Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-16 / 55. szám

6 NÓGRÁDI NÜPCJSAG 1958. július 16; A közösség ügye, a tanácsülés gondja A havi tanácsülést vasár­nap délután tartották meg Kálién. Ez a tanácsülés is alaposan rácáfolt arra a téves felfogásra, hogy „vasárnap és ebben az időszakban, a nyári munkák nagy dandár­jában nem lehet a falu dol­gozó parasztjait összehívni, nem lehet a tanácsüléseket és egyéb gyűléseket megtartani.” Az igaz, hogy a káliéi pa­rasztok küzül jópáran még va­sárnap délelőtt is a határban dolgoztak; arattak, ilcötöztek. De délután a tanácsülésre már közel nyolcvanan jöttek el. Hiszen mindekinek érdeke a közösség ügyének intézése, az, hogy zökkenő nélkül haladjon az aratás, a cséplés, mindenkit érdekel, hogy mi épül ebben az évben a községben. Eleven érdeklődés a közösség ügyei iránt Lehet, hogy ezek a tényezők játszottak közre Kálién, de mégis inkáb az, hogy a közös­ség ügye a tanácsülés gondja, s a tanácstagok fontosnak tartják: vitassák meg a falu gondját — baját. A tanácsülés napirendjén az elnöki beszámoló mellett olyan fontos problémák szerepeltek, mint a mezőgazdasági munkák jelenlegi állása: behordás és cséplés jó megszervezése; a község építési tervének állása; az adóterv teljesítése. Ha sorjába vesszük a napi­rendi pontokat, legfontosab­baknak a mezőgazdasági mun­kákról szólót kell kiemelni. Falun most ez a legfontosabb, az, hogy biztosíthassuk jövő évi kenyerünket. Az aratással jól haladnak ebben a faluban. Az elnöki beszámoló szerint már 80 szá­zaléknál tartanak. Ezért tar­totta fontosnak a tanácsülés a behordás és a cséplés jó megszervezését Ezért szüle­tett olyan határozat: a be­hordás sikeréért a legsürgő­sebben meg kell javítani a dűlőútakat. Nem fordulhat elő olyan eset, hogy a rossz uta­kon kiperegjen a szem, a ka­lászból, nem történhet meg, hogy a felborult szekerek újabb szemveszteséget idézze­nek elő. Egyet értett a tanács­ülés azzal is, hogy a tűzren- dészeti szempontok figyelem- bevételével öt közösszérűt kell létesíteni a községben. így gyorsabb lesz a cséplés, na­gyobb erőt lehet a tarlóhán­tásra és másodvetésre fordí­tani. Egyet értett a tanács­ülés azzal, hogy a tanácsta­gok segítségével a legsürgő­sebben biztosítani kell a csép­lőbrigádokat, ugyanis a négy géphez — amelyet a község kap, — még nincsen teljes egészében biztosítva a lét­szám. Márpedig ha azt időben nem szervezik meg, esetleg cséplőgéptől esnek el a falu­beliek. Foglalkozott a tanácsülés a tarlóhántással és a másodve­téssel is. Egyhangúlag mege­gyeztek abban, hogy fontos a tarlóhántás : biztosítani kell a talaj víztartalmát. A má­sodvetés pedig — elsősorban a silókukorica, köles, tarló­répa vetése nagyon hasznos, s nemcsak az egyén, hanem a közösség érdekét szolgálják ezzel. Őszinte, nyílt hang jelle­mezte ezt a tanácsülést. A tanácstagok bátor szóval tár­ták fel problémájukat, gond­jukat.így volt ez a község építési tervének vitájában is. A falu lakóinak kulturális fejlődése kívánja azt, hogy végre hozzálássanak az új kultúrház építéséhez. A pénz is meglesz hozzá, hiszen a községfejlesztési hozzájárulást három évre 13 százalékban mondották ki. Erre pedig — az értesülés szerint 300 000 fo­rintot kölcsönképpen biztosít az állam. Az összegből 150 000 forintot még ebben az évben fel kellene használni. A munka megkezdését gátolja, hogy egy államosított lakás­ban család lakik még. Egy család elhelyezése pedig nem akadályozhatja a kultúrház építését. Ennek sürgős elin­tézésével a végrehajtó bizott­ságot bízta meg a tanács­ülés. A község építési tervének vitájában kitűnt az is, hogy még ebben az évben 50 000 forintot utak, hidak javítására, 12 000 forintot pedig a község kül- és belterületének fásítá­sára fordítanak. És mennyire igaza volt Nagy István gazdál­kodónak, aki a vitában azt hangoztatta : nemcsak az utak kövezésével kell törődni, ha­nem a gazdáknak biztosítani kell az árkok, hidak tisztí­tását is. Mert ha ez a munka elmarad, akkor hiába az utca kövezése, a víz kimossa a köveket, felesleges volt a nagy pénz befektetése. Tudják kötelességüket Az első és második negyed­éves adóterv teljesítése fe­lett nem indult nagy vita. A tanácsülés megelégedve vette tudomásul, hogy a köz­ség dolgozó parasztjai 29,8 százalékkal teljesítették túl az első félévi adófizetési elő­irányzatukat. Ehhez nagy se­gítséget nyújt az államnak az a kedvezménye, hogy ha ha­táridő előtt eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek, hat, illetve nyolc százalékos adókedvezményben részesül­nek az adófizető polgárok. A tanácsülést végighall­gatva az volt az ember be­nyomása, hogy Kálión őszinte emberek laknak, akik a fel- emelkedés érdekében nyíltan bírálnak, hasznos javasla­tokat tesznek. Dora G. János, Molnár István, Kollár István, Pesti Sándor, vagy a többiek szívesen vitatkoznak csak azért, hogy eredményesebb legyen egy-egy probléma meg­oldása. így többek között a mezőgazdasági munkák elvég­zése, vagy éppen a sertéslegelő rendezése. Mert bizony a ser­téslegelő rendezése fájó pont Kállón. A kállói dolgozó parasztokat nagyon is érdekli saját és a közösség sorsának intézése. Ezért volt hasznos, egészséges vita kialakulásával ez a ta­nácsülés, amely azt tükrözte : a közösség ügye — a tanács­ülés gondja. AZ ELÉGTÉTEL... Vasárnap délelőtt van. A Híradó mozi előcsarnokában várakozunk, hogy odabenn helyek ürüljenek. Addig ki sem nyitják a pénztárablakot. Előttem már állnak vagy hár­man, mögöttem egy közép­korú, pirosarcú vasútas. Kicsit később két kislány érkezik, beállnak ők is a sor­ba. Szívet vidító szép gyerek mind a kettő. Nem lehetnek többek, mint tizenhat évesek. Az egyik szőke, haja lágyan omlik vállára, szeme kék, ál­modozó. Arca kipirult a me­legtől. Rúzs semmi. Ajka kes­keny, szinte gyerekes még, de ha mosolyog, vagy be­szél, felnőtt, nagylányos már. A másik barna, szemei hun­cutul feketék. Csikófarkot hord, nagyon jó áll neki. — Sokszor és szívből nevet, ilyenkor meghökkentően szép hamis gödrócskék kerekednek kétoldalt barnára pirult ar­cocskáján. Suttogva beszél­getnek, titkolózóan, alig-alig érteni szavukat, de valami táncmulatság-féléről lehet közöttük szó, meg hogy ide­jében érkezik-e a Pista ... Közben újabb sorbanálló érkezik, most már a kis­lányok mögé. Fiatalember, nem lehet több húsz évesnél. Kékesszürke, csapott vállú kabát, óriás hajtóka, jóval bokán felül érő szürke cső­nadrág, megviselt, félretapo­sott sarkú cipő. A barátjával együtt érkezik, de nem állnak be mindketten a sorba, csak ő áll be kényszeredett mo­sollyal. Kissé mokány, sovány arca talán még csinos is len­ne, ha nem rángatná mind­untalan únott gőggel. Haja szőke, frizurája a kakastaréj­ra emlékeztet, de kétoldalt a fülére nőtt már kissé, hátul a nyakánál meg a gallérja kun- korítja föl. Bajusza nincs még, inkább csak színtelen pihe sejthető a helyén. A szeme csúfolódó, kötekedő, mégha- zudtolója minden kék szem­nek. Idegesen, türelmetlenül áll a sorban, majd később topog, veri a korlátot egy kétforin­tossal, fütyörészik. Amikor ezt is megúnja, folytatják az ab­bahagyott beszélgetést. A kí­vülálló érdeklődik: — És mi van a csajjal? — Ááá ... Dobtam öregem. Fogához ver az minden ga­rast. A múltkor is dilizett, amikor beköptem, neki, hogy fizesse a cehhet... Együtt piáltunk, dohány alig volt ná­lam, majdnem balhé lett. A végén mégis sikerült kiver­nem belőle egy pirosat. Hangosan beszél, feltűnően. Az elmondottakat akaratlanul is mindenki hallja. Hallja a két kislány is. Látom a sze­mükön a megbotránkozást. Az előttem állók is visszafor­dulnak és csodálkozva mérik végig a fiatalembert. A fiú vérszemet kap, élvezi a feltűnést, majd kis idő múl­va fixirozni kezdi a szőke kislányt. Le nem veszi róla a szemét, fogva tartja őt te­kintetével. öntelten mosolyog rá: — Mit bámulsz kisanyám ? Tetszem neked? Hangjában, szeme villaná­sában pökhendi szemtelenség. Szavai gúnyosan, sértően, fá­jón csattannak, mint kor­bácsütések. — Na?!! Tetszem? ... Igen? — Simít egyet a kakastaréj frizurán. Tolakodó tekintete azonban egy pillanatra sem engedi szabadulni a riadt két leányszemet. — Na!... Ugye, hogy tetszem?... Lá­tom rajtad! És mi az, ami tetszik?... Miii? ... Jóképű fiú vagyok, ugye? Na, ne bá­mulj már annyira... kiesik a szemed. Ha sokáig nézel, még belém esel. Kár a gőzért kisanyám ... Nem vagy az esetem. Pisze az orrod. Aztán végigméri tolakodón, sértőn: — És milyen lapos a fene­ked! Émelyeg már a gyomrom... Olyan tenyérbemászó képe van ennek a fiúnak. A szőke kislány ajka fáj­dalmasan meg-megrándul, ar­ca vérvörös, alig tudja vissza­tartani a könnyeit. A barna tér előbb magához a kínos meglepetésből és méltatlan­kodva szólal meg: — Hagyjon békén bennün­ket, maga strici. Miért bántja azt a kislányt? Magas, barna, vállas fiú lép be az ajtón. Sajnos, valamit késett, de az utolsó szavakat Ház állott, rnosf kőhalom . hallotta még. Odaköszön a két lánynak: — Csókolom Marika. Csó­kolom Taca! — Aztán odalep a szőne fiatalemberhez. Az keresne kiutat, de előtte is, mögötte is emberek. Ossze- markolja mellén a kabátot, ki­csit szorosabbra húzza a nya­kán a nyakkendőt Florida látképével. Az meg sem mer moccanni. Nem sokáig allja a barna fiú pillantását sem. — Salgótarjáni szaküzleteinkbe hentes tanulókat felveszünk. - Kiskereskedelmi Vállalat. A pásztói Állami Gazdaság azon­nali belépésre felvesz több éves állami gazdasági anyagkönyvelői gyakorlattal rendelkező dolgozót. Jelentkezés levélben. Kárpitozott bútorok fizetési kedvezménnyel, gyönyörű kivitel­ben. Rekamiék, fotelek, párná­zott székek, sezlonok, asztalok nagy választékban. Galambosi Béla kárpitos, Budapest VII., Le­nin körút 20. Telefon: 227-417. súgnál; segítsenek rajtuk, hagy épüljön fel az a ház. Először bizottság szállt ki a helyszínre. Megállapítot­ták: a ház ledült. (előttük volt a rom, s ha nem hin­nék, győzze mieg a bizottság tagjait az igazságról a fény­kép is). Azt javasolták; egyezzenek meg Szabó Ist­vánnal, aki az alapot épí­tette. Szabó ígért is, de a már kifizetett 14 000 forint­ból eddig csak 3 920 forintot fizetett vissza, s mostmár Matiék mehetnek „ . . .az atyaúristenhez, akkor sem fizet többet . . .” Az O. T. P. befagyasztotta a hitel továb­bi folyósítását. Bíróságra ke­rült az ügy. A tárgyalást elnapolták, szakértők meg­hallgatását teltték szükséges­sé. Eddig kettőt jelöltek ki, de a munkát még egy sem végezte el. Hej, csak bürok­rácia ne lenne. Az akták porosodnak, Matiék pedig embertelen körülmények kö­zött laknak. Talán odaveszett volna a pénz? s Matiék há­za soha nem lesz már lak­ható? s megannyi kérdőjel még... Száz szónak is egy a vége. Több emberséget Mati István ügyének intézéséhez! Nem engedhető meg, hogy lelket­len üzletemberek vékony- pénzű dolgozókon gazdagod­janak meg. Mert Mati Istvá- né-k is a szájuktól vonják meg a több falatot csak azért, hogy házuk, emberséges la­kásuk legyen. A bürokrácia miatt most az idő vasfoga tesz kárt a már kifizetett anyagokban. Matiék tovább károsodnak. Meddig tűriik még!? Talán csak több emberség­re lenne szükség, hogy egy dolgozó ember és családja valóraválthassa álmát, saját otthonában, emberséges körül­mények között élhesse életét. Ez nem nagy kívánság. A felelősségre vonás pe­dig nem maradhat el... —So— Megfelelő Információval rendel­kező hentes segédet azonnali be­lépésre felveszünk. Kiskereske­delmi Vállalat, Salgótarján. Bányász énekkarunk a budapesti versenyen Nem akarjuk a kedves ol­vasót megtéveszteni, ez a kép nem egy várromot, ha­nem Mati István szécsényi lakos újonnan épült házá­nak romjait mutatja. Alig­hogy felhúzták a falát, már a tetőzetet készültek rátenni, amikor elhangzott a vész­kiáltás: vigyázz . . . dűl a fal . . . . És a fal valóban ledűlt, széj>en, fokozatosan. Először meghajolt, s csak utána dűlt el. Mindez félesztendővel ezelőtt történt. Az új ház romjait azóta a gaz vette birtokba. Az égfelé nyúló megmaradt falrész lelketlen emberek bűnös hanyagságá­ról beszél. Ha szólni tudna; minden szava vádolna. Vá­dolná a kőműveséket. első­sorban azokat, akik az ala­pot építették, akik csak azért, hogy mimnél nagyobb haszonhoz jussanak kötő­anyag nélkül rakták le az alapot. Vádolná a bürokráci­át, amely hináros mocsará­val lassítja egy dolgozó em­ber házépítésének ügyét. Mert miről is van szó? Mati István családjával egy nagyon régi, lakásra al­kalmatlan szobában lakik régóta. Penészes, dohos, vizes itt minden. Ö is gon­dolt egyet. Az állam segítsé­gét leéri, s új házat épít, sajátot. Az O. T. P. sürgősen intézte kérését, biztosította részére az állami hitelt. Ak­kor lett nagy öröm, amikor megkezdődött a munka, ami­kor a család és a rokonok ott sürögtek, forogtak az új ház építése körül: mielőbb emberhez méltó lakásba jus­sanak Matiék is. De öröm­ből üröm lett. Mert amióta összedőlt az új ház, azóta hol az ember, hol az asszony, majdnem mindennap kilin­cselnek a hivataloknál, bíró­Vérvörösen, kínos esetlenség­gel tekintget joobra, balra. — Aztán hatalmas csattanás. Az arca jobbra oillen, a vér ki­szalad belőle. Lassú, tétova mozdulattal, esetlenül dör­zsöli bal arcát. Segítségkérőn néz a barátjára, de az elme- rülten nézegeti a kirakott ké­peket ... Roppant érdekes le­het. A jegykiadás is megindult eközben. A kislányok is meg­veszik a jegyeket. A fiú ke­rül sorra, bavarian, kipirulian simogatja sajgó arcát. — Kerek eyyet... A vasúi as szeme huncutul zM 'iiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiituuHmiiiiiiimiiiuiiiiuauiidHiwitiffimutiwuBUtutiwKMiiiP^ 1 NÓGRÁD MEGYEI TERMÉNYFORGALMI Ej VÁLLALAT s értesíti a dolgozó parasztságot, hogy a tavalyi ter­=s = ményfelvásárlási árak változatlanul érvényben van­— nak. | EE Búza 1 mázsa 215.— Ft SS Rozs 1 mázsa 195.— Ft i n Takarmány árpa 1 mázsa 200.— Ft 1 1 Zab 1 mázsa 190.— Ft n 1 Sörárpa értékesítési szerződés esetén mázsánként n = 270.— Ft. Szerződésen kívül szabad készpénzes ela­s jj dás esetén 260.— Ft. Csere esetén 100 kg. sörárpá­ü E5 ért 100 kg. takarmányárpa és még 60 Ft készpénzt n = fizetnek mázsánként a Termény forgalmi telepei, illetve ESÉ összeszűkül, kacsint egyet a barna fiúra: a bizományi Földműves szövetkezet. — Miért csak egyet fiatal- ■ ember? Hiszen ketten van- g nak, Azt hiszi, hogy az átszál- g ló, amit az előbb kapott, ide g is érvényes ? Valaki hangosan nevet ott g hátul. Érdekes ..., mintha vi- g lágosabb, fénylőbb, átlátszóbb, S ragyogóbb lenne most az elő- m csarnok...S milyen gyönyörű az ■ a szőke kislány, amikor mo- g solyog. J HABONYI ZOLTÁN■ JÚLIUS 15-TÖL VILLAMOSSÁGI ÉS JÁRMŰ KIÁLLÍTÁS A Salgótarjáni Állami Áruházban a magyar ipar termékeiből. Sok újdonság! Tekintse meg, érdemes! Bő választék! Most szerezze be szükségletét!

Next

/
Thumbnails
Contents