismerték a múltat. Azokat is csak ideig- óráig. Nem emberibb-e a múlt­nál az a körülmény, ami hétről-hétre lejátszódik az üveggyárban. Leül egymás­sal szemben négy dolgozó nő és ők együtt segélyezési bi­zottság minőségében házas­sági és betegségi segély cí­mén pénzt utalnak ki a ma- gukfajta dolgozó társaiknak. Vagy az, hogy az elmúlt év­ben a gyár dolgozói 12 hóna­pot töltöttek el munkával, de 13 havi fizetést kaptak. Az egy havi fizetés jó mun­kájuk jutalma, a nyereségré­szesedés volt. Hát így van ez nálunk. S emlékezzenek csak vissza az idősebbek. Volt-e ehhez ha­sonló példa a gyár törté­netében? ... Nem! Ilyesmi nem történhetett meg, mert ilyen csak a munkáshatalom talaján jöhet létre. Most választások előtt va­gyunk. S tudjuk, hogy barát és ellenség egyaránt kíván­csian tekint felénk. Pártunk és kormányunk azonban bát­ran, emelt fővel állhat az ország dolgozó népe elé. Dol­gozó népünk érdekében ér­vényre jutattot • politikája Ijelyes volt, amelynek élet- rekeltéséhez a szívet, s lelket a munkás miilók adták. Bátran mondhatjuk azt is, hogy népünk szavazócédula nélkül is választott már. Bár­hová nézünk a Salgótarjáni Üveggyár minden üzemrészé­be, serény, lelkiismeretes munka folyik. A gyár mun­kájának összességéről meg Jermendy Károly főmérnök ezeket mondja: Tavaly zász­lót kaptunk a gyár nagysze­rű munkája elismeréséül, de az idén még a tavalyinál is jobb lesz a termelékenysé­günk. S bár a nyári nagy hőhullámok károsan befolyá­solták a termelést, a dolgo­zók arra törekszenek, hogy eredményesen zárjuk az 1958-as évet is. Nagyszerű, derék törekvé­sek ezek. A munkás-paraszt kormány gazdaság-politikájá­nak valóraváltása. így folyik ez szerte a megyében, s ezektől a tettektől csakúgy, mint az igennel válaszoló szavazócéduláktól legalább úgy szaladgál népünk ellen­ségeinek hátán a hideg, mint nekünk a zord ősztől. Itt az ősz, s bár sárgítja és elhullásra Ítéli a fák le­veleit, síkossá, nyálkássá vál­toztatja a napszítta utakat, ez az évszak, benne a válasz­tásokkal, mégis millió- és millió ember fényes, derűs útja előtt nyit kaput. Ország­világ előtt nyílttá válik a magyar nép törekvése. De hát ez az élet rendje. Orosz Béla Városi autóbuszt- kap Nagybátóny Különösen az esős, sáros időben hangzottak el olyan kívánságok Nagybátonyban, hogy jó lenne városi autóbusz járatot indítani legalábbb a vasútállomásig. Ez a kívánság a község illetékes szerveihez is eljutott, s méltányosnak találták a lakók kívánságá­nak teljesítését. Hosszú tár­gyalások kezdődtek a közle­kedési szakemberekkel, míg­nem a Salgótarjáni Autóköz­lekedési Vállalat autóbusz parkjának növelése lehetővé tette, hogy teljesítsék a nagy- bátonyiak, sőt a maconkaiak kérését is. Kedden délelőtt helyszíni szemlén vettek részt a tanács és az autóközlekedési vállalat vezetői. Megállapodtak abban, hogy november 2-án beindít­ják a városi autóbusz jára­tot, mégpedig úgy, hogy az Maconkáról indul, a Bánya­várost és a Dozsa-telepet érintve a vasútállomásig köz­lekedik majd. Visszafelé ugyanezt az utat teszi meg az autóbusz, minden induló és érkező vonathoz. Készüljünk újabb munkasikerekkel november 7-re és a választásokra AZ SZMT ELNÖKSÉGÉNEK FELHÍVÁSA MEGYÉNK SZERVEZETT DOLGOZÓIHOZ Megyénk szervezett dolgozói! Választásra készül az or­szág. Néhány hét múlva, no­vember 16-án, ismét úrnák elé járul dolgozó népünk, hogy megválassza, küldötteit a tanácsba és az országgyű­lésbe. A választás mindig jelen­tős politikai esemény volt. A jelenlegi választások jelentő­ségét növeli az a tény, hogy alig 2 évre tartjuk az ellen- forradalom leverése után és figyel bennünket barát és ellenség egyaránt. A 13 éves fejlődésünk so­rán nagyszerű eredményeket értünk el. Társadalmunk po­litikai, gazdasági, kulturális arculata gyökerében megvál­tozott. A termelés növekedé­sével együtt emelkedett dol­gozó népünk életszínvonala is. A további előrehaladá­sunk alapja a termelékeny­ség állandó növelése. Ezt tudva kezdeményezték a Sal­gótarjáni Acélárugyár és a mizserfai bányaüzem dolgo­zói, hogy újabb munkasike­rekkel készüljenek a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom megünneplésére és a választási harc győzelmes befejezésére. Elnökségünk örömmel üd­vözli e nagyszerű kezdemé­nyezést és felhívja megyénk valamennyi üzemének dol­gozóját; csatlakozzon a moz­galomhoz. A választási harcunk egy­ben békeharc is: a békét, az építést választjuk a háború, a rombolás helyett. Béke­akaratunkat fejezzük ki az október 15-22 között meg­tartandó „Szolidaritási hét”- en is. A szakszervezetek, a mun­kásosztály legnagyobb tö­megszervezetei részesei a proletárhatalomnak. Ezért felelősek vagyunk a válasz­tási harc győzelmes megví­vásáért. Mutassuk meg egy­ömbérként, hogy a párt és a kormány, a béke mellett va­gyunk és a szocializmus épí­tésére szavazunk. A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége. A kommunista őrjárat sikerei a kisterenyei állomáson A kisterenyei vasutasok szeptember hónapban mind a kocsitartózkodás és kocsi­mozgatás, mind a kocsiki­használás tervét magasan túlteljesítették és jobb ered­ményeket értek el mint augusztusban. Ebben nagy része van annak, hogy más állomásokhoz hason­lóan itt is megszervez­ték a kommunista őrjá­ratokat, hogy esetről-esetre felderít­sék azokat a helyeket, amelyek hátráltatják az ál­lomáson a munkát. Legutóbb például a tolatási egységidő tekintetében értek el figye­lemreméltó eredményt. Szep­temberben az állomás dolgo­zói a tolatásoknál 300 órás megtakarítást vállaltak. El­sősorban a kommunista őrjárat javaslatainak eredménye, hogy vállalásukat 371 órára teljesítették. Az állomás vezetőinek és dolgozóinak szorgalmán kí­vül sokat segíthetne az ál­landóan növekvő forga­lom jobb lebonyolításán egy úgynevezett kihúzó vágány megépítése. Reméljük, hogy a MÁV il­letékes szervei ezt a kérést mielőbb teljesítik, annális inkább, mert a 100 méteres vágányt teljes egészében el­fekvő anyagokból lehetne megépíteni. felel meg, szemben az ellen- forradalmi 20-22 millió fo­rinttal. Az előirányzott összegből a többi között megépül: Salgó­tarjánban még 1959-ben 12 három év alatt 89 tan­teremmel növelik az ál­talános iskolai tanter­mek számát. 32 községben és városban. Az iskolai tantermek mellett A szerény, de megalapozott 3 éves tervünk a korábbi tervektől eltérő egyik jellemvonása, hogy nagyobb önál­lóságot és lehetőséget ad a helyi szervek számára. Ezt bizonyítja például a most elkészült beruházási terv is, amely a megyei helyiipari vállalatok erőteljesebb fejlő­dését, feladataiknnak jobb megoldását biztosítja. Ha sze­rény keretek között is, de megvalósítása biztos és mara­déktalan teljesítése megyénk lakóinak felemelkedését biz­tosítja. A helyiipar termelési feladatai: A Könnyűipari Miniszté­riumhoz tartozó helyi ipari vállalatok termelési terve a 3 éves terv során 1860-ra több mint 20 százalékkal emelkedik majd. Ez idő alatt a helyiipari vállalatoknak 68 millió forint értékű szol­gáltatást és termelést kell végezniük a lakosság ellátá­sa érdekében. így például a többi között: a tanácsi tég­lagyárak a 3 éves tervben 35.5 millió téglával járulnak a megye építkezéseinek ja­vításához. Ez évi 12 millió tégla­termelést jelent, szemben az ellenforradalom előtti évi 8—9 millióval Az Egyházasgergei Tégla­gyárban már ebben az évben megkezdték a tetőfedő cse­rép gyártását. 1959-ben már 300 000 tetőfedő cserepet gyártanak itt. A Balassagyar­mati Betonárugyárban a tervidőszak során 90 000 négyzetméter mozaiklapot ál­lítanak elő. Az ellenforrada­lom előtti évi termelés itt alig érte el a 15-16 ezer négyzetmétert. A megye helyiipari vál­lalata hozzájárul a lakosság jobb bútorellátásához is. A 3 éves tervben 500 garnitúra fényezett hálószoba bútorral és 660 garnitúra konyhabú­torral növelik a bútorellátást. Ha azonban elkészül a Ba­lassagyarmati Bútorgyár új műhelycsarnoka, akkor évenként még további 300 garnitúra kiváló minősé­gű hálószoba bútort és 200 garnitúra konyha­bútort bocsájtanak a vásárlók ren­delkezésére. ÉLELMISZERIPAR: Az élelmiszeripar a 3 — éves terv során évenként eléri az átlag 130 millió fo­rint értékű élelmiszer — ke­nyér, hentesárú — termelést. Különösebb fejlődést a pék­sütemények terén érnek majd el. A 3-éves terv során az 1956 évi 14 millió darab­bal szemben a tervidő­szakban 17—20 millió dai'abra emelkedik a ter­melés. A nagyobb termelés bizto­sítása érdekében jelentős be­ruházásokat is eszközölnek. A 3 éves terv során több mint 5 millió forintot bizto­sítanak beruházásokra. Eb­ből ezévben 2 millió 400 ezer forintos költséggel befejezést nyer a nagybátonyi kenyér­gyár építése. 1959-ben meg­kezdik a ceredi, 1960-ban pe­dig a litkei új sütőüzem lé­tesítését, több mint 600 000 forintos költséggel. BERUHÁZÁSOK: A megye közülefeinek fej­lesztésére és a tanácsi ipar korszerűsítésére a 3 éves tervben több mint 122 millió forintot fordítanak. Ez évi átlagban 41 millió forintnak millió forintos költséggel egy új, korszerű szálloda. Ugyan­csak Salgótarjánban még 1959-ben 50 millió forint ér­tékben elkezdik a megyei kórház építését, amely elké­szültével 525 ággyal szolgál­ja a megye dolgozóinak be­tegellátását. A 3 éves tervben igen je­lentős lépést teszünk előre Salgótarján vízproblémájá­nak megoldása terén is. Megkezdődik a Salgótarján — Ludányhalászi regionális vízmű építése. A vízmű el­készülése 'és a teljes befeje­zése mintegy 50 millió forin­tot vesz igénybe. Ezzel a jelenlegi napi 1700 köbméterrel szemben na­pi 10 000 köbméter víz jut majd a városnak. Még ebben az évben meg­kezdi működését a balassa­gyarmati vízmű is, amely na­pi 2.500 köbméter vizet biz­tosít Balassagyarmatnak. Ez az építkezés 10 millió forint­jába kerül az államinak. A megye vízellátásának javítására a 3 éves terv so­rán összesen 22,5 millió fo­rintot költenek. A megye 3 éves tervelő­irányzata jelentős összeget, összesen 29 millió forintot irányoz elő az általános is­kolai hálózat bővítésére. Eb­ből az összegből még ebben az évben nevelői lakás készül Pásztón, Do- rogházán, s befejezést nyer a mátraverebélyi 75 férőhe­lyes óvoda építése is. Jelentős lépést teszünk elő­re a 3 éves terv során a me­ggye lakásépítése terén is. A tervidőszak során 34 millió forintot fordí­tunk új lakások építésé­re. Ugyancsak nagy eredményt érünk majd el a községek villamosításánál. Míg a fel- szabadulás előtt megyénkben csak 29 község volt villamo­sítva, eddigi fejlődésünk so­rán már elértük, hogy az ezévfben villamosításra kerülő Cserhátsurány és Herencsény községekkel a villamosított községek száma 106-ra emelkedik majd. Egyébként a 3 éves terv so­rán minden évben két köz­ség kap villanyvilágítást, amelynek sorrendjét a fon­tossági érdekek alapján ál­lapítják majd meg. Mint a tervszámok is mu­tatják, valóban szerény ez a terv. Nem tűz maga elé meg­valósíthatatlan dolgokat. De azt is mutatja, hogy a beru­házás, a termelés minden té­ren magasabb lesz az ellen- forradalmi időszak előttinél. Ez pedig feltétlen felemel­kedésünk. jólétünk biztosíté­ka. Felemelkedésünk biztosítéka — Részletek megyénk 3 éves tervének helyiipari feladataiból —

Next

/
Thumbnails
Contents