Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-30 / 59. szám

NÓGRÁDI N*Pt)J8ÄO 1958 július 30. * c ísszőni/ők a gijÁflkan Négy gyermek anyja Maksi József né, a Salgótar­jáni Acélárugyár csavarkulcs sorjázója. Naponta ál­talában mintegy 600 darab csavarkulcs megy át a ke­zén, 240—250 kiló anyagot munkál meg. Szorgalmáról, fegyelmezettségéről ismerik őt a gyárban. A belföldi árusításra szánt kulcsok minőségén őr­ködnek Sós Lajosnó és Varga Mária a Salgótarjáni Tűzhelygyár kulcsválogatói. A háztartási munka mel­lett a gyárban is jól, megelégedésre látják el felada­tukat. 69 Halász Mária munkáját újítás könnyíti a Salgótar­jáni Üveggyárban. Stark Ferenc, a többszörös újító javaslata alapján készítették el azt a szállító szala­got, amely három dolgozó munkáját végzi el­(Fotó: Szabó) Néhány egészségügyi tanács M ájus végén először a nagybátonyi napköziott­honban harminc gyermek kapta meg a coxsackie (ví­rus okozta) járványos beteg­ségeit, a napköziotthon 120 gyermeke közül. Később Pásztó környékén kórházakban és rendelőkben panaszkodtak, elsősorban a gyermekek, de a felnőttek is, hasfali fájdalmakról. A fájá­“i r Örömdal Anyám, kicsi kis öregasszony Irni-olvasni most tanul. Hatvankétéves fejjel bizony, írni-olvasni most tanul. Tanyán nőtt fel, kapált, éhezett — „ Csak áhíthatta a tudást... Város ... mint cselédlány férjezett, Csak áhíthatta a tudást. Kértem, szidtam: Miért nem tanul? „öreg vagyok én már ahhoz“. Eletet élt át tudatlanul! „Buta vagyok én már ahhoz“. Anyám kicsi kis öregasszony, Irni-olvasni most tanul, Hetvenkétéves fejjel, bizony, írni-olvasni megtanul. „ SZIKORA MIHÁLY Ne várd a májust A Tavasz című film után, mely nagy sikert aratott or­szágszerte, kíváncsian vártuk és néztük végig a „folyta­tást“. Csalódtunk. A kerek és lezárt történet után erőltetett a film törté­nete és a konfliktusok. A szerelmesek, akik a Tavasz című filmben egymáséi le­hettek szülői beleegyezéssel, most újra járják a fiatal sze­relmesek kálváriáját, „papák és mamák beleegyezését“. A rendező, aki az I. részben szi­porkázó ötleteivel bírta ne­vetésre a nézőket, a „máso­dik“ részben már alábbha­gyott. Ezt némileg pótolja az operatőr szemet gyönyörköd­tető téli tájai- Szép a film fényképezése. Hibái ellenére is a filmnek közönségsikere lesz és ezt elsősorban a tehetséges fia­tal szereplőnek köszönheti. Metka Gabrijelcic nemcsak szép, de tehetséges színésznő­nek is bizonyul és partnerei sem maradnak el mögötte. A „folytatásban“ elkísérjük a festőién szép szlovén he­gyekben Samót és Vesnát, ahol egy kellemetlen félreér­tés következtében már-már veszély fenyegeti boldogságu­kat. A kirándulásról hazajövet Vesna cselhez folyamodik — várandósnak mondja magát — így kényszeríti ki a zord papa belegyezését a házas­sághoz. A tanár úr — akinek elavult erkölcsi felfogásai is­meretesek — természetesen felháborodik és a nagy­nénit okolja a történtekért. Miért nem vigyázott Vesnára a hegyek között. Ámde min­den csoda három napig tart, s amikor a szülők megtudják az igazságot, nagyon fájlalják, hogy a gyermekhistória kita­lált volt, s boldogan adják beleegyezésüket a házasság­hoz. sok olykor a mellkasizomban is jelentkeztek. A Megyei Járványügyi Ál­lomás egyik orvosával, Szabó doktorral beszélgettünk a jár­vány méreteiről. Válasza megnyugtató. A járvány 2-3- 4 napos befolyású lázas meg­betegedés. A betegség jóin­dulatú, gyógyszeres kezelésre nem szorul. Legfőbb védeke­zés ellene a tisztaság. -Első­sorban szájon keresztül és a székletben fertőz. Különösen fontos a kézmosás evés előtt. Védekezzünk a légy ellen is. S zamárköhögés. Mint köz­tudomású, 1957 őszén a nagy influenza járvány mi­att nem tudták orvosaink az esedékes diftéria szamárkö­högés elleni oltásokat lebo­nyolítani. Emiatt a hetekben országszerte — így megyénk­ben is felütötte fejét jár- ványszerűen a szamárköhö­gés. Bár az idén utólagosan megtörtént a védőoltás, mé­gis a beoltott gyermekek 50 százaléka megkaphatja a be­tegséget. Minden anyát foglalkoztat, hogyan is védekezzünk elle­ne. Ide is érvényes a nagy­fokú tisztaság. Kézmosás nél­kül ne endegjük étkezni a gyermekeket, de mi is tart­suk be a tisztasági szabályo­kat. Feltétlenül mossuk meg a gyümölcsöt is közvetlenül a fogyasztás előtt. Azonban a járvány tüneteinek meg­akadályozása, már beteg gyermekek szülein múlik el­sősorban. Ne utaztassák köz- járműveken beteg gyermekü­ket, mert a cseppfertőzés út­ján terjedő betegség több ál­dozatot is követelhet. Szorospataki panaszok Szorospatak nem tartozik a nagy települési helyek közé. Ám az itt lakók is élnek, étkeznek, szeretik a frissen sült jó kenye­ret, stb. S úgy látszik ezt a kereskedelmi vállalatok nem tudják, legalább is ezzel magyarázható az, hogy már több alkalom­mal találtak a kenyérben különböző piszkot, sőt a svábbogár sem ritka. Eny- nyit a kenyérről. Zöldségbolt a telepen nincs, s így Nagybátonyba járnak, 6 kilométerre. — Sajnos azonban Nagybá- tonyban sincs választék, s így kénytelenek megvá­sárolni drágán nemcsak a karfir-ít, hanem a temén- telen sok levelet is. Hiszen aa nem viszik el, mást úgy sem kapnak. S mivel Nagybál onyba járnak, eb­ből újabb probléma szár­mazik. A délelőtt 9-kor induló kis vonat csak há­rom személykocsit visz, s például július 1-én a sok háziasszony és az üzembe induló műszakiak nem fértek el, végülis a sze­mélyszállító vonat kétszer tette meg az utat. íme három probléma, melynek megszüntetéséhez csak az kell, hogy Szoros- patakon is nyissanak zöld­ségesboltot, valamint javítsák a kenyér minősé­gét. így megszűnik az állandó utazgatás Nagybá­tonyba, s nem lesz szállí­tási zavar sem. DCcdütí oLoasinúiii/őtn a falragasz. Szí­vesen olvasom, mert széleskörű tájékozódást biz­tosít, sokszor egé­szen hétköznapi, de kellő figyelem­re nem méltatott dolgokra hívja fel a figyelmet, — s egyáltalán el kell olvasni, mert azért ragasztot­ták ki. Alkohol helyett igyál tejet — szó­lít fel az egyik ilyen falragasz Salgótarjó.n utcá­in. Alapjában iga­za van, s mérték­kel a tej nem ár­talmas a szerve­zetre. Üdít, táplál — s a kéket sem látja tőle rózsa­színűnek az em­ber. Elhatároztam, követem a falra­gasz jó tanácsát, s a nagy meleg­ben nem sört, ha­nem tejet iszom. De ember tervez, a falragasz java­sol,.. viszont a döntés másütt van. Mert hiába jártam az egyik üzletbe be, a másikból ki — két deci tejet a szoká­sos papírpohárba, 30 fillérért egy­szerűen lehetet­len volt kapni Salgótarjánban. De jónéhány illu- minált embert láttam — pedig csak délelőtt 11 óra volt. Mit tehettem mást? Ittam egy pohár sört... El­nézést kérek a plakát tervezőjé­től, kiadójától: nem én tehetek: róla!-hg­Németországi napok ni. Azzal, hogy Bismarck, a vaskancellár 1871-ben vérrel és vassal, a fejlett német munkásmozgalom elfojtásával egyesítette a német fejede­lemségeket, végeredményben ezzel kezdődik a modern Né­metország szerencsétlen sor­sa. A II. világháború után az ismert események hatás'ra ismét tragikusan kettéváit Németország. Tragikusan, de egyben úgy, hogy magában hordja az egészséges német fejlődés lehetőségét is. Az NDK az ország fejlődésének irányát jelzi; a jövő Német­országa, még akkor is. ha ez Krupp úrnak nem tetszik ... Sok tény jelzi Németország­ban, hogy mennyire abnor­mális ez a kettéosztottság. Kiránduló csoportunk egyik legszebb útja a Harz hegy­ségben volt. Ez a csodálatosan szép, óriásfenyőkben rendkí­vül gazdag hegység közvet­len határt jelent a „két Né­metország“ között- Egyik ál­lomáshelyünk Schierke, ez a szép kirándulóhely. Néhány kilométerre van a nyugatné­met határtól. Innen jól látni azt a hatalmas síugrósáncot, amely a háború előtt nagy nemzetközi versenyek színhe­lye volt. Valóban jól kivá­lasztották a helyet. Festői környezetben, körülbelül 900 méterre a tenger színe fö­lött. Német barátaink úgy mondták, hogy 30 meteres ugrásokat is lehetett itt lát­ni. Az ugrósánc ma is teljesen ép, de mégsem használják. — Nem mintha a németek azóta nem szeretnék a sízést, más oka van. Egyszerűen az, hogy maga a sánc már „Nyuga­ton“ van, de, aki onnan elin­dul, az már „Keletre“ ugrik. Szóval ez az oka ... Németországban még a leg­nehezebben tájékozódó idegen sem tévedhet el. Mindenütt figyelmeztető, útjelző táblák, felírások — minden fölösleges kacskaringó nélkül célhoz érsz. De egy valami azonban mégsem küzdhető le. A német- országi útkereszteződéseknél gyakoriak a neonvilágítású kilométertáblák. Nem egyszer láttam olyan táblát, amely azt mutatta, hogy milyen messze van Göttingen, a hí­res egyetemi város, és hogy milyen távolságra Hannover. Ezek a városok már Nyugaton vannak. A táblák nem sokat, jelentenek a németek szá­mára, mert a bonni kormány bűnös konoksága miatt lehe­tetlen az ilyen átutazás. Ezek­nek a tábláknak nem közle­kedési jelentőségük van, sok­kal több annál: mutatja a német embereknek: mennyi­re mesterkélt ez a kettéosz­tottság, lehetetlen ezt tartó­sítani. És ß németek nem tá­volítsák el ezeket a táblákat- Bíznak benne, hogy az így emel.1 sorompók egyszer mégis csajé leomlanak. Á német államot ketté le­hetett. osztani, de a német nemzet oszthatatlan, még ak­kor is, ha az Adenauer-kor- mány minden feléje nyújtott kezet elutasít. A nyugatné­met állam minden rendű és rangú reakciós gyülekező he­lye. Ott táboroznak az ország keleti feléből elmenekült ná­cik, tőkések és nagybirtoko­sok. Bonn nem válogat mód­szerekben, Gazdasági kárte­vés. diverziós tevékenység, propagandahadjárat kelet el­len — ez Bonn módszere. A már korábban említett elektromérnök — akivel a Lipcse—Drezda út közben is­merkedtünk meg — mesélte el az alábbi tanulságos histó­riát: Felesége rokonai Nyu- gat-Németországban laknak. Egy alkalommal csomagot ho­zott „odaátról“ számukra a posta. Kíváncsian bontották fel. nem tudták elképzelni, hogy mi van benne. Néhány kilogramm margarin volt JELLEGZETES NÉM ET ÉPÍTŐMŰVÉSZET. a IP A T7 Á <7 A O DDTTT L'np C'TS- TI7T7TDT\T T/"* TP DT~\ TP D t AT

Next

/
Thumbnails
Contents