Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-16 / 64. szám
1958 augusztus 16. NÖ6BADI MÉPÜJ8AG 3 Hogyan dolgozik Mis ser fán a szakszervezeti bizottság (Tudósítónktól.) A munkások szervezettsége mizserfai bányaüzemnél régi hagyományokra tekinthet visz- sza. Jelenleg is a dolgozók ■mintegy 92 százaléka szak- szervezeti tag. Most az a törekvés, hogy a szervezettség arányát tovább emeljék, s elérjék a 95—96 százalékos eredményt. A dolgozók már a csapaton megkövetelik, hogy tagjaik szervezett dolgozók legyenek. A szakszervezeti bizottság összeírta azoknak a dolgozóknak a neveit, akik még nem tagjai a szakszervezetnek és egy-egy bizalmi három-négy ilyen dolgozót felkeres, hogy megnyerje őket a tagságra. De más tekintetben is erőteljesen támaszkodik az SZB. a bizalmiakra. így például szociális segélyben is csak az részesülhet, akit a bizalmi javasol. Ez annál is könnyebb, mert a bizalmiak legnagyobb része egyben csapatvezető is. A közelmúltban átszervezték a beteglátogatási albizottságot, amelyet összevontak a segélyezési albizottsággal. így szervezettebben biztosíthatják n huzamosabb ideig beteg dolgozók rendszeres meglátogatását és szükség esetén segélyezésre történő javasolását. A beteglátogatás kiszélesítése <egyben jó lehetőség arra is, hogy minél kevesebb legyen az úlbeteg, s idejében felléphessenek az ilyen jelenségek ellen. Természetesen a szakszervezeti bizottságnak a fenti feladatok megoldása nem meríthetiI ki tennivalóit. Most «egyik legfontosabb, a bányásznapi munkaverseny megindítása. Ennek érdekében az SZB. körletenként röpgyűlést tartott, ahol ismertették a korábban lezajlott műszaki értekezleten kidolgozott versenypontokat. A verseny előmozdítása érdekében a szakszervezet vezetői, aktívái bányajárás alkalmával feltárják a hiányosságokat, s mindjárt a helyszínen Jelhívják arra a vezetők és ■dolgozók figyelmét. így például a csillék raksúlyánál, a .palaválogatásnál és az ácsolásnál mutatkozó hiányosságokat rendszeresen figyelemmel ■kísérik. A közelmúltban a bányavezető és a szakszervezeti -elnök az egyik csapat csilléjét kiválogatta, mert az első látásra is sok volt benne a pala. Azután nyilvános helyre vitték, ahol minden dolgozó láthatta elrettentő példaként, hogy egy 7 mázsás csillébe ez a csapat 148 kiló követ rakott. A szén minőségének javítása mellett az anyagtakarékosság gal is foglalkozik a mizserfai szakszervezeti bizottság. A KISZ szervezettel való együttműködés is hozzájárult többek között ahhoz, hogy júliusban 206,5 köbméter bányafát raboltak ki és ebből 156,9 köbmétert ismételten felhasználtak. Viszont takarékossági mozgalmukat hátráltatja az, hogy nincs minden esetben megfelelő méretű fa. így például a két és fél méteres sokszor hiányzik és ezért három méteres fát kell elvágni. Sajnos a 2,5 méteres fából még a kisterenyei fatelepen sincs. A szakszervezet ezért azt javasolja, hogy a három méteres fát Kisterenyén vágják el, két és fél méteresre. A fennmradó 50 centit pedig adják el Petőfi- bányának, ahol azt fablokknak jól hasznosítják. Ugyanakkor 10 köbméter ilyen fáért hat köbméter olyan fát kapna a mizserfai bánya, ami megfelelne az igényeknek. A mizserfai bányászok egyre nagyobb bizalommal fordulnak a szakszervezeti bizottsághoz. Látják, hogy törődik gondjaikkal, munka és életkörülményeik javításául, panaszos ügyeiknek elintézésével. Érdemes szerződést kötni korai és kései iejesképoszta termelésére A földművesszövetkezetek ezekben a hetekben 700 ka- tsztrális hold korai és 4000 katasztrális hold kései fejeskáposzta termelésére kötnek szerződést az egyénileg gazdálkodókkal, a szakcsoportokkal, a mezőgazdasági társulásokkal és a termelőszövetkezetekkel. A szerződéskötés komoly kedvezményeket biztosít a termelőknek. A földművesszövetkezet kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját, ha a termelő géppel szántatja fel a leszerződött területet. Vetőmagot teljesen ingyen, az ellenérték megtéSárai Lajos nyerte a bányászok első félévi újítási versenyét Pénteken délelőtt a Salgótarjáni BTC klubhelyiségben újító ankétot tartott a Nógrádi Szénbányászati Tröszt. Az ankét előadója Ondrék László elvtárs, a tröszt újítási felelőse, többek között elmondotta, hogy 1958 első felében 433 újítási javaslat érkezett a tröszthöz, amelyből 253-at elfogadtak és bevezettek. Ezeknek egy évre vonatkoztatott előkalkulált gazdasági eredménye mintegy 7 millió forint. Ebben az időszakban 163 000 forint jutalmat fizettek ki az újítóknak. A továbbiakban foglalkozott az újító mozgalom meglévő hibáival és a feladatokkal. Ezen az ankéton hirdették ki a szénmedence újítási versenyének első félévi eredményét, illetve adták át az első legjobb Merne újítónak a jutalmakat. Az értékelés alapján a következők értek el helyezést: I. Sárai Lajos, a mátra- noválki bányaüzem vezetője öt javaslatot küldött be, amelyből kettőt elfogadtak. A gazdasági eredmény 485 225 forint. Jutalma: egy televíziós vevőkészülék. II. Somoskői Lajos Árpád vájár, Róna bánya. Mind az öt benyújtott javaslatát elfogadták, amelynek gazdasági kihatása 414 435 forint. Jutalma: egy világvevő rádió. III. Sulyok István gépmester, Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat: Hét javaslatát fogadták el, 236 568 forint értékben. Jutalma: egy fotelágy. IV. Ondrék László, a tröszt újítási felelőse. Hat javaslatából kettőt elfogadtak, amelynek gazdasági kihatása 204 661 forint. Jutalma: egy mosógép. V. Tóth Endre mérnök. Hét javaslatából hármat hasznosítottak, értékük 150 000 forint. Jutailma: egy varrógép. VI. Fényes Gyula mérnök, öt javaslatából kettőt hasznosítottak a gazdasági eredmény 150 000 forint. Jutalma: egy fényképezőgép. VII. Rádi Arnold műhely- vezető, Salgótarjáni Szolgáltató Vállalat. Hat javaslatot nyújtott be, amelyből négyet elfogadtak, 114 782 forint értékben. Jutalma egy szőnyeg. VIII. Hatvani Lajos lámpa- kezelő, Kányás. Húsz javaslatot nyújtott be, amelyből nyolcat fogadott el a bizottság. 109 228 forint értékben. Jutalma egy porszívógép. IX. Tóth István Mátrano- vák. Hat javaslatot nyújtott be, valamennyit elfogadták. A gazdasági eredmény 80185 forint. Jutalma: egy óra. A tröszt a második félévre is meghirdette a bányászok újítási versenyét és az első félévben elért sikereik adjanak további lendületeit az újítási mozgalom gazdagabb eredményeinek eléréséhez. Több olvasónk intézett kérdést szerkesztőségünkhöz, hogy a tilosban talált liba behajtásáért jár e pénz a mezőőrnek, az megilleti e őt. Az érvényben lévő 1849 évi XII tv. 90. §-a szerint: A tilosban talált baromfi, ha behajtása nehézségbe ütközik megölhető”. Itt elsősorban az a lényeges feltétel, hogy a baromfi •vezérkari főnökségén lenne a helyem.” „Igaz, hogy e pillanatban formailag nem vagyok még rehabilitálva... forradalmi idők, forradalmi intézkedéseket kívánnak: nem elég-e tehát egy rövid parancs rendfokozatomba való visszahahelyezésemre •és munkafeladat kijelölésére.” A „munkafeladat kijelölése”, Király Béla „munkaerejének lelkesedésének, együttérzésének” igénybevétele nem késett sokáig. Nem kellett kimaradnia a „szívéhez oly közelálló munkából”. Nagy Imre, Király Béla kinevezésének felelősségét teljes •egészében egyik vádlottársára — Tildy Zoltánra — próbálta hárítani: „Nem ismertem Király Bélái, nem is hallottam róla, sem közvetett, sem közvetlen úton. Nem ismertem munkáját sem... Tildy Zoltán ajánlotta nagyon melegen. Tildy- nek az volt a véleménye, hogy •erre a posztra nála megfelelőbb embert ma nem találnánk. Kiváló szervező.” Kopácsi Sándor viszont így vallott Király Béla kinevezéséről: „Nagy Imre egyetértett Király Béla személyével, és megkért bennünket, hogy délután keressük fel őt, vigyük magunkkal Király Bélát és a nemzetőrség megszervezésével kapcsolatos javaslatunkat. Ez megtörtént és ekkor Nagy Imre, mint miniszterelnök, hivatalosan kinevezte Király Bélát a Forradalmi Karhatalmi Bizottság vezetőjévé. Engem pedig helyettesévé. Erről Nagy Imre írásos megbízást adott nekünk. Ezenkívül írásos nyilatkozatot kaptunk aláírásával ellátva. Kopácsi Sándor így folytatta vallomását: A Forradalmi Karhatalmi Bizottság megalakulása több napig tartott, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság létrejötte után — mivel a felkelőket is be kellett vonni a nemzetőrségbe — elsősorban a felkelőknek lettek kiosztva a fegyverek.” Védőjének kérésére Kopácsi Sándor elmondotta még; ő az első napokban hozzákezdett ahhoz, hogy két munkásalakulatot felfegyverezzenek. „Védő: Mi okozta, hogy ezt abba hagyták? Kopácsi: Az az utasítás, amelyet Nagy Imrétől kaptam.” A „Life” című amerikai folyóirat 1957. február 18-i számából kiderült, hogy Király Béla és reakciós tiszttársai, ki akarták űzni a fegyveres erőkből a munkás- és paraszt származású tiszteket, s teljesen reakciós vezetés alá akarták helyezni Magyarország fegyveres erőit. íme, Király Béla jelentésének ide vonatkozó részei: (amelyeket az ENSZ „különleges magyar bizottsága” számára adott). „Egy éjszaka és egy nap alatt kidolgoztuk programunkat. Mind a Honvédelmi Minisztérium, — amely a honvédséget irányította —, mind pedig a Belügyminisztérium, — amely a rendőrség és a határőrség felett gyakorol felügyeletet, tele volt rákosistákkal, tehát megbízhatatlanokkal, ezért forradalmi bizottságot kellett alakítanunk, mindkét szerv irányítására... a bizottság mindkét szervezetben biztosítaná a fegyelmet, így a nemzetőrség készen állna egy orosz támadás esetére...” A javaslatokat Király azonnal elvitte Nagy Imréhez: „Megmutattam írásban lefektetett javaslatainkat, már ott a nagy előszobában, majd Nagy Imre leült egy karosszékbe, Tildy Zoltán államminiszter mellé. A karosszék karjára támaszkodva írt. Néhány szó kicserélését javasolta, majd egyetértett a javaslattal, aláírásával ellátta. Büszkén mentünk ki a nagy előszobából, hivatalos megbízatással felhatalmazva, hogy a két minisztériumot ellenőrizhessük, felállíthassuk a nemzetőrséget.” Király Béla felkereste az akkori honvédelmi minisztert s közölte vele, hogy Budapest főparancsnokává történő kinevezését feltételekhez köti. Csak akkor fogadja el, ha 40 régi horthysta tábornokot és más magasrangú tisztet visszavesznek a hadseregbe. így tehát legálisan folyt Nagy Imréék jóvoltából az ellenforradalmárok felfegyverzése, a honvédségi és beiügyi fegyverraktárakból. Nagy Imre és csoportjának tagjai a szocialista forradalmi erők elleni harcukban immár az általuk létrehozott ellenforradalmi fegyveres erőkre is támaszkodhattak.” behajtását valami megnehezítse. A baromfiak természetét vizsgálva tény, hogy a tyúkféléken kívül minden más baromfi hajtható, köny- nyen terelhető. Sokszor azonban a béhajtást az állat természetén kívül álló okok is akadályozhatják, ami döntő lehet egy esetleges elhatározásunkban. A hatósági és bírósági gyakorlatra való tekintettel azonban igen meg kell fontolni, hogy ilyen intézkedésünkkel akadályozzuk e meg a károkozást. A jogszabály bizonyos körülmények fennforgása esetén kifejezetten nem tiltja a tilosban talált baromfi megölését. Az 5/1956/IV. 12./F. M. sz. r. 8. §. 3. bekezdése szerint a tilosban talált állatok behajtása esetén az állat tulajdonosa darabonként baromfi 1 forint, más háziállat 5 forint hajtópénzt köteles eljárási költségenként fizetni. Éjjel behajtott állat után a hajtópénz kétszerese jár. A befolyt hajtópénz a mezőőrt illetve a behajtó személyt illeti meg. rítése nélkül kap a termelő Műtrágyát és növényvédőszert viszont fogyasztói áron vásárolhat a földművesszövetkezeti boltban. A szakcsoportok, a mezőgazdasági társulások és termelőszövetkezetek a palánta kiültetése után, 80 százalékos beállítottság esetén 400, az egyéni termelők pedig 300 forint művelési előleget kapnak. A termelő jégkár ellen is biztosíthatja vetését. A jégbiztosítás díját a földmű- veszszövetkezet kamatmentesen előlegezi és csak az esetleges kártérítés összegéből, vagy a termés ellenértékéből vonja le. A földművesszövetkezet a szerződéses fejeskáposztát az állami felvásárlási áron veszi át, de ehhez hozzászámol még 10 százalék szerződéses felárat is. A termelő köteles kataszteri holdanként 35 mázsa korai, illetve 80 mázsa kései fejeskáposztát legalább átadni a földművesszövetkezetnek. Ha a termelő 5 kilométernél távolabb szállítja a termést, a földművesszövetkezet a fuvardíjat megtéríti. A földműves- szövetkezet mázsánként még 1 forint és 45 fillért fizet az átvételi áron felül, a termelőlőnek, ha vagonba rakja az árut. Korai és kései fejeskáposzta termelésere a íöldműsvesszö- vetkezetek kötnek szerződést. A tiribesi bánya nyerte a biztonsági versenyt A szénbányák immár hagyományossá vált munka- védelmi, biztonsági versenyének első félévi eredményeit az illetékes szervek csütörtökön értékelték. Az 1956 I. félévi baleseti gyakorisághoz viszonyítva a legjobb eredményt a tiribesi bányaüzem érte el 52 százalékos javulás sál. A második helyezett Mátra- noválk 13.9, míg a harmadik Nagybátony 13.4 százalékos javulással. Ezenkívül Szoros- paitafk, Ménkes, Kazár és a két szolgáltató vállalat ért el jobb eredményt az 1956-os szinthez képest. Az első három helyezést elért bányaüzem 4000—4000, Illetve 2000 forint jutalomban részesül, még a többiek 1000—1000 forintot kapnak. Valószínű, hogy a jutalmakat a bányásznapon adják át. A verseny a korábbi feltételek álapján a második félévben is tovább folyik. Az első félévi munkaverseny eredményének alapján többek között élüzem címmel tüntették ki a Salgótarjáni Erőművet, valamint az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatot. Az élüzem ünnepségeken magas jutalmakat osztanak ki a vállalatok dolgozói között. — A Kálló és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet 400 mázsa szálastakarmányt szállít az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. . Min dp/t ki ü n ti f pv! ... A kis óvodisták is megünnep lik az ünnepét. aratás, az új kenyér Nagyteljesítményű gépek a műéit építésén A Hatvan— Salgótarján közötti új 21-es számú műút építkezésén több, nagyteljesítményű betonkeverő és betonozó gép dolgozik. Képünk a pásztói határban készült, ahol a gép kezelői és kiszolgálói azon fáradoznak, hogy tovább növeljék a betonozás napi haladási sebessé- ségét.
