Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-12 / 54. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958 július 12 A falu élén Tervek a Hazafias Népfront endrefalvai szervezetének életéből A könyvek fölé hajai. Tanul, képezi magát. Meg kell tanulnia mindazt, ami egy falu vezetéséhez szükséges. Ismerni kell a párt politikáját, ismerni kell a törvényeket. Merít csakis így végezhet jó munkát. — Ezt vallja Gáspár Sándor elvtárs, a mátraszőlősi tanács elnöke. Szemén látni, hogy mostanában sokat olvasott. Magas homlokán lévő keskenyívű ráncok hosszú évtizedek keserveit mutatják. De ha kékszeme egy kis fáradtságot is árul ©1, széles arcán mosoly fut végig, amikor azt kérdem: — nem nehéz a tanulás ebben a korban? — Akarat kell mindenhez, akkor semmi sem nehéz — mondja. — Hogy tudnék én egy faluit irányítani, ha magam sem lennék tisztában a vezetés fogalmával. Hogy tudnám megkövetelni a törvényesség betartását, ha magam sem ismerném? Ezért kell állandóan tanulni. Nem is beszélünk erről többet, hiszen Gáspár elvtárs- nák nagyon is igaza van. Valóban, tanulni kell, hogy betarsuk és betartassuk a törvényességet, hogy falun és városon ÉBEREN ŐRKÖDHESSÜNK a 'munkáshatalomra, elért eredményeinkre, szocialista vívmányainkra. Másra terelődik a szó. A múltjáról beszél. — Csak akkor értheti meg munkámat, csak akkor láthatja egészlen tisztán azl}, amit a munkáshatalomért, a faluért teszek, ha ismeri azt, hogy mi mindenen mentem keresztül, míg ide, a falu élére kerültem. — szakít meg kérdéseimben. Igaza van. Mert egy vezető is csak akkor tud kiállni a munkások, a parasztok, egyszóval az állam érdeke mellett, ha nem felejti el, honnét került fontos beosztásába, ha görcsösen ragaszkodik a jelenhez, éppen az elmúlt évtizedek keserveinek felidézésével. Gáspár i Sándor elvtárs is ezt teszi. Nem felejti, hogy a munkások, a parasztok, a haladó értelmiségiek megbízásából került a tanácselnöki beosztásba. Nem felejti. hogy a szegénysorsú, a imáról holnapra élő ember gyermeke, hogy Ő is fiatal, csene- vész gyermek korában már az uraság birtokán dolgozott látástól, vakulásig. Most is elevenen él benne a barak- lakás nyomorúsága, a pékmester — ahol kiifutóskodott —, gorambansága. Öt sem vették számba, mint a többi milliókat. És most? Most Gáspár Sándor köztiszteletben álló megbecsült vezetője Mátraszőlős- nek. Miint bányászember került ide, úgy választották meg a tanács elnökének. — Amikor idekerültem. mindent elölről kellett kezdenem. Persze azért, mert elődöm már öreg volt, nem tudott úgy foglalkozni a ♦ KÖZÖSSÉG ÜGYÉVEL. minit ahogyan kellett volna. Nehezen 'haladtunk előre. De mindég többet és többet tanultam. — Az volt az első feladatom, hogy a tömegkapcsolat- ról ne csak beszéljünk, hanem valósítsuk is meg. Mit lehetett tenni? Családlátogatásra jártam. Beszélgettünk az emberekkel a törvényességről, a kötelességekről. Először nehezen, aztán mind többen értették meg: a nép érdeke betartaná azokat a rendeleteket, amelyeket kormányunk a lakosságra kiszab. — Nem azt mondom, hogy egyszerre, de mindég jobban és jobban haladtunk előre. Hónapról hónapra emelkedett az adófizetés, egyre többen kötöttek termelési szerződést olyan terményekre, mint a borsó, dohány, meg a többi. Az emberek megértették: az állam, a saját érdekük ezt kívánja. Ma már ott tartunk, hogy egységes a falu — noha azért még kisebb zsörtölődés mindég akad. De hangsúlyozom: EGYSÉGES A FALU. — A községfejlesztési hozzájárulásnál is 13 százalékot szavaztunk meg. Saját erőből már építjük a kulturotthont. Kell a falunak. Javítani kellene az utakat is. Nagyon rosszak, de itt még nehéz• • • ségékkel találkozunk. Jó lenne a községi építőkő- bányát is a tanács kezelésébe venni. Ez évi, legkevesebb 50 000 forintot jelentene a falunak. A község, a közösség érdeke kívánná ezt. Való igaz, egységes lett a mátraszőlősi nép, s az addigi tespedésböl ma a jövőért harcoló emberekké váltak. S mennyi munkája van mindebben Gáspár Sándornak! Az állam érdeke nem lehet más, mint a közösség érdeke. Erre vigyáz is a tanács elnöke. De mennyi szeretettel intézi az egyének dolgát is. — Itt volt például vagy tíz ember földügye — magyarázza tovább. — Még 1952 —53-ban betagosították az állami gazdaság területébe. Ezek a parasztok csereingatlant kaptak, de még mindég állami tartalékföldként szerepeltek. A dolgozók kérték —■ hozzá kell tenni jogosan — a földek telekkönyvezését. Sokáig nem történt semmi. Kértük igazunkat. Sikerült. Kijöttek a föttdbirtokrande- zők, s mostmár mind a tíz embernek telekkönyvezték a földjét. — Persze vannak jogtalan követelések is. Nékem pedig kötelességem A TÖRVÉNYESSÉG FELETT őrködnöm. Voltak olyan gazdák, akik már hat éven keresztül használták a jutatott földeket, de a megváltási árat nem fizették. Telekkönyvezve is volt már, s most a tavaszon gondoltak egyet, le akarták mondani. Hát ez bizony nem járja — gondoltam magamban —, s éppen a törvények idevágó rendeletéire hivatkozva nem engedtük, hogy a földek parlagon heverjenek. Mennyi gond, mennyi eredmény. De Gáspár SáJhdor mindezt a népi állam megerősödéséért. a dolgozók érdekeiben teszi. Noha sokesetben inem is tetszik egy-egy intézkedés a falu lakóinak, az idő Gáspár Sándort igazolja, s akkor majd azt mondják az emberek: — Jó, hogy Gáspárra, az elnökre hallgattunk! —So— Mint megyénk legtöbb községében, Endrefalván is újjá választották az elmúlt év végén a Hazafias Népfront-bizottságot és elnökségét. Az új Népfront-bizottság valóban a dolgozók minden rétegének igazi képviselője. Az alakuló gyűlés óta sokat változott, javult a Hazafias Népfront munkája. Felismerték, hogy tevékenységükben legfőbb hiba az volt, hogy sablonosán végezték munkájukat. A község dolgozói csak alkalomszerűen, egy-egy kampányfeladatnál vették észre, hogy Hazafias Népfront is van a községben. Az 1958 év munkaterv elkészítésénél már arra helyeztek súlyt, hogy a pártszervezettel, tanáccsal és a tömegszervezetekkel közösen segítsék a párt és kormányhatározatok megvalósítását. létén pénteken kapták meg a községi tanácsok az állami hozzájárulást a községfejlesztési alaphoz. A hozzájárulásból majd mindenütt jelentős alkotásoOlyan nagy és állandó feladatot jelentő célokat tűztek maguk elé, amelyek elősegítik, hogy a község dolgozói aktív részesei legyenek >a béke fenntartásáért folyó harcnak. A Hazafias Népfront tagjai példát mutatnak a község többi dolgozóinak. Juhász József például a Hazafias Népfront elnökségi tagja fáradhatatlanul szervezi a kultúrház jórészt társadalmi munkában történő felépítését. Erre fordítják a községfejlesztési hozzájárulást is. A békealáírás gyűjtésnél a párt a tanács tagjai és a KISZ is lelkesen segített a Népfrontnak. Felvilágosító munkájuk nyomán egyre több dolgozó ismeri fel az összefogásban rejlő erőt a nemzetközi béketábor vezetőinek, a Szovjetuniónak baráti segítségét, következetes békepolitikákat létesítenek. Etesen például a 20 ezer forintnyi állami hozzájárulást a kultúrház építésére fordítják. Ce- reden sportpályát, Doroghá- zán utat és hidat építenek. ját. Tisztábban látják a Népfront felvilágosító munkája következtében az ellenforradalom aljas céljait. Egyre több dolgozó vesz részt a békegyűléseken, s egyéb rendezvényeken. Volt már olyan békegyűlés is, amelyen a község lakosságának egyharmada; több mint 600 dolgozó vett részt. A Hazafias Népfront-bizottságot tevékenyen segítik munkájukban a község pedagógusai. Megérdemlik szorgos munkájukért a megbecsülést. A Hazafias Népfront legközelebbi terve egy béke-nagygyűlés szervezése. Erre a párt a tanács, a KISZ-szervezet és a nőtanács is együtt készül a Népfronttal. ügy tervezik, hogy egy baráti népi demokratikus ország dogozóinak életéről, szokásairól, békeharcáról tájékoztatják majd a nagygyűlés résztvevőit, így szeretnék növelni a dolgozók ismereteit és ugyanakkor elmélyíteni bennük a nemzetköziség gondolatát. A nyári mezőgazdasági munkák befejezése után különböző szakelőadásokat szerveznek, hogy a község dolgozói szert tegyenek sokoldalúbb ismeretekre. A többi szervezettel közösen készülnek az alkotmány méltó megünneplésére is. A helyi feladatok, problémák megoldásának állandó segítése mellett legfőbb feladatuknak tekintik — melyről egy percre sem feledkeznek meg — a békemozgalom kiszélesítését, a háborús kísérletek, a tömegpusztító fegyverek elleni tiltakozást Zagyvapálfa’ván is nagy- jelentőségű létesítménnyel gazdagodnak a dolgozók. Mintegy 35 000 forinttal bővítik a közvilágítási hálózatot. Szép eredménnyel gyűjtöttek a gyermekváros javára Tolmácson Ebben a kis községben eddig 2150 forintot gyűjtöttek össze a dolgozók a Gyermek- város javára. A gyűjtési munkában sokat segítettek a pedagógusok, akik együtt dolgoztak a nőrDupla, íXKfiy semmi Fennállásának hetedik évfordulóját ünnepli a mohorai kultúrház. Az évforduló és a könyvhét zárása alkalmából holnap este ünnepi műsort rendeznek a kultúrházban, melynek keretén belül a ráA tarjául járásban megkapták a községek az állami hozzájárulást a községfejlesztési alaphoz A Salgótarjáni járás terütanács tagjaival. A tolmácsiak adománya különösen azért értékes, mert ez a pénz nem táncmulatság eredménye, hanem a dolgozók szívből jövő segíteniakarásának bizonyítéka. dióból ismert „Dupla, vagy semmi” műsorszámot is megrendezik. A kérdéseket a kultúrház hat éves történetéből merítik. A legmagasabb jutalom 160 forint. A nyertesek között ezenkívül tíz darab könyvet osztanak szét. A szocialista nemzetköziség és a hazafiság egysége A kommunista és munkáspártok képviselőinek a moszkvai tanácskozáson elfogadott nyilatkozata hangsúlyozta az ideológiai munka egyik legfontosabb feladatát: a dolgozókat a nemzetköziség és a hazafiság helyes összeegyeztetése szellemében kell nevelni s elszántan kell harcolni a nacionalizmus és a sovinizmus maradványainak kiküszöböléséért. A tömegek szocialista szellemű nevelése szempontjából módfelett fontos, hogy helyesen értelmezzük az internacionalizmust, vagyis a dolgozók nemzetközi szolidaritásának eszméit és a hazafiságot, vagyis a hazaszeretetei A dolgozók közös, osztály- jellegű feladatai és a nemzeti érdekek közötti kölcsönös viszony helyes, marxista értelmezése igen fonitos feltétele a helyes, proletár politikának is a szocializmusért folytatott harcban. Vajon miért árulták el a II. Internacio- nálé vezetői a proletár nemzetköziséget és a szocializmust az első világháború idején? Mert az osztályharc marxi elvét a proletariátus és a burzsoázia közti ..osztálybéke” reformista elméletével, a proletár nemzetközisé- get pedig — szocializ- mussal helyettesítették. Köztudomású, hogy a szo- ciálsovjniszták még Lenint, a bolsevikokat is hazaárulásban igyekeztek elmarasztalni következetesen internacionalista taktikájuk miatt. Lenin akkor méltó választ adott a szociálsovinisztákniak. „A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről” című cikkében ragyogó okfejtéssel bebizonyította, hogy a haza iránti szeretet a legcsekélyebb ellentétben sincs a dolgozók nemzetközi szolidaritásával, mivel a helyesen értelmezett nemzeti büszkeség érdeke azonos a világ minden proletárjának szocialista érdekével. Valóban, talán az orosz kommunisták, bolsevikak részéről nem a legszebb hazafias cselekedet volt, amikor 1917 októberében harcba vitték a tömegeket a szocialista forradalom győzelméért? Hiszen ezzel a győzelmesforradalommal hazájuk nemzeti katasztrófáját hárították el. Ám ez egyben a proletár nemzetköziség eszméinek is nagy diadala volt, mivél az Októberi Forradalom megnyitotta a dolgozók mindenfajta nemzeti és osztályelnyomástól való felszabadulásának korszakát, a szocializmus korszakát. Ugyanezt kell mondanunk a népi demokratikus országokban végbement szocialista forradalmakról is, amelyeknek irányítói a kommunista és munkáspártok voltak. Ki ne tudná, hogy a fasiszta zsarnokság ellen vívott harc éveiben éppen a kommunistáik bizonyultak hazájuk leg- odaadóbb fiainak, hogy életűiket sem kímélve éppen ők küzdöttek országuk felszabadításáért és nemzeti újjászületéséért! Am a kommunisták hazaszeretete korántsem volt akadálya annak, hogy következetesen internacionalistáik legyenek. Éppen a hazafiságnak a nemzetköziséggel való összeegyeztetése képezte eszmei alapját a népi demokratikus országok nemzeti megújhodásának és a szocializmus felé való haladásának, a közöttük kialakuló testvéri együttműködésnek a közös ügy érdekében. A moszkvai Nyilat- kozat rámutat, hogy a szocialista _____országok eg ymás közötti viszonya a teljes egyenjogúság, a területi integri- tás tiszteletben tartása, az állami függetlenség és szuverénitás, az egymás belügyeibe való benemavatkozás elvein nyugszik,________ Ez azt jelenti, hogy valamennyi szocialista 'ország — akár kicsi, akár nagy — egyenlőjogú, független állam. A szocializmus nem lenne szocializmus, ha megengedné az államok és nemzetek közti jogegyenlőtlenséget. A szocialista országok egymás közötti viszonyának másik fontos ismérve a testvéri szellemű kölcsönös segítés. Ebben mutatkozik meg kézzelfoghatóan a szocialista nemzetköziség elve. Az imperialista burzsoázia s revizionista csatlósai ádáz hévvel támadják a nemzetköziség elveit, amelyek pedig a szocialista országok, a kommunista és muihkáspártoik kölcsönös viszonyának alapját képezik. Ennek a támadásnak a célja nyilvánvaló: megbontani a szocialista tábor egységét, szembeállítani egymással a szocialista országokat, hogy egyenként lehessen harcolni ellenük. Az imperializmusnak a szocialista tábor megbontására irányuló törekvése szülte az úgynevezett „nemzeti kommunizmust” is, amely nem egyiébb, mint az új kifejezéssel álcázott régi burzsoá nacionalizmus. A „nemzeti kommunizmus” propagálói szembeállítják az egyes országok nemzeti érdekeit az egész szocialista tábor közös szocialista érdekeivel. Annak ürügyén, hogy meg akarják védelmezni az egyes országok szocialista fejlődésének nemzeti sajátosságait, tagadják a proletár nemzetköziséget ás. Hogy milyen a gyakorlatban a „nemzeti kommunizmus”. világosan megmutatta 1956 októberében és novemberében a magyar- országi ellenforradalmi lázadás, amelyet a Horthy-fasiszták szerveztek a külföldi imperialisták buzgó se- gédletével._____________ Na gy Imrének, a burzsoá- nacionalista elemek uszályába került áruló csoportja éppen a „különleges, nemzeti magyar szocializmus” cégére alatt nyújtott segédkezet az ellenforradalomnak. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogyha a magyar nép forradalmi erői nem verik le az ellenforradalmat, Magyar- ország örökre elvesztette volna nemzeti függetlenségét s az európai szocialista országok ellen irányuló imperialista agresszió egyik hídfőjévé vált volna. A szocialista országok szoros barátsága nemcsak nem csorbítja bármelyikük nemzeti érdekeit, hanem inkább biztos záloga függetlenségüknek és szabadságuknak, nemzeti szuveréni- tásuknak. Egyetlen becsületes ember sem kételkedhetik abban, hogy a szocialista országok össze-forrottsága, egymás testvéri megsegítése nélkül áz imperialisták egyenként ejtenék zsákmányul ezeket az országokat. A szocialista országok dolgozói megértik és helyeslik Mao Geltung elvtárs kijelentését: ..Egy a sorsunk s egy ütemre dobog a szívünk a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral.” A szocialista országok tömörülése — szent internacionalista kötelességük. Sőt, mint a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozása után kiadott nyilatkozat kifejti, ma a világ minden dol- gozójának létérdeke, hogy támogassa a Szovjetuniót és valamennyi szocialista országot, amelyek a vi- lágbéke fenntartásának politikáját folytatják s a béke és a szociális haladás zászlóvivői. Becsületes igandoJkozású emlber számára nem lehet vitás a lankadatlan békeharcot folytató szocialista tábor a leigfőbb akadálya annak, hogy az imperialisták valóra váltsák bűnös támadó szándékaikat. A szocialista országok hatalmas erőt képviselő tábora nélkül az emberiség a legpusztítóbb háború örvényébe zuhanna csák azért, hogy az amerikai imperializmus megszerezhesse a világuralmat, s hogy fennmaradhasson a gyarmati rendszer. A szocialista országok történelmi, politikai és társadalmi vívmányainak megvédelmezése — minden dolgozónak internacionalista és hazafias kötelessége. A szocialista tálbor erejétől és szilárdságától függ, mennyire lesz eredményes az a harc, amleiyet a világ népei a békéért, a szabadságért, a; jobb jövőért folytatnak.
