Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-06 / 61. szám

1958. augusztus 6. NÓGRÁDI NEPOJSAü 7 Hruse&ovnak asz a meggyőződése, hogy az angolok és amerikaiak kivonják csapataikat Jordániából és Libanonból Moszkva: Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke a napokban fogadta a Stockholmi Világ- kongresszuson részt vett in­diai lapszerkesztők egy cso­portját. Beszélgetéseik során egye­bek közt kijelentette: aki napjainkban nem számol a népek béke és szabadságsze- retetével és vágyával, aki ma is folytatni akarja a ko- lonializmus és az imperializ­mus politikáját, azt a törté­nelem elkerülhetetlenül félre­állítja. Arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint mi­lyen kilátások vannak a nem­zetközi kapcsolatok fejlődésé­re, Hruscsov azt válaszolta, hogy „ma jobb várnunk bi­zonyos kilátások meghatáro­zásával, mert az államok kö­zötti kapcsolatok válságos ál­lapotban vannak.” A szovjet kormány feje hangsúlyozta, hogy Nasszer- nek, az Egyesült Arab Köz­társaság elnökének látogatása alkalmával azonos vélemény alakult ki, hopv minden in­tézkedést meg kell tenni az arab országok békéjének és függetlenségének biztosításá­ra.” „Nem volt köztünk nézet- eltérés, egvformán érté­keltük a Közel- és Kö­zép-Keleten az amerikai és az angol agresszió nyo­mán kialakult helyzetet.” Arra a kérdésre válaszolva, milyen formát ölthetnének a Szovjetunió, India 'és más keleti országok közös lépései a világbéke megóvása érde­kében, Hruscsov kijelentette: „A legfontosabb most -'az, hogy a közvélemény, s egyet­len ország népe se engedje meg. hogy a gyarmatosítók különféle mesterkedésekkel eltereljék figyelmét. A népek ítéljék el még határozottab­ban bizonyos nyugati álla­moknak a közel és középke­leti országok elleni agresszív cselekményeit. Állhatatosan követelniök kell, hogy a be­avatkozók vonják ki csapa­taikat, s erejüket nem kí­mélve törekedniük kell arra, hogy egyszersmi ndenkorra végezzenek a nemzetközi kér­dések eldöntésében alkalma­zott imperialista módszerek­kel. Hogy röviden fejezzem ki magam, törekedniök kell arra, hogy az államok közötti kapcsolatok az államok belső rendjétől függetle­nül a pancsa sila elveire épüljenek.” A szovjet kormány feje hangsúlyozta, hogy egyfelől a szocialista országok, más­felől a volt gyarmati orszá­gok, valamint a kolonializ- mus alól felszabaduló orszá­gok között mindenképpen erő­síteni kell a kapcsolatokat állami, valamint társadalmi vonalon egyaránt. — Az amerikai és angol csapatok Libanoni és Jor­dániái partraszállásának az volt a célja, hogy elő­készítsék az Iraki Köz­társaság megtámadását és megdöntését, háborút robbantsanak ki ebben a körzetben, megsemmisít­sék az Egyesült Arab Köztársaságot, s megte­remtsék a régi gyarmati redhez való visszatérés feltételeit. — De az agresszorok a né­pi tiltakozás hatalmas hullá­mának nyomására kénytele­nek voltak, álcázni hódító te­vékenységüket. De a veszély még nem szűnt meg. A be­avatkozókat egyenlőre meg­állították. Az agresszorok szüneteltetik aktív tevékeny­ségüket, de az erőgyűjtés to­vább folyik. Ilyen feltételek között a békeszerető orszá­goknak rendkívül nagy éber­séget kell tanúsítaniok — hangsúlyozta a szovjet kor­mány feje. A továbbiakban kijelentet­te: — Az Egyesült Államok politikusai korábban nem is­merték el nyíltan gyarmato­sító szerepüket, de ma már semmiképpen sem leplezhe­tik ezt a tényt a népek előtt. A legmagasabb szintű érte­kezlet kilátásairól szólva, Hruscsov kijelentette: — A vezető amerikai poli­tikusok megtették és meg­tesznek mindent, hogy ez a találkozó ne jöjjön létre. Minthogy azonban a népek nagy nyomása nehezedik rá­juk, nyíltan nem beszélnek arról a törekvésükről, hogy meghiúsítsák a találkozót, leplezik erre irányuló erőfe­szítéseiket, bonyolult ügyren­di kérdéseket agyainak ki, amelyek állítólag akadályoz­zák a legmagasabb szintű ta­lálkozót. A kialakult helyzet­ben az angolok szerepe kö­rülbelül ugyanaz, mint az amerikaiaké. Hruscsov kifejezte azt a meggyőződését, hogy az ango­lok és amerikaiak végülis ki­vonják csapataikat Jordániá­ból és Libanonból, mert ezek­nek az országoknak népei nem nyugszanak addig, amíg nem érik el céljukat, és a gvamatosító csapatai szégyen­letesen ki nem vonulnak ha­zájuk területéről. Hruscsov ezután beszélt a Szovjetuniónak arról a szi­lárd törekvéséről, hogy fokoz­za és megszilárdítja Indiához fűződő barátságát. Apróhirdetések Galyatetőn, Kékesen, vagy kö­zelében keresek egy szobát szep­tember l-től október 15-ig. Adha­tok a Balaton mellett lakást, ét­kezést cserébe, megegyezés alap­ián augusztus hónapban. - Cím a szerkesztőségben. Kárpitozott bútorok, fizetési kedvezménnyel, gyönyörű ki­vitelben. Rekamié, fotelek, párnázott székek, sezlonok, asztalok nagy választékban. Galambosi Béla kárpitos, Budapest, VII., Lenin körút 20. Telefon: 227—417. Azonnali belépésre kere­sünk segédmunkásokat Ba­lassagyarmat—Ipolytarnóc kö­zötti vasúti hídépítési mun­kákra. Munkaruhát, vidéki­eknek ingyenes szállást, heti — megfelleő vonatközlekedés esetén napi — ingyenes haza­utazást, családtagok részére is kedvezményes utazásra jogosító MÁV arcképes iga­zolványt biztosítunk. Bérezés 5.80 Pt órabér plussz család- fentartóknak különélési pót­lék- Jelentkezés: személyesen, vagy írásbn MÁV Hídépítési Főnökség (Budapest, XIV., Vasút sor 1.), vagy a 3. sz. Építésvezetőségnél Nógrád- szakál állomáson. Kérelemre munkahelyre történő utazás­hoz menetjegyet küldünk. Ciprus és Libanon 'fdmdguvd1 Idn/dS/ ^ Idmdtf, 100 knT] VBeiívt^^ f 9/áfi®>z _ Térképünk a közel-keleti térség két forrongó területét — Ciprust és Libanont — mutatja be. Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének e 9300 négyzetkilométer területű szi­gete (Hazánk területének 1/10-e. jelenleg Nagy-Britan- nia fennhatósága alá tarto­zik. Lakói főként görögök, kisebb arányban törökök. A sziget hovatartozásáért folyó viták az utóbbi hetekben nagy mértékben kiélesedtek. A sziget összes nagy városai­ban, fegyveres összetűzésekre került sor a görög és török lakosság között. A görög kormány a sziget Görög­országhoz csatolása mellett foglal állást, a török kor­mány a sziget felosztását kö­veteli, mégpedig oly módon, hogy a fontosabb területek és a nagy városok Törökország­hoz tartozzanak. (A törökök szerint Törökországhoz csa­tolandó részét, a 35 északi szélességtől északra eső terü­letet, térképünkön függőleges vonalkázás fedi). Érthető okokból az angol kormány egyik javaslat mellett sem foglal állást, hiszen a stra­tégiailag oly nagy fontosságú területet nem óhajtja kezéből kiengedni. Nagy-Britannia, Görögország és Törökország valamennyien a NATO tag­államai így a közöttük Cip­rus sorsával kapcsolatban ki­alakult ellentét egyben a NATO-t is gyengíti. Mintegy másfél hónapja fegyverek dörögnek Ciprustól csak 200 kilométernyire ke­letebbre elterülő Libanoni . Köztársaságban. A felkelők harcba indultak az Eisen- hower-doktrinát elfogadó, a nagy tőkés országokat min­denben kiszolgáló kormány ellen. A nyugati tőkés or­szágok számára igen fontos ez az ország, mert itt halad keresztül a Közel-Keletet a Földközi-tengerrel összekötő két legfontosabb olajvezeték és mivel Beirut a Közel- Kelet egyik legfontosabb tő­kés centruma. Gazdasági­stratégiai érdekeik biztosítá­sára az intervenciós csopor­tokon túl a közelben tartóz­kodnak a 6. és 7. amerikai flotta egységei. Jelmagyarázat: 1. britt ejtő­ernyősök Ciprusra szállítása. 2. jordániai és iraki „önkén­tesek“ Libanonba szállítása, 3. britt légi támaszpontok, 4. közel-keleti britt légierő parancsnokság, 5. olajvezeték felrobbantása, 6. olajvezeték. 7. Cipruson több mint 20 százaléka török lakosság, 8. Libanonban a felkelők által elfoglalt terület (1958 június 17. helyzet), 9. Ciprus fel­osztásának török terve, 10. USA flottaegységek. 11. ki­kötő. 7? ^ * H? ©J £31 8 I*3* nmu * <^s ^^nrrm «I» 1t Hruscsov és Mao Ce-Tung találkozója az érdeklődés középpontjában MOSZKVA: A szovjet rá­dió vasárnap délben ismer­tette N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének kí­nai látogatásáról szóló jelen­tését. Hruscsov találkozója Mao-Ce-Tunggál, hatalmas érdeklődést váltott ki a Szov­jetunióban. A találkozóról ki­adott közös közleményt több ízben ismertette a rádió és azt csoportos gyűléseken is Eelolvasták az üzemekben, hi­vatalokban. A közös közleménynek min­denekelőtt az a része hívta magára a figyelmet, amely hangsúlyozza: abban az eset­ben, ha az imperialista esze­lősök háborút robbantanának ki a népek ellen, a szabad­ságszerető népek egyszer, s mindenkorra végeznének az agresszorokkal. Politikai meg­figyelők ezzel kapcsolaban rá­mutatnak arra, hogy a jelen­legi feszült nemzetközi hely­zetben rendkívül helyénvaló az ilyen komolyhangú és ha­tározott hangú figyelmeztetés. A szovjet főváros politikai köreiben arra számítanak, hogy a legközelebbi jövőben nyilvánosságra hozzák a szov­jet kormányfő válaszát, a nyugati hatalmak kormányfő­inek legutóbbi üzenetére- Saj­tókörökben úgy vélik, hogy a szovjet nyilatkozat azon túl­menően. hogy ismételten le­szögezi a Szovjetunió állás­pontját a csúcstalálkozó napi­rendjével és az azon megvi­tatásra kerülő kérdésekkel kapcsolatban — tartalmazza majd a szovjet kormány újabb konkrét javaslatait a talál­kozó helyére és időpontjára nézve. Hírek a Szovjetunió életéből 290.000 szakember A szovjet főiskolákon 'befe­jeződött a tanítás. Ebben az évben 290 000 fiatal szakem­ber fejezte be a Szovjetunió­ban főiskolai tanulmányait: —*— Ez év első hat hónapjában moszkvaiak mintegy 28 000 új lakást kaptak. 1958 végéig Moszkvában összesen 50 000 lakást adnak át rendeltetésé­nek. Jelenleg a Szovjetunióban negyven öntözőművet építe­nek. Ezek között a legnagyobb a kara-kumi csatorna, amely többezer kilométer hosszú­ságban szeli át Közép—Ázsia pusztaságait. —*— A Szovjetunió bonyolítja le a világ legnagyobb vasúti utasforgalmát. Az elmúlt két évben például a Szovjetunió­ban annyian vették igénybe a vasutat, ahány ember lakik a Földön. A NEMZETKÖZI POLITIKAI Közelkeleti arab állam, a Tigris és az Eufrates 'alsó folyásánál fekszik. Északon Törökországgal, keleten Irán­nal délen, illetve délkeleten Saud Arábiával és Kuvaitiéi, nyugaton pedig Jordániával és Szíriával határos. Területe 453 415 négyzetki­lométer, lakosainak száma 5 100 000. Nagyrészük arab, jelentős kurd, török, örmény és perzsa kisebbséggel. Ural­kodó vallása a mohamedán, a lakosság 75 százaléka anal­fabéta. Fővárosa Bagdad 887 000 lakossal, második leg­nagyobb városa Moszul (580 ezer). Kőolajban a világ egyik leggazdagabb országa. Olaj­forrásai 1952-ben 1 040 000 000 fontsterlinget jövedelmeztek. 1956-ban 30 603 074 tonnát termeltek, ennek nagyrészét az angol érdekeltségű Irak Petróleum co. hozta felszínre. Olajtermelése az egész kö­zépkeleti olajteitermelés 16 százalékát teszi ki. Az or­szágban még jelentős arany, vas, réz és mangán lelőhelyek is vannak. A lakosság nagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik. A dús termőtalaj és a ked­vező éghajlat évi kétszeri aratást tesz lehetővé. Irakban főbb mint 50 millió datolya- pálmáról szüretelnek, amelyek a világ datolya termésének 80 százalékát adják. Egyébb ter­mékei a búza, rizs, árpa és gyapot. A népesség jelentős hányada Ifélnomád pásztor­életét él és a jófűvű legelő­kön nemesfajtájú birkákat és szarvasmarhákat hizlalnak. A földterület több mint há­romnegyed része 272 nagybir­tokosé, a datolyaültetvények és a gyapotföldek pedig an­gol és amerikai tőkéisek ke­zén vannak. Három millió parasztnak semmi, vagy csak talpalattnyi parcellája van. Az ipari munkásság száma közöttük 110 000 pedagógus, 94 000 mérnök, 31 000 mező- gazdasági szakember, 23 000 orvos, továbbá közgazdászok, jogászok, stb. Néhány nap múlva helyére emelik a Moszkva folyón épülő emeletes híd 5 000 tonnás ívét. Ezt a szerkezetet a parton sze­relik össze, majd pontonokkal a helyére szállítják, ahol da­ruk segítségével a pillérekre helyezik. —*— Ukrajna városaiban és fal­vaiban jelenleg mintegy 1 300 új iskolát építenek. Nagyré­szüket már az idei tanév kez­detén. birtokukba vehetik a diákok. —— Kirgizia déli részén új föld­gáz-lelőhelyet találtak, amely több milliárd köbméter gázt tartalmaz. Üzembe helyezték a kujbi- sevi vizierőmű központi irá­nyító állomását. Az ügyeletes energetikus most már gomb­nyomásokkal irányíthatja a ÉLET ELŐTERÉBEN IRAK megközelíti a milliót, nagyobb része kisüzemekben dolgozik egyetlen nagyipari ágazata az olajbányászat, amelyben kö­zel 100 000 munkást foglal­koztatnak. Története1: Irak a hajdani Mezopotámia területének egy- részén fekszik. Időszámítá­sunk előtt négy-ötezer évvel itt hozták létre az első ismert államalakulatokat az asszír, bábilon és sumir népek. Bag­dad az arab kalifátus idején élte fénykorát, amelynek az 1250-es tatárfutás vetett vé­get. Irak 'az egykor egységes arab birodalom részeként a XVI század elején török hó­doltság alá került. Ez az el­ső világháború végéig, négy évszázadig tartott, amikor az angol uralom váltja fel. Me­zopotámia angol mandátumos terület lett. 1932-ben lejárt a mandátum, ekkor az Iraknak átkeresztelt Mezopotámiából az angol stratégiai szükség­letnek megfelelően lehasítják a mai Jordánia területét. Irak pedig formailag önálló királyságként alakul meg. Az angolok a has-emita uralkodó- házból származó Husszein egyik fiát Irak, másik fiát pedig Jordánia trónjába ül­tetik. Az angol uralom meg­nyomorított közállapotokat teremt. A tömegfelháborodást az 1920, 1941, 1948 és az 1952- es evekben végrehajtott fel­kelések jelzik. A második világháború után az angol barát Nuri Szaid miniszterelnöksége alatt Irakot mindinkább bevonják a Közép-Keleti angol-ameri­kai agresszív tömbpolitikába. Angol sugallmazásra Irak és Törökország 1955 februárjá­ban Bagdadban kölcsönös együttműködési szerződést ír alá, amely a megkötés szín­helye után kapja a bagdadi paktum nevet. Féléven belül csatlakozik a szerződéshez Nagybritannia, Pakisztán és 2 100 000 kilowatt kapacitású állomások és hidroagregátorok munkáját. —— A tervek szerint a követ­kező hét évben az észt ipar megkétszerezi termelését. Kü­lönösen nagy gondot fordíta­nák a gépgyártás, az energe­tika, az építőanyag és a vegy­ipar fejlesztésére. A közeljö­vőben nyolc új gyárat épí­tenek. —*— Moszkvában naponta 3 000 külföldi túrista látogat el. Idén már több mint 20 or­szágból érkeztek vendégek a íszovjet fővárosba.---ijí--­Me gkezdődött a 30 kilométe­res Dnyeszter—Odessza csa­torna építése. Üzembehelyezé­sével 36 000 hektárnyi föld válik öntözhetővé, s ezen kívül biztosítja a város zavartalan vízellátását. Kalifában, a Szovjetunió és Afganisztán határán nagy­méretű hidroenergetikai léte­sítmény épül. Ez erőműből, öntözőcsatornákból és hajóz­ható zsilipből áll majd. Az itt termelt elektromos energia egy részét Afganisztán kapja meg. Irán. A bagdadi paktumot az iraki közvélemény élesen eli­télte és többször tüntetett el­lene. 1958 elején a Közel-Kelet újjáalakításának első döntő lépéseként a függetlenség és az egység nevében Egyiptom és Szíria egyesüléséből létre­jön az Egyesült Arab Köztár­saság. Ennek ellensúlyozásá­ra angol-amerikai ösztönzés­sel Irak és Jordánia királyai létrehozzák az Arab Szövet­ségi Államot. Amikor Irak fegyveres erőit a bagdadi paktum révén a libanoni fel­kelés leverésére akarják fel­használni, ennek eléhevág a sikeres iraki forradalom. A hadsereg tisztikarának nem­zeti érzelmű tagjai vezetésé­vel 1958 július 13-ról 14-re virradó éjszaka számbavehe- tő ellenállás nélkül megdön- tik a monarchiát és kikiáltják az iraki köztársaságot. A fel­kelők megölik az angol be­folyás legfőbb támaszait: Fej­széi királyt Abdulillah trón­örököst és Nuri Szaid minisz­terelnököt. A köztársaság el­ső miniszterelnöke a forra­dalom előkészítésében 'és vég­rehajtásában kiemelkedő sze­repet játszó Abdul Karim Kasszem tábornok lett Az új kormány síkra szállt az arab egység és függetlenség politi­kája mellett és első tényke­dései közé tartozott, hogy barátsági és kölcsönös segély- nyújtási szerződést kötött az Egyesült Arab Köztársaság­gal. Az Iraki Köztársaság kor­mánya szavatolta a nyugati hatalmaikkal kötött szerződé­sek megtartását, de ugyanak­kor kilépett a bagdadi pak­tumból. Az iraki köztársasá­got eddig 42 ország kormá­nya ismerte el, köztük első helyen az Egyesült Arab Köztársaság, a Szovjetunió illetve a szocialista országok kormányai.

Next

/
Thumbnails
Contents