Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-01 / 17. szám

6 NÓGRÁDI Népújság 1958. március 1. Glatz Oszkár, Buják festője Filmhírek Vízszintes: 1. Jókai álnéven megjelent re­VASÁRNAPI FEJTÖRŐ A kedden megjelent buda­pesti lapok és a rádió világgá röpítette a hírt, hogy Giatz Oszkár Kossuth-díjas festő­művész, a Magyar Népköz- társaság érdemes művészé, február 23-án, vasárnap este 86 éves korában váratlanul elhúnyt. Szomorú szívvel vesszük tu­domásul, hogy Őszi bácsi, a bujáki vidék festője nincs többé. Szikár alakja, hosszú ősz haja, mindenkihez kedves szava, az elmaradhatatlan kis íestőszéke, amit mindenhová magával vitt — hogyha el­fáradt, le tudjon ülni —, év­tizedeken keresztül hozzánótt a bujáki néphez. Bár az utóbbi időben Budapesten tar­tózkodott, mert egészségi ál­lapota megkívánta az orvosi felügyeletet, láthatatlan szá­lak továbbra is Bujákhoz fűz­ték. A bujáki nép nem fe­lejtette el és még ma is tisz­telettel és szeretettel emléke­zik reá. Képeit mindenütt ismerik, hiszen reprodukció, vagy réz­karc formájában eljutottak a legkisebb faluba is. A szap­panbuborékot fúvó kislány, a domboldalon ülő, vagy hasaló gyermekek, a széparcú me­nyecske, menyasszony és vő­legény, öreg és fiatal a leg- derűsebb ábrázolásban tekin­tenek a szemlélőre. A gyer­mekek már felnőttek, a fia­tal házasok megöregedtek és az öregek, egy része kivonult a temetőbe, de a kép, meg­csúfolva az időt, vidám élet­kedvet sugározva tekint a szemlélőre. A művész is el­költözött, de szellemének egy darabját itlhagyta nekünk. Művei feledtetik velünk, hogy alkotójuk örökre letette az ecsetet és palettát, üresen maradt az állvány és a kis, megszokott háromlábú festő­szék is hiába várja, hogy gazdája sétáira elvigye. Ez az élet rendje, születünk és meg­halunk. Az ember értékét a két pólus közötti eltelt idő alatt született alkotásai adják meg. A bujáki nép Giatz Oszkárja, a számára kisza­bott 86 évet jól felhasználta. Művei tovább élnek, élete példaképül szolgál a fiatal festőnemzedéknek. Giatz is idegenben kezdi. Külföldi akadémiákon, festő­iskolákon sajátítja el a festé­szet technikai részét. Közben Hollósi Simon és társaiban elhatározás születik. hogy Magyarországon, a magyar szellemi ugaron, idehaza és magyarul fessenek. München és Nagybánya között tárgya­lások indulnák meg. Nagy­bánya, az áldozatos város, szerény anyagi kereteinek megfelelően teremti meg az első magyar művészteleDet. Most nincs szándékomban méltatni Nagybánya művé­szettörténeti jelentőségét. Giatz. mint fiatalember csat­lakozik a nagybányai csoport­hoz. Hollósi iskoláján tanul, aki egész pályáiéra szóló út- ravalóval látia el: a természet­ábrázolás szigorú iskolázottsá­gával. A festői környezet, a nagynevű barátok hatása ked­vező Giatz művészetére. Nagy­bánya levegője végigkíséri festői pálváián. Lassan el­halnak mellőle a társak; ba­rátok jó feső') cimborák. F.gvedül maradt. Derűs ke­délyét mindvégig meetartia. Dolgozott az utolsó pi’lanatig. Vele szállt sírba a nagy­bányai iskola utolsó lelkes alakja. Iványi Ödön Érdemes volt összefogni Nálunk, Bede-pusztán sem töltik tétlenül a téli estéket a fiatalok. Igen összefogtak, amióta megalakult a KISZ- szervezet. Már a színjátszó csoportot is megalakították és az első műsoros esten több mint 150 nézőjük volt. Na­gyon örülünk, hogy lányaink, fiaink ilyen szép játékkal tudnak bennünket szórakoz­tatni. Nagy boldogság ez a szülők számára. Ezt látva, a fiatalok is azt mondják, hogy érdemes volt összefogni és ta­nulni. Ígérik, hogy tovább erősítik a KISZ-szervezetet, növelik a taglétszámot és to­vább tanulnak. Ennek a szép előadásnak a megrendezéséért Alexi György tanítót is meg kell dicsérni. A táncmulatság hajnali 4 óráig tartott, amelyen igen szép számmal vettek részt családos emberek is és vígan mulattak a kiszesekkel. A KISZ-szervezet most meg­mutatja Bede-pusztának, hogy nemcsak ürge módjára alud­ni, vagy kocsmába-járni lehet, hanem szépen, művelten szó­rakozni is. Van azonban valami, ami nagyon elkeseríti a fiatalokat. A cigányzenészek ugyanis na­gyon drágán muzsikálnak. Négy-öt: zenész elkér 600 fo­rintot és ezt ilyen kis helyen, mint Bede-puszta, nem tud­ják a bevételből fedezni. Na­gyon jó lenne, ha a felettes szervek tudnának részükre valamilyen hangszert juttatni. A fiatalok szívesen tanulná­nak és alakítanának saját zenekárt. Magulya István Bede-puszta. ..........................Il!lll!llllllllllilllllll!lllllllllllllll!ll: Má riássy Félix Bara Mar- gitot és Agárdi Gábort vá­lasztotta ki a román-magyar határon lejátszódó Csempé­szek című új filmje főszerepé­re. Március 10-én forgatócso­port utazik Bulgáriába, hogy próbafelvételeket készítsen a Dunai Hajós című bolgár-ma­gyar koprodukciós film bol­gár szereplőiről és motívumo­kat keressen a bulgáriai fel­vételekhez. A budapesti filmstúdióban február utolsó hetében meg­kezdik az új Kollányi film felvételeit, amelyben Kovács Margit Kossuth-díjas kerá- mikus művészetét mutatják be. A filmet Vancsa Lajos fényképezi. Még egy művészi ismeret- terjesztő filmet forgatnak a dokumentumfilmesek. Derko- vits Gyula, a nagy magyar festő munkásságát örökíii meg Jancsó Miklós és Somló Tamás. Több Derkovits kép­ről — amelyeket a brüsszeli világkiállításon mutatnak be — már elkészítették a felvéte­leket a film alkotói. A vidéki filmszínházak be­mutatják A falu réme című román filmet, amelynek drá­mai története egy elhagyott völgy magános fogadójában játszódik. Ugyancsak vidéken jelenik meg február 27-én Traven vi­lághírű regényének az Akasz­tottak lázadásá-nak mexikói filmváltozata, egy őserdei mahagóni ültetvény nehéz sorban élő munkásainak tör­ténete. India fővárosában Delhi­ben kultúrfilm fesztivált ren­deztek, amelyben nagy sikert aratott a Tornovgrád történe­te és a Neszebr című színes bolgár kultúrfilm. (Ez utóbbi kisfilmet hazánkban is bemu­tatják.) Francia—mexikói film A halál a kertben, amelynek fő­szerepeit Simone Signorét és Charles Vanel játsza. gényének címe. 13. Köz­lekedési helyek. 14. Menni. — angolul. 15. Névelővel: francia mű­vészet. 16. Cégrövidítés. 18. II. Endre szabadság­levele. 21. Névelő. 22. Hajó része. 24. Női be­cenév. 25. Fordított ide­gen pénzegység (y=i)- 26. Dér — keverve. 27. Szigorú parancs. 29. Na­gyot lépett. 32. Panop­tikum része. 33. Gép­kocsiszín. 35. Juttat. 36. Bizonyos számú vizij ár­mű. 38. Eladja elvét, meggyőződését. 39. Ef- l'elé a korszak felé ha­ladunk. 41. Férfinév. 42. Ritka női becenév. 43. Gyors iramban ha­lad. 45. Ritka férfinév. 46. Magyar film elme. 47. Női név. 49. Pára. 51. Méh-lakás. 52. Koma magánhangzói. 54. Ro­varirtó szer. 56. Fel­kiáltószó. 57. Női bece­név. 59. Női név. 61. Névelővel: ilyen folya­dék a sav. 63. Kúszó­növény. 64. Keleti ál­lam. 66. Kerek szám. 67. BKD. 68. Rangjelző szó. 69. Névelő. 70. Ellentétes kötőszó. 72. Német hivatal. 73. Átló magánhangzói. 74. Mis­kolci hegy. 76. A szor­galmas állat. 78 Aö. 79. Női név. 80. Férfinév. 83. Német tartomány, vidék (kiejtve). 85. Fü­zet belseje (folyt, függ- 87-ben). 88., Mint vízsz. 35. sz. 89. Heverő, lus­tálkodó. 91. Névelővel: Aristoteles tanítványa és követői (zárt betűk: A, T). Függőleges: 1. Két európai állam. 2. Ló — tájszólással. 3. így — latinul. 4. Burkolatsúly. 5. Híres autóbuszmárka. 1958. Ill 1. Innen­-onnan 6. Ész, fej 7. Bibliai alak (J=i). 8. Bizonyos sze­mély. 9. Női becenév. 10. Menyasszony. 11. Azonos betűk. 12. Ilyen erők a centripetális erők. 17. Pléd. 19. Visz- sza: ital. 20. Elege volt belőle. 21. Névelővel: mint vízsz. 41. sz. 23. Szélesre nyíló. 26. Visz- sza: nem vállal tovább megbízatást. 28. Női be­cenév. 30. Szovjet re­pülőgépfajta. 31. Fog­krém márka. 32. Állat- lakás. 34. Zola fele. 37. Tér szélei. 39. Nem egé ­szen azzal. 40. Folyó napi. 43. Vizi növény. 44. Azonos betűk. 4G. Félig lassan. 48. Ele­fánt-név. 50. Női név. 51. Régi néptörzs. 52. Arcrésze. 53. Mutatószó. 55. Temes m. hangzói. 56. A keret. 59. Lekvár. 60. Latin kettősbetű. 62. Névelők. 64. Női bece­név. 65. Felkiáltószó. 68. Névelővel: mint függ. 9. sz. 71. Megállapítják a súlyát. 74. Névelővel: kopasz. 75. Tiltószó. 76. Félig akar. 77. Bagoly népies neve. 79. Mező- gazdaság szerszám. 81. Régi súlymérték. 82. Férfinév. 84. Bolog — latinul. 86. Recept — röv. — 89. Ludolf-féle szám. 90. Felkiáltószó. Az oó és az öő betűk között nem teszünk kü­lönbséget. Beküldendő: Vízsz. 1, 91. függ, 1, 12, vala­mint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény már­cius 5-ig. A múltheti kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: Az ördögöt állandóan feketének festik, azonban mi még­is rózsaszínűnek látjuk. Könyvjutalmat nyer­tek: Bazsalya Ervin Kazár. Kanalics Gábor Nagy bá tony és Kova- csik Jánosné Balassa­gyarmat. Leány—mezőgazdasági technikumba lehet jelentkezni A törökszentmiklósi leány­mezőgazdasági technikum I. osztályába jelentkezhetnek felvételre azok a lányok, akik az általános iskola VIII. osz­tályát jó eredménnyel elvé­gezték és a mezőgazdasági, vagy ezzel rokon munkaterü­leten akarnak elhelyezkedni. Az iskola négy éves, kollé­giummal rendelkezik. A ta­nulók a gazdasági tárgyakon kívül szabás-varrást és ház­tartási ismereteket is tanul­nak. Felvételre az általános iskola igazgatóságán keresztül kell jelentkezni. Bővebb fel­világosítást kívánatra az is­kola igazgatósága ad. Csőbútor kiállítás február 25-től A salgótarjáni gyümölcsfa lerakatnál Salgótarjánban a Karancs utcai gyümölcsfa-lerakatnál a tavasz jöttét az jelzi, hogyan fogynak a gyümölcsfdpseme- ték. Erről beszél Bokodi Kál- mánné, a lerakat vezetője is, kinek idestova már két esz­tendeje birodalma a 300 négy­szögöles kert, tele gyümölcs­fákkal. Az ősszel is 10 ezer darabot rendelt Ceglédről, melyből több mint 9 ezret le is szállítottak. De keresik is a fát, Nagybátonyba a tröszt 100 csemetét vitt el. De a vá­sárlók leginkább az egyéni gazdák közül adódnak, akik aztán a 20—30 darabos tétele­ket fizetik is azonnal. Mert a vásárlás készpénz fizetése mel­lett történik. Az elsőosztályú, középtörzsű fák ára 11 forint, a dió 15, az őszi barack meg 6 forintba kerül. Jelenleg 3800 csemete van, de most, hogy közelít a ta­vasz, elfogyna jóval több is. — Mert március 10-én már nyitni szeretnénk, ha az idő engedi — mondja Bokodiné. — Bár a hivatalos árusítás március 25-tel kezdődne. — Ez azt jelenti, hogy március 10-ével reggel 7-től délután 4-ig esőben, sárban kinn lesz­nek. De a munkaidőt nem le­het így megszabni. — Mert én bizony — foly­tatta Bokodiné — nem tudom megtenni, ha reggel 4-kor megáll a ház előtt egy bá­nyász autó és fát kérnek, hogy ne szolgáljam ki őket. Csak hát kevés az almafa. Sőt, most egyáltalán nincs is. Pedig kellene nagyon. Mert az 1000 darab vegyes fa mel­lett 5000 almafát bizonyosan egy-kettőre szétkapnák. Hogy mást ne említsek, egyik, alkalommal este 8 óra volt, hogy megérkezett a szállítmány, melyben 30(P almacsemetét is küldtek. Más­nap hajnali 4-kor a három dolgozó, mert ennyien van­nak a Karancs utcai lerakatnál — nekilátott, hogy szortíroz­zák a fákat. Mire észbekap­tak, bizony a 300 fa már egy- től-egyig gazdára talált. Dúc­falva meg lassan egy éve tartja rendelését 200 darab Jonathán-almafára. De hát még egyelőre remény sincs, hogy lesz-e, vagy nem, mert Cegléd egyszerűen hírt sem ad magáról. Pedig az idő sürget, a cse­meteültetés szezonja lassan beköszönt. Hiába a havazás, a szél, nemsokára itt lesz már a tavasz. V-né. Eredményes takarékosság a Salgótarjáni ÁLLAMI ÁRUHÁZ termében Szeptember elején az alsó- toldi iskolában nemcsak a ta­nítás, hanem a takarékossági mozgalom is kezdetét vette. A tanulók — azóta mindkét te­rületen jó eredményeket ér­tek el. Jó a tanulmányi átlag, de eredményes a takarékos- sági mozgalom is. Az iskola valamennyi tanulója bekap­csolódott ebbe a mozgalomba, mert az így összegyűjtött fo­rintokat a nyári táborozásra szeretnék felhasználni. Az alsótoldi iskolában öt- venhét tanuló fél év alatt 6 972 forintot helyezett taka­rékbetétbe.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents