Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-31 / 42. szám

Szép jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetnek a szarvasmarha-állomány. Különösen a tehénállomány érdemel említést. A törzstehenészetek között egyike a legjobbaknak. Van olyan tehenük, mely 25.9 liter tejet ad. Az állatok egy részét a szabadban tartják. Fábián László gondozó ügyel arra, hogy ne történjen semmi baj a legelőn. Dél tájban a kúthoz tereli ők et, megmeríti kétszer-három- szor a vödröt friss vízzel, hadd igyanak.

Nőnek a malacok — mondja Batta László, a sertések gondozója. De csak hadd gyarapodjanak, mert kell az utánpótlás. Ugyanis a 15 hízó sorsáról korábban határoztak a dejtári József Attila Termelőszövetkezet tagjai. 180 mázsa sertésre kötöttek az idén szerződést az állatforgalmi vállalattal. Már most egy-egy hízó eléri a 130 kilogrammot. Azt szeretnék, ha eladásra kerülnek, legalább még egyszer ennyi legyen a súlygyarapodás.

hogy a rekkenő hőségben szomját oltsa az ember. A termelőszövetkezetben szép számmal dolgoznak asszonyok is és a növényápolási munkákat leginkább ők végzik. Reggel korán kinn vannak a földön, hogy aztán csak a délidő vesse haza őket. Ebéd után aztán újra kezdik a munkát. Dolgoznak egész addig, még be nem sötétedik. Igyekezni ök kell, hiszen a viszonylag gyengébben fejlődött növényeket jobban veszélyezteti a gyom.

T

izennégyen kezdték. Mészáros Andrások, Tamási Istvánok fogtak össze Dejtáron 9 esztendővel ezelőtt, iga és szerszám nélkül — hátuk mögött az átkos cselédsors, előttük a jövőbe vetett határtalan bizalom —, hogy megpróbálják az akkor csaknem lehetetlennek látszó közös gazdálkodást. De sokszor nevettek össze a hátuk mögött:

— Mit akarnak ezek? —

mondták. — Tapasztaltabb embert is megtréfált már gonoszul a föld ...

De a József Attila Termelő- szövetkezet tagjai nem hagyták magukat. Megfeszített munkával, gyümölcsöztették tovább az állam segítségét, szaporították az állatokat, s egyre több szerszám került a termelőszövetkezet tulajdonába. De ahogy az ősz elhozta az első zárszámadást, bizony a tagok maguknak sem merték bevallani, hogy csalódtak. De azért egyetlen egy sem akadt, aki letért volna a megkezdett útról, amely egyre járhatóbb lett. Hogy megalakultak a génállomások, a dejtári termelőszövetkezet végtelennek tűnő tábláján is géptek zúgtak. Gép szántott, vetett és vágta le a termést is. Az emberek csak irányították a munkát. Úgy látszott, minden a legnagyobb rendben megy. Olyan vízhez hasonlított a József Attila Tsz, melynek sima tükre alig fodrozódik, de a mély az háborog. A tapasztalatlan vezetés, a szokatlan közös munka, a kezdeti sikertelenségek bizony nem egy termelőszövetkezeti tagban kételyeket támasztott. Nagy Imre beszéde meg még olaj volt a tűzre. — Sok-sok fáradtságba került, míg újra helyreállt a rend, a munkafegyelem, az élet, a megszokott medrében folyt. — Az igazi tűzkeresztségen 1956- ban estek át. Az ellenforradalom idején 17-en kiléptek, de a bentlévők úgy vigyáztak a közös vagyonra, mint a szemük világára. S a megmaradt tagok még erősebbé kovácsolták a termelőszövetkezetet, példát adva a községnek, mit tesz a közösség ereje.

Sokan talán arra gondolnak, minek hántorgatjuk a múltat, ki emlékszik ezekre már? Pedig kell, mert az emberek — különösen, ha jól megy soruk, könnyen felednek. Jó azért, ha a termelőszövetkezet tagját ismerik a megtett utat, a küzdelmeket, hogy jobban becsüljék mostani életüket. Dekát ezzel nincs is baj Dejtáron. Szeretik közös gazdaságukat, ahogy az egyik alapító tag mondja:

— Eddig is jól ment dolgunk, ezekután még szebb lesz az élet nálunk.

Megváltozott, szép életüket hirdetik nagyszerű eredményeik. A gazdálkodás gerincét az állatállomány képezi. Sertésekkel, s a szarvasmarhaállománnyal olyan szakszerűen foglalkoznak, hogy a nemrégen Dejtáron járt csehszlovák vendégek dicsérettel illették munkájukat. A malacokat például express módon nevelik. Ennek az a lényege, hogy az állatkák két hetes korban szilárd eleséget is kapnak, zabot, korpát. Emellett természetesen sok-sok fölözött tejet. Az eredmény nagyszerűnek mutatkozik. A malacok választási súlya 24 kilogramm, de van olyan is, melyet 30 kilogrammal választottak. A legnagyobb jövedelmet azonban a tehenészet jelenti. A tejet saját maguk feldolgozzák és így értékesítik. Ezáltal növelik a tej értékét.

Növénytermelésben amellett, hogy a kenyérgabona szükségletüket biztosítják, jut az államnak is. Igaz, a vetésterületet csökkentik a pillangós növények javára, azonban búzából a 14 mázsás holdankénti átlagtermés ellensúlyozza a területi kiesést. Az 500 hold szántóterület minden holdjára 2 mázsa műtrágyát szánnak, az istállótrágya mellett. A hozzáértő vezetés, a tagok szorgalmas, lelkiismeretes munkája virágzó nagyüzemi gazdasággá fejlesztette a termelőszövetkezetet.

Gazdasági megerősödésükkel együtt nőtt a termelőszövetkezet tagjainak becsülete a község gazdái előtt. Az eddig félvállról kezelt emberek egyszeriben a jelen és a jövő embereivé váltak, szavuk van a község irányításában. Tóth István, a termelőszövetkezet elnöke tagja a végrehajtó bizottságnak. Berta István, a községi oktatási és népművelésügyi állandó bizottság elnöke. Mészáros András tanácstag. Bacsa Ferencnét a dejtári asszonyok bizalma állította a nőtanács élére. De sorolhatnám így tovább a neveket, mely mind arról győz meg, hogy a község gazdái figyelik a termelőszövetkezet munkáját, elismerik eredményeiket. Az idei tavasz négy belépőt is hozott. Azóta aztán újra jelentkezett kettő, hogy a közös utat válassza élete céljául. De a termés hozó, gyümölcsérlelő ősz minden bizonnyal még nagyobb eredményeket hoz. A 48 tag 57.50 forintot kap munkaegységenként. Ez azt jelenti, hogy a férfi tagok valameny- nyien több mint 20 000 forintot keresnek, hiszen a 350 munkaegységet nem nehéz elérni. Sőt az állatgondozó jóval meghaladja a 400-at is. A község még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjait a József Attila Tsz eredménye már most is gondolkodóba ejti. — Mindenütt a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak a termelőszövetkezetről. Nem kell sok idő ahhoz, hogy lassan meginduljon a föld, sok-sok apró parcella a nagyüzemi gazdálkodás felé.

VINCZE ISTVÁNNÉ

ötezer darab előnevelt csirkének készítették ezt a csibeházat. Saját erőből, hulladékanyagból, olcsón építették, s ami a legfontosabb, a célnak nagyszerűen megfelel. Arra törekedtek, se a hidegtől, se a melegtől ne szenvedjenek az állatok. Megfelelően szigetelték a tetőszerkezetet, s így benn mindig kellemes hőmérséklet uralkodik. A baromfi-házat oldalon szellőztetik. A falakat salakból készítették mész és cement hozzáadásával. Annyira egyszerű a művelet, hogy a termelőszövetkezet bármelyik tagja csinálhatta. Most már nem hiányzik más, csak a sok pelyhes jószág, hogy csipogásával megtöltse korszerű birodalmát.

Kevés ilyen szép rozs van a járásban, mint a miénk — dicsekszik Szabó Károly, a termelőszövetkezet mezőgazdásza, miközben tekintetével végig simogatja a kalászba szökkent növényt. Igaz, jó földbe is tették a magot. Előzőleg a 18 holdon nyúlszapukát termeltek. Növénytermelésben az eddigiektől eltérően, s nem a kenyérgabonára fordították a legnagyobb gondot. A szántóterület 32 százalékán pillangós növényeket termelnek, hogy biztosítsák a takarmányt az egyre fejlődő állatállomány számára.

Dohányt palántáinak a termelőszövetkezet asszonyai, Tolnai János csapatvezetővel az élen. A tervben 4 hold dohány szerepel, melyből 100 ezer forint jövedelemre számítanak. A dohány simítását majd modern simítógép végzi.

A 25 holdas kertészetükben bőven lesz sárga- és görögdinnye is. Ebből majd pénzeikéinek a nyáron. De ki is kell használniok minden lehető pénzforrást, hogy a havonkénti rendszeres munkaegység előleg mellett a zárszámadásnál is sztjp eredmény legyen. Minden bizonnyal nagy keletje lesz a zöldféléknek, melyek az asszonyok szorgos munkája nyomán nőnek erősödnek a szántóföldi kertészetben.

Hogy a szántóföldet megfelelően trágyázni tudják mesterségesen is készítenek trágyát. Alom van bőven, csontliszttel, szuperfoszfáttal, kálisó és salétrom műtrágyával keverik, aztán vízzel erjesztik. Most is egy 8x20 méteres trágyaszarvason dolgoznak, s ha elkészül 1800 mázsa trágyát nyernek. így biztosítani tudják, hogy szántóterületüket négy évenként trágyázzák.