Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-10 / 71. szám

1958. szeptember 10. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Egyesült erővel a tss-ek megszilár A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 3004-es rendelete a többi között ki­mondja, hogy a „legfőbb fe­ladatnak jelenleg a meglévő termelőszövetkezetek politi­kai, gazdasági és szervezeti megerősítését kell tekinteni, ugyanakkor népgazdaságunk érdekei megkövetelik, hogy a szövetkezeti mozgalom számszerűen is továbbfejlőd­jék. A kormány az állami szervek kötelességévé teszi, hogy a helyszínen mennél hatásosabban segítsék elő a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztését.” Megyénk területén ez a politikai irányvonal már a rendelet megjelenése előtt helyenként érvényesült. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az 1957-es év gyakor­lata. Már tavaly ősszel meg­indult a mozgolódás falun. A dolgozó parasztság érdek­lődése kisérte a nagyüzemi gazdaságok minden lépését. A múltév termésátlagai, zár­számadásai eredményei mindennél ékesebben bizo­nyították a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét. Ez első­sorban azokat késztette gaz­dálkodásra, akik már egy­szer tagjai voltak a terme­lőszövetkezeteknek. Termé­szetesen ez a folyamat az eredmények ellenére sem volt spontán jellegű. A ba­lassagyarmati járásban eb­ben az időben megélénkült a politikai munka falun. A járási pártbizottság és a já­rási tanács munkatársainak közös felvilágosító munkája eredményeként a múlt ősz­szel a kilépett tagok jó ré­sze megtalálta újra az utat a közös felé. De alakultak új termelőszövetkezetek is.t Mohorán és Herencsényben főleg azok fogtak össze kö­zös gazdaság alakítására, akik már megpróbálták ezt az utat, s úgy látták ha boldogulni akarnak ezen kell járniok. Az elmúlt év eredményes politikai munkája arra a meggyőződésre juttatta a já­rási szerveket, hogy ezt a vonalat tovább kell vinni, sőt nagyobb mértékben kell végezni a felvilágosító mun­kát. A megjelent kormányren­delet kötelezően írja elő az állami szervek részére a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésének segítését. A járási tanács nagyon ko­molyan foglalkozik a kor­mány rendeletének végre­hajtásával. Minden arra al­kalmas ember résztvesz a termelőszövetkezetek segíté­sében, emellett a járáson belül megszervezték a kap­csolatot az állami vállala­tok és a termelőszövetkeze­tek között. A berceli Vörös Csillag Termelőszövetkeze­tet, — a berceli gépállomás, a moharai Kossuth Terme­lőszövetkezetet a növényvé­dő állomás, a cserhátsurá- nyi Szabadság Termelőszö­vetkezetet, a Magyarnándo- ri Állami Gazdaság segíti, stb. A járás területén há­rom községben alakult elő­készítő bizottság, amelynek feladata a meglévő termelő- ■szövetkezetek erősítése, va­lamint rendszeres felvilágo­sító munkával segíteni a dolgozó parasztságot abban, hogy új termelőszövetkeze­tet alakítson. Nem kis szerepe van a járási szerveknek abban, hogy Cserhátsurányban si került a termelőszövetkezeti tagok merev elzárkózását megszüntetni. Még egy éve marról beszéltek, szóba sem úllnak a kilépett tagokkal, 's ^ nem rég mégis arról jött hír ,hogy a cserhátsurányi Szabadság Termelőszövetke­zet tagjai okos szóval ma­guk győztek meg négy kilé­pett tagot arról, hogy ész­szerűbben cselekednek ha visszatérnek közéjük. Dicsé­rendő a cserhátsurányiak buzgalma, mert megvalósít­ják a kormányrendeletben előírtakat, saját maguk vég­zik a felvilágosító munkát a dolgozó parasztság köré­ben. Jól megy a munka Dej- táron is, ahol a József At­tila Tsz talgjai, elsősorban eredményeikkel szereznek megbecsülést maguknak nemcsak a faluban, hanem a környéken is. Itt a járási szervek segítség adása mel­lett rendkívül jelentős a községi tanács tevékenysége is. A VB elnöke egy alkal­mat sem szalaszt el, hogy ne ismertesse a faluban a tsz eredményeit Felesége termelőszövetkezeti tag, s maga is amikor teheti részt­vesz a közös munkában. Nagyon sokrétűen végzik a felvilágosító munkát a balassagyarmati járás falvai­ban. A felvilágosító munka gerincét a 3004-es rendelet ismertetése alkotja. Minden alkalmat megragadnak, a járási elvtársak, kezdve a tanácsülésektől a csoportos beszélgetésekig, hogy ismer­tessék a rendelet nyújtotta előnyöket, a termelőszövet­kezetek eredményeit. De nemcsak így segítik a termelőszövetkezeti mozgal­mat a járás ■ vezetőszervei, hanem úgy is, hogy segítik a gyengén működő termelő- szövetkezetek erősödését. Átvizsgálják a könyvelést, ellenőrzik a vetésforgókat, tanácsokat adnak, szakem­bereket küldenek ki. A gyengébb termelőszövetke­zetekben a felvilágosító munka eredményeként, meg­teremtik a gazdálkodás alapjait. Ennek eredménye­ként Csesztvén istállót és darálót építenek, Szandán a Lenin Tsz-ben növelik a juhállományt és javítják a szarvasmarha áillományt és így lehetne sorolni tovább. Hogy a munka eredmé­nyesebb legyen a járási ta­nácson a termelőszövetkeze­ti mozgalom számszerű fej­lesztését segítő elvtársakat beszámol tátják. Legutóbb a járási tanácsülésen csak a tsz fejlesztést tűzték napi­rendre. Állandóan ellenőr­zik az intézkedési tervek végrehajtását is. A jó munka sikere abban van, hogy jó a járási “ta­nács kapcsolata a járási pártbizottsággal. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy még a feladatter­vük is közös . . . Ha a községi pártszerveze­tek és a helyi tanácsok ha­sonló kedvvel fognak a munkához az eredmény nem maradhat el. Kata János A Nógrád megyei Növényvédő Állomás segíti a mohorai Kossuth Tss-t A mohorai Kossuth Terme­lőszövetkezetet a megalaku­lástól kezdődően segítette a Megyei Növényvédő Állomás. Ez első sorban szakmai segít­ség volt, gépeket adtak a ter­melőszövetkezetnek. A Magyarnándori Állami Gazdaságtól átkapott gépe­ket, zetort, darálót, és moto­rokat minimális összegért tel­jes egészében kijavította, en­nek alapján vált lehetővé, hogy a zetort és a többi gé­pet is egész mostanáig, mond­hatni lehet, üzemzavar nélkül a termelőszövetkezet üzemel­tetni tudta. Abban az időben nehezen jutott a termelőszö­vetkezet az üzemanyaghoz, de a növényvédő állomás ezen is segített. Csomós István igaz­gató kijelentette, hogy ha bár az üzemanyag átadása a ter­melőszövetkezetnek a Nö­vényvédő Állomásnak plusz munkát jelent, mégis minden további nélkül addig, míg a termelőszövetkezet üzem­anyagtároló edényeket, hordó­kat beszerez, az üzemanya­got térítés ellenében átadja a tsz-nek. Az első időben ke­vés anyagiakkal rendelkezett a termelőszövetkezet, úgy, hogy az üzemanyag árát is csak később tudta kifizetni, de mind ez nem volt akadá­lya a segítségadásnak. A tsz zöldségtermeléssel is foglalkozik, a Növényvédő Ál­lomás szivattyút adott a tsz- nek a zöldségtermelés érdeké­ben, mert így a palántázás­nál, valamint az öntözéseknél sok munkaerőt tudott megta­karítani a vízszivattyú alkal­mazásával a termelőszövetke­zet. A termelőszövetkezet a fen­ti segítségeket ez úton is meg­köszöni. A vezetőség elhatá­rozta, hogy a zárszámadási ünnepélyre vendégül látja a Növényvédő Állomás vezető­ségét és mindazon dolgozóját, akik segítettek a termelőszö­vetkezetnek a nehézségek le­küzdésében és azon szép ered­mények elérésében, amelye­ket az egész fiatal termelőszö­vetkezet ez évben elért. Tóth Alajos GONDOSAN végezzük a vetőmag csávázását Szombaton, szeptember 12-én nyitja meg kapuit a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és vásár, amely jellege megtartásával tartalmilag gazdagabb lesz az eddigieknél. Az idei kiállítás azért is jelentős, mert száz évvel ezelőtt rendezték meg az első ilyen országos kiállítást. Amint arról már több cikk­ben hírt adtunk, a magyar me­zőgazdaság eredményeinek be­mutatása mellett megismer­hetik a látogatók a szomszédos népek mezőgazdasági kultúrá­ját is. E cikkünkben röviden hírt adunk más) megyék! híres­ségeiről, kiváló terméseredmé­nyeiről, amellyel részt vesz­nek e nagy seregszemlén. Az idén a magyar szőlő és borkultúra egészének bemuta­tására törekszik a kiállítás. Erre a feladatra a helyi és tör­ténelmi adottságainál fogva Borsod megye is vállalkozha­tott. 40 DIJAT NYERTEK A TOKAJI, TALLYAI, TARCALI BOROK. Az országos Borverseny bí­ráló bizottsága 330 magyar bornak adta ki a versenyzés jogát a Nemzetközi Borver­senyre való nemes vetélkedés­hez. A legtöbb díjat, számsze- rint 40-et, Borsod megye híres furmint, hárslevelű, szomoro­dni és aszú borai vitték el. E világszerte ismert tüzes borok bizonyára nem kis dicsőséget hoznak a magyar borokra a szeptember 12-én induló Nemzetközi borversenyen. Nemcsak borával, szőlőjével is képviseli magát Borsod me­gye az idei kiállításon. A tolcs- vai állami gazdaság, a Béke Termelőszövetkezet, a sárospa­taki Kossuth Termelőszövetke­zet, a tállyai Tokajhegyaljai Termelőszövetkezet hozza el legszebb szőlőtermését. Egyéni termelők Mádról, Sárospatak­ról és Tállyáról jelentették be résztvételüket. Hegyalja legnagyobb prob­lémáját is dokumentálja a me­gye. Képeken, grafikonokon mutatják be a tokajhegyaljai rekonstrukciót, a megvalósult és megvalósítandó terveket. Ugyancsak ismertetik Tokaj- hegyalja borgazdaságainak leg­jelentősebb mozzanatait, az aszú bor készítését. SOPRON-KÖRNYÉKE BUDAPESTEN Két első és egy harmadik díjjal tette nevét ismét híressé az Országos Borversenyen a soproni Haladás Termelőszö­vetkezet. Tramini, Furmint és Leányka nevű borait nemcsak hazánkban, külföldön is ked­velik. 20 mázsán felüli búzater­mésével lett népszerű a héder- vári Rózsa Ferenc Termelő- szövetkezet. E szép eredmé­nyével szerepel a növényter­mesztési pavilonban. Az állat­kiállítás kiemelkedő példá­nyai lesznek a mosonmagyar­óvári Április 4. Állami Gaz­daság Durcás és Planet nevű törzsibikái. Ezek a bikák a kül- lemi bírálaton 92, illetve 87 pontszámot értek el. JONATHAN ALMA A GYÜMÖLCS BEMUTATÓN Szabolcs-Szatmár megye termelvényei között két híres­ség vonja magára a figyelmet. A finom zamatja miatt kül­földön is kedvelt jonathán alma és a kiváló minőségű gülbaba és rózsa burgonya. A magyar föld e két hírességé­vel is találkozunk a kiállításon. Almatermésnek legszebbjét a berkeszi Bajcsy Zsilinszki Ter­melőszövetkezet, a nyirkarászi Május 1. Termelőszövetkezet, a csengeri Lenin Termelőszö­vetkezet küldi az árubemuta­tóra. Burgonyatermésének ja­vát, kiváló termelési eredmé­nyét a Balkányi Állami Gaz­daság, a besztercei Üj Barázda Termelőszövetkezet és a berke­szi Bajcsy Zsilinky Termelő- szövetkezet hozza a kiállításra. Gabonaféléink legveszedel­mesebb és legsúlyosabb kárt okozó betegsége a gabona­üszög. Az üszögkár nemcsak súlyos szemveszteséget okoz, hanem rontja a búza, liszt és korpa minőségét is. Ezt megakadályozhatjuk, ha a vetőmagot előírás szerint időben csávázzuk. Mivel az őszi vetések ideje lassan itt van, ezt a munkát már most végezzük el. Legcélszerűbb és legelőnyösebb, ha nedves csá­vázási hajtunk végre. A kisüzemi csávázási a kö­vetkezőképpen végezzük. Fa­edényben 80 liter vízben old­junk fel 1 drb 200 grammos (20 dkg) Higosan nedves csá­vázószer tartalmát. Vesszökb- sarat zsákvászonnai bélel­jünk ki és 25 kg vetőmaggal együtt az elkészített csávázó­lében 15 percig áztassuk. Vi­gyázzunk arra, hogy az oldat a magot legalább egy tenyérnyi­re ellepje. Közben a magot ke­verjük fel és az üszögös szeme­ket (puffancs) a csávalé szí­néről merjük le és semmisít­sük meg. Minden további 25 kg vetőmag után, búzánál 4, árpánál 5, zabnál 6 liter ugyan­ilyen módon elkészített, azonos töménységű pótoldatot öntünk az alapoldathoz. A pótoldatot külön faedényben készítsük. A megcsávázott vetőmagot kite­rítve szárítsuk meg. A magot olyan zsákba merjük, amelyet előzőén csávázóoldatba már­tottunk és megszárítottunk. Állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek a Növényvédő Állomás motoros csávázógépét használják. A gép napi telje­sítménye 200—300 mázsa. Elő­nye, hogy a csávázás után nem kell szárítást végezni. E mellett olcsóbb is, mint a kis­üzemi kosaras módszer. A nagyteljesítményű gépet több község termelői is-igénybe ve­szik. A terményforgalmi vál­lalat e géppel megcsávázott vetőmagot ad ki több község­ben, ahol megszervezték ezt a munkát. A nedves csávázáson kívül porcsávázást is végezhetünk. Ebben az esetben 1 mázsa ve­tőmaghoz 20 dekagramm Ger- misen porcsávázószert számít­sunk. Rézgálicot ne használjunk csávázásra, mert nem öli meg az üszögspórákat, s a csírá­zást is hátráltatja. Mivel a csávázószerek méregtartalmú- ak, vigyázzunk egészségünkre, evésnél és a munka befejezé­sével mosakodjunk meg. Minden termelő érdeke, hogy az üszögkárosodás okozta ter­méskiesést vetőmagtisztítással és csávázással megakadályozza. KEREKES GYULA főagronómus VÉGRE... Üj vezetőnő vette át a kisterenyei Állami Gazdaság üzemi konyhájának vezeté­sét. Az első napok azt bizo­nyítják, hogy ő nem „bors- pótló-tömeggel” ad ízt az ételeknek, következésképpen megeszik a dolgozók az ebé­det és nem öntik ki, mint eddig tették sokan. A kony­hai intrikák is szűnőben vannak és ha nem is tet­szik ez a konyha régi sze­mélyzetének, így van rend­jén . Egyeseknek nem tetszik az új vezetőnő, mert ő főz­ni is tud és megköveteli a legnagyobb fegyelmet és tisztaságot. Reméljük nem lesz ezen­túl az Állami Gazdaság „szűk-keresztmetszete” az üzemi konyha. Jól választott a gazdaság igazgatója. Jó étvágyat a jó ebédekhez! Nógrádi Népújságban Emberibb életük van 'Tudja, jó a termelőszövet- kezet olyan emberek­nek, akik a múltban cselédek voltak, akiknek parancsolt az úr, az ispán. De mi, akik nem szoktuk a parancsolgatást, akik mindig a magunk gazdái voltunk ... Mert azért a ter- melőszövetkeztben csak kell valakinek irányítani, vezetni az embereket... Egy idős parasztbácsika mondotta mindezeket a napok­ban Felsőtoldon, ahogy a sző­lővel befuttatott verandán be­szélgettünk. Fiával, ifj. Fekete Józseffel él együtt, művelik, a 9 hold földet. Sokat dolgoznak, de munkájuknak meg van a látszatja is. Lett szépen búza, s a burgonya és kukorica ki­látásai is jók. De ők inkább ta­karmányt termesztenek, mert az állatokból pénzelnek. Ha jól sikerül az esztendő — már olyan értelemben, hogy az ál­lat elhullás a lehető legkeve­sebb — megvan a 20 ezer fo­rint is az állatok után. Mert van belőlük bőven. Csak hát erre nem mindig számíthat az ember. Mert itt van most is az anyasertés nemrégen fialt, s egyetlen malac sem maradt meg. Pedig az is legkevesebb 3 ezer forintot jelentett volna a családnak. Wem messze tőlük id. Fe- kete Ferenc háza áll. Fekete bácsi 9,5 holdas gazda. Alkotmányunk ünnepén ott szorongott ő is Cserhát- szentivánban a falubéliekkel, hogy meghallgassák Keserű elvtárs beszédét, a falu meg­változott életéről, a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­ről. Való igaz, amit mondott — így vélekedik Fekete bácsi — mert hol van már az a világ, amikor a parasztember hétrét görnyedve állhatott meg c.z úr előtt. Mert most maguk irá­nyítják sorsukat az emberek Felsőtoldon is. Vannak, akik a közös gazdálkodást választot­ták életük további céljául, s . az Előre Termelőszövetkezet- , ben veszik kezükbe a kapát, vagy kaszát, mikor, mire van szükség. Mert a termelőszö­vetkezetben a munkakedv mellett fegyelemre, munkafe- • gyelemre is szükség van, hogy rendben menjenek a dolgok. A termelőszövetkezet elnöke egyszemélyben felelős ugyan a közös gazdaságért, de a szövetkezet tagjait érintő, fon- : tos kérdésekben egyedül nem : dönthet, meghallgatja a tagok : véleményét annál is inkább, : mert a tagok bizalmából ke- i rült a termelőszövetkezet élére. : Személye nem idézi tehát a hajdani ispánokat. Nem párán- ■ csolgat, hanem a tagok véle- . ménye alapján intézi a terme- ; lőszövetkezet ügyeit, szervezi i és irányítja a közös munkát. Annál is inkáb szükséges ezt leszögezni, mert Felsőtől dón nem egy egyénileg dolgo­zó parasztnak az a véleménye, hogy nem megy cselédnek a termelőszövetkezetbe. S hogy még a falu zömét a kí­vülálló gazdák alkotják, szükséges e nézet ellen fel­venni a harcot. Mert helyeslik a felsőtoldi gazdák is pártunk és kormányunk politikáját, a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, hiszen a nagyü­zemi gazdálkodás előnyei egyre világosabbak lesznek előttük. Itt a községben az Előre Ter­melőszövetkezet tagjainak még sosem volt olyan dolguk, mint az idén. A község egyénileg dolgozó parasztjai együttesen nem rendelkeznek annyi ta­karmánnyal, mint amennyit a termelőszövetkezet termelt. Ezt ők maguk mondják el. Csak, még nem értékelik úgy a kö­zös munkát, hogy az az ö éle­tüket könnyíti meg, hát ezer­féle kifogásokat is találnak. Tf önnyű nekik — mondják — legjobb földeket kap­ta meg a termelőszövetkezet, azon lehet gazdálkodni. Meg aztán kedvezményeket is kap­nak az államtól. — így pró­bálnak érvelni, de hiába, hi­szen önmagukat szerelik le. — No és tudnak gazdálkod­ni a földdel? ... — Hát meg kell hagyni, ér- - tik a módját... Géppel mű­velik a földet, s nem sajnál­ják a műtrágyát sem ... Ami pedig a kedvezményt illeti, a termelőszövetkezet sem marad hálátlan az állam­mal szemben. A cséplés után 50 mázsa gabonát adtak sza­badon az államnak a község­beliek, s ebből 35 mázsát a ter­melőszövetkezet adott le. C még valamit. Fekete bácsi nem vár többet az élettől, mint azt, hogy ameddig bírja, eldogozgat még. Aztán meg a földjéért eltartja majd valamelyik gyereke ta­lán. Mert a fiatalok körében nincs már nagy becse a föld­nek. A termelőszövetkezetben más a helyzet. — Ahogy hallom, Hanga Já­nos a ledolgozott évek után nyugdíjat kap. Nem dolgozott hiába, lesz mire támaszkodnia öregségire, — mondja. így hódít egyre nagyobb te­ret Felsőtoldon az Előre Ter­melőszövetkezet. A közös gon­dolata már széthintette mag- vát az egyéniek körében, fog­lalkoztatja őket a termelőszö­vetkezet és ez már az egyik lé­pés ahhoz, hogy valóban meg­kezdjék a közös munkát. Eh­hez azonban feltétlenül szük­séges itt Felsőtoldon, hogy megmagyarázzák, a paraszt­ember a nagyüzemi gazdaság­ban válik igazán emberré. Ott élhet valóban emberi életet, mivel a kétkezük munkáját egyre inkább felváltja a gép. VINCZE ISTVÁNNÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents