Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-26 / 58. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 10£Q oí» Miért szembe a megegyezéssel ? A z állam komolyan ve- szí az egyházzal létre­jött megegyezést. Minden esetben annak szellemében jár el, megtartja vállalt köte­lezettségeit. Biztosítja minden állampolgár számára a sza­bad vallás gyákorlást, anya­gilag is támogatja az egyhá­zakat. Viszonzásul az egy­házak támogatják a Magyar Népköztársaság kormányát a ■békéért, a dolgozók jobb éle­téért, az emberi haladásért 'folytatott munkájában. A ha­ladó papok aktívan kiveszik részüket az ország társadal­mi életéből, tiszteletben tart­ják törvényeinket, s arra szó­lítják fel híveiket is. Vannak azonban, ákik fel­rúgják a megegyezést, s ha nem is nyíltan, de a lelki kényszer .különböző módsze­reivel támadják, vagy szer­veznek támadást a munkás- paraszt álam ellen. így cselekszik Egyházas- gergén Abelovszki István plébános is, aki fondorlatos módon kijátssza a megegye­zést, híveit szembe állítja 'Népköztársaságunk törvényei­vel. Az állam és egyház között létrejött megegyezés világosan kimondja, hogy az egyházak képviselői, tehát a papok, semmiféle gyűjtést nem ren­dezhetnek a hívők lakásain, előzetes felsőbb szevezet en­gedélye nélkül. Kimondja, hogy akár templom bővítésre, tatarozásra, vagy díszítésre .gyűjtést csakis a templomon 'belül lehet végezni. Mit csi­nált ennek ellenére Abelov­szki István? Azt, hogy ki­adta a jelszót: villamosítani kell a templomot. Ehhez pénzre van szükség. S ahe­lyett, hogy a törvény értel­mében ezt a templomban in­tézte volna el, hívei egy cso­portját arra kényszerítette, hogy „házaljanak”, hogy a dolgozók lakásain gyűjtsék össze a munkához szükséges pénzösszeget. így járták a házakat Gordos László (volt bíró) Gecse Dezső és a többi­ek, akik házanként 50—100 ■ HÄLÖSZOBA KOMBI-! NÁLTSZOBA, VALA­■ MINT KONYHABÚTOR■ ■ ÉS ÉPÜLET-ASZTALOS « g MUNKÁT a legmodernebb* kivitelben készít A Nagyoroszi Vegyesipari KISZ 3 ASZTALOSRÉSZLEGE forintokat kértek a templom villamosítására. A gyűjtés — bár ellenőrizhetetlen, de a hívők szerint is — mintegy 15 000 forintot eredményezett. Törvénytelen, s ez még az egyházasgergel plébánosnak sincs megengedve. A megegyezés azt is vilá­gosan kimondja — még csak íélramagyarázni sem lehet —, hogy a papok az ifjúsággal csak addig foglalkozhatnak, amíg az inam ütközik törvé­nyeinkbe. Tehát: elvégezhetik a hitoktatásit — ha ebbe a szülők is beleegyeznek —, gyónást, áldozást, egyszóval azt, ami az egyházi szertar­tás keretébe tartozik. Azt vi­szont már nem engedi meg, hogy a papok lelki terrorral kényszerítsék a gyermeket hitoktatásra. Abelovszki Ist­ván pedig ezt is megteszi. Gordos István még nem is olyan régen könnyes szemek­kel tárt haza az iskolából. 'Szomorú arcáról le lehetett olvasni, hogy valami rend­kívüli történt. Apja unszolá­sára a gyermek elmondotta: — Kicsúfolnak a többiek, amiért nem járok hittanra. Azt mondják, hogy ezért nem iratkoztam 'be, mert az apám kommunista. Y ajon a gyermekek ezt mind magúiktól teszik? Alig­ha, hiszen a plébános úr sem jár el másképpen. Erről is beszélnek a gyermekek. — Hittanóra lett volna. Én hazaakartam menni, ami­kor a folyosón megfogott a plébános úr, s azt mondta, hogy menjek visisza hittanra. És mit csinált a plébános úr, amikor a községi napközi otthonos óvoda építésére ke­rült a sor? A plébános úrnak sehogyan sem tetszett ez. Hívő pedig akadt László József (rusznyák) személyében, aki a plébános úr kérésére házról házra jár­ta a falut: adjanak pénzt, hogy befejezzük a pap részére a ház építését. Ne engedjük, hogy óvoda legyen az a ház. A becsületes emberek más­képpen gondolkodtak azt mondották: nőtlen ember, ellakhat máshol is, kell az óvoda! Abelovszlki olyan ember hí­rében áll a faluban, aki szí­vesen beavatkozik mások ügyeibe, az övébe viszont senkit nem enged. Lelki ter­rorral is, de végrehajtja akaratát. Ebben pedig nem ismer tréfát, még akkor sem, ha éppen saját kántoráról lévén is szó. így tett a fiatal Tóth Ferenc kántorral is Tóth fiatal ember, s a köz­ségi kultúrház -építésénél ön­ként öt napos társadalmi •munkát vállalt. Amikor minderről értesült -a plébá­nosa, határozottan megtiltotta kántorának a munkát, sőt hogy biztos legyen munkájá­ban olyan módszerhez fo­lyamodott, amely egyetlen papnak sem válik dicsőségé­re. Vasárnapi misén prédi­kálta (ki: „Íme híveim, ilyen kántorunk van nékünk, s olyan, aki megszegi isten tíz parancsolatát, mert az a lány, akinek udvarol, már áldott állapotban van stb. stb.” Abelovszki sok mindenben szembehelyezkedik az állam és az egyház között létrejött megegyezéssel. — Azok a papok, akik a béke mellett agitálnak, azok csak papi ruhába vannak öl­töztetve — mondotta egy gyűlés után a tanácsházán. Ezért érthető, hogy Abelovszki úr egyetlen prédikációjában sem említi a béke szent ügyét, egyetlen olyan megmozduláson sem vesz részt, amely az egyetemes béke megteremté­sét szolgálnák. A falu vallásos emberei, a hívők igen nagy százaléka sokkal .szívesebben venné, ha a plébános úr nem azt ke­resné: hol és hogyan rúghat­ja fel a megegyezést; hol kerülhet (ha háttérből is) tör­vényeinkkel szemben; ha a hívei nagy része, mint Gor­dos Sándor, nem kerülnének szembe törvényeinkkel, mert a súlyos ezreket a plébános úrnak juttatja, ahelyett, hogy törvényes kötelezettségének, az adófizetésnek tenne eleget; ha a plébános úr mások por­tája helyett sajátján seperne, ott tenné rendbe szénáját, amely eléggé zilált .már. A Magyar Népköztársaság kormánya és az egyház kép­viselői között létrejött meg­egyezés törvény! Annak be­tartása pedig nemcsak az államra, hanem a papokra is kötelező! A. ' pap legyen szolgája Istenének, egyházának, de tartsa tiszteletben törvényein­ket, s ne a törvények meg­szegésére, hanem annak (be­tartására hívja fel a hívőiket is. Ez pedig minden magyar állampols'árnak — mégha pap is — kötelessége. Ellenkező esetben éppen ezekkel -a -tör­vényekkel találja szembe magát. Somogyvári László Két hét Egerben örömmel és hálával emlé­kezem az Egerben töltött fe­lejthetetlen napokra! Már nyolc éves koromban olvastam az Egri csillagok című regényt és régi vágyam volt, hogy megismerhessem a történelmi nevezetességek­ben gazdag Egert. Ez a vá­gyam teljesült most. Az első üdülőcsoporttal június 26-tól július 9-ig voltam nyaralni. Végtelenül szeretetteljes volt az a bánásmód, amit mi kap­tunk, a jó koszt, a nagyszerű és változatos program, a ránk féltőn vigyázó nevelők, stb. Megnéztük Eger összes neve­zetességét. Voltunk a Heves megyei napokkal kapcsolatos kiállításokon is, a minaret­ben, a városban többször, a dómban, a fagylaltkertben, stb. Kitűnő szórakozási lehető­ségek álltak rendelkezésünkre. A Gárdonyi Géza Színház ba­lett-estjén is részt vettünk. Minden délelőtt az uszoda medencéjében lubickoltunk. Ha kiszámítom, mennyibe került a megyének egy gyer­mek üdültetése, nagy össze­get kapok; hát még 98 gyer­mek költsége mennyi lehe­tett! Hálámat csak köszönő sza­vakkal tudom kifejezni, de Ígérem, hogy példás magavi­selettel és jó tanulással a ba­lassagyarmati középiskolában is megállóm helyemet, hogy azután hazám hasznos tagja lehessek. Űttörő köszöntéssel: Előre! HARMATI LÍDIA ösagárd ü ízléses férfi, nöi,Í I GYERMEKCIPŐ ÉS CSÍZ- fi I , MA MÉRTÉK UTÁNI 7? : KÉSZÍTÉSÉT, VALAMINT U JAVÍTÁSÁT VALL ALJ A : A Nagyoroszi ‘ Vegyesipari KTSZ; j CIPÉSZ RÉSZLEGE j ! Keresse fel bizalomal szövetkezetünket. Naponta sok szó esik a sajtóban, rádióban, értekez­leteken az anyagtakarékos­ságról, az önköltség, a selejt csökkentéséről, a gazdaságos termelésről. Sajnos, azonban a szó nem mindig párosul a tettel. Néha követnek el olyan ballépéseket is, ame­lyek nem esnek egybe a takarékossági mozgalomra ho­zott határozattal. Ez történt a Salgótarjáni Tűzhelygyár­ban is az űj, Láng típusú tűzhely gyártásával kapcso­latban is. Az új tűzhely két év alatt született meg, s bizony a szerkesztéshez, a kísérletezéshez ez hosszú idő. Bizonyítéka ez annak, hogy a Tűzhelygyár műszaki ká­dereinek sok még a tenni­valójuk, s hogy a gyár szer­kesztési osztálya nem áll hivatása magaslatán. Amikor a szóbanforgó tűz­hely még csak születőben volt, s elkészítették az első munkadarabokat, már akkor agyonreklámozták, kiállításo­kon bemutatták, a sajtó ké­peket közölt róla. A köz­vélemény úgy ismerte meg, mint olyan tűzhelyet, amely majd háromféle energia fel- használására lesz alkalmas: fűteni lehet benne szénnel, gázzal és villannyal. És ami­kor elkészült? Ne tessék megsértődni, ha azt mondom, hogy egyre is alig-alig volt jó, nem még gázra és vil­lanyra. A vállalat vezetősége nagy hibát követett el, ami­kor megindította a Láng­tűzhely sorozatgyártását anél- ' kül, hogy megtárgyalta vol­na a kereskedelemmel: igény- li-e az új tűzhelyet, anél­kül, hogy a minisztérium hozzájárult volna a gyár­táshoz. Ebből következett, hogy az elkészített, mintegy 1500 tűzhely eladatlan ma­radt. Súlyosabb hiba még az, hogy 800 darabot átad­tak a kereskedelemnek, amely most mind visszaküldi azo­kat, illetve a gyárnak kell nemcsak leszállítani, hanem visszaszállítani is. Ez egy­magában is óriási költség, amihez hozzájárul még a gyáron belüli ide-oda moz­gatás. A napokban például Nyíregyházáról hoztak vissza 62 darabot. A gyár dolgozóira nem jő hatással vannak az ilyen ese­tek. Látják, hogy az álta­luk kemény, megfeszített munkával előállított termé­keket összetörve, széthullva hozzák vissza. Akaratlanul Is felvetődik bennük a kérdés: mi lesz az eladatlan tűzhe­lyekkel, ki a felelős az ilyen dolgokért? Ezeket a tűz­helyeket sem átalakítani, sem alkatrészeit más típusú tűz­helyhez felhasználni nem le­het. Ha össze hasonlítást te­szünk a Láng tűzhely és a Luna tűzhely ára között, bi­zony nagy a különbség. A Láng tűzhely 1700 forintba kerül, 6—700 forinttal drá­gább a Lunánál, pedig sem­mivel sem szebb, jobb mint amaz. A vásárló joggal gon­dolkodik úgy, hogy minek adjon olyan tűzhelyért 1700 forintot, amely nem prakti­kusabb, mint az 1000 fo­rintos. Majdnem ez a helyzet egy másik uj gyártmány, a kávé­daráló esetében is. Mintegy 2300 darabot készítettek belő­le, s bár nagyon szépek, a kereskedelem mégfe kifogá­sokat talált rajta, nagyobb igényeket támaszt a gyárral szemben. Ezért van még ma is raktáron a legyártott meny- nyiség — közel negyedmillió forint értékben. Reméljük ezekből az ese­tekből a vállalat vezetősége sokat tanult, levonja a meg­felelő tanulságokat é(s más­kor nem követ el hasonló hibákat. Ez vonatkozik a gyár szerkesztési osztályára is, amelyet az elmúlt napokban képzett műszaki dolgozókból erősítettek meg. Minden le­hetőség meg van arra, hogy a jövőben a Salgótarjáni Tűzhelygyár jobb minőségű termékeket készítsen, hogy megőrizze, tovább növelje a salgótarjáni tűzhely és más gyártmányok hírnevét. Fekete János íU0-as Csepel II. kiadás 4500-ért eladó. Papp műszerész Salgótar­ján, Iskola u. f Legmodernebb női frizurák 1 hideg, meleg dauert készít a Rétsági Fodrász KTSZ KERESSE FEL ÜZLETÜNKET .«■■■■■■■■■■■■■■■•■■■«••■«■■■■a FELHÍVJUK a megye lakosságának, valamint ter­melőszövetkezetek, gépállomások és FMSZ-ek fi­gyelmét, hogy a Qlűffi/rU'OSíd ^JerpjEAigari JCiúgari KTSZ VÁLLALJA LAKÓHAZAK, MELLÉKHELYISÉGEK ÉPÍTÉSÉT, JAVÍTÁSÁT, VALAMINT TERVRAJZOK ELKÉSZÍTÉSÉT VÍZ, VILANYSZERELÉS ÉS LA­KATOS MUNKA ELKÉSZÍTÉSÉT XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3QOOÜy>rxxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX7nrinnnnQtMOOOOOtyVXXXXXXXXXXX>glQQnfxXXXXXXXyXM Pillanatkép a „B kockából“ A bányaváros első épületei közé tartozik a négy kocka, amelyekben egyenként 16 család lakik. Ők már egyidő­sek a várossal. Sőt az olyan gyermek sem ritka, aki már itt született. A családapák nagy többsége szénfejtő bá­nyász, de mint az üzemben, itt is megtalálhatók a kisegí­tők, karbantartó iparosok, műszakiak, s azok, akik a jövő bányászait nevelik. A B-kocka épületbe látogat­tunk el a minap, keresve a választ, hogyan él az itt lakó 16 család. FÖLDSZINT Az 1. sz. ajtón csöngetünk be. Fiatal, barna asszonyka Várszegi György né nyit aj­tót. Férje Hányáson dolgozik a munkaügyi osztályon, gyer­mekük nincs. A feleség nem dolgozik, s a férj 1500 forin­tos havi keresetéből élnek. — Nagyon sokat költenek éle­lemre, s nehéz takarékoskod­ni. Pedig otthonról komoly segítséget kapnak. Mindkét szobabútoruk megvan, leg­utóbb tavaly vettek egy na­gyobb darabot, egy kombi­nált szekrényt. Mostanában havi 400—500 forintért vá­sárolnak ruhaneműt. Szóra­kozásra nem sok telik, havon­ta általában kétszer mennek moziba. 2. számú ajtó: Pestuka Sándor testnevelő tanár. Fe­lesége szintén tanít. A férj és feleség havi jövedelme 2700 forint. Egy kilenc éves kis­lányuk van. Bútorra itt sincs gond, s ami 1500 forintból, a kosztpénzből megmarad, azt ruházkodásra és szórakozásra fordítják. Állandó látogatói a mozinak. Havonta rendsze­resen két könyvet vásárol­nak, s különböző sajtótermé­kekért havi 60 forintot fizet­nek. A 3. számú lakás lakója Sólyom István katalini vájár. Három gyermeke van, a fele­sége nem dolgozik. Az apa ha­vi 2500 forintos keresetéből élnek. Régi vágyuk a házépí­tés, s az elmúlt öt évben több ezer forintot raktak fél­re. Ám mégsem ház lett be­lőle, hanem egy 16 000 forin­tos kombinált és egy 10 000 forintos hálószobabútor. Leg­utóbb konyhabútort vettek 6000 forintért. Ugyancsak most került szőnyeg, csillár a lakásba. A legnagyobb fiú most végezte el a technikum első osztályát. További ter­veik: ismét megkezdik a gyűj­tést, hogy mégiscsak házat építsenek. A 4. szám alatt lakik a ház legfiatalabb lakója, Besenyei Géza bányaipari technikus. Egy éve nősült, most bányász­napra talán a kisbaba is meg­lesz. A férj havi 2000 forin­tot keres, a feleség nem dol­gozik. A közelmúltban vet­ték meg már közösen a kony­habútort, s további tervük a hálószobabútor mellé a kom­binált szobabútor megvásár­lása. Havonta mintegy 700 forintot tudnak félrerakni. — Ebből telik ruhára és szóra­kozásra is. I. EMELET 1. számú lakás: Nagy József mozdonyvezető. Itt is csak a férj dolgozik, akinek havi keresete 1800 forint. — Egy négy és egy kétéves gyer­mekük van. Havonta 700 fo­rintot takarítanak meg az élelem mellett. Ebből vettek már 4 párnázott széket és egy asztalt. Most szeretnének még egy rekamiét vásárolni. Ez­zel bútoruk mindkét szobá­ban meglesz. A szórakozás a két kisgyermek mellett nehéz, mert nem tudják őket kire hagyni. Úgy oldják meg még­is, hogy felváltva mennek moziba. Rendszeres olvasói a Népszabadságnak és a Nők Lapjának. A 2. számú lakásban Toldi Miklós és családja lakik. A férj a mélyfúró vállalatnál dolgozik. Három kisgyerme­kük van: 5, 4 és két éves. — Az apa havi keresete 2000 fo­rint. A legszükségesebb bú­toruk megvan. Nagyon vár­ják a hűségjutalmat, hogy ki­cseréljék a meglevő hálószo­ba bútort. Különben nehéz a takarékoskodás, hiszen csak élelemre az öttagú családnak havi 1500 forintra van szük­sége. Az apa a technikum es­ti tagozatán tanul. Az anya szeretne dolgozni, hogy élet- körülményükön javíthassa­nak, több jusson ruhára és szórakozásra. 4. számú lakás: Oláh Sándor géplakatos. Itt is csak a férj dolgozik, havi 1900 fo­rintot keres. Egy 9 éves kis­lányuk van. Itt is, mint min­denütt, sok megy el élelemre, s alig marad másra 500 forint havonta. Most vettek Erzsi­kének kerékpárt, s a hűség- jutalom segítségével kombi­nált szekrényt szeretnének vásárolni. Szórakozni egyál­talán nem járnak. Házasságuk ideje alatt még soha nem üdültek, a feleség vágya, hogy a Balaton partján tölt­senek el két hetet. A család­ban csak a Népszabadságot és a Nők Lapját olvassák. II. EMELET Az 1. számú lakásban Sólyom Béla katalini vájár lakik. A család itt is a férj -- havi 2500 forintos — keresetéből él. Egy 12 éves kislány s egy hat éves fiúgyermekük van. Állandóan félreraknak a fi­zetésből. Most vettek egy na­gyon szép konyhabútort 5000 forintért. Ezenkívül BSH-ala- pon építkeznek, de a típust bővítették és így közel 12 ezer forinttal lesz drágább a házuk. Ezt az összeget is rendszeresen törlesztik. A ta­karékoskodás mellett állandó látogatói a mozinak és a klubnak. A 2. sz. lakás lakója Ku- borczik Bálint Kossuth-lejtősi vájár. Egy nős fiúk van, akik külön laknak. A férj havi 2000 forintos keresetéből rend­szeresen félretesznek 5—600 forintot. A férfi 50 éves, s az a tervük, ha öt év múlva nyugdíjba megy, akkor már ne legyen gond ruhaféleség­re, s a nyugdíj elég lesz éle­lemre. Emellett segítik nős fiúkat. Az apának is kijut a mindennapi korsó sörre való. Más szórakozásuk nincsen, moziba igen ritkán járnak. A 3 .számú lakásban Ruszin László katalini vájár lakik. Másfél éves házas, fe­lesége nem dolgozik. Havi 2200 forintos keresetből sok­mindenre telik. Szabolcs me­gyéből jött Ruszin László né­hány évvel ezelőtt, de bánja, hogy nem előbb. Már közösen vették meg a 14 000 forintos kombinált szobabútort, most vettek festményeket, csillárt. Rendszeresen vásárolnak könyvet, nemcsak szépirodal­mat, hanem ideológiai műve­ket is. Most a hűségjutalom segítségével egy kombinált szekrényt szeretnének venni és utána egy hálószoba bú­tort. 4. számú lakás: Lórik István katalini aknász csa­ládja. Még két gyermek van otthon. A kisebbik vájárisko­lás, a nagyobb már dolgozik. Az apa Cs fiú keresete havi 3500 forint. BSH-aiapon há­zat epitenek. A legidősebb gyermek már férjhez ment.— 23 000 forintért vásárolták meg számára a két szobabú­tort, törlesztése most telik le. Ezután a nagy fiúnak motor­kerékpárt vásárolnák, s utá­na a szülők is kicserélik bú­torukat. Sajnos, csak a na­gyobb gyerek olvas. 15 családot látogattunk meg. Mindenütt komoly tervezge- tés; vásárlások folynak. Ter­veznek, vásárolnak, pedig mindenütt otthon van a fele­ség. Ám bányászainknak mégis jut az élelem mellett sok egyébre. Mindenütt két- szoba összkomfortos lakás van. Alig volt mégis olyan lakás, ahol ne lett volna mindkét szoba berendezve. Probléma inkább a szórako­zás, a művelődés. Kúlturházat kérnek bányászaink. Ám a meglévő mozit sem látogat­ják valamennyien. Ritka, ahol könyvet vásárolnak, ám olyan család nincs is a B- kockában, amelynek tagjai a könyvtárat is felkeresnék. Változtatni kellene ezen. Összegezve: látogatásunk ar­ról győzött meg, az életszínvo­nal emelkedése nemcsak a sta­tisztikai hivatal jelentéseiben, hanem az egyszerű hétközna­pokon, a bányász családoknál is megmutatkozik. HORTOBÁGYI ANDRÁS Miért nem kell senkinek a salgótarjáni Láng tűzhely?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents