Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-14 / 46. szám

1958. június 14. NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG A népi demokráciák életéből: Mit hoz a harmadik ötéves terv az üdülőknek ? Bulgária a népi demokra­tikus országok sorában szá­zalékosan az első helyen áll az üdülni küldött szakszer­vezeti tagok számát illetően. Az idén nem kevesebb, mint 200 000 bolgár munkás és alkalmazott tölti szabadságát a hegyekben, vagy a hűs tengerparton. A harmadik ötéves terv alatt 3700 hállóvendég befo­gadására alkalmas, új üdülő épül. E célra a népi kormány 70 millió lévát költ. De vessünk egy pillantást a jövőbe. Euxinogradban, a „Goro- csivata csesma” néven is­mert részében három tömb­ből áló szép épület, a Szak- szervezeti Tanács üdülője vonja majd magára a láto­gató figyelmét. Már 1959- ben tető alá kerül, s váltá sónként 300 dolgozót fogad­hat be. Tovább haladva a tengerparton, újabb meg­lepetés: a „Szv. Konsztantin’ helységben még 1958 nyarán megnyílt a bányászszakszer­vezet szép, minden kénye­lemmel felszerelt üdülője. De a közeli évek látogatóját az „Arany homok”-on éri a legnagyobb meglepetés. Áll és üzemben van a tizennyolc épületrészt magában foglaló új szakszervezeti üdülő, amely nem kevesebb, mint 1200 személy befogadására alkalmas. Gondosan kikép­zett strandja, ápolt ligetei korszerűen berendezett ven­déglőd, cukrászdái, filmszín­háza jóvoltából az „Arany homok” a bolgár tengermel­lék idegenforgalmának egyik központja. Ám nemcsak a helységek­ben épülnek a harmadik öt­éves terv alatt üdülők. 1959- ben Narecsen községben egy 160 ágyas, 1960-ban Breznik községben egy 120 ágyas üdülő nyílik meg, ez utóbbi szilikózisban szenvedő bá nyászok számára. 1961-ben megkezdik a Vrsec-i 150 ágyas és a Bankja-i 300 ágyas üdülő építkezéseit. A hegyi üdülőhelyek ked- velőinek nincs okuk nyug­talanságra. A Kotel-hegység­ben 1000 méterre a tenger szint fölött, tágas tisztáson, évszázados bükké rdő köze­pén 200 ágyas, a Vitosa- hegységben, bisztriea falu fölött, a „BuhalsZki dupki” nevű részén 250 ágyas üdü­lő épül. A párt és kormány az ifjúságról sem feledkezik meg. A tengerparton, Pri- morszko község kies szom­szédságában 350 ágyas ifjú­sági üdülő építését irányozták elő. Ezenkívül a szakszerve­zetek központi bizottságai az ország legszebb hegy­vidéki üdülőtelepein az úttö­rők számára is építenek üdü­lőket és nyári táborokat. Útban a világűr felé Mint a Lityeraturnaja Ga- zeta május 29-i számában ír­ja Vlagyimir Dobronravov professzor, nem akadálya a Holdutazásnak, hogy a Hol­don valószínűleg nincs leve­gő és igen tág határok kö­zött ingadozik a hőmérsék­let. A professzor cikkében a világűr meghódításának út­jaival foglalkozik. Két fő út van szerinte. Az egyik a nem irányítható kozmikus repülő alkalmatosságok tö­kéletesítése. Az ilyen készü­lékek prototípusa a három szovjet szputnyik. Ilyen mes­terséges holdat Földünk holdjának térségébe is el le­het juttatni, ha 11 kilométer kezdősebességgel lövik fel. Az ilyen Szputnyik miután megkerüli a Holdat vissza­térhet a Föld vonzási körébe és rádió segítségével fény- képfelvételeket közölhet a Hold felszínéről. Nem kétsé ges, hogy a Szovjetunió a jö­vőben képes lesz kilőni ily­en szputnyikot. De még ar­ról szó sem lehet, hogy em­bert helyezzenek el benne, mert ezt a szputnyikot még nem tudják visszahozni Földre. Az asztronautika fej­lődésének másik útja irá­nyítható kozmikus repülő al­kalmatosságok előállítása Ezek előre kiszámított idő­pontban és előre meghatáro­zott helyen újra elérhetik majd a Föld felszínét. A mesterséges holdak terén mutatkozó gyors haladás jelzi, nem messze az idő, amikor néhány főnyi sze­mélyzettel rendelkező űrha­jók is elhagyhatják a Földet, Csehszlovákia az egy főre eső cementgyártásban megelőzte Svájcot és az USA-t Csehszlovákia a felszaba­dulást követő évek alatt so­ha nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül. E gyorsüte­mű fejlődés egyik szemlélte­tő bizonyítéka a cement- gyártás jelenlegi helyzete. Besztercebányán röviddel ezelőtt kezdte meg működé­sét egy új cementgyár. Ezt az alkotást joggal nevezik „cemen-tgyáróri ásnak.” Kö- zép-Európa legnagyobb és legkorszerűbben berende­zett cementgyárai közé tar­tozik. A cementgyár beren­dezésébe a Német Demok­ratikus Köztársaság szak­emberei is resztvettek és felhasználták a szovjet tér­De Gaulle távirata Sálán tábornokhoz vezők szerkesztési anyagait. Jóllehet, még a besztercebá nyai új cementgyár termeié se sem biztosítja az ország beruházási építkezéseihez, la­kásépítkezésekhez szükséges cementszükségletet, mégis Csehszlovákia már most az egy főre eső cementgyártás tekintetében túlszárnyalt olyan kapitalista országokat, mint Svájc és az Egyesült Államok. Míg Csehszlovákiában je­lenleg 330 kg-ot tesz ki az egy főre eső cementtermelés, addig az Amerikai Egyesült Államokban csak 302 kg jut egy lakosra. De Gaulle tábornok szer­dára virradó éjjel sürgönyt küldött Sálán tábornoknak. „Utalással, a közüdv bi­zottság önkényes indítványa által előidézett bosszantó és időszerűtlen incidensre em­lékeztetem önt arra: Ennek a bizottságnak nincs más jo­ga vagy szerepe, mint hogy az ön irányítása alatt kife­jezésre juttassa tagjainak vé­leményét” — írja. ,A törvényhatóságok és el­sősorban ön ne foglaljanak állást arról, amit ez a bizott­ság vagy bármelyik más po­litikai szervezet kifejezésre juttat vagy követel.” „Ezen túlmenően meg kell értetni az érintett személyek­kel, hogy az a nemzeti fela dat, amelynek megoldását kormányommal vállaltam, megköveteli az érzelmek nyugalmát és mindazoknak őszinte és okos összefogását, akik segíteni akarnak ne­flnglia ejtőernyős zászlóaljat küld Ciprusra A brit hadügyminisztéri­um csütörtökön este közöl te, hogy tekintettel Ciprus belbiztonságának romlására elővigyázatossági intézkedés­képpen brit ejtőernyős zász­lóaljat küldenek Ciprus szi­getére. A harmadik brit ej­tőernyős zászlóalj más kisebb támogató egységekkel együtt valószínűleg szombaton re­pül el Ciprusba. Anfhimosz püspök felhívása! Anthimosz püspök, helyet­tes patriarehar csütörtökön táv­iratot intézett az egyházak világtanácsához és Gaitskell- hez, a brit munkáspárt ve­zéréhez, azzal a kéréssel, hogy „vessék latba” befolyá­sukat a tűrhetetlen helyzet megszüntetésére. A püspök súlyosan elitélte a török erő­szakoskodásokat és a hiva­talos körök „közömbösségét, amely — mint írják — az emberiség szégyene.” kém megőrizni a hazánk egységén alapuló integritá­sát és függetlenségét.” A távirat az „Igen szívé­lyes üdvözlettel” szavakkal fejeződött be. n szocialista országok tudásainak együttműködése Az Egyesült Atomkutató Intézet tudósainak küldött­sége, amely részt vett a nagyenergiájú részecskék fi­zikájának kérdéseivel fog­lalkozó értekezlet munkájá­val, visszatért a Szovjetunió­ba, Dubnába. Az értekezlet munkájában a demokratikus tábor több országának tudó­sai és pedig a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság tudósai vettek részt. Riadó és kijárási tilalom Famagusztában A Reuter jelenti: a cipru­si Famagusztában csütörtök délben vészharangok kondul- tak meg, amelyek török tá­madást jeleztek. A lakosság riadtan tódult az utcákra és a katonaságot riadókészült­ségbe helyezték. A városban azonnali ha­tállyal kijárási tilalmat ren­deltek el. A Nicosiába érkezett első jelentések arról szólnak, hogy összeütközés történt gö­rögök és törökök között, más jelentések azonban ar­ról adnak hírt, hogy az ösz- szeütközés biztonsági erők és ciprusi görögök között tör­tént. NÖGRÁD megyei vas és műszaki vAllalat FELVESZ két főt iparos tanulónak vaskereskedelemhez és két főt műszaki kereskedelemhez. Jelentkezni lehet Balassagyarmaton VAS ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÄLLALATNÄL. NÖGRÄD megyei vas és MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÄLLALAT SZEZONVÉGI KIÁRUSÍTÁSÁBAN leértékelt árukat a dolgozók megkaphatják úgy az állami, mint a szövetkezeti boltokban. zomAncedény, RÄDIÖ, evőeszköz, petröleumfözo, egyéb vas ÉS MŰSZAKI CIKKEK Jííeqi(tnk nára i Balassagyarmat ni. szerrel juthatott Ali basa bir­tokába. A. török azonban nem tulajdonított nagy jelentősé­get a várnak, ezért szétrom­bolta és őrség nélkül hagyta. 1593-ban szabadult fel a többi nógrádi várral együtt Gyarmat is a török iga alól. Mátyás főherceg parancsára 1601-ben közmunkával meg­kezdték a vár újjáépítését és bástyákkal való megerősíté­sét. Várparancsnoknak Mor­vábbra is a Balassák birtoka ma radt. Bethlen Gábor szabadság- harca Gyarmat felé is utat tört magának. 1619-ben Szé- chy György és Rhédey Ferenc tábornokok vezetésével ismét könnyűszerrel került Gyarmat az erdélyiek kezébe, mert a vár kapitánya nem hajlott Bethlen pátensére és a feje­delemmel rokonszenvező várőr­ség megkötözte Morgenthnl- lert és a várral együtt kiszol­gáltatta az erdély'tl vek. Az 1622-es nikolsburgi békében azonban ismét királyi terület lett Gyarmat. Az 1627-es szőnyi békekötés ellenére nem hagytak fel a végeken a csatározásokkal. A fényképen látható emlék­tábla a gyarmati vár emlékét őrzi. Vársétánk során az Ipoly folyó közelében lévő Bástya utca S. sz. ház udvarán ál­lunk, ahol az egykori, hadá­szati szempontból igen fontos vár omladéka található. Meg­döbbentő a kép! A ház hátsó falának tövében lévő faltöre­dék ketrecek közé szorítva el­hanyagoltan áll! Szégyene' ez Balassagyarmatnak! Pedig a városnak büszkén kellene mu­togatni a falai között megfor­duló kirándulóknak és a Pa­lóc Múzeumba érkezőknek, an­nak az erősségének maradvá­nyát, amelynek bástyáiról a férfiakkal együtt harcoltak a török ellen az egri nőkhöz hasonló hősiességgel a gyar­mati nők. Olyan árva ez a rom, mint a Révész Gábor u. 3. sz. alatt lévő várfal egyik támpillérének maradványa. Ez a két kis falmaradvány emlé­keztet már csak arra, hogy itt egykor nagykiterjedésű egyes részeiben kövekkel megerősített földből épített palánkvár volt. Hiszen az egykori erősség északi részé­ben lévő völgyületben, ami hajdan vársáncul szolgált, csendesen folydogál az Ipoly, s a többi része pedig fokoza­tosan beépült a város képébe. De lapozzuk fel a vár tör­ténetét! Hogy ki és mikor épí­tette az erősséget, arra forrá­sunk nincs. Ám egy 1290-es nkmnnvhnn szerénél eau vár­genthaller Fülöpöt nevezték ki. Az 1604-ben teljesen rend­beszedett várat 1605-ben Bocs- kay vezére, Rhédey Ferenc könnyűszerrel foglalta el, de a bécsi béke értelmében is­mét Rudolf király kezébe ke­rült az egész megyével együtt. Különben a vár to­Gyarmatot is több Ízben há­borgatta a török. Bevenni ugyan nem tudta, de a várban lévő házakat felperzselte. Er­ről így ír 1639. szeptemberé­ben a vár kapitánya a hét magyar bányavárosnak: „... A; elmúlt étszaka, mintegy éjfé után egy órakor tájban, a természet szerint való pogány ellenség, pesti, budai, váczi és esztergomi török nagy véletle­nül egész városunkra az setéi­ben, reánk ütött és városunk­ra becsapott.“ Majd így szól a levél: „.. .de az egész vá­rosunkat azonnal meggyújtot­ták ...“ „Egy szóval az egész városunk mind megégett, so­kan az emberekben, az vi­tézlő rendben, asszonyokban, leányokban és gyermekekben elvittenek rabságban, kiknek fejeket szedték, elegen is meg- égtenek és némelyeket közü­lük kutban ugrattanak és vi­lágon valamink volt, kit gyer­mekségünktől fogvást keres­tünk, pénzünk, egyetmásunk, búzánk, szénánk, marhánk, az hogy mindenünk, mind egy­szersmind oda veszett“ stb. A várat azonban a török nem tudta bevenni. A nagy pusz­tításért azonban Gyarmat nem maradt adós. Az 1647-ben ki­nevezett Balassa Ferenc vár­kapitány a vele küzdő őrség­gel folytatta a török elleni csatározásokat. 1648-ban pedig alaposan megfizettek a török­nek. Nógrádból Esztergomba készülő gazdag török meny­asszonyt a gyarmati őrség ki­fosztotta és gazdag zsákmány­nyal tért haza. Bosszúból a tö­rök éjnek idején 4000 harcos­sal lepte meg a várat, s ásó­val, kapával a sáncok és pa- lánkok bontásához kezdtek, mert mint mondották „Gyar­mat nem vár, hanem tolva­jok barlangja és huszárok fészke“. Hatalmas harc fejlő­dött ki a gyarmati védők és a segítségükre lévő éjjel Gyar­maton elszállásolt palánki huszárok és a török között. Hősiesen harcoltak a nők is. Forró olajjal és vízzel, fegy­verrel a kezükben pusztítot­ták az ellenséget. Mintegy 400 török maradt a csatatéren. A védők végülis kirohantak és a megzavart török sereg me­nekülésre adta a fejét. Az odaérkező Forgách Adám fő­ispán lovasai is hosszú ideig üldözték a menekülő ozmá­nokat. Ez a győzelem volt Ba­lassagyarmat történetében a legdicsőbb fejezet. Ennek em­lékét hirdeti a Palóc Múzeum mögötti ligetben 1908-ban fel­állított fehér márványoszlop. Balassagyarmat történeté­ben szomorú korszak követ­kezett ezután. Balassák mi­után az országgyűlés elfo­gadta a családot a vár örö­kös főkapitányának, meg­indult a torzsalkodás Ferenc és Imre között, miután az utóbbi is jogot formált a vár­hoz. Végül is Balassa Imre lett a főkapitány és ő vezette a török elleni portyákat, mi­után 1659-ben két magas bás­tyával erősítette meg a gyar­mati várat. Ez az erősítés azonban nem sokat jelentett az 1663-ban megindult hatal­mas támadással szemben. Köprili Ahmed nagyvezér se­regei, melyhez Apafi Mihály is csatlakozott, Balassagyar­matot nem kívánta megtar­tani, ezért borzalmas pusztí­tást végzett. Falait földig rombolta, házait felperzselte, őrség nélkül hagyta és elvo­nult. Az ostrom után a né­pesség is szétszóródott, s a pusztává kihalt település 27 évig lakatlan volt. Még az l688-as egyházi vizsgálat is alig akadt nyomára az egykori városnak. A vár falainak alap­ját az Ipoly alámosta és az egész környéket az enyészet dúlta. Csak 1690-ben kezdő­dött meg a város újratelepí­tése. Dr. Gajzágó Aladár szerű torony, amelyet min­den bizonnyal Péter ispán (Furró) építtetett. A tornyá­ért, Gyarmatért és egyéb va­gyonáért a Balassák őse, Pé­ter ispán fia: Bitter és Péter ve je Kázmérfi Lámpért kö­zött véres testvérharc folyt. A küzdelemből Bitter került ki győztesen, aki meghálálva Demter nevű unokatestvéré­nek harci segítségét, Gyarma­tot a várszerú toronnyal együtt neki adományozta. Feltevések szerint a vár a XV. század közepén, vagy a mohácsi vész után épülhetett. Annyi azonban bizonyos, hogy Gyarmat 1526 után katonai teleppé változott és várának rendszerint 500 fős őrsége volt. Tinódi Lantos Sebes­tyén Magyarország végvárai­nak felsorolásában 1548-ban megemlíti Gyarmat nevét is. A török kezdetben nem há­borgatta erős csapatokkal Gyarmatot, s így a vár kapi­tányának, Horváth Bertalan­nak, módjában volt az 1546- ban török kézre került Szan- dát 1551. augusztusában fel­szabadítani. Egy török szö­kevény kalauzolásával lopó- zott be a gyarmati őrség a szondái várba, melynek 150 főnyi védőjéből mintegy lÖO-at lekaszabolt és a várat szét­hányatta. Drégely 1552-es el­este után nem viselkedtek ilyen vitézül a gyarmati vár­védők. Nem tüzelte őket a drégelyi hősök példája, ha­nem szégyenteljesen megfuta­modtak s így a vár könnyű-

Next

/
Thumbnails
Contents