Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-19 / 30. szám

1958. április 19. NÓGRÁDI Népujs'őg Tiribesi levél a donyeci bányászokhoz Mint mór arról hírt adtunk, a tiribesi bányászok versenyre léptek a Donyec-medencei Stalino városának „Vetka Glubakája“ bányájának dol­gozóival. A tiribesiek a na­pokban levelet küldtek ver­senytársukhoz. A levél beve­zetőjében ezeket írják: „Hrus­csov elvtárs részt vett és fel­szólalt hazánkban a felsza­badulási ünnepségen. Igen bol­dogok voltunk, hogy Hruscsov elvtársat hazánkban köszönt­hettük, annál is inkább, mivel Hruscsov elvtárs is bányász volt.“ A továbbiakban a korábban megállapított pontozási ver­seny alapján ismertették az 1958. «február—mártius hóna­pokban elért eredményeiket. Ezek szerint februárban 292, márciusban 270, az első ne­gyedévben összesen pedig 1214 jó pontot tudhatnak maguké­nak a tiribesi bányászok. Kü­lönösen szép eredményt értek el a termelési és termelékeny­ségi terv teljesítésében. Ebben az időszakban mintegy 176 000 forintos megtakarítást biztosí­tottak az önköltségi tervhez képest. A szén fűtőértékét 55 kalóriával növelték. Lemara­dásuk egyedül a baleseti szá­zaléknál van. A tiribesi bányászok most nagy érdeklődéssel várják a donyeciak válaszát. A bányászok II. negyedévi feladata: Olcsóbb, jobb minőségű szenet termelni Műszaki értekezlet a Szénbányászati Trösztnél A Komszomol a párt hűséges segítőtársa volt, maradt és less A Komszomol XIII. Kongresszusa A nógrádi szénmedence ve­zetői április 15-én műszaki ér­tekezleten tárgyalták meg az I. negyedév eredményét, vala­mint a II. negyedévi terv si­keres teljesítésének feltételeit. Dr. Csillag József a tröszt főmérnöke, beszámolójában igen eredményesnek értékel­te a medence bányászainak I. negyedéves munkáját. A termelési tervet vala­mennyi üzemegység, vala­mennyi bányaüzem telje­sítette. Mint súlyos hibát említette meg, hogy a zagyvái üzemegy­ség vágatkihajtási tervét nem teljesítette. Szorospatakon az összüzemi teljesítménnyel vol­tak problémák, s Szorospatak volt az egyedüli, amely a tel­jesítményben lemaradt. A kor­szerű biztosítási munkában egyedül csak a zagyvái üzem­egység nem teljesítette tervét. Az önköltségben is javulás volt tapasztalható. Az üzem­egységek zöme nem lépte túl az engedélyezett anyagfel­használást. Ám Mátranovákon ezen a téren az I. negyedév­ben probléma mutatkozott: jóval drágábban termeltek az engedélyezettnél. A másik, nem kisebb prob­léma a szén fűtőértékének romlása, s ezen a téren is Mátranovákon van a legtöbb elmaradás. A nagyarányú kalória csökkenés a tröszt vezetői­nek komoly gondot okoz. Hasonló minőségromlás volt még a gyulai szénosztályozón is. A II. negyedévben különö­sen nagy feladat hárul az üzemek vezetőire. Kövessenek el mindent a szén fűtőértéké­nek javításáért, a minőség nö­velésére. Azok az üzemek, amelyek vágathajtási, s kor­szerű biztosítási tervüket nem teljesítették az I. negyedév­ben, lemaradásukat pótolják a II. negyedévben. Az első negyedévi eredmé­nyek fontos forrása volt még az improduktív műszakarány csökkenése, a produktív ter­melő létszám növekedése. A ' jólsikerült beszámolót számos hozzászólás követte. Pothornik József elvtárs, tröszt igazgató a februárban megtartott bányásztanácsko­zás jelentőségét méltatta, majd a II. negyedév legfonto­sabb feladatairól szólott. El­mondotta, hogy ne a mennyi­ségi terv teljesítése legyen a főcél, hanem törekedjenek a minőség javítására, az önkölt­ség csökkentésére. Majd arról beszélt, hogy nagyobb tervsze­rűségre van szükség a fizetett szabadságok kiadásában. Az elmúlt időkben jelentősen megnövekedett a táppénzes betegek szá­ma is. A sok beteg között gyakran fellelhető a táppénzcsaló. A társadalmi bíróságokra hárul az a feladat, hogy nyilvános tárgyalásokon, a dolgozók be­vonásával ítéljék el őket. A II. negyedévben tovább kell folytatni a balesetek csök­kentését. Magunkat károsítjuk meg azzal a többezer forinttal, amely a beteg dolgozóknak kerül kifizetésre. Ha ezt meg­szüntetjük, vagy csökkentjük, minden bizonnyal nagyobb lesz a jövő évi nyereségrésze­sedésünk — fejezte be beszé­dét Pothornik elvtárs. Laczkó András elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője arról szó­lott, hogy a kommunista bányászok feladata élenjárni a ta­karékossági mozgalom­ban. Lássák el az üzemi pártszer­vezetek konkrét feladatokkal a KISZ-t, a szakszervezetet. Értékeljék rendszeresen az el­ért eredményeket. A takaré­kossági mozgalom nem kam­pány, hanem valamennyiünk számára állandó feladat. A nógrádi bányászok jó munkáját bizonyítja az I. ne­gyedéves terv 106,3 százalékra való teljesítése. Ez a teljesít­mény messze túlszárnyalja az 1956-os év legjobb eredmé­nyét is. A sikerek azonban nem egy bányaüzemben önelégült­séget keltettek. Eredményeink ellenére sem lehetünk megelégedve a mun­kafegyelem jelenlegi helyezté- vel, a társadalmi tulajdon vé­delmével, s a minőség alaku­lásával. Ha 1958-ban is meg akarják tartani a nógrádi bá­nyászok a SZOT és a Minisz­tertanács zászlaját, akkor szükséges az eredmények to­vábbi gyarapítása. Pintér László elvtárs, a biz­tonságos termelés fontosságá­ról szólott. Elmondotta, hogy még mindig fennáll a „hajrá“, a mennyiségi terv teljesítésé­ért. Az I. negyedévben a bá­nyaműszaki felügyelőség több munkahelyet megszüntetett, ahol a biztonság legelemibb követelményei sem voltak meg. A biztonság elhanyagolá­sa balesetet, termeléski­esést eredményez. A balesetcsökkentésnek kö­zös üggyé kell válnia — mon­dotta. Több hozzászóló foglalko­zott még a munkaverseny fontosságával, a társadalmi tulajdon védelmével. A jólsi­került értekezlet kora délután ért véget. Április 15-én Moszkvában, a Kremlben ünnepélyes keretek között megnyílt a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségének, a Komszomol- nak XIII. kongresszusa. Az ülésteremben megjelen­tek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága el­nökségének tagjai, köztük Bulganyin, Vorosilov, Kiri­csenko, Mikojan, Szuszlov, Hruscsov elvtársak. A sokmil- lió szovjet fiatalt képviselő 1 232 küldött lelkesen köszön­tötte a szeretett kommunista párt vezetőit. A Komszomol XIII. kong­resszusát az ifjúsági szövetség központi bizottságának első tit­kára; A. N. Seljepin nyitotta meg. Köszöntötte a megjelent küldötteket s a külföldi ifjú­sági szervezetek képviselőit. 37 nemzeti ifjúsági szövet­ség küldte el delegációját a Komszomol kongresszu­sára. A kongresszus napirendjén három pont szerepel: a köz­ponti bizottság beszámolója, a központi ellenőrző bizottság beszámolója és az ifjúsági szö­vetség vezető szerveinek meg­választása. A napirendi javaslat elfoga­dása után a küldöttek hatalmas lelkesedéssel fogadták a szó­noki emelvényre lépő A. I. Ki- ricsenkót, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, a Köz­ponti Bizottság elnökségének tagját, aki átadta a küldöttek­nek az SZKP Központi Bizott­ságának üdvözletét. Azután A. N. Seljepin, a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára tartotta meg a Központi Bizottság be­számolóját a legutolsó kong­resszus óta eltelt időszak ered­ményeiről, a további felada­tokról. Bevezetőjében hangsúlyozta: a XX. pártkongresszus után a Komszomol nagyobb lehető­séget kapott ahhoz, hogy be­kapcsolódjék a kommunizmu­sért vívott harcba, jobb felté­teleket nyert az ifjúság kom­munista neveléséhez, öntevé­kenységének és kezdeményező készségének fejlesztéséhez. Seljepin közölte, hogy a párt hívó szavára mint­egy 300 000 komszomolista kapcsolódott a távol-keleti szibériai, északi és donyeci építkezésekbe. Majd megemlítette, hogy a szovjet ifjúság segített az or­szágnak több mint 36 millió hektár szűz- és parlagföld hasznosításában, a keleti ga­bonatermelő bázis létrehozásá­ban. A szűzföldek hasznosítá­sa révén nyert vetésterület Anglia, Franciaország, Nyu- gat-Németország és Japán együttes területének felel meg. A beszámolóban közölt ada­tok szerint a Komszomol je­lenleg 133 lapot és 44 folyó­iratot ad ki, amelyeknek egy­szeri példányszáma megközelí­ti a 14 milliót. A Szovjetunió főiskoláin és technikumain több mint 4 millió diák tanul. Üzbekisztánban a 10 000 la­kosra eső főiskolai hallgatók száma nagyobb, mint az Egyesült Államokban és Ang­liában, kétszer annyi, mint Franciaországban, háromszor annyi, mint Olaszországban. A Komszomol Központi Bi­zottságának titkára fontos fe­ladatként utalt az ifjúság esz­tétikai nevelésének kiszélesí­tésére, a kommunista erkölcsi nevelésre, a materialista világ- szemlélet kialakítására. Az imperialista reakció — mon­dotta Seljepin —■. most minden erővel igyekszik megbontani a nemzetközi kommunista if­júsági mozgalom egységét; A revizionisták az utóbbi időben fokozták támadásaikat a kom­munista ifjúsági szövetségek szerepét és feladatait meghatá­rozó marxista—leninista tétel ellen. Különösen erős táma­dások érték a lenini Komszo- molt. A revizionisták el akar­ják szakítani a Komszomolt a párttól, meg akarják fosztani pártvezetésétől. A Komszomol azonban — hangsúlyozta Seljepin — a Szovjetunió Kommunista Pártjának hűséges segítő­társa volt, maradt és lesz. Az előadó megjegyezte, hogy évről évre erősödnek a szocia­lista országok ifjúsági szövet­ségeinek kapcsolatai. Míg a második világháború előtt a kommunista ifjúsági szerveze­tek tagsága nem érte el az 5 milliót, e szövetségek jelenleg mintegy 60 millió fiatalt egye­sítenek soraikban. A Komszo­mol taglétszáma jelenleg IS millió. A magyar fiatalok üdvözle­tét Komócsin Zoltán, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja tolmá­csolta. Köszönetét mondott azért a baráti segítségért, ame­lyet a szovjet fiatalok nyúj­tottak az elmúlt nehéz eszten­dőkben. Proletárinternacionalista meggyőződésünkből eredően egész munkánkban központi helyre állítottuk a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a lenini Komszo­mol, a magyar és a szovjet fiatalok közötti barátság erősítését. A szovjet—magyar barátság erősebb, mint bármikor. Nincs többé olyan erő sem hazánk határain belül, sem azon kí­vül, amely megakadályozhatná barátságunk fejlődését — mon­dotta a többi között Komócsin Zoltán. oooooooooooooooooooooooooooooooo óooooooo-o-oooooooooooooooo-c>o-nooooooo*oc Ekkor csoportvezetőnk oda­ment Leninhez. — Vlagyimir Iljics! Már ele­get dolgozott. Pihenjen egy kicsit. Majd mi megcsinálunk mindent. Iljics így válaszolt: — Hiába igyekszik „elza­varni“ innen. Nem megyek. Pihenő alatt leheveredtünk a földre s velünk együtt Lenin is. Rágyújtottunk. — Mi jó van ebben — kér­dezte Lenin. — Hiszen a do­hány méreg. Megtámadja az egészséget. — Vlagyimir Iljics, ön soha­sem dohányzott? — De igen, ifjú koromban. Egyszer aztán eldobtam és so­ha többé nem gyújtottam rá. A pihenő végétért, folytattuk a munkát. így mutatott ezen az emlékezetes napon Lenin munkaszeretetből példát. Látogatás a Kremlben VUJOVICS JUGOSZLÁV ÚJSÁGÍRÓ jegyzetei FELEJTHETETLEN NAP KOMMUNISTA SZOMBATOKON Irta: Fjodor Szolodov, aki résztvett a Nagy Októberi Forra­dalomban és a polgárháborúban. Vetnek a salgótarjáni; járásban ! A salgótarjáni járásban a múlt hét közepén kezdték meg komolyabban a vetést. Eddig a' terület 65—70 százalékát ve­tették be a termelőszövetkeze­tek és egyénileg dolgozó pa­rasztok. A legjobb eredményt' a kisterenyei Vörös Október Termelőszövetkezet tagjai ér­ték el, ahol hamarosan befeje­zik a vetési munkálatokat. 1920-ban a kremli parancs­noki szakaszba osztottak be, amely a Kreml és Lenin laká­sának védelmét látta el. A ka­tonák gyakran találkoztak Le­ninnel és Vlagyimir Iljics sok­szor elbeszélgetett velük. Itt- tartózkodása legkedvesebb emlékei közé tartozik a követ­kező: 1920. május 1-ét kommunista )Szombattá nyilvánították és a ’Kremlben is megtartották a tkommunista szombatot. A \[munkában Lenin is részt vett. A kommunista szombat rész­vevői vállalták, hogy megtisz­títják a Kreml területét a kü­lönféle építőanyagoktól. Engem Leninnel egy munka- csoportba osztottak be. A mun­ka vidáman, tréfálkozva folyt. Először a gerendákat hordtuk el. Az óriás szálfákat ketten, de sokszor négyen vittük. Vlagyimir Iljics egy Permja- kov nevű katonával dolgozott párban. A katona igyekezett a gerendák vastagabb végét megragadni, de Lenin ezt nem engedte. Permjakov azzal ér­velt, hogy Lenin kétszer olyan idős, mint ő. Iljics elmosolyo­dott és ezt mondta: „Ha én vagyok az öregebb, ne vitat­kozz velem.“ A gerendahordás után még nehezebb munka következett. Valamikor a Szpaszkij-to- rony előtt, közvetlenül a Kreml falai mellett inogtak az akasztófák. A Kreml vörös fa­lai körül szerzetesek árultak szentképeket, különféle kegy­szereket és varázseszközöket a pravoszláv orosz anyaország minden vidékéről összesereg- lett zarándokoknak. Ebben a rendkívül gazdag múzeumban, — amelynek üvegszekrényeiben tonna­számra csillognak az arany ékszerek és drágakövek — egyszerűségével és szerénysé­gével kitűnik egy kis sarok, ahol valaha Lenin dolgozott és lakott. Lenin, mint a népbiz­tosok tanácsának elnöke, 1918- ban költözött a Kremlbe. LENIN DOLGOZÖSZOBÁJA Ablaka a volt Szenátusi tér­re és a Trojicska-toronyra néz. Az íróasztalon olló, amellyel Iljics a hozzá intézett leveleket vágta fel: egyszerű írókészlet, olyan, amilyet diák­otthonokban használnak, s egy villanylámpa. A lámpaernyő alatt két gyertyatartót látunk. Moszkva annak idején gyakran maradt villanyáram nélkül. A lámpa mellett Dimitrov Lenin­nek küldött ajándéka: egy bol­gár—francia szótár. Az ablak­tól balra egy dúslevelű pálma díszeleg, amelyet annakidején Lenin ápolgatott és öntözgetett naponta. A falakon a szovjet állam térképei függnek, azok­kal a régi arcvonal-jelzések- kel, amelyeket Iljics egykor maga igazított ki minden reggel piros ceruzával, a harc­téri helyzetnek megfelelően. A háttérben francia, angol és német lexikonokkal, szótárak­kal, Marx és Engels műveivel, s egyéb könyvekkel megrakott könyvszekrény áll. Az íróasztal mellett egy má­sik, valamivel nagyobb asztalt helyeztek el, amely mellett Lenin elbeszélgetett a nyugta­lan és megkínzott, éhségtől szorongatott, minden határán harcterekkel körülvett fiatal szovjet állam különböző vidé­keiről érkezett vendégeivel. A falon négyszögletes kartonpa­píron a következő kézzel írt szöveg olvasható: „A dohány­zás tilos!“ A HANYAGSÁG ÉS pontatlansag ellen... Lenin szívből gyűlölte a ha­nyagságot és a pontatlanságot. Gyakran hangoztatta, hogy ez mély gyökeret vert a paraszti, elmaradt Oroszországban és hogy lankadatlanul irtani kell, ahol csak lehet. Lenin maga is küzdött a hanyagság és a tu­nyaság ellen, még legközelebbi munkatársai körében is. A népbiztosok tanácsa 1918 áprilisában egy szokatlan és kevésbé ismert határozatot ho­zott a késlekedő miniszterek megbüntetéséről. Lenin ugyan­is már megelégelte egyes nép­biztosok késéseit. Ezért kez­deményezője volt a szóbanfor- gó határozatnak. A tanács határozata három­fajta büntetést írt elő: Az első írásbeli megrovás tízperces indokolatlan késésért. Ezt rendszerint be is vezették a jegyzőkönyvbe. A második büntetés egynapi fizetés le­vonása, ha a népbiztos másod­ízben is elkésik az ülésről. A harmadik büntetés előírja a sajtóban való közzétételt, ha a visszaeső népbiztos harmad­ízben késik el. Ez már azt je­lentette, hogy X. Y. népbiztos nyilvánvalóan nem alkalmas vezető szerepre. Iljics ugyanezen az üléseit indítványozta, hogy minden előadó összesen csak tíz per­cig beszélhessen, az ülés rész­vevői pedig fejenként csak két ízben szólalhassanak fel a vitában, még pedig az el­ső ízben 5 percig, másod ízben 2 percig. A népbiztosok tanácsa elfo­gadta Lenin indítványát. Lenin nem tűrte az általá­nosságok ismételgetését. Oly­kor — amikor ez előfordult. — félhangosan odamondta szomszédjának: „Ez a bölcs barátunk bizonygatja, hogy a lovak zabot esznek.“ Élesen ál­lást foglalt az ellen is, hogy a népbiztosok az ülés tartama alatt sugdolóznak. Fennmaradt az utókornak egy kis papír­szelvény, amelyet Lenin saját maga írt és amelyen ez olvas­ható: „Becsületszavamra bot­rányt csapok, ha nem hagyjá­tok abba a sugdolózást.“ Igen sok anekdota szól arról, hogyan küzdött Lenin a ha­nyagság és a tétlenség ellen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents