Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)
1958-03-29 / 25. szám
2 NÖGRADI Népuiság 1958. március 79. Mivel tartozik a tanácstag választóinak ? — Tapasztalatok Nemli községből — ** TANÁCSÜLÉSEKRE eljárok — mondja elgondolkodó komoly arccal, amikor tanácstagi tevékenysége iránt érdeklődöm. — Tanácstagi beszámolót? Azt is tartottam már vagy kétszer, igaz, hogy az nem sok, dehát miről számoljak be, nem igen történt semmi. — Más kapcsolat a választókkal? Amit mondtak a tanácson, elvégeztem. Végigjártam a körzetet, ha az adóval volt baj, vagy a beadással, és máskor is, ha megbíztak valamivel. Igaz, hogy ilyen ritkán fordult elő. Nehezen indult meg a beszélgetés, szinte mondatonként kell kihúzni belőle a feleletet. Az első tíz percben szinte meg van illetődve, érződik rajta, amit később ki is mond: nem kérdezte még őt senki: végez-e valami munkát, mint tanácstag, milyen a kapcsolata a választókkal. — Választói véleményét, kívánságait elmondja-e a tanácsülésen? — Elmondom néha—nyújtja a szót —, dehát fölösleges már azt mondani, tudja már azt mindenki anélkül is. Es restellem is mindig a mi utcánk gondját, baját fölhozni — beszédesedik meg egyszerre —, amikor vannak körzetek, amelyeknek a miénknél is jogosabb, sürgősebb kérése is kérés marad már évek óta. Nézze csak meg az elvtársnő az úgynevezett Rézalját, meg a Dózsa György utcát. Majd maga is belátja, hogy a kisebbik baj a mi utcánkban van, ahol csak azért mérgelődnek a lakók — leginkább bányászok —, hogy vaksötétben botorkálnak ,haza a munkából, mert nincs egy égő sem az egész utcában. — Nem olyan itt a tanácsülés, a tanácstagság, mint ahogy azt bent elképzelik — kapcsolódik a beszélgetésbe a férj Handó Sándor bányász is. A feleségemet évekkel ezelőtt választották meg tanácstagnak, de tudja hányszor jött vissza azzal, hogy kevés tanácstag volt jelen, nem tarthatták meg a tanácsülést? Csak tavaly javult valamit a helyzet, már egy párszor határozatképes volt a tanácsülés. Ezután arról kérdezgetem a fiatal Handónét, van-e nagy vita a tanácsü’éseken? Kicsit felhúzza a szemöldökét és jellegzetes kis fintorral mondja: — Nem igen vitatkoznak ott. Egypáran hozzászólnak, leginkább ugyanazok. Amikor azt tudakolom: a tanácstagokat milyen feladatokkal bízták meg a tanácsülésen kiderül, hogy nagyon ritkán kapnak valamiféle megbízást és a legsajná'ato- sabb, hogy ez ellen nekik sincs semmi kifogásuk. Legtöbbnek csak a neve tanácstag, de a tanács munkájába egyáltalán nem kapcsolódik bele, sőt még a választói érdekében sem emel szót a tanácsüléseken. Olyan is akad, aki még a tanácsülésekre sem jár el. Később a párttitkárral, Su- sán Sándorral beszélgetek. Nem régen párttitkár, de a tanács munkáját, mint vb- tag jól ismeri. A beszélgetés meggyőz arról, hogy Handóék megjehetősen hű képet festettek Nemti község tanácsának munkájáról, a tanácstagok közömbösségéről. '-'OK EMBERREL beszélgettem még, de amit elmondtak, az már csak egy-egy részlettel toldotta meg az először kapott képet. — Az a baj — mondja Su- sán elvtárs —, hogy évek óta nem volt megfelelő elnök. A mostani, Molnár Sándor alig pár heti elnökösködés után iskolára került és hónapokig elnök nélkül voltunk. Az elnök már visszatért falujába, de a problémák továbbra is megoldatlanok. Sok problémával kell a faluban megküzdeni. Egyrészt meg kell értetni a tanácstagsággal, hogy a tanácsülésnek kell a végrehajtó bizottság munkáját irányítani, ellenőrizni. A tanácstagoknak javaslataikkal, bírálataikkal segíteni a vb. munkáját. Másrészt segíteni kell a választók érdekében folytatott tevékenységet. Biztosítani, hogy a teljesíthető jogos kéréseknek helyt adjanak, mert egy cseppet sem járul hozzá a tanácstagok és a választók kapcsolatának javításához az olyan eset, mint Petre Jánosé. Ö egyike azoknak, akik komolyan veszik a tanácstagi megbízatásukat, megtiszteltetésnek érzik a választók biza’mát és ezért mindent megtesznek, hogy már a felső szervek által is elismert jogos kérésüknek a teljesítését kiharcolják. De mindeddig eredménytelenül, holott az elmúlt évben már a pénz is megvolt a Dózsa György-út elkészítésére. TANÁCSTAGOK közöm bösségét semmi sem menti. Nemtiben sem, más községben sem. Látniok kell, menynyire helytelen, hogy amikor a választók bizalmából az ál lamhatalmi szerv képviselői lettek, az ezzel vállalt kötelezettségüket elhanyagolják. Az összes tanácsi teendők elvégzését a vb-tő., a hivatali apparátustól várják. Nyilvánvaló, hogy ahol a tanácsülés irányító és ellenőrző tevékenysége hiányzik, ott a vb és a hivatali apparátus nem végezhet rendes munkát sem az állam, sem a helyi lakosság érdekében. Az egész tanácstagság aktív közreműködésévei lehet csak olyan határozatokat hozni, amelyek az országos és he.yi feladatok megoldását egyaránt elősegítik. A tanácsülésen kellene határozatot hozni arra is, hogy a negyedévenként kötelező tanácstagi beszámolók elkészítéséhez, megtartásához nyújtson segítséget a vb. Ha a határozat ellenére ezt elmulasztja, a legközelebbi tanácsülésen vonják felelősségre. R ajGY ÚJSÁGCIKK nem ad lehetőséget arra, hogy a tanácstagok kötelességeit részletesen elemezzük. Csak egy pár példával szerettünk volna rámutatni, hogy a végrehajtó bizottságok munkájáért ők a felelősek, hogy erélytelensé- güket, nemtörődömségüket semmi sem mentheti, — a hozzánemértés is csak egy ideig lehet mentség, több éven keresztül semmi szín alatt sem. A felsőbb tanácsi szervektől elég gyakran kapnak a tanácstagok olyan útmutatókat, amelyek segítséget nyújtanak munkájukhoz. A tanácstagi ankétok is sok gyakorlati tapasztalatot nyújtottak a választókkal való kapcsolat megjavításához, a vb munkájának segítéséhez. A legfontosabb azonban — amelyet semmi sem pótolhat — a tanácstag lelkiismeretessége, kötelességérzete. Saját maga érezzen fe elősséget az állam iránt, amelynek megválasztásakor azt ígérte, hogy legjobb tudása szerint segíti az államhatalmi, államigazgatási feladatok elvégzését. A választók iránt, akiknek azt ígérte, hogy lelkiismeretesen képviseli ügyüket. T. L.-né Tegyük felejthetetlenné az idei ifjúsági találkozót NÚGRÁD MEGYEI FIATALOK! LEÁNYOK. IFJAK! KISZ-tagok, KISZ-en kívüli fiatalok! Itjűmunkasok, parasztfiatalok, diákok! Ez év júniusában Salgótarjánban immár harmadszor rendezzük meg a Nograd megyei ifjúsági találkozót, megyénk fiataljainak seregszemléjét. Bizonyára sokan emlékeztek még a tavalyi és tavaly- előtti találkozókra amelyeknek gazdag, színes programja, vidám hangulata méltóan jelképezte ifjúságunk életkedvét, lelkesedését és lendületét. Ezévben találkozónkat a forradalmi hagyományoknak szenteljük, amelyekben megyénk igen gazdag. Az 1919-es Tanácsköztársaság védelméért folytatott harcokban egész megyénk lakossága, de kiváltképp Salgótarjánnak és környékének bányászai, munkásai és parasztjai harcoltak hősiesen. Ebben az évben ünnepeljük a kommunista párt és a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulóját. Az idősebb clvlársak még emlékeznek, hogy megyénkben a párt, a KIMSZ és a baloldali szakszervezeti mozgalom sokszor mozgósította eredményesen a dolgozókat jogaik megvédésére és kevés Nógrád megyei munkás és bányász van, aki ne emlékezne az 1926-os és a többi dicső sztrájkra. Megyénkben az illegális kommunista mozgalomnak olyan hősei voltak, mint Kakukk Ferenc, Hován András, Lovász József, Furák András. Salamon Imre. akik életüket adták a népért, a pártért. Nem kevés azoknak a bányászoknak száma sem. akik 1944-ben a nógrádi partizánosztagokban harcoltak a fasiszták ellen. A karancslejtősi bányászok hősi ellenállása e harcok történetének egyik legszebb oldalát tölti ki. Mi, Nógrád megyei fiatalok büszkék lehetünk elődeinkre, megyénk forradalmi hagyományaira és kötelességünk megismerkedni velük és ápolni ezeket. Ezért felhívunk minden Nógrád megyei fiatalt, vegyen részt a KISZ-szervezetek által az ifjúsági találkozó tiszteletére szervezett előadássorozatokon. Azt javasoljuk, hogy ezekre az előadásokra hívjátok meg a forradalmi harcok résztvevőit, és szemtanúit és kérjétek fel őket élményeik elmondására. Keressétek fel a régi csaták színhelyeit, ápoljátok és és koszorúzzátok meg azoknak sírjait, akik hősi halált haltak e csatákban. Ma mindenekelőtt munkával, a szocialista építés segítésével lehetünk méltóak elődeinkhez. Azt javasoljuk, hogy induljon széles társadalmi munka-mozgalom a találkozó tiszteletére. Ültessetek fákat, segítsétek községetek, üzemetek, iskolátok fejlesztését. szépítését. Ne feledkezzetek meg a munkaképtelen öregekről, támogassátok ókét munkátokkal! Minden KISZ-tag hetenként legalább egy órát végezzen közhasznú társadalmi munkát. A találkozón gazdag program vár benneteket: színes felvonuláson és nagygyűlésen vesztek részt, gyönyörködhettek a legjobb ifjúsági kultúrcsopor- tok műsoraiban, a Lovász József megyei kulturális seregszemle bemutatóján. A sportkedvelőket gazdag sportműsor, a leányokat leánytalálkozó, divatbemutató várja. Fiatalok, készüljetek a III- megyei ifjúsági találkozóra! A KISZ Nógrád megyei Bizottsága Dolgozó fiatalok — Levél a szerkesztőséghez — A dolgozó fiatalok egészségének megvédése és biztonságos munkakörülményeinek megteremtése érdekében számos intézkedést hozott már kormányunk. A munkatörvénykönyv és a különböző rendszabályok külön előírják a fiatalkorú dolgozók alkalmazhatóságát, munkakörét. — Ezen a téren jó kezdeményezések már születtek. Elsősorban a kereskedelemben, ahol a fiatalkorúakat részleges munkán és részleges munkaidővel négy órás foglalkoztatás mellett alkalmazzák. így a fiatalkorúak- nak több a szabadidejük, több jut tanulásra, művelődésre. De ez nem mindenütt van így. A Salgótarjáni Üveggyárban például a hatos kádkemencénél és a zöldkemencénél 15—16 éven aluli fiatalokat éjjeles műszakra osztottak be. Pedig a munkatörvénykönyv világosan kimondja, hogy a 16. évét be nem töltött fiatalt és az ipari tanulót életkorra való tekintet nélkül éjszakai munkára beosztani nem szabad. A nagybátonyi Kossuth-lejtősön például külszínen csillék mozgatására osztottak be 18 éven aluli dolgozókat. Pedig a rendelkezés kimondja, hogy ilyen megerőltető munkakörben 18 éven aluliakat alkalmazni tilos. A legtöbb helyen ma már biztosítják az ifjú dolgozók pihenését, szórakozását. Például a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, Acélárugyárban a kultúr- otthonon belül külön klubhelyiséget biztosítottak. Az Acélárugyárban mintegy huszonöt fiatalt vontak be az ének- és zenekar munkájába. Jó kezdeményezés volt a Salgótarjáni Üveggyár kultúrott- honának vezetősége részéröl, hogy a KISZ-szel karöltve tehetségkutatást rendezett a színjátszó munka fellendítésére. Általában elmondható, hogy a gazdasági és mozgalmi szervek munkája az ifjúság között javult. Azonban a példák azt is igazolják, hogy nem mindenütt vált még a napi gyakorlati munka szerves részévé. GIRÓDI KÁROLY az SZMT kulturális és sportfelelöse Felhívjuk az állami vállalatok és magánosok figyelmét, hogy a Szécsényi Gépállomás megnyitotta GUMI JAVÍTÓ VULKANIZÁLÓ ÜZEMÉT Az alábbi méretű gumis javítását vállaljuk: 825X20-as 750X20-as 32X 6-os 600X16-OS 550X16-OS 525X16-OS Valamint motorkerékpár külső és belső javítását, futózás nélkül. A fent említett nagyobb gumik futó^ zását is vállaljuk, kivéve a 32X6-OS gumikat. Fizetési feltétel utánvéttel vagy inkasszóval. Gépállomás, Szécsény Hogyan növelik a termelékenységet a mizserfai bányászok ? Népi államunkban egyre öbb szó esik a termelékenyég növeléséről. Nem titok enki előtt, hogy az életszínvonal és a munka termelékenysége szorosan összefügg. Nézzük meg, hogyan állnak a mizserfai bányászok a terme- ékenység területén. A legnagyobb teljesítmények az üzemnél 1955-ben voltak. Azóta állandó a csökkenés egészen 1957 végéig. A csökkenés oka az első telep efejtése, áttérés a kettes te- ep művelésére. Emellett a eltárt vágatok hosszának növekedése nagyobb kiszolgáló létszámot vett igénybe. Hozzájárult még a csökkenéshez az esetenként fellépő létszám- hiány s nem kis mértékben a dolgozók munkakedvének csökkenése. Jól lehet az ellenforradalom előtt is folyt mun- caverseny a bányaüzemnél, de valahogy kezdett olyan vélemény kialakulni, nem is a miénk, a tröszté, az üzem- vezetőségé a verseny. Talán röviden ezekben lehet okát lelni a fokozatos teljesítménycsökkenésnek. A változás, az emelkedés 1958 első napjaitól volt érezhető. 1957. évben a produktív teljesítmény 4 472 tonna, míg az összüzemi 1 723 tonna volt. 1958 január hónapjában a produktív teljesítmény 0 067 tonnával, míg februárban már 0 641 tonnával növekedett. Az összüzemi teljesítmény két hónap alatt 1 723 tonnáról 1 891 tonnára növekedett. Érdemes megnézni, MI A TITKA a mizseríaiak sikerének? Távirati stílusban talán így lehetne elemezni: megjavult a munkához való viszony, a munkaidőt teljes egészében kihasználják ... De érdemes az eredményről bővebben beszélni. A pártszervezet .taggyűlésen foglalkozott a kommunisták munkafegyelmével. Igen sok hasznos javaslat hangzott el. Segítette ezt a beszámoló őszinte hangja is. Nem tartották titokban a problémákat, sőt attól sem riadtak vissza, hogy személy szerint megbirálják a munkafegyelem ellen vétő párttagokat. A taggyűlés eredménye ezután a gyakorlatban hamarosan megmutatkozott. Eddig a beszállások nem egyszer hét óra után történtek, míg a kiszállás már két órakor megkezdődött. A KOMMUNISTÁK PÉLDAMUTATÁSA meghozta a sikert. Ma már a munkakezdés hét óra előtt, míg a kiszállás három óra után történik meg. A másik, nem kevésbé jelentős eredmény -a bratyi- szellem felszámolása volt. Még az elmúlt évben sem volt ritka az olyan aknász, aki nem mert szólni a munka- fegyelem megsértőinek. Valahogy féltek és úgy gondolták, jó fiúk csak úgy lesznek, ha elnéznek a hibák felett. Az év elején megtartott műszaki értekezleten e kényes kérdés az egyik napirendi pont volt. Példák seregével illusztrálták, mit eredményez az elnézés, a megalkuvás. Nem egy aknászt — helyesen — megbíráltak. De talán az értekezlet legnagyobb eredménye mégis az őszinte hang volt. Hiszen szó került már erről a fontos kérdésről nem egyszer, határozat is született, de ennek végrehajtásával már nem törődött senki. A műszaki középkáderek most megértették fontos feladatukat. A karbantartó iparosok munkájában is változás tapasztalható. Egyre CSÖKKEN A GÉPHIBASODÁSOK SZAMA. Kialakult egy olyan jelszó a kommunisták kezdeményezése nyomán: „Előzzük meg a gépek meghibásodását“. De történt az iparosoknál más is. A hibák csökkenésével több idejük maradt a karbantartóknak. Ezalatt születik egyre több ésszerűsítés, újítás. Két és fél hónap alatt a bányai iparosok 12 újítást adtak be elbírálás végett. Az üzemben hét KISZ-bri- gád dolgozik. Idős dolgozókkal beszélgettem, akik elmondották, nem tudják, mi történt a fiatalokkal. Nem szé- gyelnek tanácsot kérni az idős bányászoktól. Javult a fiatalok és az idős dolgozók kapcsolata is. Egyre kevesebb a fiatalokat szidó szó is. Mint mondják, nem lehet rájuk ismerni. Elsők most is, de nem a kiszállásban, hanem a jól végzett munkában. A szakszervezet munkája is nagy fejlődésnek indult. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a dolgozók megnövekedett versenylendülete. Nemcsak az üzemek közötti párosverseny folyik, hanem a bányán belül, aknák között versenyeznek a csoportok. S ami talán a legjobb, a műszakiak sem külső szemlélői a bányászok versenyének. Külön folyik az aknászok közötti verseny. S hogy nem mindegy, ki kerül elsőnek a verseny táblára, az alábbi kis eset is igazolja. Barta László aknász általában az első szokott lenni, de előfordult, amikor lemaradt. Ekkor indulatosan jelentette ki a versenyfelelősnek: „ha nem írtok ki, letörlöm a táblát“. Az eleven ' VERSENYMOZGALOMNAK nagy szerepe van az elért eredményekben. A fejteljesítmény növelése mellett az üzemegység első negyedévi tervét határidő előtt befejezi. A biztonságos termelés ma már nem másodrendű kérdés Mizserfán. Állandó nevelő munkával, a biztonsági szabályok betartásával a baleseti mutatók állandóan csökkennek. Csökken a baleset, a munkából kiesők száma s így természetesen nem csökken a produktív létszám. Nem hirdetik öles betűk, hatalmas feliratok a „nevelj új bányászt“ mozgalmat, ám külsőségek nélkül is igen szépen folyik a mozgalom. Az új bányászok nevelése nem kizárólagosan a KISZ ügye. Az idős bányászok szívesen tanítják a mesterségén kívül a szakma szeretetére is az „újoncokat“. Az eredményt legjobban a létszámhullámzás megszűnése bizonyítja. Egyre kevesebbet hangzik el az idősektől: „mi lesz, ha mi kiöregszünk“. S ami talán nem kevésbé jelentős a termelékenység növekedésre, hogy nem okozott minőségi romlást, vagy önköltségnövekedést. A legjobban talán az a tény bizonyítja a gazdaságosság szem előtt tartását, hogy januárban ÖT FORINTTAL CSÖKKENT 1 tonna szén kitermelési költsége. Az eredmények biztatóak, bár még korántsem használtak fel minden eszközt a termelékenység növelésére. Nagymérvű javulást jelentene a szakképzettség növelése. Különösen Mizserfán van e fontos kérdésnek létjogosultsága. Az üzemben nagy változás történt 1945-től. Űj, korszerű bányagépek sokasága teszi könnyebbé a bányászok munkáját. A gyakorlat azonban nem egyszer azt bizonyítja: a bányászok képzettsége nem mindig fejlődik párhuzamosan a gépesítéssel. Pedig ha ez megtörténik, még kevesebb lesz a géphibásodás, s nagyobb lesz a munkahelyi gépek kihasználásának foka. A másik fontos tennivaló: lássák el feladatokkal a szállításnál dolgozó KlSZ-fiatalo- kat. Folytassák tovább az új bányászok nevelését. Rendezzék meg gyakrabban a fiatalok és idősek találkozóját. Természetesen ne csak a bányászok számára, hanem a műhelyben dolgozók részére ts. Helyes, hogy a pártszervezet napirendre tűzte a munkafegyelem, a teljesítménynövelés kérdését. Ne feledkezzenek azonban el majd az eredmények értékeléséről sem. Összegezve: a mizserfai bányászok szívügyüknek tekintik a termelékenység növelését. ELEVEN GYAKORLATTÁ VÁLTOZOTT a munkás hétköznapokon Csak úgy várhatjuk életszínvonalunk további emelését, ha növeljük a munka termelékenységét. Hortobágyi András
