Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)

1958-04-16 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÚGRÍDI NőpajsA AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 29. SZÁM ÁRA: 60 fillér 1958. ÁPRILIS 16. Ma összeült az országgyűlés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány 12 paragrafusa (2) pontja értelmében összehívta az országgyűlést. Az országgyűlés ma reggel ült össze, s kezdte meg mun­káját. -v Örökre a béke és szocializmus mellen A szovjet párt- és kormány- küldöttség magyarországi lá­togatásával hazánk ismét a vi­lágpolitika első számú szenzá­ciójává lett. Nemrégiben, alig másfél évvel ezelőtt ugyancsak sok szó esett hazánkról, de ak­kor egészen más vonatkozás­ban. A „szabad világ“ urai a rebellis (forradalmit mondtak, de ellenforradalmit gondoltak) „magyar vér“ diadalát ünne­pelték; azt, hogy a kis Ma­gyarország „példát“ adott a vi­lágnak, nem tűri a „szolgasá­got“, megmutatta erejét. Nos, hát a magyar nép valóban megmutatta erejét: a külső és a belső ellenforradalmi erők lázadásával szemben megvéd­te, a Szovjetunió és a szocia­lista országok mérhetetlen se­gítségével megvédte a proletá- riátus államát, a népi demok­ratikus Magyarországot. Az emberiség jobbik felének ro- konszenvét nem az ellenforra­dalom lerobbantása váltotta ki, hanem annak eltiprása, az, hogy az élet és a halál küzdel­méből az élet. a szocializmus erői kerültek ki győztesen. Mi teszi a Szovjetunió Kom­munista Pártja és kormány- küldöttségének magyarországi látogatását világpolitikai je­lentőségűvé? Az, hogy a ma­gyar nép, a kilenc milliós Ma­gyarország messzehangzóan hi­tet tett a szocializmus, a két­százmilliós Szovjetunió mel­lett: az, hogy az ország lakos­sága talán még soha ily önfe­ledt lelkesedéssel nem foga­dott külföldi vendégeket, mint ahogyan a szovjet vendégein­ket fogadta. Nyolcnapos itt tartózkodásuk alatt a Szovjet­unió iránti bizalom, a szovjet népek iránti nagyszerű, feled­hetetlen megnyilvánulása volt. Tüntetés korunk mindent le­győző eszméje, a proletár in­ternacionalizmus mellett. A budapesti nagygyűlésen 600 ezren vettek részt. A hatvan­ezres Tatabányán százezren szorongtak. Cegléd, Adony, Karcag, Sztálinváros — az egész ország köszöntötte leg­kedvesebb vendégeinket. Mi, a szabad országok dolgo­zói, már megszoktuk; nekünk már nem szenzáció, de nagy­szerű természetesség, hogy a magas, a legmagasabb vendé­gek útja is először a dolgozó kisemberekhez vezet. Ezért fo­gadta az ország lakossága szinte személyes vendégként a szocializmus nagy országának küldötteit. Milyen sok minden megvál­tozott a Szovjetunió megszüle­tése óta! Szinte forradalmi a dip! omáciában, hogy az ügye­ket nem titkos, zárt ajtók mö­gött intézik; a Szovjetunió minden erejével és tekintélyé­vel azon van, hogy százmilliók sorsáról, százmilliók előtt döntsenek. Hruscsov, a szovjet állam első embere 600 ezer bu­dapesti előtt intézte történelmi jelentőségű felhívását az angol és az amerikai kormányfőhöz: kövessék a Szovjetunió példá­ját, szüntessék be az atom- és hidrogénbomba kísérleteiket. gyal, százmilliók támogató bi­zalmát kéri az élet csatájának megnyeréséhez. A titkos dip­lomáciát felváltotta a szocia­lista országok diplomáciája, mely diplomácia százmilliók akaratát és reményét fejezi ki. Olyan diplomácia ez, melynek hatóereje túlterjed a szocialis­ta országok határain. A szovjet párt- és kormány- küldöttség hazánkbeli látoga­tása azt is egyértelmű világos­sággal demonstrálta, hogy itt járt vendégeink nem „hivata­los“ küldöttek voltak, nem tartották az előírt protokollá­ris formalitásokat, az eszme­társak, az egy célért harcolók baráti találkozója volt ez, — ez a magyarázata, hogy mi forrósította át már az első ta­lálkozásokat. Kis dolog, de érdemes felfi­gyelni arra, ahogy Nyikita Szergejevics Hruscsov több­ször is megnyilvánult. A fel­szabadulási nagygyűlésen Pe­tőfit idézte. Egy más alkalom­mal arról beszélt, hogy Árpád fejedelem milyen áldott földet választott. Nem udvariaskodó gesztus volt ez a megnyilvá­nulás, azt olvassuk ki ebből, hogy a világ legerősebb álla­mának vezetője ismeri és be­csüli kis népünk történetét. Is­meri és becsüli. Népünk azért építheti magabiztos nyugalom­mal szabad .szocialista életét, mert ilyen barátja van. Azért, mert bizton számíthat a Szov­jetunió népeinek testvéri szo­lidaritására, a szocialista or­szágok támogatására. Hruscsov Petőfit idézte, hogy az nagy fájdalommal ír­ta: mily nagy a világ és még sincs testvérünk. Petőfi óta sem lettek nyelvrokonaink, de igenis vannak testvéreink, vannak barátaink, akik a vész idején felénk nyújtják oltal­mazó kezüket. Jó ezt tudni, nagyon jó! A barátság nagy, szent do­log. Sokszor elmondjuk, hogy a testvén szocialista országok sikere a miénk is, együtt örü­lünk barátainkkal. A közel­múlt eseményei rádöbbentet­tek bennünket, hogy ügyünk nem magyar ügy. Mérhetetlen a szocialista országok felelős­sége az egész emberiséggel szemben. Az ellenforradalmi pusztítás eltakarításához ka­pott felbecsülhetetlen segítség még inkább hangsúlyozza: na­gyon nagy a nemzetközi mun­kásmozgalommal szembeni kötelességünk, de nemcsak kö­telességünk, tartozásunk is nagy. Az októberi tragédiával nagy-nagy kárt zúdítottunk a munkásmozgalom ügyére. Leg­jobb barátaink itt-tartózkodá- sa idején az egész ország nagy­szerű példáját adta a Szovjet­unió iránti hűségének, nagyra­becsülésének. Itt az ideje, hogy aprópénzre, hétköznapi tettekre váltsuk az ünnepi fo­gadkozást, dolgozzunk oly lan­kadatlan szorgalommal, oly gyűrhetetlen buzgalommal, hogy hibáinkkal soha. soha többé ne támogathassuk a szo­cializmus ellenségeit. A Szov­jetunió példája megacéloz eb­Megválasztottak a salgótarjáni« Népi Ellenőrzési Bizottságot Zöldéinek már a palánták 16 kh. kertésze- I tét létesítenek a Petőfi Termelő­szövetkezetben. A el­3 melegágyakat »készítették. Szépei. i zöldéinek már a ^palánták. Mucs > Mihályné és Elek ?Dezsőné a kelő ) palántákat öntözi. ^(Képriportunk oldalon) J(Foto: Szabó) a< Pénteken, április 11-én rend-«; kívüli tanácsülést tartott aj Salgótarjáni Városi Tanács. Ac Minisztertanács rendeletének) értelmében most került sor«J a Népi Ellenőrzési Bizottsági megválasztására. A Városi Ta-t nács Végrehajtó Bizottságai gondos előkészítés, minden c szempontból való mérlegelési után állította össze az ellen-1 őrzési bizottságba javasoltak) névsorát. Az öt főből álló bi­zottság tagjai olyan emberek,1 akik sok évi munkájukon ke-jj resztül már számtalanszor be-s bizonyították a párthoz, a nép-j hez, a szocializmus eszméihez« való hűségüket. A jelölteket a tanácsülés J egyhangúlag elfogadta. így aj Népi Ellenőrzési Bizottság sal­gótarjáni városi elnöke Rátkai< Tibor bányai kőműves lett.« Tagjai: Szőcs Gyula, önálló/ szabó kisiparos, vajvoda5CK>000000<3<>0<>00000<3<><>000<j<300000<Äyo<>00<>0<>0<>0<><>oooa xkxkkkkkkxkwwxkxk György, a Salgotarjani Nép­bolt Vállalat ellenőre, Illés Miklós, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője, Turcsányi István, a Salgótar­jáni Erőmű gépészmérnöke. A Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai esküt tettek, s április 15-én már megkezdik a mun­kát. Megindult a munka a mezőkön Az elmúlt tíz nap folyamán kedvezőre fordult az időjárás, s így a gépállomásokon is megindultak a gépek. 1371 normál holdnyi munkát vé­geztek, melyből 261 hold a ta­lajmunka. Elkezdődött a vetés is. 143 katasztrális holdon ke­rült földbe a tavaszi búza és az árpa. A legjobban Szeressék, becsüljék a munkát fiataljaink A szovjet diplomácia nemcsak ben, a Szovjetunió példája a hivatalos diplomatákkal tár- megvilágítja utunkat. Vasárnap délelőtt Salgótar­jánban a szénmedence KISZ- fiataljai, szb. elnökei és bá­nyavezetői értekezletre gyűl­tek össze, hogy megtárgyalják a bányászfiatalok előtt álló feladatokat. Bozó Ernő elvtárs a megyei KISZ bizottság ifjúmunkás vezetője beszámolójában el­mondotta, hogy az első ne­gyedéves terv teljesítésében a KISZ brigádok igen szép ered­ményekkel büszkélkedhetnek. Azonban a mennyiségi terv teljesí­tése mellett nagyobb gon­dot kell fordítani a gazda­ságos termelésre. A versenyben résztvevő fiata­lokat az egész társadalomért érzett felelősségre kell nevel­ni. A bányász fiatalok nevelé­sénél komoly figyelmet kell fordítani arra, hogy büszkék legyenek osztályukra, a mun­kásosztályra. Úgy kell nevel­ni bányász fiatalj ainkat, hogy szeressék és becsüljék a mun­kát, éljen bennük a kötelesség­érzet, érezzék, hogy igazi nyu­galmat csak a jólvégzett mun­ka tudata adhat. Ne tűrjenek el hanyagságot, lógást, legye­nek mindig példamutatóak. Védjék a társadalmi tulajdont és segítsék az elmaradókat. Majd arról beszélt, hogy a KISZ-nek igen nagy tekinté­lye van a bányászfiatalok előtt. A megalakult anyagg.vűj- tő brigádok már eddig szép eredményeket értek el. Azon­ban még sok a tennivalónk. A KISZ-fiatalok álljanak a takarékossági mozga­lom élére. A bányász KISZ brigádok helyzetéről szólva elmondotta, még mindig fellelhető, hogy egy jól dolgozó csapatot kine­veznek KISZ brigádnak. Ez a módszer nem összeegyeztethe­tő a KISZ munkájával. A KISZ brigád a fiatalok önkén­tes elhatározásából szülessen. Ehhez azonban szükséges, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az üzemvezetőség' és a KISZ szervezet között — fejezte be beszámolóját Bozó elvtárs. Pintér László bányavezető hozzászólásában a lakóterületi nevelés fontosságával foglal­kozott. Nagy Oszkár Kos­suth-lejtősi fiatal arról beszélt: necsak a KISZ tagokat A bányász Kf$Z-brigádok tanácskozásáról . «*' vonjuk be munkánkba, hanem az ifjúság széles tömegét. Az összefogás eredménye, hogy üzemünkben, Kossuth-lejtősön már eddig több mint 85 000 fo­rintot sikerült elfekvő anyagokból megtakaríta­nunk. Kispál József a kommunisták példamutatásáról beszélt. El­mondotta, ha a fiatalok lendü­lete s az idős dolgozók szaktu­dása egyesül, abból eredmé­nyes munka születik. Nagy he­lyesléssel fogadták Reményi elvtárs, a KISZ KV. tagjának hozzászólását, hogy váljon társadalmi üggyé a KISZ ne­velő munkája. Békét a világnak! követelik megyénk dolgozói A Hazafias Népfront bizott­ságok, a békebizottságok hoz­záfogtak, a Barátsági Hónap programjának végrehajtásá­hoz. Üzemekben, községekben, vállalatoknál, hivatalokban békegyűléseket tartanak, ahol a résztvevők tiltakoznak az atom- és hidrogénbomba kí­sérletek ellen, a támaszpontok létesítése ellen. Követelik a kormányfői találkozó összehí­vását, a problémák tárgyalás útján való megoldását. Nógrádmegyerben több mint kétszázan vettek részt a békegyűlésen. Többen elmondták véleményü­ket, ezzel kapcsolatban, majd egyhangúlag elfogadták a táv­irat szövegét, amelyben ilyen irányú követelésüket írták meg. A kányási bányaüzem dolgozói is táviratot küldtek a békegyűlésről a megyei béke­bizottsághoz. A gyűlések után mindenütt megindult az aláírás gyűjtés. Népfrontbizottsági tagok, bé- kehárcosok járnak házról-ház- ra, hogy az országos béke­kongresszus és aztán a béke világkongresszus millió- és millió dolgozó sajátkezű írása alapján tárgyalhasson erről a kérdésről. Nagybátonyban ed­dig 1.600-an írták alá a hábo­rús készülődések elleni tilta­kozást. Az acélárugyári békebizott­ság egészen újszerűén ol­dotta meg az aláírás gyűj­tést. Nem mennek oda az ívvel minden dolgozóhoz, csak el­mondják nekik röpgyülésen, miről van szó, milyen kérdés­ben kérik, hogy véleményt nyílvánítsanak, tudtukra ad­ják, hol van az asztal, azon az ívek és mindenki elmegy mun­kaidő előtt, vagy után és alá­írja. A központosított irodák, a GSz üzem és a huzalmű dolgozói keresték fel eddig a békeharcosokat és azokon kí­vül, akik valamely oknál fog­va távol vannak az üzemtől, már mindenki aláírta az íve­ket. A GSz-ben például 620 dolgozó van és az íveken 558 aláírás követeli: békét a világ­nak! A BERCELI traktorosok dolgoztak. 65 ka­tasztrális hold vetési munkát végeztek. Ezzel szemben a toimácsi gépállomás nyolc, a szécsényi gépállomás pedig mindössze két holdon végezte el a talajmunkát. Pedig igyekeznie kell vala­mennyi gépállomásnak az el­következő napokban, hiszen csaknem egy hónapos kiesést keil pótolniok. Az elmúlt esz­tendeihez viszonyítva 6.770 normálhodnyi talajmunkával maradtak el. A legfontosabb feladat tehát az, hogy a gépál­lomások vezetői nagy körülte­kintéssel szervezzék meg a munkát, hogy a viszonylag jó időt kihasználva mielőbb vé­gezzenek a traktorosok. Szorgos munka folyik a PÄSZTÖI Szabadság Termelőszövet­kezetben. A mákot is el­vetették 4 holdon a hó előtt. Földben van a tavaszi búza is. Igaz ezt a 10 holdat csak ki­egészítés képen vetették, mi­után az útépítés hiányossá tet­te az őszi vetést. Dolgoztak még április 4-én is. Csak a felvonuláson vettek részt, a beszédet hallgatták meg, az­tán irány a föld, ahol 3 vető­gép szórta a földbe a magot. Ezután a borsón munkálkod­nak majd, mert ebből 8 hold­ra szerződtek. Vetik a tavasziakat DEJTÄR község dolgozó parasztjai is. Egy hete indultak meg a mun­kával, mert a nedves talajra korábban nem mehettek a gé­pek, fogatok. Április 20-a kö­rül, ha az idő marad, végez­nek a vetéssel. Végre kisütött az első meleg tavaszi nap. Igaz, még nagykabátban vannak a nagybátonyi bányászgyerekek, de már hatalmukba vették a játszóteret.

Next

/
Thumbnails
Contents