Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)
1958-05-24 / 40. szám
1958 május 24. nógrádi népújság 3 Közös szövetkezeti bizottság alakult Szécsényben Szsécsényiben május 16-án megalakult a különböző szövetkezetek küldötteiből a közös szövetkezeti bizottság. A földműves-, a termelő-, a kisipari- és a háziipari szövetkezeteikből létrejött szerv közös akcióprogramot dolgozott ki. Ebben fontos feladatnak szabta meg, hogy a szakmai feladatokon túl felvilágosító munkát fejt ki a szövetkezés gondolatának terjesztése érdekében. Elősegíti a termelőszövetkezetek, termelvényeinek előnyös értékesítését, a beszerzés megjavítását. Tevékenyen közreműködik a tsz-ek számszerű fejlesztésében, eredményeik népszerűsítésében. Támogatja a paraszti társulásokat és közreműködik a szakcsoportok szervezésében. Feladatának tartja, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel segítse a mezőgazdasági termelés, termelékenység növelését. A bizottság arra is törekszik, hogy a lakosság igényeit jobban megismerve bővítsék a választékot. Az egyes szövetkezetek, valamint a szövetkezetek és a társadalmi szervezetek és mozgalmak jobb együttműködésével hozzá kívánnak járulni a község kulturális életének javításához is. Mint igen időszerű problémával foglakozott a bizottság a spekuláció és a korrupció veszélyével is. Ilyen tünetek már az ellenA ménkesi bányászok békekongresszusi versenye A ménkesi bányászok mint arról már lapunk hasábjain beszámoltunk, versenyt kezdeményeztek a békekongresz- szus tiszteletére. Rövid idő telt el felhívásuk óta, ám a ménkesi bányászok már szép sikerekről számolhatnak be. P alas z á zalék u kát már most jobban csökkentették!, mint az vállalásukban állt. Hasonló jó eredmény van a balesetek csökkentésében is és a mennyiségi termelés növelésében. Felülvizsgálták a szállítók létszámát is. A külszínen 3, míg a föld alatt 6 fővel csökkentették a szállító létszámot. A gépészetnél az elfekvő anyagok ismételt üzem behelyezésével születtek jelentős megtakarítások. A ménkesiek szeretnék az általuk indított versenyt megnyerni, s a jelek szerint erre esélyük is van. forradalom előtti időkben is voltak, de azóta ezek tovább szaporodtak. Mint a bizottság vizsgálata megállapította, az ilyen tevékenységeknél a legtöbb esetben ellenséges, osztályidegen elemek a fő szervezők, sugalmazok. A földművesszövetkezeteknél az uxöbDi időben elterjedt a csalás, az áruk hamis minősítése, a leltárhiány. A szövetkezeti bizottság elítéli az ilyen jelenségeket és kíméletlen harcot kíván folytatni ellenük. Ezt olymódon is elkívánja érni, hogy a megfelelő közhangulat kialakítását támogatja, amelyben kíméletlenül lelepleződik a nép- vagyon kárára történő spekulálás. Csak „apró“ dolgokból 50 ezer forint megtakarítás Kazáron A kazári bányászok sem képeztek kivételt ama nézet alól, hogy az anyagtakarékosságot csak több százezer forintos anyagcsökkentéssel lehet megvalósítani. Emellett természetesen elfeledkeztek kisebb dolgokról. Az elmúlt hónapban fölmérték a fogyó anyagok fel- használását és az anyagok utalványozását szabályozták. Mig korábban a bányaüzemnél egy hónap alatt 5 mázsa szeget használtak fel, addig most ez a mennyiség 1.8 mázsára csökkent. Hasonló a helyzet a huzalok, égők, vidialapok, fűrészlapok, stb. felhasználásában is. De nemcsak az üzemben történt intézkedés a takarékosságra, hanem a bányatelepen is. Azelőtt a lakótelepen nem voltak villanyórák, s a fogyasztott villamosenergia az üzemet terhelte, amely gyakran elérte a 8 000 forintot is. Azóta, hogy villanyórákat szereltek fel, a 8 000 forintos költség 2 000 forintra csökkent. Az apró dolgok, szemelőtt tartásával a kazári bányaüzemnél most már egy hónap alatt közel 50 000 forinttal csökkent az anyagok felhasználási költsége. Az acélárugyári fiatalok készülnek az ifjúsági találkozóra Minél közelebb kerülünk június 15-éhez a III. Megyei Ifjúsági Találkozó napjához, annál serényebb lesz a megye KISZ-szervezeteinek lelkes készülődése. A falusi és az üzemi kommunista fiatalok — és ami nem kevésbé fontos, velük együtt a KiSZ-en kivüli ifjúmumkások is — sport és kulturális készülődésük mellett termelésük fokozásával, a munka frontján is köszöntik a találkozó napját. Érdemes megjegyezni, hogy a találkozóra készülés az egész KISZ-munka fellendülésének jegyében folyik. Az Acélárugyárban például a fiatalok a szervezeti munkán kívül tevékenyen kiveszik részüket a város új főterének parkosításából. A KISZ- vezetőség a fiatalok érdeklődésének kielégítésére előadássorozatot indít — a magyar kommunista ifjúmunkás-mozgalom történetéről. A KlSZ-szervezet kultúr- csoport.ja is szorgalmasan készül a kultúrális seregszemlére. Úgy tervezik, hogy énekkaruk és népi tánccsoportjuk mutatja be tudását. Nagyon szeretnének jól szerepelni. Ezért járnák olyan lelkiismeretesen a próbákra. A szervezet külsőségeiben is szépen akar ünnepelni. Már készülnek a dekorációk, emellett azt tervezik, hogy körülbelül 200 fiatal KlSZ-emblé- mával a mellén, kék ingben, egyöntetű öltözékben vonul fel. A rend ereje a feledhetetlen Párizsi Kommün tapasztalatait elemezve Marx egyik leglényegesebb vonásként említette, a kommünnek azt a tettét, hogy egyesítette a törvényhozó és a törvényt végrehajtó apparátust, mely apparátus a történelemben a legolcsóbb ilyen szervezet, amit a burzsoázia soha nem tudott megvalósítani. Miért nem? Azért, mert annak az állami apparátusnak a célja a nép kordában tartása volt, tehát eleve a nép érdekei ellen irányult és ezt az egy- -re tudatosodó munkásmozgalom körülményei között mind nehezebb volt gyakorolni. Ez az apparátus tehát a nép ellenére és terhére fejtette ki tevékenységét. A Tanácsköztársaság után hazánkban csak a proletáriá- tus diktatúrájának megteremtésével, csák a tanácsok létrejöttével teremtődött meg a népi közigazgatás. Alapvető változás ez. Nem névcsere — nem az a fő, hogy a rosszemlékű jegyző helyébe demokratikusabb hangzású tanácselnök lépett, mélyreható tartalmi változás ez. Az uralkodó osztállyá emelkedett munkásosztály és a dolgozó parasztság tehetséges fiai kerültek a közigazgatás legfőbb őrhelyeire. Az a lényeges, hogy az államhatalom helyi szerveinek tevékenysége nemcsak, hogy egybeesik a dolgozók érdekeivel, hanem kizárólagos feladata annak hűséges szolgálata — a proletárdiktatúra erősödése érdekében. A tanácsrendszer úgy is új államhatalmi szerv, hogy nemcsak a dolgozók érdekében végzi tevékenységét, de azok aktív támogató közreműködésével. A nyugati demokráciák zsákutcáját mutatja az a tény is, hogy az államigazgatás elidegenedett a néptől, — korábbi támaszától — amely oly hatalmassá tette a feudalizmussal szembeni harc idején. A tanácsok a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei, melyek a lakosság tevékeny együttműködésével oldják meg társadalmi, gazdasági és politikai feladatukat — miként alkotmányunk hangsúlyozza. A tanácsok ilymó- don a kommunisták vezetésével a népi, nemzeti összefogás szervei, olyan szervek, amelyek munkájában a társadalom minden egészséges ereje résztvehet, — és részt is kell vennie. És ez adja a tanácsok igazi erejét. Az ország életében betöltött rendkívül fontos szerepe állítja legfőbb feladataink közé a tanácsokkal való foglalkozást. a hatalom megragadásánál is nagyobb erőpróba annak megtartása. A nép aktív támogatása mellett egyik legfőbb a vezetés kérdése. Lenin, a győztes októberi forradalom után a megvert burzsoáziáról szólva nyomatókkal hangsúlyozta, hogy a hatalomból való kiszorításuk után is nagy vezetési tapasztalattal rendelkeznek és ennek megszerzése, a szocialista vezetés tudományának elsajátítása az uralkodóvá emelkedett munkásosztály egyik legfontosabb feladata. Mint rendünk annyi más posztján vezető szerepet betöltő munkás és parasztveze- tők, a tanácsok irányítása vonatkozásában is bebizonyították: nmesennek híjjával a vezetési tehetségnek, képeseik megoldani feladataikat. Egy rendszer fennmaradása nagyrészt attól függ képes-e megteremteni saját értelmiségét, képes-e kitermelni a rendszerhez feltétlen hű vezetők széles rétegét. A munkásosztály bebizonyította: képes erre. Mindemellett szükséges hangsúlyozni, hogy tanácsvezetőink egyrésze, különösen a községi vezetőkre áll ez — bár nem kis erőfeszítéséket tesznek a hiányosságok pótlására — i'gen alacsony képA jubiláló pedagógusokat köszöntötték Kedves a kép. Az Ízlésesen megterített asztal körül deresedő hajú pedagógusok ülnek. Idősek 25, vagy 40 évet töltöttek addig el a katedra mellett. Pedagógusok, akik a dolgozók gyermekeit tanítják évtizedek óta a betűvetéstől, az egyszeregytől, a Pythagórász tételéig, az Archimedes törvényig. A nagy munka közben szerdán szakítottak egy fél napot, hogy a Pedagógus Szak- szervezet salgótarjáni járási bizottsága meghívására a kis- terenyei iskola egyik szobájában a régi emlékeket idézzék, hogy a kollégák, a fiatalok köszöntsék a 25, a 40 éves jubilánsokat. Mennyi emléket, küzdelmet meséltek ezek az emberek. Madarász József negyven éve tanít. Hadházpuszta, Szurdokpüspöki, Hatvan, Nagybátony voltak az állomáshelyei. Keservesek voltak az évei. Három gyermekét vesztette el, mert abban az időben még nem volt orvos a faluban. Aztán meg úgy beszélitek róluk nevelőkről, mint „az értelmesebb középosztályhoz” tartozókról. Lenézés, megaláztatás volt osztályrészük. Alaxai Béla 25 évvel ezelőtt Szorospatakon kezdte működését. Szeme előtt épül az új, szocialista bányászváros. Az egykori, sötét kisablakú iskola helyett ma már Alaxai Béla is az új, tágas, modern osztályokban neveli a bányászok gyermekeit, a szocializtaust ÍA Hl E köz ügyeiben, legyen ott és mondja el véleményét, amikor társadalmi ügyekben •döntenek. A baj megelőzésében résztvenni elismerésre méltó dolog, de már kevésbé a hibák feletti siránkozás, vagy éppen a dolgok menetének távoli szemlélése. | nnek kapcsán vetődik fel annak kérdése, hogyan, -milyen módon vegye ki 1 részét az értelmiség a politikai, társadalmi életből. Életünknek egész sor olyan területe van, ahol minden különösebb nehézség nélkül igen termékeny lehet közreműködésük: a béke védelme, a technikai, természettudományos, egészségügyi felvilágosító munka, demokratikus és szocialista hagyományaink feltárása és megismertetése, őrködés a «törvények megtartása és megtar- tatása felett, elvinni a gyárak és bányák dolgozói, a falvak népe közé a -kultúra igazi gyöngyszemeit. És még sok-sok olyan kérdés, amelyben kiemelkedő és hálás feladat vár a szellem munkásaira a dolgozó nép anyagi, kultúrális jólétének emelésében. Hogy csak egy egészen aktuális tennivalót említsünk: sokat tehetnek értelmiségi dolgozóink — és nemcsak a termelő üzemekben, hanem az ■élet minden területén — azért, hogy konkrét példákat, érveket kidolgozva mutassák meg, a takarékosság, a céltudatos gazdálkodás mennyire legszemélyesebb ügye, haszna a társadalom minden tagjának. Az értelmiség politikai aktivitásának növelése semmi más módon nem képzelhető el, mint mindennapos és türelmes munkával, a ferde nézetek és gyakorlatok következetes bírálatával. Erről már sokszor és sokat beszéltek, de mert előrehaladás a kívánt mértékben nincs, szükséges újra meg újra ismételni. A „politika mentesség” — szembe- kötősdi, bújócska, amely végső soron az égész ügy,, az értelmiség rovására megy, hiépítő, jövő embereit. Szentirmai István is működésének 25. évét ünnepelte. Negyed- századot töltött egy helyen: Vizsláson. Aztán a többiek. Vágner Rudolf Mizserfán, Golbács Gyula Zagyvarónán, Schimdt Ádámné és Kovács János is 25 évet töltöttek már el az iskolai katedrák mögött. Ezen a délutánon a jubiláló nevelők azt érezték: az eltöltött 25, vagy 40 évből csak az a 13 év volt az igazi, amelyet a felszabadult, szabad országban töltöttek el. Ezt érezték, ezen a délutánon is. A lenézett senkikből, a nemzet napszámosaiból, a néptanítókból, most a társadalom megbecsült tagjai lettek. A legdrágábbat, a gyermek nevelését bízzuk rájuk. Érzik is ők ezt, hiszen minden szavukból a gyermek és a nép iránti szeretet csendül ki. Hasznos, kedves volt ez a délután. Dicséretes a szak- szervezet kezdeményezése. Jó lenne, ha követésre találna, hiszen ezek az emberek, nevelő, munkájuk megbecsülésével ma újabb lendülettel folytatják munkájukat, a gyermeknevelést. zettsógűek. Teljesen érthető, hogy minél nagyobb egy vezető műveltsége és szakképzettsége, annál értékesebb munkát tud végezni. Ezért tehát a tanácsvezetőnek választóival szembeni kötelessége is azt diktálja, hogy szüntelenül képezze magát, hogy hiánytalanéi megfelelhessen választói bizalmának. Nemcsak a szakképzettség hiányos volta zavaró a tanácsvezetők munkájában, hanem az is, hogy igen gyakran türelmetlenek, a realitásokat figyelmen kívül hagyó irántuk a felsőbb szervek magatartása. Ennek a türelmetlenségnek egyik jele, hogy 1957- ben 49 községi vb-titkár cserélődött ki a megyében; ebből a balassagyarmati járás 26 községében 25 vezető. A vezetők ilyen nagymérvű ki- cserélődése nem növeld azok biztonságérzetét. Ha egy vezető túl rövid időre tervezi funkciója betöltését (hogy majd aztán tovább áll, vagy úgyis leváltják) nem a legjobb erkölcsi fedezet áll mögötte. A vezetők gyakori leváltásának durva megnyilvánulásaival találkozunk Érsekvad- kert és Szanda községekben. Mind a két helyen 1950, tehát a tanácsok megalakulása óta hét tanácselnök volt már a községben. Tehát eddig évenként váltogatták. Súlyosan elítélendő és semmivel sem igazolható a vezetők ilyen gyakori cserélgetése. Roppant felelősség hárul a helyi tanácsokra. A demokratizmus fejlődése, a községek gazdasági és kulturális életének alakulása döntő részben a tanácsokon múlik. Ezért elsőredű kötelességünk erősítésük. tanácsok a falu életéfi Egy tonna szén kitermelési költségét 1.45 forinttal csökkentették. A második negyedévben viszont már egy tonna szén kitermelési költsége közel 8 forinttal csökkent. Április végén igy a kistere- nyei bányászok 574 ezer forinttal termelték olcsóbban a szenet. ben betöltött egyre növekvő szerepének és tekintélyének mutatója az a nagyszerű aktivitás, amely a tanácsok — az itt dolgozó kommunisták ösztönzésére és vezetésével — a községek társadalmi szerveinek összefogásával, a községfejlesztési tervek megvalósításában megnyilvánult. Érdemes itt utalni arra a körülményekre, hogy a tanácsülés mint a község legmagasabb színvonalú és legszélesebb állam- hatalmi testülete (testületé és nem néhány ember önkényes- kedése) maga munkálja ki például egyebek mellett a községfejlesztés terveit, de nemcsak tervez, maga hajtja végre saját, a helyi erőforrásokkal, lehetőségekkel számoló terveit. Az efajta tervezés és végrehajtás (szinte minden lakónak személyes ügyévé válik ilymódon) a tanács demokratizmusának legfőbb vonása. Mit tervez a dolgozó nép okos gyülekezete? Közismert, hogy Szügy községben a helyi szervek összefogása eredményezte a nagyszerű útépítő program megvalósítását. Számos helyen a kultúrotthon építésére szervezik a lakosság erejét. Somoskő községben az iskolaépítés előkészítésére. Nagyibátonyban az útépítés irányítására, Rom- hányhan a villanyhálózat bővítésének megszervezésére, Mátraszelén a patakszabályozáshoz szükséges társadalmi munka szervezéséhez hoztak létre bizottságot. És még tovább sorolhatnánk a tanácsok kezdeményezte életrevaló, a falu népit csatasorba állító terveit. tanácsok — népi rendünk demokratizmu- musának kifejezői. A dolgozók támogató bizalmának megnyerése nem kis részt a vezetőkön múlik. Azon: hogyan élnek a választóiktól Kapott bizalommal : a hatáskör-bővítéssel járó nagyobb lehetőségek-' kél. Méltónak lenni erre a bizalomra — nem lehet szebb feladata a tan ács vezetőnek. A tanácsi vezetők támogatása, munkaközbesi állandó segítése, a tanácsapparátus múmiájának állandó javítása — előrehaladásunk fontos feltétele. T. L. A---------------------------------------Ed dig félmillió forinttal olcsóbban termelték a szenet Kisterenx/ón ◄ ^ A kisterenyei üzemegységénél a műszaki vezetők a dol- é gozóKkal karöltve felmérték gazokat a területeket, ahol in- é dokolatlanúl magas az anyag- 1 felhasználás. Teke, Pócsháza, 4 és Újlak aknákban rendsze- 3 résítették a farablását. Ennek 3 eredménye már az első ne- ^ gyedévben lemérhető volt. szén elmarad a társadalmi élet bonyoluli hétköznapjainak, az események, a jelenségek mozgatórúgóiinak megismeréséről, s egyesek mint erről már példa volt, politika: kalandorok, a reakció félrevezetett játékszereivé válhatnak. A munkásosztály és az értelmiség közötti viszony helyes kialakítása meglehetősen összetett feladat. Szocialista építésünknek egy sor olyan alapvető kérdése van még, amelyet itt-ott az értelmdségi- es kétkedve, vagy egyáltalán nem fogadnak el, vagy éppen nem értenek. Joggal lehel elvárni, hogy a kommunista értelmiség e problémák megoldásában tevékenyebben működjön közre. Az egyenes, nyílt, őszinte beszéd — a szavakkal egybevágó tettek már sok eredménnyel gazdagították hazánk- kat, különösen az ellenforradalom leverése óta. Ez az egyedül lehetséges út továbbra is, amely javára válik mind az egész országnak, mind az értelmiségnek. A hatalmon lévő munkásosztály számára létkérdés, hogy eredményesen rendezze, megoldja az értelmiség problémáját, helyének és szerepének megfelelő jelentőséggel biztosítsa legteljesebb politikai és szakmai együttműködését a szocialista építésben. Az értelmiség pedig — legyen akár régi, akár új — csak a mi rendszerünkben, a munkásosztály vezetése mellett találja meg mindazt az anyagi és kultúrális igényt, amelyre legjobbjai évszázadokon át hiába vártak. Az értelmiség útja ma felfelé ívelő, gazdag az alkotás lehetőségeiben, s a szellem napvilágát bőséggel ontja maga és a kétkezi dolgozó nép javára. Az értelmiség túlnyomó többségének ez az életcélja, öröme: ami pedig üdvös társadalmi-politikai tevékenység — a javából! Balogh Gyula
