Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-28 / 41. szám

6 NÓGRÁDI népújság 1958. május 28. a rétsági járás Hazafias Népfront munkájának mérlege Jól vizsgázott a műszaki szemlén a 33. Autóközlekedési Vállalat A Hazafias Népfront köz­ségi bizottságainak igen sok­oldalú munkát kell végezni ahhoz, hogy a falvakban egészséges, szervezeti életet alakítsanak ki. Foglakozniok kell a tanácstagok munkájá­val: a községfejlesztési ter­vek végrehajtásával, főként társadalmi munkák szervezé­sével; a béke nagy ügyével; a tömegek politikai nevelésé­vel; szakbizottságok létreho­zásával; az ifjúság nevelésé­vel; nemzeti ünnepeink meg­ünneplésének előkészítésével, megrendezésével; és még sok­sok közös társadalmi problé­mával. Ezeknek a feladatoknak a legtöbb községi bizottság ele­get is tesz. Vannak azonban falvak, ahol a Hazafias Nép- frontbizottságok munkáját le­becsülik. Vannak olyanok is, ahol éppen azért nem mű­ködnek e bizottságok, mert élükre, — mint Rétságon, vagy Romhányban — nem alkalmas személyeket állítot­tak. Vagy pedig azért nem, mert nincsen meg az egyet­értés, a Hazafias Népfront és a tanács, a párt, vagy éppen a többi tömegszervezetek ve­zetői között. Ilyen érdekes képet kapunk, ha a rétsági járás községeiben a Hazafias Népfront munkáját vizsgál­juk. Ezekben a napokban lehet olyan „objektív érveket” fel­sorakoztatni, amelyek való­ban gátolhatnák a Hazafias Népfront szervezeti életét. Többek között ilyen „objek­tív” érv a mezőgazdasági munka, amely napjainkban a falvak lakóinak túlnyomó többségét leköti. A valóság azonban mégis az: azokban a községekben, ahol korábban jól dolgoztak a népfront bi­zottságok, ott most is JÓ A SZERVEZETI ÉLET ott most is dolgoznak a fal­vak lakói. Nógrád községben például, ahol a köztisztelet­ben álló, közszeretetnek ör­vendő Galambos Gézát, az iskola igazgatóját választot­ták a Hazafias Népfront el­nökéül, a jó politikai, neve­lő munkán keresztül ma is tudják mozgósítani a község apraját-nagyját egy-egy meg­mozdulásra, egy-egy politikai esemény, vagy éppen a köz­ségfejlesztési terv valóravál- tására. A Hazafias Népfront jó munkáját dicséri, hogy éppen a mezőgazdasági mun­kák idején, addig míg koráb­ban egy-egy gyűlésen alig 15- 20 fő jelent meg, ma már a nagy munkák ellenere is mintegy 200—300 főt tudnak mozgósítani. De beszélhet­nénk Tereskéről, Nőtincsről, vagy akár Nógrádsápról is, ahol a községfejlesztési ter­vek részletének végrehajtásá­hoz éppen a Hazafias Nép­front mozgósítja a legna­gyobb tömeget. Nógrádon új iskolát akarnak építeni. Ez még csak terv, de a társa­dalmi munkák szervezéséi máris megkezdték a Hazafi­as Népfront községi bizott­ságának aktivistái. Szécsény- kén a kultúrház átalakításá­nál a község lakói, a munka oroszlánrészét vállalták tár­sadalmi munkában. Keszegen, a Hazafias Népfront kezde­ményezésére az úgynevezet „politikai uborkaszezon” ide­jén, vagyis a mezőgazdaság munkák dandárjában kezdte! egy új park létesítéséhez. Ezek a tények azt igazol ják, hogy ezekben a közsé gekben ÉL A HAZAFIAS NÉP­FRONT, képes a tömegek mozgósítá sára. Kétségtelen, s ez a tapasz tálát, hogy azokban a közsé­gekben, ahol a pártszerveze tek és a Hazafias Népfron ten belüli pártcsoportok te vékenykednek, ott eleve: élet alakul ki a községi bi zottságok munkájában is. 01 viszont, ahol a Hazafias Néj front munkáját a pártszerve zet és a tanács is lebecsüli, nem képesek a tömegek moz­gatására. így van ez vala­hogy Bánkon is. Ebben a községben a Hazafias Nép­front elnöke azzal kereste fel a tanács végrehajtó bi­zottságának elnökét, hogy közösen készítsék el a mun­katervet, elsősorban figyelem­be véve a községfejlesztési terv végrehajtását. A tanács­elnök pár szóval elintézte a dolgot: — Nézd, én vagyok a Ha­zafias Népfront elnökhelyet­tese majd megy ez valahogy. Ez a megnyilvánulás lebe­csülése a népfront bizottsá­gok munkájának, lebecsülése annak a hatalmas erőnek, amelyet a Hazafias Népfront egy-egy feladatok megvalósí­tásához a tömegeket mozgó­sítani tudja. A rétsági járás néhány községében probléma van a népfront bizottságok és a tö­megszervezeteik együttműkö­désével is. A Hazafias Nép­front ugyanis arra törekedik, hogy az önállóság megha­gyása mellett, VALAMENNYI TÖMEG­SZERVEZETTEL KÖZÖSEN dolgozzon, közösen valósítsák meg azokat a terveket, ame­lyek a község minden lakó­jának közös érdeke. Sajnála­tos, hogy néhány községben — így Alsópetényben is — olyan vélemény alakult ki: miért pont a népfront, hiszen van más tömegszervezet is. Ezeket a helytelen, káros né­zeteket fel kell számolni még a rétsági járásban is, hiszen a népfront munkája a közsé­gek lakóinak egyetemes ér­deke. Ha a rétsági járás közsé­geiben a Hazafias Népfront munkáját tesszük mérlegre, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a még meglévő hiányos­ságok mellett az kielégítő. Említésre méltó a Ha- ' zafias Népfront aktíváinak , munkája, eredménye, hogy ezer és ezer aláírásokat gyűj­töttek az atom- és hidrogén­fegyverek betiltását követelő , ívékre. Eredmény, hogy a jólsikerült romhányi magyar és szovjet béketalálkozó után kiválóan rendezték meg a Népek Barátsága Hónapja keretében a diósjenői béke- találkozót is. De gondolnak a nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztésére is. Ezért hatá­rozták el a berkenyéi terme­lőszövetkezeti látogatást is, amelyet nógrádsápi. keszeg:', nőtincsi és szendehelyi eddig még egyénileg dolgozó pa­rasztok részvételével rendez­ték meg. De azok a jólsike­rült békegyűlések, amelyet községekben tartottak, arról tanúskodnak, hogy a rétsági járás községeiben A HAZAFIAS NÉPFRONT BETÖLTI HIVATÁSÁT Kétségtelen, hogy vannak hibák, s minden munka kívá­nalmat hagy maga után Ezért arra van szükség, hogy a tanácsok, tömegszervezetek — néhány község kivételével — ne becsüljék le a népfront községi bizottságainak mun­káját, de az is kell, hogy Hazafias Népfront se igyekez­zék a tanács munkája fölé emelni saját ténykedését. Az kell, hogy egyik község hasz­nos javaslatát a másikban is hintsék el, s a párt, a tanács és a Hazafias Népfront a tö­megszervezetek bevonásával reális, mindig teljesíthető munkatervet készítsen. Szük­séges, hogy a községekben is növeljék az aktivahálózatot, hogy ismerjék a tömegek hangulatát egyes akár bel, akár külpolitikai eseményről szóló véleményét. Kell, hogy konkrét feladatokkal bízzák meg a járási és községi bi­zottságok tagjait, de szüksé­ges, hogy a feladatok végre­hajtásáról számoltassák is be a bizottságok tagjait. A Ha­zafias Népfront községi bi­zottságainak Mozgalmas, — s tegyük hoz­zá mindjárt aízhettején— sike­rekben gazdag vasárnapja volt 25-én a 33. Autóközlekedé­si Vállalatnak. Már hetekkel ezelőtt megkezdődött a készü­lődés a szokásos évi műszaki szemlére. Miskolcról és Eger­ből jöttek erre a napra ellen­őrök, hogy megvizsgál anak valamennyi kocsit, s állapota alapján értékeljék. Szombaton egész nap, de sokan még va­sárnapra virradó éjszaka is dolgoztak, hogy mindent a leg­nagyobb rendben találjon a bi­zottság. Salgótarjánban, az ország legkorszerűbb autóközlekedési garázsában már a kora reggeli órákban szinte katonás rend­ben sorakozott a kocsik na­gyobb része, gépkocsivezetők és szerelők egymásnak segít­ve végezték el az utolsó simí­tásokat. Amikor a déli órák­ban megkezdődött a szemle, a HA I tssfcOp f % És • «Ili * &• , JELENTŐS MUNKÁT KELL VÄLLALNIOK akár a mezőgazdasági, pénz­ügyi, egészségügyi, vagy a művelődési szakbizottságok­ban. Az itt végzett munka a közösség, az állam érdeke. A Hazafias Népfront közsé­gi bizottságaira a közeljövő­ben nagy munka vár. E fela datok végrehajtására csakis akkor lesznek képesek a rét­sági járásban is, ha a törne' gek véleményére támaszkod va a párt, a tanács és a tö­megszervezetekkel együttmű­ködve a mindig magasztosabb cél eléréséért dolgoznak. Somogyvári László Az utolsó simításokat végzik a sál gótarjáni gépkocsi vezetők, hogy a szemlén mindent rendben talál­janak az ellenőrök. .... műszaki ellenőrök egymás után állapították meg, hogy a gépkocsikat jókarban tartják, s végeredményben olyan meg­állapítás született, elismerésre méltó mind a vezetők, mind a dolgozók igyekezete a szemlé­re történő felkészülésben. Nagybátonyban, ahol a bá­nyászokat szállító gépkocsik központja van, nem volt köny- nyű a helyzet. Hiszen reggel 8 órakor még egy egész sor ko­csi indult 30—40 kilométeres távolságra, hogy hazaszállítsa az éjszakai szakban dolgozó­kat. Meglepő volt, hogy két órakor mégis a lehető legna­gyobb rendben, fegyelmezetten megjelentek az autóbuszok. A szakemberek egyöntetű véleménye volt, hogy az utób­bi öt évben ez a műszaki szemle volt Nagybá­tonyban a legsikeresebb. A bányavárosi hangos híradó külön is köszöntötte ebből az alkalomból a vállalat dolgo­zóit, s a műszaki bizottság is mindjárt a helyszínen elisme­rését fejezte ki a nagybátonyi autósoknak, akik elég mos­toha körülmények között is szép eredményt értek el. Balassagyarmaton a szemle azonban már arra is utalt, hogy még javítani kell a kar­bantartáson, a fegyelmen. Mindent egybevetve: jól vizsgáztak ezen a vasárnapi műszaki szemlén a 33. Autó- közlekedési Vállalat dolgozói, vezetői. Most azt tartják leg­fontosabb feladatnak, hogy a szemle alapján tovább javítsák a gépkocsik műszaki felké­szültségét, hasznosítsák ennek az eseménynek minden ta­pasztalatát. RÁDIÓMŰSOR Vallási szokások és szertartások * = egységes és a maga módján harmonikus és zárt világnézet szétszórt töredékeivé váltak. ; Ezeknek a töredékeknek a • végleges eltűnése csupán idő kérdése. Minden értelmes ember be­látja. hogy ma már nem le­het kitartani a vallások által hirdetett mesék mellett. Ma már senki sem beszél a vallás tiszteletéről. Minthogy azon­ban szeretnék elodázni a val­lás végpusztulását, azt követe­lik, hogy tartsuk tiszteletben a hívők vallásos érzelmeit. Talán tiszteletben kellett volna tartanunk a vadember vallásos érzelmeit, aki embert ölt és áldozatul mutatta be bálványainak? Talán tiszte­lettel kell adóznunk az eszkimó vallásos érzelmeinek, aki em­berforma fafigurát farag ma­gának, bekeni halzsírral és azt várja jutalmul, hogy nagy fo­gáshoz jut? Vagy talán feltétlenül áhítat­tal kell felnéznünk az olyan emberekre, akik „szentelt“ víz­zel hintik meg a földet, és azt képzelik, hogy majd vala­milyen isten, őket utánozva, esőt küld a földre? VALLÄS ÉS ERKÖLCS Számos ősnép, az emberevést abbahagyva, még sokáig mu­tatott be isteneinek emberál­dozatot, vagyis isteneit ember­| MEGLEHETÜNK-E HIT NÉLKÜL? | Az ókori egyiptomi soha el =nem hitte volna, hogy az em- Eberek meglesznek valaha az ő 1templomai nélkül, s nem lesz Eszükségük azokra a szent tár­ágyakra — krokodilt, macskát, Ekutyát ábrázoló, vagy ezeknek gaz állatoknak a fejét viselő |istenszobrokra —, amelyekkel ^templomait telerakta. Az ó- |/cori egyiptomi sohasem hitte gvolna el, hogy az ember meg­lehet anélkül, hogy imádkoz- |na és áldozatokat mutatna be ^ezeknek az isteneknek. S azt Esem hitte volna el, hogy ezek = az istenek tehetetlenek a tér­imé szét erőivel szemben, és Ehiába imádkozik hozzájuk — I az ima semmiképpen sem be­folyásolja a gabona növekedé­sét, a nyájak szaporodását, a ■^betegségek okait. Ü A mai hívő számára is lehe­tetlennek tűnik, hogy az em- %ber templomok nélkül, a templomok falait borító szent- 'f<épek nélkül, áhitatos imák ,=jnélkül és szentségeknek ne­vezett varázslatok nélkül él- -Wen. Ma vallásos érzés tisz il TELETBEN TARTÁSA j.Ü A tudomány sikerei egytől MeŰVtg minden vallást megin- • sgattak. A vallások egy valaht hússal és embervérrel *ápláltaM Az ősi szokások még sokáig 1 fennmaradnak a vallásos hie- E delmekben és szertartásokban J A mai keresztények mindenE irtózat nélkül állítják, hogy | istenük emberi testét eszik és| emberi vérét isszák („a szent § áldozás“). A pogány istenek kicsapon-s gók, bosszúállók, alattomosak, 1 kegyetlenek — holott tiszte-1 lőik az ilyen tulajdonságaikat,| ha egymás közt tapasztalják, | erkölcstelennek tartják. A zsidó Jehova hasonlítha-% tatlanul kegyetlenebb és bősz- | szúállóbb volt, mint a bennei hívő zsidók voltak. A keresztények sok töme-l ges kegyetlenkedést visszata-§ szítának tartottak volna, ha az\ egyház nem szentesítette vol-\ na azokat. Sok hívő keresztény apa az\ életét is feláldozná gyermekeil boldogságáért. De valameny-j nyien elhiszik, hogy a kérész-j tény isten minden sajnálkozás] nélkül feláldozta saját egy-] szülött fiát, aki semmit sem] vétett. i A vallások igazságossága ési erkölcse barbár igazságosság] és barbár erkölcs — éppúgy,] mint azok a korok, amelyek­ben a vallások keletkeztek. * A fenti részletek Sisakov és Szkvorcov-Sztyepanov „A vallási szokások és szertartások” című könyvéből valók. G3Ut"l tUK, majua C.7. Kossuth-rádió: 8.10 Népszerű le­mezeinkből. — 8.55 Édes anyanyel­vűnk. — 9.00 Anonymus és társai. Előadás. — 9.45 Indulók és dalok. 10.10 Rádióegyetem. — 10.40 Kato­na Agnes zongorázik. — 11.00 Illés Béla: Vlaszúton c. új novellás kö­tetének ismertetése. — 11.20 Népi muzsika. — 11.40 Üzenetek a Buda­pesti Ipari Vásárról. — 12.10 Köny- nyű zene. — 12.50 Versek. — 13.10 Operarészletek. — 14.20 Egy falu — egy nóta. — 14.50 Schubert és Mendelssohn kórusaiból. — 15.10 Sakk-matt. - 15.20 Ifjúsági műsor, i- 15.40 Üzenetek a Budapesti Ipari |vásárról. — 16.10 Zenés műsor. — =16.30 Gyulai Pál János: Kis szvit Ivonószenekarra. — 16.50 Gyári szi- iréna. — 17.10 Magyar nóták. — |17.45 Surugli. Elbeszélés. — 18.10 iKönnyűzenei híradó. — 18.45 Az ifállampolgári egyenjogúságról. — |l9.00 Közvetítés az Erkel Színház­iból. Farsangi lakodalom. - 21.35 |Egy felújításról... 22.35 Emberek Sközött. — 22.45 Tánczene. — 23.10 |szimfónikus zene. — 0.10 Verbun- Ekos muzsika. § Petőfi-rádió: 14.20 Tánczene. — §15.00 A külföldi sajtó hasábjairól. =- 15.30 Részletek Meyerbeer ope- =ráiból. — 16.10 Tréfás állatkert. — =16.45 Fiatalok Zenei Újságja. - §17.10 A szocialista országok szö- ffvetsége. Előadás. - 17.25 Mai szer- §zök operettjeiből. — 18.10 Rádió­segyetem. - 19.05 Az Ifjúsági Rádió snyelvtanfolyama. - 19.15 Vála­szolunk hallgatóinknak. — 19.25 iKeringők filmekből. - 19.45 Meg- ijsárgult lapok. — 20.05 Zenés mű- gsor. — 20.40 Falurádió. — 21.05 Fú- Üvószene. — 21.30: Székely népda­lok. — 21.50 Tudományos előadás, g- 22.00 Könnyű zene. — 22.45 Ének ga kisgyermekről. Thomas Mann gelbeszélő költeményéből. Péntek, május 30. = Kossuth-rádió: 3.10 Részletek SSzirmai „Mézeskalács” és Nádor g,.Babavásár” c. daljátékából. — §8.50 Versek. — 9.00 Üzenetek a Bú­ig dapesti Ipari Vásárról. — 9.30 Ma­ggy ar nóták. — 10.10 Óvodások mű- |sora. - 10.30 Az Állami Tűzoltóság gközpontl zenekara játszik. — 11.00 gRádióegyetem. — 12.10 Tánczene. g— 13.00 Merre tart a magyar mező- ggazdaság? — 13.15 Operarészletek, g- 14.10 Úttörő híradó. - «.35 Na- gpirenden. — 14.40 Üzenetek a Bu- gdapesti Ipari Vásárról. — 15.15 Ze- jneértő leszek. - Í6.10 Szív küldi... =- 16.55 Párizsi képeslap. Előadás.- 17.00 Zenei előadás. — 17.50 Az alkotás és a műbírálat. — 18.10 Film melódiák. — 18.40 Ifjú Figye­lő. — 19.00 Operarészletek. — 19.25 Moszkvai tudósítónk jegyzete. — 19.35 Népdalok. — 20.20 A vén tig­ris. Rádiójáték. — 21.40 Tánczene.- 22.20 Hangverseny a Rádióegye­tem hallgatói részére. - 23.10 Könnyű zene. — 23.35 Verses, zenés műsor. — 0.10 Zenés műsor. Petőfi-rádió: 14.20 Zene..ári hangverseny. — 15.00 Vidéki stú­diónk jelentkezik. — 15.15 Könnyű zene. - 15.50 10 perc a bíróságon.- 16.00 Népi muzsika. — 16.40 Fú­vós zene. - 17.00 Találkozás a sztyeppén. Részlet Mihail Bube- nov új regényéből. — 17.20 Szóra­koztató muzsika. — 18.10 Heti; hangversenykalauz. — 19.05 A Nagyvilág májusi számának is­mertetése. — 19.15 Könnyű szimfo­nikus zene. — 19.45 Sporthíradó. — 20.00 Közvetítés a prágai Smetana teremből. - 22.00 Tánczene. Szombat, május 31. Kossuth-rádió: 8.10 Szimfonikus táncok. — 9.00 Üttörő híradó. — 9.25 A Gyermekrádió műsora. — 9.40 szenetek a Budapesti Ipari Vásárról. — 10.10 Válaszolunk hall­gatóinknak. — 10.20 Kerekes János operettjeiből. — íi.00 Lagúnák. — Részlet Passuth László regényéből,- 11.20 Dalok és hangszerszólók,- 12.10 Népek zenéje. — 12.50 Mi van a könyvesboltokban? — 13.05 Népszerű balettrészletek. — 13.50 Szív küldi... - 14.20 Ifjúsági mű­sor. — 15.00 Hirdetőoszlop. — 15.10 A kórusirodalom mesterei. — 15.30 A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. - 15.45 Tánc­zene. - 16.10 Élőszóval - muzsi­kával. — 18.15 Népi muzsika. — 19.00 Hervé Nebántsvirág. Operett három felvonásban. - 21.40 Sport­híradó. - 22.15 Táncoljunk. Petőfi-rádió: 14.20 Az opera mindenkié. - 15.20 Szobanövény- kedvelők ötperce. — 15.25 Zenekari hangverseny. - 16.30 Üzenetek a Budapesti Ipari Vásárról. - 16.50 Nagy muzsikusok - nagy buká­sok. — 17.30 Miről mesélnek a pes­ti hidak. Előadás. - 17.40 Szóra­koztató muzsika. — 18.15 Lányok, asszonyok ... - 18.30 Uj könnyű­zenei felvételeinkből. - 18.45 Epi­zódok a budapesti Liszt-verseny­ről. — 19.05 Tánczene. — 19.40 Lát­tuk, hallottuk ... - 20.00 Opera- részletek. - 20.40 Falurádió. - 21.05 Nótacsokor. - 21.38 Zenekari hangverseny.

Next

/
Thumbnails
Contents