Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-20 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ** MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 65. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1958 AUGUSZTUS 20 ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Ezelőtt kilenc évvel, 1949. augusztus 20-án látott napvilágot az ország politikai, gazdasági és osztályviszonyait rögzítő új törvény, az Alkotmány. Hosszú harc előzte meg az élet minden területére kiterjedő alaptörvényünk létrejöttét. Mégis az Alkotmány megjelenése jóleső érzéssel és büszkeséggel töltötte el országunk valamennyi dolgozóját, mivel a hosszú harcnak az eredményeként megszületett az az Alkotmány, amit az ország dolgozó népe megáénak mondhat. A letűnt Horthy-rendszer alatt is hallott a magyar nép valamiféle „ezer éves alkotmányról”. De ez az alkotmány nem lehetett a népé, mert a nép ellen íródott. Eibben iaz alkotmányban arról volt szó, hogy van az országban gazdag és szegény, hogy van gyáros és munkás, hogy van földesúr és cseléd, végsősa|ron telhát van uralkodásra hivatott maroknyi tőkés és földesúri csoportja, és van az ország lakosságát kitevő kizsákmányolt munkás és parasztok tömege. Az „ezer éves alkotmány” vallási, faji és nemzetiségi megkülönböztetésre épült, igyekezett megosztani a kizsákmányoltak egységét. Ezért nem tekintette magáénak a nép ezt az alkotmányt, ezért kezdett harcot gazdasági és politikai alapjának megdöntéséért. Ezért harcolt a magyar dolgozó nép azok ellen, akiknek érdekében íródott ez az alkotmány. E harcnak voltak állomásai, amelyek már jelezték a régi rend tarthatatlanságát, de a végső győzelem csak akkor valósulhatott meg, amikor a .második világháború után a Szovjetunió győztes felszabadító harcai nyomán népünk is új módon, új lehetőségekkel foghatott hozzá a szebb élet megteremtéséhez. A harc, amely a felszabadulás évétől az alkotmány létrejöttéig tartott kemény és hosszú volt. A győzelem azonban nem maradhatott el, mer ezt a harcot a munkás- osztály vívta, élén a Magyar Kommunista Párttal. A Sikereink szervezője és irányítója a pánt volt. A párt mutatta azt az utat, amelyen a munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal és a néphez hű értelmiséggel —, járva sikereket, sikerekre halmozott fel. Ki ne emlékezne a dolgozó jnép ellenségeinek leleplezésére és .megsemmisítésére. Ki ne emlékezne azokra a napokra, amikor a harc a volt uralkodó osztály gazdasági megsemmisítéséért folyt. A néphatalomért folyó harc, végül is győzedelmeskedett. Megszületett a Magyar Népköztársaság és annak alkotmánya, jelezve, hogy ebben az országban leáldozott a kizsákmányolok ideje. Az Alkotmány, amely a Magyar Nép- köztársaság alaptörvénye, elsősorban a megtett utat, az elért eredményeket rögzíti, de ugyanakkor előre is mutat, mutatja a szocializmus győzelméhez vezető utat. Minden betűjében a szocialista eszmék tükröződnek vissza, jelezve ezzel is, hogy az Alkotmányt magáénak tekintő nép a szocializmus megvalósításán dolgozik. Megtalálhatók Alkotmányunkban mindazok az elvek, amelyek bizonyítják, hogy a magyar nép az „ezer éves alkotmány” társadalmával ellentétes társadalmi rendszerben él és annak erősítésén dolgozik. Ezért mondja ki az alkotmány, hogy „Magyarország: Népköztársaság”, amelyben: „Minden hatalom a dolgozó népé”. A föld, a gyár, a föld mélyének kincse a népé és folyik a harc a kizsákmányoló osztályok teljes felszámolásáért. Az Alkotmány, amely gazdasági téren tükrözi a megtett utat utal eredményeinkre, egyben kimondja azt is, hogy a mi társadalmunkban nincs helye semmiféle kizsákányolásnak, hogy a mi társadalmunk felszámolja a kapitalizmus velejáróját a munkanélküliséget és elvként fogadja el, hogy a mi társadalmunkban „aki nem dolgozik, az ne is egyék.” Az alkotmányunk kimondja, hogy népi demokratikus rendszerünk vezető ereje a munkásosztály, hazánkban a munkásosztály diktatúrája — proletár diktatúra — valósul meg. Egyben azt is megmutatja Alkotmányunk, hogy a munkásosztály gyakorolja a hatalmat, szövetségben a dolgozó parasztsággal és a néphez hű értelmiséggel. Alkotmányunk éppen ezért visszatükrözi azt a politikai rendszert, amelyre Népköztásaságunk felépül. Alkotmányunk mélységesen internacionalista is. Mentes minden nacionalizmustól, minden sovinizmustól. A népek testvéri ösz- szefogására épül. Kimondja, hogy Magyar- ország tagja annak a nagy családnak, amely családot a népi demokratikus országok alkotnak, élükön a Szovjetunióval. Mélységes internacionalizmus tükröződik vissza alkotmányunk első soraiból is, amikor meleg szavakkal emlékezik meg a Szovjetunió felszabadító tevékenységéről és mindennapi harcunk legjobb segítőjéről. Alkotmányunk törvényként rögzíti, hogy a Magyar Népköztársaság és annak minden dolgozója, minden erejét latba vetve küzd a békéért. Nálunk a 'béke védelme Alkotmányszabta feladatként áll minden dolgozó előtt. E törvénynek jelentősége különösen megnőtt ma, amikor az imperialista körök minden erejüket és tudásúkat felhasználva egy újabb háború megszervezésén dolgoznak. Alkotmányunk teljesen át van itatva a szocialista demokratizmustól is. Az állampolgárok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál mindenütt végighúzódik, hogy a mi országunk minden dolgozó állampolgárát egyforma jogok és kötelességek illetik meg. Alkotmányunk kinyilvánítja a férfiak és nők egyenjogúságát, amely eltörli azt az évszázados hagyományt, amely szerint a nő a társadalomban alárendelt szerepet töltene 'be. Alkotmányunk eltörli mindazokat a törvényeket, amely a munkásokat és parasztokat kisebb értékű embereknek tüntette fel a múltban. Helyette biztosítja a dolgozó nép jogait a legszélesebb mértékben és ezzel szemben harcot hirdet minden ellen, ami a kizsákmányolásra, a kizsákmányoló társadalomra emlékeztet. Népünk az Alkotmány kikiáltása után nem egyenes, nem zökkenő nélküli úton, de élve az Alkotmányban rögzített törvényekkel és lehetőségekkel tovább halad azon az úton, amely a szocializmus győzelméhez vezet. Az alkotmány kikiáltásától eltelt 9 év alatt országunk ipari országgá vált, amely ipar teljesen szocialista és termelésében két és félszer, háromszor többet termel, mint a felszadabulás előtt. Mezőgazdaságunk bár kissé lemaradva, de mégis a szocialista nagyüzemi úton fejlődik és így biztosítja a dolgozó parasztság felemelkedését, Az eltelt 9 év alatt nőtt az egész lakosság életszínvonala, bár ez sem volt törésmentes. Hatalmas kulturális fejlődésnek is szemtanúi voltunk az elmúlt évek alatt, amely az egész dolgozó nép műveltségi színvonalának növekedésében jelentkezik. Egyszóval népünk saját sorsának irányítását úgy intézte, hogy élt azokkal az Alkotmányban rögzített jogokkal, amelyeket az minden állampolgár számára kinyilvánít, tovább fejlesztette azokat az eredményeket, amelyeket az alkotmány létrejöttéig elértünk. | “i Mégis 1956. október 23-án népünk ellenségei támadást indítottak a rendszerünk és alkotmányunk által lefektetett törvények megdöntésére. Támadták győzelmeink szervezőjét, a pártot. Meg akarták fosztani a dolgozó népet attól az erőtől, amely irányítója és szervezője volt eddigi sikereinknek. Nagy Imre és társai a többpárt rendszerrel azt a helyzetet akarták visszaállítani, ami az alkotmány megteremtése előtt volt, vagyis egy sor reakciós pártnak politikai hatalmat kívántak adni. Az ellen- forradalom vezetői támadták a proletárdiktatúrát, mint a munkásosztály hatalmát. Helyette valami polgári rendszert kívántak visszaállítani, amely ismét az „ezer éves alkotmány” eszméire épült. Támadást indítottak mindéin ellen, amely Népköztársaságunk alapját jelenti és ezzel megsértették az alkotmányban minden állampolgár számára előírt kötelességeket. Ezért üdvözölte népünk azt az ítéletet amely az Alkotmány szellemében mondta ki a végszót az ellenforradalom szervezői felett. Ezért folytatja pártunk következetesen azt a harcot, amely a marxizmussal ellentétes nézetek ellen irányul, hogy ezzel is elősegítse az Alkotmányban rögzített eredmények megszilárdítását és új eredmények elérését. Ma, amikor az Alkotmányunk létrejöttét ünnepeljük arra is emlékeznünk kell, hogy az Alkotmány létrejöttével a harc nem fejeződött be, hanem tovább folyik az Alkotmány megvédéséért és az Alkotmányadta lehetőségek kihasználásáért. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban tovább kell erősíteni szocialista rendszerünket, olyan eredmények elérésére kell törekedni, amelyek biztosítják dolgozó népünk életszínvonala fokozott növekedését. Ebben a harcban küzdeni kell a régi szokások, hagyományok ellen, de küzdeni kell ellenségeink ellen is, akik minden téren akadályozni próbálják szocialista rendszerünk megerősödését. Ezért az Alkotmányban lefektetett elvek megvalólítása, az Alkotmány törvényeinek védelme, minden magyar állampolgár kötelessége. Vonsik Gyula Alkotmánynapi ünnepségek Salgótarján üzemeiben Párt- és tömegszervezetek köszöntötték a 90 éves Salgótarjáni Acélárugyárat Salgótarján ipari üzemeiben már kedden, 19-én megkezdődtek az ailkotmánynapi ünnepségek. A salgótarjáni Acélárugyárban délelőtt 11 órakor nyitották meg Alkotmányunk évfordulója és a gyár fennállásának 90. évfordulója alkalmából rendeEzen kívül még számos vállalat, intézmény üdvözölte a jubiláló gyár dolgozóit. így többekközött a Salgótarjáni Üveggyár, az Erőmű, a bányászok. zett ünnepséget. Első félévi munkájuk után az a megtiszteltetés is érte a gyár dolgozóit, hogy elnyerték az Élüzem címet. Az évforduló alkalmából a megyei pártbizottság az alábbi táviratot intézte a gyár dolgozóihoz: Az ÉMÁSZ és a salgótarjáni Erőmű dolgozói első félévi munkájuk alapján szintén elnyerték az Élüzem címet. Az ÉMÁSZ dolgozói közül az élüzem ünnepségen öten kapták meg a kiváló dolgozó jelvényt, tizenketten pedig a kiváló dolgozó Oklevelet. A dolgozók között összesen 33 200 forint jutalom került kiosztásra. A Salgótarjáni Erőműben kedden délután vették át az élüzem kitüntetést. Ebből aé alkalomból hatan kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést és mintegy 50 dolgozó részesült pénzjutalomban. Az ünnepség után a KISZ-szervezet fiataljai szórakoztatták az ünneplőket. A Salgótarjáni Üveggyárban alkotmányunk ünnepén ezúttal is megtartották az immár hagyományossá vált munkás-paraszt találkozót. szurdokpüspöki, pásztó és jobbágyi termelőszövetkezetnek 30 tagú küldöttsége látogatott el az Üveggyárba. A tsz-tagok hatalmas búzakoszorúval köszöntötték 19-én a gyár dolgozóit. 20-án a termelőszövetkezeitek küldöttei együtt ünnepelnek a gyár dolgozóival. Kettős ünnep (herhátizetitiiuínon Cserhátszentiván népe az idén alkotmányunk ünnepére tervezte a szövetkezeti nap megünneplését. Alsótold és Cserhátszentiván határában a futballpályán rendezik meg a községbeliek a kettős ünnepet. Vendégül látják a környező, mintegy 8—10 község dolgozó parasztjait isA kettős ünnepre gondosan felkészültek a földművesszövetkezetek vendéglátó ipari részlegei. Olcsóbb lett a vaj A forradalmi munkás-paraszt kormány egyik legutóbb kiadott rendeletével kilónként 10 forinttal leszállította a vaj árát. Szeretettel köszöntjük az Acélárugyár összes fizikai és műszaki dolgozóját a gyár fennállásának 90. évfordulója alkalmából. Köszöntjük továbbá abból az alkalomból, hogy jó munkájuk során első félév eredményei alapján elnyerték az élüzem címet. A jubiláló gyárnak, amelynek homlokzatán a mai naptól az élüzemet jelképező csillag ragyog, s összes dolgozójának további sok sikert, eredményes munkát kívánunk a szocializmus további építésében. Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága A Szakszervezetek megyei I Salgótarjáni Acélárugyár kol- Tanácsa levelet intézett a | lektívájához: KEDVES ELVTÁRSAK, SZAKTÄRSAK, acélArügyAr dolgozói: A Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége köszönti az üzem valamennyi dolgozóját a gyár fennállásának 90. évfordulója alkalmából. Közel egy évszázada annak, hogy az Acélárúgyár megnyitotta kapuit Salgótarján és környékének proletárjai előtt. Hosszú nehéz küzdelem és harc jelzi az Acélárugyár fejlődésének 90 éves történelmét. Bármilyen nagy is volt a felszabadulás előtti évtizedekben a kajitalista elnyomás, kizsákmányolás, a munkások öntudatra ébredése szakmai és politikai szervezetekbe való tömörülése jelezte, hogy feltartóiztathatatlanúl szerveződik és erősödik az ipari proletáriátus, amely legjobbjainak, a kommunista párt vezetésével leszámol az elnyomókkal és megássa a kapitalizmus sírját. Az elmúlt 13 esztendő, amióta a dolgozó magyar nép, köztük az acélárugyári munkások is szabadságban, emberhez méltó életet élnek, megmutatta mire képes a felszabadult munkás, ha tőkések, elnyomók nélkül maga javára dolgozik. Bár 1956 októberében a nyugati imperialisták által szított és kirobbantott ellenforradalom sok munkás fejét megzavarta az Acélárugyárban is, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Acélárugyár munkásainak nagy többsége hű maradt a munkáshatalomhoz. Ezt bizonyítják azok a gazdasági eredmények és politikai sikerek, amelyeket a gyár dolgozói az ellenforradalom leverése óta napjainkig elértek. Ezen az emlékezetes évfordulón szívből köszöntjük az üzem egész kollektíváját, kívánunk a további munkájukhoz erőt és jó egészséget. Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége ÉLJEN AUGUSZTUS 20!
