Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-30 / 68. szám

1958. augusztus 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Jancsikéit otthonában Salgótarján, Táncsics utca 18. Csinosan rendbehozott ker­tes ház. A szobává alakított téli konyhában állandóan ber­regő varrógép. Szülőktől örö­költ nagyon szép komplett bú­tor a hálóban. Ez Jancsikák otthona. A háromtagú családnak há­rom héttel ezelőttig csak egy keresője volt. A művezető apa a villamossági üzemben, az acélárugyárban. Az asszony csak a háztartást vezette. Meg társadalmi munkával a köz­ügyeket. Az utca, a Táncsics utca ügyeit. Utóbbit három éve csinálja. Dicséretére váljék, a népi demokrácia tizenkét esz­tendejében nem kapott össze­sen ennyit ez az utca, mint most, az utolsó három évben. Gondoskodó asszonyt szív in­tézte el a legsürgetőbb ügye­ket. Mert volt mit tenni, miért járni az irodákat. E távoli te­lep asszonyai fél kiló krump­liért kénytelenek voltak kilo­métereket gyalogolni a messzi városba. Első teendője volt az, hogy zöldségboltot kérjen a te­lepnek ... Az ügyes asszony kiharcolta a dolgot. De ez sem volt elég. Mert ezernyi egyé­bért, textíliáért, miegymásért csak be kell menni a városba. És ez olyan messze van. Gya­log különösen messzi, fárasztó az út. Nemrégiben indítottak helyi járatot Baglyasalja— Zagyvaróna között. A tanács­tag asszony kiharcolta, hogy a Salgó-kapunál, azaz a telep feljáratánál is megálljon a busz. Se szeri, se száma a sok gye­reknek itt, Ferenc-telepen. Nem is tudom hirtelenében mennyi a létszáma a lakosság­nak. De majd minden család­ban van egy-két gyerek. És ez a sok gyerek nem tudott hol játszani. Az utcán csatangol­tak, az erdőt mászták, az édes­anyák nagy rémületére. A ta­nácstag asszony intézkedett. Ma már bekerített játszótér csalogatja a telep gyerekeit. Talán mindezeknél fonto­sabb majd kétéves fáradozása a telep ivóvíz ellátásáért. Ma már mindenki számára ott van közelben a jó víz. De mosta­náig volt olyan asszony, aki egy vödör vízért másfél kilo­méter utat tett meg. Gondol­juk csak el, mi lehetett sze­génnyel nagymosáskor? A víz bevezetésért sok cipőt elkoptatott Jancsikné tanács­tag asszony. Mások azt tudják, itt a jó víz. De mennyi harc, asztalraütés árán — az utca népén kívül erről kevesen tud­nak. A sok kivívott eredményben szép szerep jut a megértő VÉl­re is. Nem utasították el soha kérését. Mindig segítettek a te­lep, vagy az utca nevében be­nyújtott panaszban. Nagyon sokat fáradozott (z az asszony másokért. De a ma­ga ügyében igen keveset tud intézni. Dolgozni szeretett volna menni. Ki hinné, hogy hiába járta az irodákat, hiába ko­pogtatott bárhol. Nem vették fel sehová. Azaz mégis ... Vagy egy hónapja a Kézműipari Vállalatnál is megpróbálkozott. Belső munkaerő oda sem kel­lett. De otthoni munkát adtak neki. Asszonyi ügyessége pénzt hozott a házhoz. Lánykaruhák gallérját, ujját, zsebeit hímezi. Ezért berreg mostanában oly sokat Jancsikáknál a varrógép. Nem kis dolog ez. Házi, ott­honi munkája mellett napi 40—50 forintot is meg tud ke­resni. Volt még egy másik dolog is, amit szeretett volna elintéz­ni. Itt sem járt sok sikerrel. Egyszerűen nem tudott 30 éve dolgozó élete párjával üdülési beutalót szerezni. Hát megte­remtette a feltételeket a saját erejéből. Három hétig éjjel­nappal berregtette a gépet. 1600 forintot keresett össze há­rom hét alatt. Hozzácsapták a férj fizetését is. Es a három­tagú család két hétig Hajdú­szoboszlóra ment üdülni, saját zsebéből. Pedig vitathatja-e valaki, hogy 30 évi munka után igazán megérdemeltek volna két vállalati beutalót? Valljuk be, nem kis dolog, hogy egy munkáscsalád privát el tud menni üdülni. Azt mondja az asszony, hogy sze­rény igények és körülmények között éltek. De azt is mondta, hogy minden másnap csirkét ebédeltek. Igaz, ott lényege­sen olcsóbb a csirke, de hol jutott a múltban másnapon­ként hús egy munkáscsalád asztalára? Én azért jöttem ide, a Tán­csics utca 18. szám alá, hogy bemutassam egy munkáscsalád életét. Bemutassam otthoni és családi gondjaikat, az egyszerű mindennapokat. Nem egészen úgy sikerült, ahogy elképzel­tem. De az élet akarta más­ként. Alig írtam valamit a férjről, és alig szóltam a kis­lányról. De valljuk be, Jan­csikné olyan asszony, amilyen­ből kevés van még manapság. Szívből örülök, hogy megis­mertem. Újlaky Mária FIGYELEM! FIGYELEM! Házilag is megvarrhatja ruháját, fehérneműjét! SAJÁT MÉRETÉRE KÉSZÜLT SZABÁSMINTÁT BESZEREZHETI szeptember 1-től Balassagyarmat, Szécsény, Kis- terenye, Pásztó, Nagybátony, Zagyvapálfalva és a Salgótarjáni postahivataloknál. Termelőszövetkezetek és Állami Gazdaságok figyelem! 2 drb. M—25-ös vadonatúj trak­tort elcserélnénk 1 drb. Csepel vagy 2 drb. 3 tonnás Rába gép­kocsiért. Gyógyvíztermelő és Ér­tékesítő Vállalat Budapest, Bá- thori utca 15. Telefon: 121-417. A Pásztói Szikvíz és Szeszipari Vállalat keres képesített könyve­lőt vezetőkönyvelői beosztásba havi 1500 forint fizetéssel. Jelent­kezés személyesen vagy írásban a vállalat igazgatójánál, vagy a pásztói községi tanács vb. elnö­kénél. A nemzetközi élet hírei Mozgalom Franciaországban Mind újabb francia társa­dalmi szervezetek kapcsolód­nak bele a De Gaulle kor­mány kidolgozta alkotmány- reform-tervezet ellen indult A bányásznap tiszteletére n Állami Áruház szeptember 7-én (vasárnap) egész nap nyitva tart. Középiskolás diáklánynak szál­lást biztosítok. Cím: Schmidlné Salgótarján, Régi-posta utca 22. Kárpitozott garnitúrák, gyönyö­rű kivitelezésben, rekamiék, fo­telok, kárpitozott székek, kárpi­tos kisiparosnál fizetési kedvez­ménnyel. Kívánságára fényképes árajánlatot küldök. Cím: Kulinyi László kárpitos kisiparos, Buda­pest, VI. Majakovszky utca 98/a. (Volt Király utca.) A Hényelpusztai Állami Gazdaságnak 1 drb. Dodge Wéappon 1 tonnás teher­gépkocsija príma állapotban eladó könyvjóváírással, vagy elcserélhető személygépkocsi­ra. Kárpitozott bútorok, fizetési kedvezménnyel, gyönyörű kivi­telben. Rekamié, fotelek, párná­zott székek, sezlonok, asztalok nagy választékban. Galambos! Béla kárpitos, Budapest, VII. Le­nin körút 20. Telefon: 227-417. reform ellen mozgalomba. Az Humanité közlése szerint a volt front­harcosok köztársasági szövet­ségének vezetősége felhívta tagjait, hogy a népszavazáson az al­kotmányreform ellen, a személyi diktatúra meg­teremtése ellen foglalja­nak állást. Párizsban szerdán ülést tartott a CGT vezetősége. A vezetőség felhívta a CGT-hez Az ENSZ-hez akkreditált diplomáciai küldöttségek köré­ben mindinkább tért hódít az a javaslat, hogy az ENSZ ren­des közgyűlését ne szeptember 16-án nyissák meg, mint aho­gyan eredetileg tervezték, ha­nem csak szeptember 26-án. Az új ülésszak elnapolásának hívei azzal érvelnek, hogy így Hammarskjöld főtitkárnak A nemzetközi geofizikai év külön bizottságának legutóbbi moszkvai ülése a többi között elhatározta az Antarktiszon megkezdett nemzetközi kuta­tómunka folytatását. A Szovjetunió tudósai máris kidolgozták a to­vábbi kutatóprogramot. A Déli sarkvidéken jelen­leg a harmadik szovjet expe­díció tagjai tartózkodnak. A harmadik expedíció tudósait főként az a kérdés foglalkoz­tatja, hogy a Sarkvidék ön­álló földrész-e, vagy több különálló szigetet borító, ösz- szefüggő jégtakaró. A kérdés megoldása érdekében még az idén nagyszabású kutatómun­kát, jégvastagságméréseket az alkotmány­tartozó szakszervezetek összes tagjait, utasítsák el az alkot­mánytervezetet. A francia főváros haladó társadalmi szervezetei megkezdték az előkészü­leteket a szeptember 4-re tervezett párizsi tünte­tésre, amely a köztársasági rendszer és a demokratikus szabadság- jogok védelmét fogja köve­telni. több ideje lenne közép-keleti {eladatának elvégzésére. A kö­rök szerint az is az elhalasz­tás mellett szólna, hogy szep­tember 26-ig tisztázódnék Ma­lik libanoni külügyminiszter helyzete — akit egyesek az új ülésszak elnökének akarnak jelölni —, szeptember 24-én végeznek. A Sarkvidék nyarán újabb szovjet expedíció indul majd egy évre az Antraktiszra A. G. Dralkin kandidátus, kiváló sarkkutató vezetésével. Az új expedíció tagjai traktorvonta- tású szán-vonatukkal át akar­nak kelni az egész kontinen­sen, a szovjet kutató központ­tól, Mirnij-teleptől a Bellings- hausen-tenger partjáig. Átha­ladnak a Déli-sarkon is. A jövő évben két újabb szovjet kutatóállomást lé­tesítenek az Antraktiszon: Az egyiket a hatodik földrész keleti térségben, az úgyneve­zett „Maud királyné földjén”, a másikat pedig a Bellings- hausen-tenger partján.---------------------------------------­El halasztják az ENSZ rendes ülésszakának megnyitását ? ugyanis hivatalba lép majd az új libanoni kormány. A szovjet expedíció keresztülvág a Déli-sarkvidéken OOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX»OOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXX3 Megyénk várai SOMOSKŐ VIII. Salgó szomszédságában ta­láljuk a geológiai különle­gességéről híres, 526 méte­res bazaltból álló, csonka- kúpalakú somoskői Várhe­gyet. úgy ülik körül a köz­ség egyre szaporodó házacs­kái a magaslatot és a rajta egykor délcegen emelkedő szabálytalan alaprajzú, bel- sőtornyós várat, mint any­jukat a kiscsirkék. Honnan is származik a vár neve? Több magyarázat közül a legelfogadhatóbb a „somosodik”, azaz „hasado- zik” ige. A bazalt, amelyből a vár is készült, jól hasad, ami az építés munkáját meg­könnyítette: Ezen a magaslaton pihent meg 1241-ben IV. Béla, a má­sodik honalapító király, ugyanis ezen a környéken ez volt az egyetlen kopár hegy­csúcs, ahonnan be lehetett látni a vidéket. Innen szem­lélte a király a tatárdúlás szomorú pusztításait, s foga­dalmat tett, hogy itt mene­dékvárat építtet. A tatárdú­lás után készült várat, mely­ről az első okleveles adat 1310-ből való, a Várhegyet burkoló öt-, hat- és hétszög- letű, könnyen lefejthető ba­zaltoszlopokból építtette a Kacsis (Kathyz) nemzetség hollókői ága: Leusták, Mikus és Jakab az Árpád-házi királyok kihalta után Trencséni Csák Máté­hoz, a rettegett felvidéki kis­királyhoz pártoltak és holló­kői várukon kívül Somoskőt is átadták neki. Emiatt és egyéb gaztettekért Károly Róbert száműzte a testvére­ket, majd a várat Csák Máté halála után két évre, 1323- ban a Kathyz-nemzetség Fol- kus ágából való Szécsényi Tamás lublói várnagynak, a későbbi erdélyi vajdának adományozta. Ö ugyanis a királynak hű embere és egy­ben felesége révén, Osvici Anna hercegnőn keresztül a királyné rokona volt. Szé­csényi Tamás a többszöri ki­rályi adományok révén Nógrád megye, de egyúttal az or­szág leggazdagabb földesura lett. A Szécsényiek erősen ragaszkodtak a somoskői várhoz, hiszen több mint száz évig az ő kezükben ta­láljuk Somoskőt. Az ő ko­rukban ebben a várban szö­vetkeztek a nógrádi rendek és innen indultak Budára, hogy felkérjék Zsigmond ki­rályt, mondjon le költekező életmódjáról és küldje el udvarából az idegeneket. A küldöttség vezetője, a somos­kői vár ura, Szécsényi Si­mon „Nagyságos Urunk”-kal szólítja meg a királyt, majd kifejtve nézetét, azzal fejez­te be, hogyha a kérésnek nem tesz eleget, foglyul ejtik. A Szécsényi-család utolsó tagja, László, fiú utód hiá­nyában 1455-ben elzálogosí­totta a várat rokonainak: Lossonczy Albertnak és Or- szágh Guthi Mihálynak, akik 1461-ben, az elzálogosító ha­lála után Mátyás királytól adományképpen megkapták Az említett okleveles adat arról beszél, hogy Tarjáni I. Péter fiai: Mihály, II. Péter, megye főispánjának lett a fele­sége. Sorsát Somoskő vára sem kerülhette el. őrsége, melynek élén a fiatal és tapasztalatlan Módolóczy Miklós állt, ugyanazt a gyávaságot tanúsította, mint Drégely kivételével a megye összes déli vára. 1576-ban Ali füleki pasának nem sok dolga akadt a vár elfoglalásával, mert Ungnád kinevezte Modo- lóczy kapitány a török érke­zésének hírére éjnek idején katonáival együtt megszökött. A török ekkor még nem gon­dolta, hogy ő is hasonlóan fog kimenni a várból. Az 1593— 94-i felszabadító háborúban 1593. december 5—6-án Somos­kő vára is kardcsapás nélkül került Tieffenbach Kristóf és Pálffy Miklós generális, a győ­ri hős csapatainak kezére. Az erősséget Prépostváry Bálint egri főkapitány, Tieffenbach helyettese foglalta el. A vár visszafoglalásáról, illetve fel­adásáról van egy korabeli né­metnyelvű röpirat, amelyben Samoski néven említik a vá­rat. A visszafoglalt vár régi gaz­dájához, Lossonczy Annához, iletve férjéhez került vissza, aki feleségének 1595-ben bekö­vetkezett halála után megvál­totta a birtokot, közte Somos­kő várát is. 1601-ben pedig a várra és 50 helységre doná- ciót szerzett. A vár a XVII. században több ízben cserélt gazdát. A vár 1703 novemberében a kurucok kezére került, Sümegi Bene Istvánt, a vár labanc ka­pitányát könnyűszerrel fogták el és hurcolták Kassára. Leg­alább is ezt tartja a néphit. Az érkező kurucok egy magá­nyosan sétáló emberre lettek figyelmesek. Rámutattak a várra és azt kérdezték tőle, hogy benne van-e a kapitány? Bene magára mutatott. Rög­tön elfogták és Somoskő őr­sége behódolt. Az átadott vár­ban húzódtak meg a Bene dé­delgette császárhű nemesek. A várat rövid ideig tartották a kurucok. A Rákóczi szabad­ságharc bukása után gr. For- gách Simon kuruchűsége miatt (ő ugyan csak színlelte ezt), a várat a császáriak el­kobozták és a szatmári béke után felrobbantották. Ez volt a vár történetének utolsó ál­lomása. ____ Az óta pusztulnak falai! A kisebb várak közé tartozó Somoskő csehszlovák terüle­ten áll. Örömmel üdvözölnénk azokat a kezdeményező lépé­seket, amelyek nyomán meg­nyílhatna az út a hosszú múlt­ra tekintő várba és a Várhegy északkeleti részén lévő világ­hírű pliocénkorű sziklacso­porthoz. Búcsúztunk is a romos vártól, amelyet Devecseri Gábor So- moskő-Könyvnap című versé­ben így festett meg: ... bazaltömlés évmilliók előtt adta a sűrű követ, Somoskő-vár roppant virágkehely ebből emelkedett. — színre magától, mintha csak a láva így zúdult volna elő az ég felé, s a hegynek folytatása volna a vártető. Dr. GAJZAGÖ ALADÁR HILTBEIG AZITAS: Az 1958. VIII. 9-i számban a „Hollókő” című cikkben sajtóhiba esett a harmadik hasábban. Csák Máténak nem 400, hanem 40 vára volt. Somoskőt tartozékaival együtt. Hosszabb ideig birto­kolta közösen e két család a várat, míg végül az Országh- család magvaszakadtéval So­moskő a Lossonczy-család bir­tokába került. 1542-ben Los­sonczy Istváné, akire Somoskő népe méltán büszke lehet. Mint Nógrád megye főispánja saját anyagi erejéből javíttatta ki és erősíttette meg a temes­vári várat, melyet 1552-ben Ahmed basa ellen hősiesen vé­delmezett. Mint ismeretes, a temesvári erősség elesett. ’A szabad elvonulást ígérő törö­kök szavukat szegték és július 27-én lemészárolták a védtelen őrséget és Lossonczy levágott fejét diadalittasan vitték Konstantinápolyba. Szigetként állt a XVI. szá­zad közepén a mai Nógrád me­gye területén Somoskő. A me­gye összes vára már hódolt­ságban sínylődött, egyedül ezt az erősséget kerülte el a török. Voltak apróbb portyázások a vár ellen, de ezek nem vezet­tek sikerre. A salgói ozmánok 1561-ben például a somoskői várbelieket rajtaütésszerűen megtámadták és a lovakat le- geltetők közül tizenkettőt le­mészároltak. Ebben az időben a vár a te­mesvári hős fiúsított leányáé, Lossonczy Annáé, ö hozzá írta báró Balassi Bálint, híres líri­kusunk epekedő verseit. A „Jú­lia” és „Coelia” dalait (ezek voltak Lossonczy Anna költői nevei) a magyar irodalom gyöngyszemei közé sorolhat­juk, a Somoskőt a magyar dal­ének egyik bölcsőjének tekint­hetjük. A bálványozott Anna azonban sohasem lett a nagy költő hitvese. Első férje Ung- nád Kristóf, majd annak ha­lála után 1589-ben gróf For- gách Zsigmondnak, Nógrád

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents