Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-16 / 29. szám

1Ö58. április 16. NÓGRÁDI Népújság 5 Az üzem is, a dolgozó is jól jár! Hz élenjáró munkamódszerek terjesztéséről Tavasz a szövetkezetben Rövid idő alatt vonzóvá vált a nógrád- lek a belépők, mert látták, biztosított a jövő. megyeri Petőfi Termelőszövetkezet. A szövet- A zárszámadás után több mint negyven új ta- kezeti alapok megteremtése után bátran jöt- got vettek fel, azóta is nő az érdeklődők száma. Az ellenforradalom előtti években minden ipari üzem­ben volt függetlenített mun­kamódszerátadó. így volt ez a bányaüzemeknél is. Azóta né­hány év telt el, s a munka­módszerátadás feledésbe me­rült. Minden bányaüzemben megtalálható egy-két élenjáró csapat, amely messze kima­gaslik az átlag csapatok közül. Lehetne sorolni Kaposvári Fe- renctől, Csúz Sándorig a bá­nyaüzemek élenjáró dolgozóit. Sajnos azonban a kiváló csapatok száma . nem nö­vekedik. A miértje sem titok. Kovács László Kossuth-dí- jas vájár csapatában a legjobb dolgozók vannak, s keresetük is a legmagasabb. A csapat összeszokott az évek során, s vigyáznak arra, nehogy idegen vagy új dolgozó kerüljön a csapatba. A félelem oka, hogy az új dolgozó nem nyújtja azt a teljesítményt, mint a koráb­ban ott dolgozók. S így nem csoda, ha a Kovács csapat jó munkamódszere nem terjed tovább a forgácsi bányaüzem­ben. A közelmúltban azonban változás történt. Berzák Jó­zsef, a csapat egyik tagja a brigádtól eltávozott és új csa­patot alakított. Az eredményt ma így emlegetik Forgácson: két Kovács csapat van. Való­ban igaz, mert az új Berzák csapat szorosan nyomában halad előző csapatának. íme tehát a példa is igazolja, mi­lyen nagy szerepe van a mun­kamódszer átadásnak. Bár igaz, jelen esetben nem a párt, vagy az üzemvezetőség kezde­ményezésére történt Berzák csapatának alakítása, hanem nézeteltérés folytán. S most felmerül a kérdés: miért nem lehet ezt tuda­tosan a helyi vezetés kez­deményezésére megvalósí­tani? Margittárón bár munkamód­szerátadásról nem tudnak, ám spontánul mégis fellelhető. A közelmúltban két csoportos fejtés alakult a VII. Margit és a II. Ferenc aknákban. Az üzemvezetőség helyesen a ko­rábban gyengébben dolgozó­kat a nagy csapatra telepítette. S az eredmény ma már má­zsákban is lemérhető. Egy hó­nap alatt a 43 mázsás fejtel­jesítményük 58 mázsára emel­kedett. Vagy egy másik pél­da. Felülvizsgálták a kis tel­jesítményt nyújtó csapatokat, s cseréket hajtottak végre. Varga József csapatából Deb- nár József és két társa Boros András csapatába került. A régi Boros csapat februári mű­szakkeresete 61 forint volt, míg márciusban a megerősítés után már 66 forint lett. íme a példa. Jól járt az üzem, mert nö­vekedett a teljesítmény, jól jártak a dolgozók, mert többet kerestek. Nem mint munkamódszerát­adás ismeretes a csapatok át­szervezése a dolgozók előtt, hanem ebben az üzemvezető­ség parancsainak végrehajtá­sát látják. Az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy később a csa­pattag hálás lesz az átszerve­zésért, de miért nem lehet ezt tudatosítani a dolgozókkal? A műszaki középkádereknél szin­tén hasonló a helyzet. Len­gyel István körletvezető el­mondja, hogy még mindig ta­pasztalható körletében az ol­csó népszerűségre való törek­vés. A későbbiek során kide­rül, itt is van létjogosultsága a munkamódszerátadásnak. Ha vasárnap Romasz Gyula az aknász, a fenntartó bányászok nem szívesen mennek munká­ba. Mint elmondták ez azért c, van, mert Romasz elvtárs helyesen — csak azt a mun-S kamennyiséget veszi át, ame-J lyet elvégeztek. S felmerül a£ kérdés: vajon milyen lehet a| műszaki fegyelem a másik két^j műszakharmadban? Vajon nem lehetne-e megvalósí­tani Romasz Gyula aknász munkamódszerének elter­jesztését? S végül elérkezünk oda, mi-t lyen fontos szerepe van az? élenjáró módszerek terjesztő-c sének, a munkamódszeráta-“ dásnak. Az előttünk álló Lela-Í datok végrehajtásában igen? nagy szerepük van a haladó? munkamódszereknek. Komolya feladat hárul a szakszerveze-? tek're a mozgalom létrehozá-i sában. Természetesen nem? egyedül a szakszervezet fela-? data. A szocialista versenyt,? munkamódszerátadást is vég-f ső fokon az üzemi pártszerve-^ zetnek kell irányítania. A munkamódszer átadás széles területen való alkal­mazásához minden feltétel megvan. A munkamódszerátadás, az el-| maradók segítése hozzájáru-C lás a nép jólét további emelé-^ séhez. Hortobágyi Andrási Május 1-én megkezdi működését a salgótarjáni áj Patyolat Hosszú huza-vóna, csaknem négy éves munka után végre befejezéshez közeledik a salgótarjáni új Patyolat építése. — A kisebb szerelési munkák és a transzformátor beszerelése után előreláthatólag e hónap végére átadják a csaknem 4 mil­lió forintos költséggel készült új létesítményt. Mint korábbi írásainkban már beszámoltunk, az új gőzmosoda, — amely­nek gépeit elsősorban nyugati államokból importáltuk — nemcsak Salgótarján, hanem környékének igényeit is kielé­gíti. Évente csaknem 3 ezer mázsa ruha gőzmosását végzi el. A tervek szerint az új Patyolat próbaüzemeltetését május 1-én kezdik meg, s a sikeres próbák után az igénylők rendel­kezésére áll. JAVÍTJÁK A MALMOKAT M egyénkben a malmok is megkezdték a ké­szülődést, hogy mire megérkezik az új termés, az őrléssel már ne legyen fenn­XXX30000000GOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCC Talán a lelkész gyakorlott szeme vette észre rajtam, vagy annyira siralmasan nézhettem ki lesoványodva az öthónapos szenvedéstől, többhetes szakállal (csak később tudtam meg, hogy 28 nyílt sebem volt és lábam két helyen eltörött), mert minden átmenet nélkül ezt kérdezte tőlem: — Hát pénzed van-e fiacskám? — Van, a zubbonyom bal felső zsebében, — rebegtem halkan. Ugyanis ott volt az öt hónapi, hadipótlékkal felemelt szakaszvezetői zsoldom zloty- ban, meg német hadi-márkában úgy, ahogy kikaptam, érin­tetlenül. Lehetett úgy 700—800 zloty márkával vegyesen (pon­tosan nem számoltam meg), hisz a vonalban nem volt a pénz­nek értéke. Kinek is kellett volna ott a pénz, ahol egy ciga­rettát, vagy egy napi adag kenyeret minden pénznél többre becsültünk. Legfeljebb táborilapra ha költöttem belőle, de 1 pengőért 100 darabot adtak, viszont lapírásra is csak nagy ritkán adódott lehetőségünk. Kivette noteszemet zsebemből és a bennelévő pénzt szá- molatlanul zsebrevágta ezekkel a kenetteljes szavakkal: Ne­ked már úgysem lesz rá szükséged fiacskám, nagy út előtt állsz, készülj fel rá! Bocsáss meg ellenségeidnek és harago­saidnak, úgy az Istenem is megbocsát neked. Nyugodt lehet a lelkiismereted, mert teljesítetted szent kötelességedet Hazád­dal szemben! Otthagyott a kórteremben, ahol rajtam kívül még másik két sebesült is jajgatott a hevenyészett kórházi ágyon. Soha többé nem láttam a lelkiatyát! Csak annyit tudok róla, hogy lelkészfőhadnagyi rendfokozatot viselt és a tábori kórház lelkésze volt. De ugyancsak nem láttam többé a zse­bemből kiszedett, vérgőzös háborúból származó öthónapi vér­díjamat sem... De éppúgy nem látták a szüleim sem, hisz a lakcímemet sem jegyezte fel. A sors véletlen játéka folytán — habár tényleg közel álltam a halálhoz — mégis életben maradtam, igaz, jó más­félévig nyomtam a kórházi ágyat. Nem elírás, mert 14 kór­házban voltam és sok-sok légibombázást éltem át tehetetle­nül kórházi ágyaimon. (Egyetlenegyszer vittek csak óvóhelyre Pápán, máskor mindig fennhagytak ...) Egész életemre — lelkileg is megsebzett — nyomorékká váltam, törött lábam megbénult, de mégis csak élek. Már aho- gyon egy sokat szenvedett hadirokkant élhet... Azóta is na­gyon sokszor, amikor a megmozduló szilánkoktól belémnyilal- lik a fájdalom, vagy rossz álmomból felriadva, a súlyos em­lékezés ráhull a lelkemre, felsajdul s parázsként égeti, — nem bírom elfeledni a tengernyi szenvedést, az idegeket felőrlő hónapokat, aminek díjáért mindössze két csésze feketét kap­tam egy mosolygó arcú, de pénzre éhes tábori lelkésztől... Bizonyára nem, én voltam az egyedüli áldozata . . Csak saj­nos, a holtak már nem tudnak vádolni ... SÁNDOR RUDOLF 75 százalékos hadirokkant akadás. Egyenként állnak le a malmok, hogy sem a közellá­tásnál, sem pedig a vámcseré­nél kiesés ne legyen. Éppen ezért a megye malmainak nagykarbantartási tervét a malomipar műszaki vezetői nagy körültekintéssel, már jó előre elkészítik. Mert sok ja­vítani való van ilyenkor a malmokon. A nagykarbantar­tás jó, vagy rossz elvégzésén múlik az egész esztendei mun­ka. Az ellenforradalmi károk a malomiparnál is megvannak. A gépek cseréjével azonban várnunk kell egy évet. Ezeket most kijavítjuk és ismét mun­kába állítjuk. Az őrlemények minőségének javítását tökéle­tesebb gépbeállításokkal old­juk meg. Arra is törekszünk, hogy az önköltség minél ki­sebb legyen. Az idei évben •jobb, fehérebb lisztet szeret­nénk adni a dolgozóknak. Ha végignézzük a malom­ipar fejlődését, megállapíthat­juk, hogy a felszabadulás óta hosszú utat tett meg. Korsze­rűbb gépekkel rendelkezünk, mint 6—7 évvel ezelőtt. A mol­nárok szakszeretetét bizonyít­ja, hogy a malmi gépek nagy­részét molnárok tökéletesítet­ték. A termelési költségek ma már csak a felét teszik ki a felszabadulás éveinek költsé­geihez viszonyítva. Sokat ja­vult a minőség is. A beszolgáltatás eltörlésé­vel megnőtt a vámcsere forga­lom, így a malmok munkája még szorosabban kapcsolódik \össze a dolgozókkal. A balassagyarmati malom még márciusban befejezte évi nagyjavítását, s most felké­szülve várja a cserélőket. A malom dolgozói mindent meg­lesznek azért, hogy a jövőben tovább javuljon kapcsolatuk a dolgozó parasztsággal. FORGÁCS LÁSZLÓ üzemvezető Jól előkészített föld várja a tavaszi kalászo­sokat. Az idén 114 kh te­rületen vetnek tavaszi árpát, illetve zabot. 56 kh. területen felülvetés- ként lóherét vetnek, hogy jövőre tovább ja­vítsák a takarmány bá­zist. Képünkön Bangó János fogatos tavaszi ár­pát vet lucernával együtt. Asszonyok, lányok vi­dám beszélgetés közben válogatják az ültetni va­ló burgonyát a nedves, hűvös pincében. A kivá­lasztott burgonyát zsá­kokba öntögetik, hogy hamarább kéznél legyen, ha kell. 300 mázsa kisvárdai rózsa vetőburgonyát fémzároltak a megyeri határban a burgonya­prizmák mellett a tsz dolgozói. Tavaly 120 mázsás átlagtermést adott ez a burgonya a szövetkezet földjein. A vetőburgonya egészsé­ges, s mihelyst befejezik a fémzárolást, Szé- csénybe és Diósjenőre, valamint a falubeliek­nek szállítják, hogy fel­frissítsék a falu burgo­nya állományát. Hasznos munkálkodás Újmajorban Távol az útvonalaktól, csak­nem elrejtőzve a kiváncsiak szeme elől, dolgoznak az Üj- majori Kísérleti Gazdaság mun­kásai. Pedig érdekes, hasznos dolgokon munkálkodnak. Ott- j áriunkkor éppen a mesterséges trágya készítésével foglalatos­kodtak, még pedig a követke­ző módon készítették. A szal­mát kazlakba rakták és bő­ven öntözték. Majd nyers fosz­fátot és istálló trágyát kever­tek hozzá, mely később magá­tól begyulladt. A gazdaságban viszonylag kevés az állatállomány. A hi­ányzó trágya mennyiséget így mesterségesen pótolják. Mert minden esztendőben 350 holdat tesz ki az a terület, melyet trágyázni kell. A jelenlegi állatállomány mellett mindössze 200 holdra jut istállótrágya. A többit, a fennmaradó 150 holdat mes­terséges trágyával pótolják. De tervezik azt is, hogy a meglévő állatok számát 100-ra emelik. Növénytermelésükben • a borsó a legjelentősebb. Most Angliából kaptak anyagot. Egyenlőre ’ ennek nemesítésé­vel, fajta fenntartásával fog­lalkoznak. Jövőre aztán a ter­mést exportálják Angliának, miután ott a ködös, párás ég­hajlati viszonyok nem felelnek meg a borsónak. A közeljövőben áttérnek a virágmagvak termesztésére is. A nemesítés jelenleg Budaté- tényben folyik, azonban az el- szaporításból Ujmajor is részt vállal. A következő években a szagos bükkönyt termesztenék különböző színekben, kb. 30 holdon. A magot szintén Angliá­nak exportálják majd. Az út másik oldalán, hosz­FELHÍVÁS! A Salgótarjáni Acélárugyár vállalatvezetősége, a vál­lalat 90. éves fennállása alkalmából létre kívánja hozni az Acélárugyári Múzeumot. Ebből az alkalomból a vállalat vezetősége (a volt Rima­murányi Vasmű R.-t. Salgótarjáni Acélgyára) azzal a kéréssel fordul a jelenlegi és volt dolgozóihoz, valamint azokhoz, akiknek birtokában a gyár fejlődését doku­mentáló irat (újság és egyéb közlemény), okmány, első kibocsátású részvény, fénykép, rajz, régi szerszám, vagy egyéb tárgy van és hajlandó múzeumunk részére át­adni, közölje vállalatunk vezetőségével. Salgótarjáni Acélárugyár Vállalatvezetősége szú, tágas épületekben a ku­tatók dolgoznak. Leginkább a dinnyék nemesítésével foglal­koznak, de céljuk között sze­repel az is, hogy jó minőségű, erősebb szinű paradicsomot ál­lítsanak elő a konzervipar részére. Üj nemesítési feladatuk is van a kutatóknak. A fekete magvú, úgynevezett hevesi tájfajta nemesítésével az or­szágban egyedül itt foglalkoz­nak. Dinnyéik meglehetősen keveredettek. Most Űjmajor- ban is azon fáradoznak, hogy megmentsék a magyar dinnye jó hírnevét. Jövőre már magnélküli dinnyét is termelnek. Az elmúlt esztendőben pró­bálkoztak ezzel és sikerült. Javult a dinnye minősége, jobb az íze, zamata a gyü­mölcsnek. A cukortartalma 40 százalékkal volt magasabb, mint a fajtájabeli más diny- nyéé. Sárgadinnyéből a konzerviparnak megfelelő, jól szállítható dinnyét szeretné­nek előállítani. így munkálkodnak az Üj- majori Kísérleti Gazdaság dolgozói, hasznosan, távol a világtól, de nem észrevétlenül. V-né. A Selypi Cukorgyár az őszi cukorrépa átvételéhez felvesz répaátvevőket. Jelentkezés írásban részletes önéletrajzzal, Selypi Cukorgyár, Selyp cím­re.

Next

/
Thumbnails
Contents