Nógrádi Népújság, 1958. április (3. évfolyam, 26-33. szám)
1958-04-03 / 26. szám
16 NÓGRÁDI NépaisŰo 1958. április 3. Két helyről is indult megyénkből hála staféta Hazánk felszabadulásának 13. évfordulója tiszteletére a Nógrád megyei KISZ Bizottság hála stafétát szervezett, amely március 29-én, vasárnap reggel indult el megyénk két községből. A Hátságról és Pásztóról induló staféta Salgótarjánban találkozott, ahonnan március 30-án indult tovább a Heves megyei Ivád felé. Innen a szomszédos megye KISZ fiataljai vitték tovább a staféta botot. A staféta április 4-én érkezik szovjet földre. A nógrádi sportélet 13 éve Három millió forintos állami támogatással épült az ország 'egszebb vidéki stadionja Salgótarjánban. De vajon, miért zárták el erre az évre a sportolók elől? Bp. Honvéd — Salgótarjáni BTC 4:2 (2:1) Fotózok figyelem! A totózók figyelmébe ajánljuk: április 4, 5 és 6-i ünnepek alatt a posta küldeményeket nem továbbit. Ezzel kapcsolatosan felhívjuk figyelmüket, hogy totószelvényeiket legkésőbb április 3-án adják fel OLYAN HELYEKEN, AHOL a postajaratot gépkocsi továbbítja. Április 4-én Nógrád megye—Szolnok megye felnőtt labdarúgó válogatottja találkozik Salgótarjánban délután fél 4 órakor az SBTC pályán. A Nógrád megyei válogatott a következő keretből kerül ki: Olaj (SSE), Pintér (Pásztó), Tóth (Jobbágyi), Németh, Berta (Kist. Bányász), Szalai (Pásztó), Nyit- rai (Nagybátony), Kirisics (SSE), Garádi (Zp. Építők), Bandur (Tűzhelygyár), Szor- csik (Forgács), Bazsó (Kistere- nye), Pálvölgyi (Forgács), Kollár (Üveggyár), és Tóth (Sal- gó). BIRKÓZÁS Észak-területi felnőtt bírkó- zócsapat bajnokságot rendez az MTST Salgótarjánban az acélárúgyári iskola tornatermében április 5-én, d. e. 11 órakor, amelyen résztvesznek a SSE, Ózd és Eger birkózói. Április 6-i sportműsor AZ NB II-BEN Salgótarjánban: a Salgótarjáni SE—Bp. Spartakusz. A Baglyasaljai Bányász Budapesten játszik a Bp. MÁ- VAG ellen. Nagybátonyban: a Nagybá- tonyi Bányász—Eger. AZ NB III-BAN április 6-án nem lesz forduló. A MEGYEI LABDARÜGÖ BAJNOKSÁGBAN Baglyasalján a hazai Bányász II—Karancslapujtő, Salgótarjánban: Üveggyár— Szécsény, Forgácson: Forgácsi Bányász —Mátranovák, Balassagyarmaton a hazai MÁV—Salgótarjáni SE II, Bgyarmati Petőfi—Bgyarmati Dózsa, Nagybátonyban: Nagybátony II—Salgó, Kazáron: a hazai Bányász— St. Petőfi, Zagyvapálfalván: Bányász— Jobbágyi. A II osztályú bajnokságokban a március 30-ra kitűzött és elmaradt mérkőzéseket játszók le. HÁROM ORSZÁGOS ÖKÖLVÍVÓ BAJNOKOT AVATOTT AZ SBTC Az elmúlt héten Budapesten megrendezett országos ifjúsági egyéni bajnokságon Botos József és Vanó Sándor nyerték el súlycsoportukban a büszke bajnok címet. Vasárnap pedig az országos vidéki felnőtt bajnokságon Szerémi Andor nagy formát mutatva győzedelmeskedett súlycsoportjában: AZ IFJÜSÁGI LABDARÚGÓ BAJNOKSÁG JELENLEGI ÁLLÁSA 1. Salgótarjáni BTC 93:14 28 2 Starjáni Petőfi 42:11 27 3. Zpálfalvai Építők 56:26 24 4. Szécsény 31:17 24 5. Salg. SE 47:24 22 6. Kisterenyei B. 38:20 19 7. St. Tűzhelygyár 29:26 18 8. Kazári Bányász 31:39 18 9. Zpálfalvi Bányász 16:52 15 10. Pásztó 24:32 14 11. Baglyasalja 23:17 13 12. St. Üveggyár 21:49 12 13. Nagybátony 41:11 11 14. Klapujtő 12:34 8 15. Forgácsi Bányász 9:52 8 16. Mátranovák 12:53 7 A Petőfi egy rhérkőzéssel kevesebbet játszott. A gazdasági, politikai és kulturális eredmények mellé méltán sorakoztathatok fel azok a sikerek is, amelyeket az elmúlt 13 esztendő alatt a sport fejlesztésében értünk el. Hazánkban a dolgozókban már a háború előtt is megvolt a sport iránti őszinte szeretet. Ez a vonzódás azonban csak kis mértékben vált gyakorlattá. A háború után azonban már megváltozott a helyzet. Az országnak még a fele sem szabadult fel, de már a háború színhelyétől távolabbra eső városokban, falvakban labdarúgó mérkőzést játszottak, s egyre inkább teret hódított a szovjet katonák kedvenc sportja, a nálunk eddig ismeretlen röplabda, amely a későbbiek folyamán az egyik legkedveltebb sportággá vált megyénkben is. A felszabadulás óta megyénk sportköreinek száma több mint háromszorosára emelkedett. Jelenleg a Megyei Sporttanács több mint 100 működő sportegyesületet tart nyilván, amelynek taglétszáma közel 14:000 fő. Különösen szembetűnő a falusi sportélet fejlődése. Ezelőtt mintegy 6-7 évvel még szinte lehetetlennek látszott, hogy egy falusi leány felcserélje a sokszoknyás öltözékét sportmezre. A kiemelt sportágak közül atlétikában, tornában és kerékpározásban, — habár az ellenforradalom romboló munkát végzett, — a falu sportja nagyobb fejlődést mutat, mint az üzemi sportkörök. A szakosztályok száma majdnem másfélszeresére növekedett a 13 év alatt, s ezekben a szakosztályokban közel 1200 fiatal sportol. Számos olyan falusi sportkör van megyénkben mint pl. Palotás, Szécsény, Pásztó, Nagylóc és Tereske, ahol önálló versenyeket rendeznek, ahol a sparta- kiád versenyek hatalmas mozgósító erővel bírnak, s szinte már hagyományossá váltak. Nem ritkaság megyénkben, hogy a spartakiádon résztvevő fiatal falusiak száma eléri a 2500 főt. S ezek a tömegversenyek számos új tehetséget hoznak felszínre. Az elmúlt 13 esztendő alatt szinte állandóan a sport minőségi utánpótlását adták, hiszen Megyénk atlétikai életében döntő jelentőségű volt már a felszabadulás előtt is a Salgótarjáni SE atlétikai élete. Mind a sportvezetőket, mind az atlétika rajongóit igen érdekli, hogy honnan is indult el ez a nagymultú sportkör ezen sportágban és mi is a helyzet jelenleg? Beszélgetést folytattunk Kir- ner Rezsővel és Nemes Bélával, a SSE atléták két edzőjével, akik hosszab idő óta működnek közre az acélárúgyári sportolók nevelésében és újabb tehetségek felszínre hozásában. A két sportember visszaemlékezéseit rögzítjük az alábbiakban: 1927-től lehet arról beszélni, hogy az atlétikai élet elindult Salgótarjánban. S ez az indulás a SSE-nél kezdődött meg. Ekkor még a levente intézmény keretein belül foglalkoztak — nem rendszeresen és nem céltudatosan, mint ahogyan azt kellett volna — ezzel a sportággal. Ebben az időben túlnyomórészt csak a levente csapatok egymás közötti versengéseiről lehetett szó. Ezekben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak: Pintér János, Deák István, Gyurcsik Sándor és Fülöp Pál. A fenti példa vonzotta a fiatöbb országos Ibajnok került ki közülük, mint pl. Szűcs Mária, Imre Mária, Uhlár Ilona, Sidi Klári, Molnár István és még többen mások. A háború előtti években mindössze 2 torna szakosztály működött. Ma már 10, amelyek közül 6 szakosztály falun működik. így Pásztón, Szécsény- ben, Nagylócon, Jánosaknán, Tereskén és Karancskesziben. Ökölvívásban is hasonló a helyzet. Vívóélet a háború előtt egyáltalán nem volt megyénkben, ezzel szemben ma csak Salgótarjánban 2 jól dolgozó vívó szakosztály működik. A sport minőségi fejlesztése terén is hatalmas eredményeket ért el megyénk. Labdarúgásban a 22-szeres válogatott Szojka Ferenc mellett a magyar válogatott tagjai voltak: Oláh Géza, Zsédely Sándor, az utánpótlásban és B válogatottban pedig Sándor, Oláh II, Jagodics, Vasas, Jancsik, Dávid, Taliga és Csáki is szerepelt több ízben, ökölvívásban Kára István és Sólyom Kálmán mellett már Szerémi Andor, Csonka Jenő, Vanó Sándor és Bibók Miklós megnyerték a magyar bajnok címet. Az országos röplabda válogatottnak állandó tagja talokat és már az SBTC is létrehozott egy atlétikai szakosztályt, melynek kiváló teljesítményű és hihetetlen akaraterővel bíró versenyzője volt Zelenka István, aki később több országos vonatkozásban is számottevő versenyen szerzett bajnokságot és helyezést. Az említett versenyzők után komoly ígéret volt még Dombi Dezső. Akkoriban, amellett, hogy bizony semmi támogatást nem kaptak a sportolók, még a szakirányítás is hiányzott náluk. Az atléták csak saját szorgalmukból és igyekezetükből értek el eredményeket, de tovább nem fejlődhettek. Nagy volt a sovinizmus a főváros és vidék között is. Mindenben elgáncsolták akkoriban a vidékieket, de különösen a munkás fiatalokat. Nievelt Ferenc, pedig kora ellenére is megmutatta, hogy rendszeres munkával mit lehet elérni. 1936-tól újabb erősítések kerültek felszínre az acélárúgyár atlétái közül: Csabai József, Prouza Ottó a salgótarjáni Tűzhelygyári Vasas volt sportolója. Minek tulajdoníthatók ezek a sikerek? Elsősorban annak, hogy a felszabadult országunkban a sport széles tömegek közkincsévé vált, s hogy az állam a testnevelést és a sportfejlesztést fontos állami feladatnak tekinti. Míg a felszabadulás előtti években alig 4000 sportoló volt megyénkben, addig ma eléri a 14.000-et. A háború előtti években alig 100 volt a nyilvántartott falusi sportoló. Ma már 1400 az aktívan sportolók száma és ebből 400 a nő. Az óvodáktól az egyetemekig mindenütt bevezették a kötelező testnevelést. Államunk hatalmas anyagi segítséget nyújt a sportolóknak. A Salgótarjáni Stadion megépítése közel 3 millió, Nagybátonyban 700 ezer, Balassagyarmaton 60 ezer, Palotáson 100 ezer és Kisterenyén 50.000 forintba került. Ezen kívül hatalmas anyagi segítséget ad évről-évre a falusi sport fellendítésére, valamint felszerelésekkel és más sportszerekkel segíti a sportkörök további fejlődését. (jelenleg is sportol,) Miskolci István és Mede Lajos. Majd az 1938-39-es években, amikor megszigorították a levente kiképzést, egyre több fiatal vonta ki magát ez alól, s lépett az atléták sorába. így létszámban igen megszaporodtak a szakosztályok és megindult a Salgótarjáni Üveggyárban is az atlétikai élet. Balassagyarmaton is találkozunk már ebben az időben atlétikával a fenti keretek között. Ezek a körülmények a SSE fejlődését nagyban elősegítették, hiszen egymással versenyezhettek. Meg kell még emlékeznünk arról is, hogy bizony akkoriban egy versenyző csak egy tornanadrágot, egy papucsot és egy trikót kapott felszerelésül. Szöges cipő alig jutott a versenyzők 10-15 százalékának. 1940-41 a nagyarányú fejlődés időszaka volt. 1941-ben épült fel a megye egyetlen korszerű salakpályája. Már kb. 40 atlétája volt az acélárúgyári szakosztálynak. Ebben az évben a SSE ifjúsági csapata Simkó Rudolf, Benkő Sokan nem várták, hogy ilyen meglepő biztosan győzi le az SBTC pályán a Bp. Honvéd együttese a tarjániakat. Maguk a Honvéd játékosai is szivesen kiegyeztek volna a mérkőzés előtt a döntetlen eredménnyel. — mondotta Tö- rőcsik I, a Honvéd egyik játékosa a kispadon. — Hogy mi volt az oka a Honvéd elleni nagyarányú vereségnek? Arra több mentség is van. Bodon kiválásával meg kellett bolygatni a jól összeszokott együttest. Ez nem valami jól sikerült, Bablena, Vasas, CsáBP. ELŐRE—SALG. SE 1:0 A mérkőzésről Molnár Béla a SSE labdarúgóinak vezetője a következőket mondotta: »»Csapatunk jól játszott Budapesten az Előre ellen, de ezen a mérkőzésen is kiütközött csatáraink góliszonya, mert hiába támadtunk többet a hazaiaknál, s hiába lőttünk 3 kapufát is, ez nem volt elég még arra sem, hogy egy pontot haza hozzunk, mivel a 82-ik percben egy lesből kapott gólt megadott a játékvezető, s elvesztettük a mérkőzést. A SSE-ből Czuder, Csincsik és Tóth játszott jól«. NAGYBÁTONYI BÁNYÁSZ —BP. SPARTAKUSZ 2:0 Erről a találkozóról Bóth László a nagybátonyiak vezetője így vélekedett a mérkőzés után: »Gyengélkedett a csatársorunk, s nem tudtuk a helyzeteinket eredményesen kihasználni. Veres három nagy János és Feledi István összetételben országos mezei futó bajnokságot nyert. Feledi ezenkívül a 3000 méteres síkfutásban országos csúcseredményt állított fel 8:49,4 mp-s idővel. A lányok bevonása az atlétikába 1943-ban sikerült először. A felszabadulás új korszakot nyitott meg az atlétika sportban is. Központi kérdés lett a tömegek sportolásának biztosítása. A célkitűzés pedig: olyan fiatalok nevelése — tömegével — akik testben erősek, ügyesek, és a munkában is helyt tudnak állani. Feledi, Kimer, Nemes, Fülöp stb. mint versenyzők is, mint vezetők is szívvel lélekkel dolgoztak az atlétikai élet fellendítésén. A szakosztály- mint a SSE szakszervezeti sportkör része, a dolgozókból választott vezetők irányításával évről-évre nagyobb fejlődésről tett tanú- bizonyságot, s az atlétikai élet gerincét képezi. Már országos viszonylatban is számottevő eredményeket ér el. 1953-ban 100, 1954-ben 140 ki, Taliga és Jagodics összetételben nem ment úgy a játék, mint azt várni lehetett. Ebből a sorból csak Bablena nyújtott jó teljesítményt. A többi csatár átlagon alul játszott. A védelem pedig köny- ínyen zavarba jött, s ezt, a meglepő jó formát mutató Honvéd ki is használta. — Tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy jobb volt a Honvéd s megérdemeltük a vereséget. Néhány játékosunk átlagon aluli játéka és Bodon kiválása .nagyon megérződött a csapat mostani játékán. helyzetet is kihagyott. A védelmünk megtett mindent, ami tőlük tellett. Orosz igen jól védett, s nem rajta múlott ez a vereség. A Spartakusz nem érdemelte meg a 2 gólos győzelmet, mert nem bizonyult ezen a találkozón ennyivel jobbnak. Az igazságos eredmény szerintem döntetlen lett volna«. MISKOLCI VSC—BAGLYASALJAI BÁNYÁSZ 2:0 Baglyasalján meglepő győzelmet aratott a vendég miskolci együttes. A mérkőzésen igen nagy fölényben játszott a Bányász együttes, de ez a fölény csak a szögletekben mutatkozott meg. A szögletarány 9:2 volt a hazai csapat javára Ezzel szemben a vendégek ritkábban, de annál veszélyesebben támadtak, s két ízben is sikerült a hálóba tatalmok. Készéi 11-est is kihagyott. minősített versenyzője volt. 1954-ben 20, 1955-ben pedig 24 versenyző szerepelt megyénkből az ország legjobb 50 versenyzője sorában. Ezek közül a jelentős rész a SSE versenyzői közül került ki mint pl. Farkas Jenő, Nemes Béla, Kaposvári Zoltán, Uhlár Ilona, Szűcs Mária. Az 1956-os év további jó eredményeket hozott, de már az üveggyár is beleszólt az elsőség eldöntésébe. Abban az évben meglátszott a SSE gárdájának jó munkája az eredményeken is. A megyei válogatott, amelynek túlnyomótöbbsége acélárúgyári versenyző volt, maga mögött hagyta Pest megye és Heves megye atlétáit, s csoport első lett. — Mik a további terveik? — A korábbi helytelen szervezés után most már az üzemre, s annak dolgozóira fogjuk alapozni szakosztályunkat, mert ezek a fiatalok megmaradnak nálunk, hiszen itt dolgoznak. Nem csüggedünk el a veszteségek miatt, mert már vannak gyári fiatalok, akikre lehet alapozni, és akikből 1-2 év múlva olyan gárdát nevelhetünk, hogy újból a Salgótarjáni SE atlétái képezzék a megyei válogatott gerincét. Kmetyi Ferenc A Magyar Kupáért folyó küzdelmekben az eddigi akadályokon sikerült az SBTC-nek túljutni, de. vajon sikerül-e az utolsón is? Erre a választ csak a Ferencváros—SBTC mérkőzésen kapjuk meg! Megyénk legnépszerűbb atlétikai szakosztályának fejlődése, tervei Mindhárom NB ll-es csapatunk vereséget szenvedett
