Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-30 / 59. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958 július 30. A szülők és Erika . A konyha-szo- ; bábán monoton ■ hangon zúg a petl róleumfőző. Ké- \ szül a finom l uzsonna: vese ! velővel. ; Bájos, csinos ■ nádszáltermetű ; asszony Komló■ síné. Vékony ar- ! cának különleges ; szépséget ad \ átlátszó, finom ■ arcbőre. Ápolónő i a kórház fertőző ; osztályán. Mun- S kaja áldozattel- l jes élethivatás. ■ — Hogyan kern rés? — kérdezem Í és felragyogó sze■ mén látom is a ■ megelégedést. • — Kapok annyit, • amennyire büszke i lehet egy asszony. » 1380 forint a firn zetésem. Annyi, J mint egy kezdő j orvosnak. • — És a férje? : — Úh, ő még • jobban keres. ■ Kétezret is haza- ; hoz havonta. Jól■ fizető szakmája : van. Vasöntő. ! — Ez, durván | számítva 3000 fo- ! rint. Hogyan gaz■ dálkodnak ennyiig bői? \ — Nézzen szét. ■ Meg van a há- ! lónk. Valaha szép • bútor volt, de a ■ konyhai levegő ; párája pusztított ■ a fényéből. De át• fényeztetjük, ha i kapunk lakást. • Olyan lesz újra, • mint az új. Kony- \ habútorunk még i újnak látszik. Közben tesz- ! vesz, motoz. Be- S kapcsolja a rádi• ót. Újra megszó• lal. — Lemezjátszót ; éppen most vet- ! tünk. Van hozzá 1 25 lemezünk. 2 Meghallgathat • egyet. Mi a ked- j vence? Van itt ■ könnyű, és körn moly muzsika is. í Operarészlet, « tánclemez, ope- : rettdal, magyar- S nóta. Kedvére vá• lógathat. 2 Felteszi a Car- j ménből a Haba- S nérát. A szép, i zsongó muzsika ] közelebb hoz egy• egymáshoz ben- I nünket. — Látja, meg • van mindenünk, i Csak a lakás... — • sóhajt keserűen. • — Egy jó lakás S hiányzik még. • — Mióta laknak j itt? — nézek kö■ rül a zsúfolt heu ...................... ly iségben. — öt éve — és újabb sóhaj következik. — Gyerek? — Égy kislómy. öt éves. Erika. Képzelje el, hol tud játszani ebben a dzsungelben. — Férje? — Angyal. Igazi segítőtárs a második műszakban. Pedig neki is keményen kell dolgozni a gyárban. Most is vásárolni küldtem. Úgy hallom, már jön is. Az ajtón csakugyan belép a férj. Meglepődik kissé a látogatáson, hiszen ez a konyha-szoba épphogy elég hármuknak. Nekik megszokott kellemetlenség. A vendégnek szokatlan rossz az ilyesmi. Kipakol az asztalra, s újra szedelőzködik. Sietni kell az óvodába a gyerekért. Az asszony reménykedő hangon folytatja a társalgást. — Bankban is van pénzünk. Spórolunk a költözködésre. Hiszem, hinnem kell, honv nemsokára szükség lesz rá. Nem lehet itt már sokáig élni. — Szombat van. Mi a program estére? —Általában nem szeretünk itthon lenni. Jobb sétálni, vagy szórakozni valahol. Mióta a lemezjátszónk megvan, gyakrabban hallgatunk zenét. — Beszélgetni, tervezni? — Nem nagyon szoktunk. A la- kásvárás a fő beszédtémánk. A költözködés a tervünk. Minden egyéb csak ezután jöhet. — A házasság milyen? — Nem panasz- kodhatom. Jó férjem van. Hazaadja a pénzt. Legfeljebb egy a nemjó. Én szeretem a szép, komoly zenét, a jó könyvet, Felüdít az ilyesmi munka után. ö nem él vele. Kicsit tömör szünet áll be. Szemünk kutatja a lakást. Én szólalok meg előbb. — Hogyan takarítja ezt a dzsungelt? — Képzelheti. Tízcentinként haladhatok. Tologatom egyik helyről a másikra a bútort, a holmit. Takarítani valósággal utálok. Mosni is nehéz. De férjem szívesen megkímél. Mosatunk. Sok pénzünket elvitte már a mosatás. Gondolkozik Mérlegeli gondolatait. Csendesen ejti a szavakat. — Tudom mire gondol. Jól keresünk, miért nem veszünk mosógé-' | pet. Igaza van, \ vehettünk volna, i De ide?... Majd j az új lakásba, hamarosan. És re- kamiét is veszünk, meg foteleket, kombinált- szekrényt. — Ezek szerint mégiscsak tervezgetnek? Hallgat. Szép, fényes szemével rámnéz. Furcsá- lom, hogy hirtelen len 360 fokkal tér el a témától. — Szeretem a munkát. Nem tudnák megélni nélküle. Olyan jó gyógyítani a betegeket. Havonta 21—30 fekszik az osztályon. Mind egészségesen megy el. Pedig veszélyes dolog a hepatytis. — A családra nem jelent veszélyt? — Eleinte én is féltem., különösen a gyerek miatt, amikor még szoptattam. De jó erős fertőtlenítőnk van és hát vigyázunk. Aranyos csacsogás hallgatatt- ja el. Még fénye- nyesebb lesz a szeme. Várakozva tekint az ajtóra. Erika .szélvészként ront be. Futva ad puszit anyjának és máris kutat a szekrényben. Imádja a gyümölcsöt. — mentegetődzik az anyja. Almát, körtét és barackot markol össze. Beleharap a csúr- gólevű körtébe. Jóízű csettintge- tése tovaűzi a gondokat. Egy- gyütt a család. UJLAKY MARIA Kellemes vasárnapot szerzett aktíváinak az HSZBT Az elmúlt vasárnap a vízhiányban szenvedő Salgótarján dolgozóin nagyon dicsé- retreméltóan segített az utazási iroda. Kedvezményes feltételekkel vasúti társasutazást rendezett Egerbe. Ezenkívül a különböző társadalmi szervek is rendeztek társasutazásokat. A Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei szervezete legjobb aktivistáit kedvezményes áron, külön buszjárattal vitte Egerbe. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság útvonala Galyatető, Párád, Eger majd Salgótarján volt. A társaság aktivistái igen kellemes napot töltöttek a társasutazás keretében. n i|||!!!lllllllllllllllll!linilllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll!ll!lll!llllllllllllll!inillllllllllllllllllllllllll1'' i == A BALASSAGYARMATI ÉPÍTŐ KTSZ FELHÍVJA =3 SE A LAKOSSÁG figyelmét. Ü 3 Ü mind a lakóházak JAVÍTÁSÁT, mind az ŰJ 1 HÁZAK építését KULCSÁTADÁSSAL VÁLLALJA. 1 n KERESSE FEL BIZALOMMAL SZÖVETKEZE=3 =a ü TÜNKET. BALASSAGYARMAT, Zrínyi u. 21. T: 261. | tú iiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiuiiuuituiuiiiiuiituiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuii 1 Kárpitozott bútorok, fizetési kedvezménnyel, gyönyörű kivitelben. Rekamié, fotelek, párnázott székek, sezlonok, asztalok nagy választékban. Galambosi Béla kárpitos, Budapest, VII. Lenin körút 20. Telefon: 227—417. Fiatal jogász-gyógyszerész házaspár albérleti szobát keres. Dr. Gombos Pál Salgótarján, Megyei Tanács Döntőbizottság. FÉNYKÉPPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Valamikor a Vay földesurak kastélya volt Mohorán ez a szép épület, most óvoda és óvónői lakás céljait szolgálja. Földvári Árpád, Balassagyarmat, felveteie.) Vizslási népviselet (Sánd or Rudolf, Salgótarján, felvétele) $ Valóban műemlék ? s s s ' Már jó ideje foglalkoztatja \ Nógrád község lakóit az or- § vosi rendelő kérdése. Mert ha > ennek helyet tudnának biz- v tosítani, lenne orvos a falu- § ban. Most már az orvosi la- l kás és a rendelő megvolna, | azonban nem tudják, hová | helyezzék el a postát. Egy- | szer már úgy volt, hogy meg- | oldódik a rendelő és a posta | elhelyezése is. s Itt van ugyanis a régi jegy- | zői lak, amelynek egyik ré- | szében a községi tanács dol- \ gozik, a másik részét — tá- | gas, három szobás lakást — | a tanács egy régebbi dolgo- ' zója lakja. A községi tanács J úgy határozott, hogy a lakó s kényelmesen elfér két szobá- ' ban is, az egyiket átalakítják, ^ s az megfelel a postának. — <j Ettől azonban nem jutottak ' tovább. A Tavaszon ugyanis s fehér zománctábla került az > épület falára: kövér, fekete , betűk hirdették, hogy a ház | műemlék, megrongálni, vagy ^ rajta változtatást eszközölni \ hatóságilag tilos. Most né- í zett csak nagyot a községi ij tanács, mert aláírásként az ő | nevük szerepelt. S a tanács I éppenúgy, mint a községben I sokan mások, nem tudták. '1 hogyan lett a ház műemlék. Együtt találgatták hát a köz- ségbeliekkel- Talán mégis van valami művészi építkezési stílus rajta? Miután ezt nem fedezték fel, arra gondoltán, régi az épület. Dehát nem egy olyan 200 éves épület van a községben, amely apró ablakaival sokkal inkább tükrözi a régi kort. Hiszen a megye jelentősebb építményeit számontartó könyvben is csak azt jegyezték fel róla, hogy 1780-ban épült, földszintes vályog épület, két-két ablakkal. Akkor talán azért műemlék, mert valamikor a jegyző lakott benne? Ebben már meg is egyeztek volna, amikor a járási tanácsnál fény derült a dologra. A műemléki bizottság jegyzékében ugyanis a jegyzői lakás nem szerepel műemlékként. A ház lakója azonban —aki jelenleg a járási tanácsnál . dolgozik — bennjárt a könyvtárban, s úgy látszik, sikerült bebizonyítania igazát. Az emberekben azonban önkéntelenül vetődik fel a kérdés: azért került a tábla a ház falára, mert valóban műemlék Nógrádon a jegyzői lak? V.-né Anna-bál a bányász strandon A salgótarjáni bányász művelődési otthon nagyszerű tervet valósít meg. A város dolgozóinak kívánságára augusztus 2-án este 8 órakor ötletekben gazdag Anna-bált rendez Salgótarjánban, a bányász strandon. Az Anna-báloknak nincs nagy hagyománya Salgótarjánban. Ezt pótolja most a bányász kultúrotthon. Az elképzelések nagyszerűek. A strand medencéje fölé építik a szabdtéri színpadot, ahol tánc közben- egyórás, vidám, zenés esztrádműsort tartanak. A medence vizére csónakokat is helyeznek, s a vidám bálozók — ha kedvük szoty- tyan, még csónakázhatnak is. A lampionokkal díszített strandon az Anna bál keretében megrendezik a város táncversenyét, és szépség- versenyt is tartanak. A tombolán értékes jutalmakat nyerhetnek a szerencsés bálozók. A zenét a városban kedvelt Mózes Géza és tánczenekara szolgáltatja. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik drága jó férjem elhúnyta alkalmából fájdalmamat részvétükkel enyhítették. Tóth Mihályné Salgótarján azdálkodás életszínvonal Bérg r Ebben az évben vállalataink többségében új módszerrel, az úgynevezett átlagbér ellenőrzéssel figyelik és ellenőrzik a bének alakulását. Ezen új ellenőrzési módszer bevezetése már eddig is komoly eredményeket szült, azonban teljes és hathatósabb bevezetésüket főleg .helyiipari vállalatoknál, megyénkben is bizonyosfokú ellenállás jellemzi. Az á ti ag bérel len őrzés kötelező bevezetését több, az elmúlt évek gazdálkodásának tapasztalata tette szükségessé. Az elmúlt néhány esztendőben a névleges bérek (nomi- nál) komoly méretekben megnövekedtek. A statisztikai kimutatások szerint az 1949 —1956-os időben a munkások névleges keresete 9—10 százalékos emelkedést mutat, annak ellenére, hogy a fenti évek között több ízben is volt bércsökikentést elősegítő normarendezés. De a névleges béremelésen belül az egyes iparágak között komoly eltérés mutatkozik. Míg az összes béreket egy időszakban csökkentették, addig a gépipariban 92 százalékos névleges béremelés lett végrehajtva. Ugyanakkor a bányászatban, hogy megtarthassuk a bányászat kiemelt helyzetét njjgy ízben kellett béremelést végrehajtani. De aránytalanság mutatkozott az egyes szakmák között is a keresetek területén. Például 1956 márciusában a 'lakatosok átlagos keresete óránként 6,45 míg az esztergályosoké csak 5,92 forint volt országosan. Persze ebből következett az, hogy az esztergályos képzésben problémák voltaik és talán még ma is vannak. így következhetett be az, hogy az ötéves tervben a névleges bérek emelkedése lényegesen nagyabb volt, mint a gazdaságpolitikai hibák következtében véglegesen beállott reálbér növekedés. Ezért nyílt és 'burkolt áremelésekkel, valamint az államkölcsönök kibocsátásával kellett az árúalap és a béralap megbomló egyensúlyát helyreállítani. Végső következésképpen megállapítható, hogy az eddigi évek bérgazdálkodási rendszere nem felelt meg a célnak. Az átlagbér-ellenőrzés feladata tehát az ilyen irányú hibák megakadályozása. Az átlagbérellenőrzés segítségével a béreknek az eddiginél lassúbb, de tervszerűbb emelkedését segítjük elő. A tervszerű fejlődést szükségszerűvé teszi az 1957-ben végrehajtott 15 százalékos béremelés mértéke is. (Ilyen mérvű reálbér- növekedés ily rövid idő alatt nem volt eddig tapasztalható.) Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez a reálbémövekedés az ellenforradalom által okozott gazdasági károk után történt és minden egyes további felelőtlen és gazdasági alap nélküli bérnövekedés súlyosan megbontaná a bérek és az árualap viszonyát, amely viszont a dolgozók életszínvonala további növekedését vetné vissza. Az átlagbér-gazdálkodással kapcsolatban szükséges az átlagbér-gazdálkodás és a teljesítménybérezés kapcsolatáról beszélni. Az előírt bérszintek megtartásához alapvetően hozzájárul a megfelelő teljesítmónbérezési formák alkalmazása. Az elmúlt időszakban az egyetlen és jó bérezési formának a darabbérezést tartottuk. Ma azon-, ban, amikor bizonyos iparágban sőt bátran állíthatjuk az ipar' valamennyi területén a mennyiségi követelmények háttérbeszorulását és a minőségi követelmények szemelőtt tartását kívánja meg mind a bel-, mind a külföldi piac és ezért ezen bérezési formák megváltoztatását és a jó minőségű munkát elősegítő, egyéb az üzemek feladatainak megfelelőbb téljesít- ménybérezési formák bevezetése a cél. A kormány ilyen arányú határozata is kimondja ugyanakkor, hogy ott, ahol a termelékenység .növelése károsan hat a dolgozók egészségére, valamint a munkások szakképzettsége nem a munka mennyiségében jut kifejezésre (például gépgyártás) ott olyan (bérrendszert keí alkalmazni, amely az elvégzett munka mennyiségének emelkedésénél kisebb mértékben emelkedő (Úgynevezett degresszív bérezés) kereset biztosítható. Sőt ennél továbbmenve a rendelet lehetőséget ad a kifizethető legnagyobb teljesítmény határának megszabására (az úgynevezett plafon) is. Erre nemcsak a gyártmányok és a termelés minősége, hanem a gépek és a dolgozók egészségének megóvása szempontjából is szükség van. A tervszerű gazdálkodás követelményeinek és a tervszerű gazdálkodás törvényeinek betartása érdekében születhet ilyen intézkedés. Persze az átlagbérszint gazdálkodás nem jelenti azt, hogy a megállapított átlag- bérszintekat dogmatikusan megváltoztathatatlannak mondjuk, hanem ahol a termelékenység emelkedése tapasztalható (amely nem gépesítés, beruházás, vagy technológiai szervezés eredménye) és a gazdasági eredménye is jiarvult a vállalatnak, ott negyed, vagy félévemként a bérszintet változtatni lehet. Az átlagbérszint gazdálkodás ' bevezetésének már vannak eredményei. A munkások reálkeresete már az át- lagbérsziin.t bevezetése után is nőtt, anélkül, hogy ez a ifoónt értékállóságát veszélyeztette volna. Sőt a három éves tervben mintegy hat százalékos reálbér-növekedést tervezünk, amelynek sikeres megvalósítása csak a szigorú átlagbér-gazdálkodás következménye lehet. További fejlődésünk számára csak két út van. Az átlagbérgazdálkodás segítségével tervszerűbb, lassúbb a névleges bérekkel párhuzamosan a reálbér-növekedés útja, amely a forint értékállóságát nem rontja, vagy (pedig a régi út, ahol a keresetek aránytalanul és gyorsan növekednek, romlik a forint értékállósága. Azt hiszen különösebb közgazdasági érzék nélkül is számunkra biztosnak, az első út mondható. Amint minden (gazdasági és politikai vezető felismeri az átlagbérszint gazdálkodás döntő jelentőségét és a gyakorlatban is végrehajtja az átlagbér- gazdálkodás helyes elveit, úgy megyénk üzemei is hozzájárulnak és toiztostítják a dolgozók részére a további években reélbérkeresetük és életszínvonaluk emelkedését. Mészáros Ottó
