Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-08 / 19. szám

2 SÖgrIdi Népuisáo 1958. március 8. A X/X. kongresszus út mutató sávul a szak szervezeti munka javításáért Sajtótájékoztató az SZMT-nél Kedden délután a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnöksége sajtótájékoztatót tar­tott a szakszervezetek XIX. kongresszusának munkájával kapcsolatban. Az SZMT elnö­ke, Nádasdi András elvtárs tá­jékoztatta a megjelenteket. — Elmondotta, hogy a kongresz- szuson mintegy 1200-an vettet részt küldöttek, meghívottak és vendégek. Tizenhat ország szakszervezetei képviseltették magukat, köztük a Szovjetunió, az összes népi demokráciák, egy sor kapitalista országból, s megjelent az Egyesült Arab Szakszervezetek főtitkára is. A kongresszus ra is elsőrendű kötelesség, hogy határozottan álljanak ki a törvények megtartása mellett. Nem szabad megengedni, hogy például felelőtlenül elküldje- nek embereket, s utána vissza­menőleg 5—6 ezer forintot szükséges kifizetni. Követelni fogjuk a jövőben, hogy ezt az összeget az fizesse meg, aki a törvénysértést elkövette, ne pe­dig az állam a munkások zse­béből vegye el. A kongresszus sokoldalúan vizsgálta meg a munkások életk örülményeit annak az elvnek alapján, hogy a szocializmus építése együtt járjon az életszínvonal állandó és megalapozott eme­lésével. A jelenlegi helyzet ugyan nem hibátlan az ered­mények ellenére sem. Azonban szembe kell szállni az olyan nézetekkel, amikor a magyar és egyes kapitalista országok dolgozói életkörülményét elvo­natkoztatva hasonlítják össze. A helyes abból kiindulni, hogy a dolgozók hogyan részesülnek a nemzeti jövedelemből. Az ilyen összehasonlítás alapján nincs szégyenkezni valónk, s kiálljuk a próbát egy sor tőkés országgal szemben is. Elmondotta, hogy hazánkban 1938-ban a dolgozók 31 száza­léka, míg 1956-ban 64 százalé­ka volt bekapcsolva a társada­lombiztosítás hálózatába. 1953 és 54 között 4,5 milliárdról 7 Tavaszra vásároljon a Pásztói Földművesszövel- kezet klsáruházában. K, 175 cm3 motorkerék­párt 17 090 Ft, D. 125 cm3 motorkerék­párt 10 800 Ft. Keresse fel kisáruházunkat. az e célra fordított összeg. Kö­zel 40 százalékkal több táp­pénzt fizettek ki ebben az idő­ben. A nyugdíj-problémákkal kapcsolatban elmondotta, hogy számos nyugati tőkés or­szágban lényegesen alacso­nyabb a nvugbéralap. maga­sabb a korhatár, mint nálunk. Már eddig is számos intézke­dés történt, a nyugdíj azonban továbbra is gondot okoz. Jelen­leg nincs módunk további ja­vításra, de a három éves tervben meg kell oldani és meg is oldjuk. Elsősorban az alacsonyabb nyugdíjak emelé­sére kerül majd sor .Azonban az állam erőfeszítésén túl társadalmi összefogás is gyorsíthatja a megoldást. Megyénkben például a mun­kások zöme helyeselné, ha a SZOT újra napirendre tűzné az öregségi járulék egy százalékos felemelésének kérdését. A kongresszuson sok felszólaló hasonlóan nyilatkozott. Prob­léma még, hogy a ledolgozott évek számát nem veszik elég­gé figyelembe, de gyakran az osztályszempontokat sem. A lakáshelyzettel kapcsolat­ban arról beszélt, hogy a me­gyei szakszervezetek keveslik a Salgótarjánban épülő lakások számát, s nem tartják egészséges­nek, hogy a felépült laká­soknak csak mintegy 20 százalékát kapja fizikai dolgozó. A szakszervezetek figyelemmel fogják kísérni, hogy ez az arány megváltozzék. Társadal mi nyomásra is szükség van a lakásuzsora letörésére. Rendez­ni kell egységesen az újonnan felépült lakások lakbérét is. A társadalmi tulajdon vé­delmével kapcsolatban a kong­resszus leszögezte, hogy a szakszervezetek egyik legfonto­sabb érdekvédelmi kötelessége. Nem helyeselhetjük, hogy egyes szakszervezeti funkcio­náriusok szűklátókörűségből védelmükbe veszik a nép va­gyonára kezet emelő bizalfnft. A kongresszuson súlyának megfelelő helyet foglalt el a milliárd forintra növekedett' munkásosztály politikai, kulturális és ideológiai nevelésével Alakúinak a KISZ járási és városi bizottságai A KISZ járási és városi szervezeteinél az eddigi ideig­lenes vezetőség helyett meg­Várjuk a választ Mi lesz a pásztói Sütő­ipari Vállalat új olajsütő berendezésének a sorsa? — Ezt kérdezik a pásztói sü­tőipari dolgozók és ezt a község dolgozói. Pásztón ugyanis az történt, hogy a fa és szén üzemeltetésű sü­tődét olajsütő berendezéssel látták el, maid 60 ezer fo­rintos költséggel és hiába szállították már le az üzem­hez 6 ezer liter üzemanya­got — az olajsütő berendezés mégsem működik. Az új sütöde tervezői valahol el­számították magukat. Olyan üzemanyagot küld­tek a vállalathoz, amely képtelen az új létesítményt működésbe hozni. Ezek után felvetődik a kérdés: mi szükség volt a több tíz ezer forintos beruházásra, ha az hosszú hónapok óta kihasználatlanul áll? Ilyen módon mi sem te­hetünk mást, mint a pász­tói sütöde dolgozói és a község lakossága, megkér­dezzük: Mi lesz a pásztói Sütőipari Vállalat új olaj­sütő berendezésének a Várjuk az illetékesek vá­laszát! alakítják a KISZ-bizottságokat. A legjobb aktívák bevonásá­val értékelik a járási és városi ideiglenes vezetőség eddig végzett munkáját, s megbeszé­lik a soron következő felada­tokat. Balassagyarmaton már megválasztották a városi és a járási, míg Szécsényben pe­dig a járási KISZ-bizottságot. Rétságon és Pásztón már­cius 7-én, míg 12-én a Salgó­tarján városi. 13-án pedig a Salgótarján járási KlSZ-bizott- ság megválasztására kerül sor. Járási KlSZ-aktiva Balassagyarmaton A KISZ balassagyarmati szervező bizottsága az elmúlt napokban nagyaktíva értekez­letet tartott. Mintegy 70 fiatal elemezte a járás alapszerve­zeteinek munkáját. Megállapí­tották, hogy a járás KISZ szervezetei becsülettel végez­ték munkájukat. Többen beszéltek arról is, hogy a mohorai alapszervezet a taggyűlésen olyan határoza­tot hozott, hogy a KISZ-be csak olyan fiatalokat vesznek fel, akik kommunistáknak vallják magukat és felvételü­ket két „öregebb” KISZ-tag is ajánlja. Ipolyvecén csak a KISZ-tagok vehetnek részt a kultúrmunkában, legfőképpen a színdarabok betanulásában. Az értekezlet helytelenítette ezt az elzárkózást, s megálla­pította, hogy ezek és az ehhez hasonló önkényes módszerek ellenkeznek a KISZ-szervezet szabályzatával és magára a mozgalomra is károsak. Az értekezlet résztvevői mindvégig hangsúlyozták, hogy a KISZ-szervezeteknek kom­munista kollektívákká kell válniok és erősíteni kell a KISZ politikai jellegét. Szülők és nevelők találkozása Megyénkben elsőízben Sal­gótarjánban, a Rákóczi úti ál­talános iskolában rendezték meg a szülők és nevelők talál­kozását. A kedves és közvet­len légkörben, fehér asztalok nellett beszélték meg a neve­lők és a szülők, a családiház és az iskola nevelésének he­lyes harmóniáját. A baráti találkozónak a szü­lők és pedagógusok egymás megismerésén kívül 2 500 fo­Vizsgáznak a népfőiskolák hallgatói kapcsolatos szakszervezeti feladat. A szakszervezetek fe’elősek a munkások szo­cialista tudatának, műveltsé­gének alakulásáért. Azonban az utóbbi időben a politikai nevelő munka kicsit elsikkadt, pedig nincs takargatni valónk. Szükséges megfelelő perspektí­vát állítani a munkásosztály elé, saját fejlődését, a szocia­lizmus jövőjét illetően. Meg­mutatni, hogy miért érdemes küzdeni. Itt áll előttünk pél­dának a Szovjetunió gazdag eredményeivel. A szakszervezetek fokozot­tabban tevékenykedjenek a közéletben, így például a népfrontban. Jobban vegyék ki részüket szakszervezeti elvtársaink az ideológiai harcból is. A szak- szervezeti kultúrmunkát is megfelelően bele kell illesz­teni az állam és a párt kul- túrmunkájába. E téren sin- "sonek külön célok. Nádasdi elvtárs utalt arra, hogy egyes helyeken eluralkodott a sztár­szellem, az anyagiasság. A szakszervezetek mozgalmi jellegével kapcsolatban a kongresszus arra utalt, hogy szervezeti nagyságukkal nin­csen arányban tömegbefolyá­suk. E helyzet megszüntetése érdekében javítani kell a me­gyében is a szakszervezeti te­vékenységet. A taggyűléseken valóban a szervezett dolgozók döntsenek. A funkcionáriusok mélysé­ges felelősséget erezzenek választóik, a munkások iránt. A kongresszus aláhúzta a bi­zalmiak szerepét, fontosságát, akik nap, mint nap együtt él­nek, dolgoznak a munkások­kal. Többek között ahogy a szakszervezeti funkcionáriusok ;s intézik a dolgozók ügyes­bajos dolgait, olyan vélemény alakul ki a munkáshatalomról. A szakszervezeti mozgalom egy évszázada alatt kinevelő­Megyénkben 35 községben mintegy 600 dolgozó paraszt és ipari munkás jelentkezett az elmúlt évben a népfőisko­lákra. Idős emberek sajátítot­ták el több mint harminc elő­adáson az általános művelt­séghez tartozó tudományokat. Tanultak magyar nyelvismere­teket, földrajzi, számtant, tör­ténelmet. Az előadások hallgatása után most megkezdődtek a népfőiskolák hallgatóinak vizs­gái. Legutóbb Endrefalván 17 munkás- és parasztember állt a „szigorú” vizsgabizottság előtt és adott számot a nép­főiskolán tanultakról. A népfőiskolák elvégzéséről a hallgatóknak bizonyítványt adnak ki. A fereskeiek tanulmányi kirándulása Még a télen ezüstkalászos tanfolyam indult Tereskén. Ma már a vége felé jár. sőt mi több. mire a lap megjelenik, már egy összefoglalón is szá- jmot adnak a gazdák a tanul- I takról. Radvánszky Péter ter­hogy a - har­melési felelős arról ír, tanfolyam hallgatói mine fő — a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságba látogattak el. hogy a gyakorlatban is megnézzék a korszerű mező- gazdaság eredményét. rint tiszta jövedelme is volt, A pénzt — az iskola növendé­keinek kívánságára — tele­víziós vevőkészülék vásárlá­sára fordítják majd. A Gyermekvárosért' A pásztói járás községeiben is megindult a gyűjtés a Gyer­mekváros megsegítéséért. A falvak dolgozó parasztjai fo­rintjaikat adják össze, előadá­sokat szerveznek, hogy a be­vételből elősegítsék a Gyer­mekváros lakóinak gondtalan életét. A pásztói járásban erre a célra eddig több mint nyolc­ezer forintot gyűjtöttek össze. A gyűjtésben példamutatóan kivették részüket, a mátrake- resztesiek és hasznosiak. de elmaradtak Felsőtold. Tar. Mátraszőllős és Erdőtarcsa lakói. Az ipolyvecei Magyar— Szovjet Baráti Társaság a nő­tanáccsal együtt műsoros estet rendezett amelynek bevételét, 800 forintot, a fóti Gyermek- város javára küldték el. A balassagyarmati tanító­képző önképzőköre műsorral egybekötött ülést tartott, amely jól sikerült vitával zárult. Az önképzőkör tagjai nagymér­tékben hozzásegítik a KISZ-en kívüli fiatalok bevonását a kö­zösségi munkába. Követkesetes elvi harcot a revizionista és jobboldali opportunista hibák megszüntetéséért l fontos bel-és külpolitikai esemény volt barat es ellenseg egyaránt fi­gyelemmel kísérte mint itt­hon, mint külföldön. A kong­resszus megfelelt a várakozás­nak, mert meghatározta a fel­adatot a szakszervezetek szá­mára a munkáshatalom továb­bi erősítése, a dolgozók életkö­rülményeinek javítása érde­kében. A magyar szakszervezetek az ellenforradalom eszmei elő­készítésében nem vettek részt — állapította meg a kongresz- szus — sőt pártszerű keretek között léptek fel a hibák meg­szüntetése érdekében. Az ellen- forradalom idején voltak mu­lasztások, s a Szakszervezeti Világszövetségből történő kivá­lás súlyos politikai hiba volt. Azonban november 4-e után a szakszervezetek elsők között álltak a kormány mellé, támo­gatták nehéz munkájában. Mint az előadó mondotta, a kongresszus megállapította, hogy a szakszervezetek szerepe a szocialista építés idősza­kában növekszik, nem pe­dig csökken. A szakszervezetek következő feladata, hogy segítsék a gaz­dasági, politikai és ideológiai harc feladatainak megoldását. Járjanak élen a gazdaságos termelésben, sajátos szakszer­vezeti eszközökkel támogassák az 1958-as év tervének valóra- váltását. Ennek egyik fontos eszköze — állapította meg a kongresszus — az üzemi de­mokrácia fejlesztése. Tovább kell haladni a termelési ta- tanácskozások színvonalának emelésében ,az üzemi tanácsok munkája pedig segítse elő, hogy a dolgozók még jobban magukénak érezzék a gyárat, a bányát. A munkaverseny a másik területe a szakszervezetek ter­melési tevékenységének. A verseny nem cél, ha­nem eszköz, s ezt soha nőm szabad összekeverni. Hangsúlyozta a tájékoztatás, hogy megyénkben több helyen sem új, sem régi módon nem folytatták a versenyt. A dolgo­zók pedig egyre jobban meg­értik, hogy a versenyre szük­ség van. A szakszervezetekben dolgozó elvtársak merjenek ezekről be ze>m, re s egy., i jék. A verseny fontos új vo­nása, hogy a gazdaságosság felé irányul, s ezt a szakszer­vezetek minden eszközzel se­gítsék is elő. A tennivalók megoldásának harmadik fontos része a helyes anyagi ösztönzés megteremtése. Ezt a célt szolgálja a premi­zálás és a nyereségrészesedés. Egyik alapvető feltétele an­nak, hogy a dolgozók jobban törjék a fejüket a jobb és ol­csóbb termelésen. Mint a kong­resszus is megállapította, az anyagi ösztönzésre még nem sikerült megfelelő rendszert kialakítani. A továbbiakban a szakmai képzéssel foglalkozott. A szak- szervezetek az utóbbi két-há- rom évben ezzel keveset fog­lalkoztak. Bár volt idő, amikor ezt a feladatot jól látták el. A szakmai képzés szervezeti megvalósítása a munkásosztály számára hatalmi kérdés. Ezután arról szólott, hogy s kongresszus behatóan foglalko­zott a dolgozók törvényes jo­gainak védelmével, a rendele­tek megtartásának biztosításé­1701 A e -7 o Ír c nnm rn'zot olr tiaówió. I dött az a gárda, amely képes lesz azokat a fontos feladato­kat végrehajtani, amelyeket a XIX. kongresszus szabott meg. Végezetül elmondotta Ná­dasdi elvtárs, hogy jövő hét közepén megyei szakszervezeti nagyaktíva- értekezleten, majd tag­gyűléseken vitatják meg a kongresszus anyagát. ; Az ellenforradalom előtt és ! alatt is a pártban és a pártor ; kívül is különböző revízió­• nista, opportunista nézetek • nacionalista mezben kaptat ; lábra, amely nézetek bőm- ; lasztották a párt, a munkás­• osztály, az egész dolgozó né[ : sorait. Természetesen ez szer­• vés része, tartozéka volt az el • lenforradalomnak. Milyen né ; zeteket hirdettek a politika ; élet ezen gáncsnélküli lovag j jai? • Egyik igen veszélyes elméle • tűk volt és az ma is, a „min : den magyar testvér”, amelye ; az ellenforradalmároknak : J munkásáruló Nagy Imre adót • áz egyik beszédeben, amikoi ; azt mondotta, hogy a szocializ • mus építésében a 9 és félmii] ic í magyar szív „együtt dobban” •Természetesen Nagy Imre be • leértette a 9 és félmillióba ; • volt kizsákmányolókat, falun ; .• földesurakat, grófokat, báró • kát és kulákokat, városon ; ‘.volt gyártulajdonosokat, kato :• natiszteket, csendőröket, rend .; őröket, akik évszázadokon ke ,! resztül a dolgozó nép véré • szívták. Milyen szívdoboeá • lett volna ez? Vajon tud-e '■ i: több ezer holdas „herceg' • • Eszterházy szíve együtt do bőgni volt cselédei szívével? A volt tőkés egyetérthet-e a szabaddá lett munkással? A válasz egyértelmű: Nem lehet és ez most már az ellen­forradalom után olyan termé­szetes, mint hogy nap van az égen. Mégis, ez az ellenség által felkapott revizionista nézet annak idején éppen a naciona­lizmus maradványai és azok felszítása következtében sok szűk látókörű dolgozónál — köztük sok párttagnál is — talajra talált és sokan szó­szólóivá is váltak e naciona­lista mezbe bújtatott revizio­nista nézetnek, amely nézet szöges ellentétben áll a mar- xizmus-leninizmusnak az osz­tályharcról szóló tanításával. A marxizmus-leniniemus azt tanítja, hogy a társadalmak fejlődésének története osz­tályharcok története, a kizsák­mányolok és kizsákmányoltak kibékíthetetlen harcának a tör­ténete, amely harcban a ha­ladó osztályok győznek és ez a harc szükségszerűen a pro­letariátus diktatúrájához ve­zet, amelynek célja az osztály­nélküli társadalom megterem­tése. A proletariátus osztály­harcának alapvető formái: gazdasági, politikai és ideoló- j. giai harc. A munkásosztály e j harcban a párt vezetésével ke­zébe ragadja a politikai hatal- r mat, megteremti a proletariá- j tus diktatúráját. A proletárig- j. tus diktatúrájának megtergjn- . tésével az osztályharc nem ér ^ véget, hanem formáit változ- ^ tatja, előtérbe kerül az eszmei, r ideológiai harc, de ez nem r zárja ki — mint ahogy az <. SZKP XX. Kongresszusa J mondja —, hogy esetenként t éles formát is ölthet. Példa j erre az 1956 októberi magyar- j országi ellenforradalom, ami- , kor az osztályellenség szíve f bizony együttesen dobogott a ] proletárdiktatúra megdöntése j érdekében, s amely ellenforra- ( dalomban sok proletár szív , megszűnt dobogni a hatalmát s visszaszerezni próbáló osztály- j ellenség gyilkos fegyvereitől. , Mostanában igen élénk vi- ^ ták vannak a megyei sajtóban a revizionizmusról, dogmatiz- j musról és még egy sor „rossz­izmusról”. Ez igen jó és bizo- , nyitja azt, hogy mennyire , megnőtt az érdeklődés az elvi \ kérdések iránt a párttagok, de ] a pártonkívüliek között is. Bi- , zonyítja ez azt is, hogy az el- , mélet tisztaságával akarnak rarcolni a párttagok az em- ierek gondolkodásában meg­lévő revizionista és szektás, logmatikus nézetek ellen. Azonban a cikkeket olvasva irra a megállapításra kell jutni, hogy a viták során író- iott egyes cikkek „akadé­mikus” jellegűek és mentesek bizonyos tekintetben a gyakor­lattól, a való élettől. Pedig 5gy-egy ilyen cikk szavakban néha az elmélet és a gyakor­lat egységéről beszél. De csak beszél és sok esetben nem mu­tatja meg, hogy konkrétan mi­lyen megnyilvánulási formái vannak, például ma a revizio- nizmusnak, a szektarianizmus- nak itt a megye területén. Sok esetben a gyakorlat isme­rete nélkül próbálnak általá­nosítani. Konkrét példákon keresztül kell megmutatni, hogy az egyes revizionista né­zetek jellemzőek-e a párttag­ság gondolkodására egy bizo­nyos terü’eten, a'apszervezet- ben, mennyire terjedtek már el és kik azok, akik ilyen né­zeteket vallanak, avagy a szektarianizmus az, amely el­len egyes területeken a fő tü­zet eszmei síkon összpontosí­tani kell. Én a revizionizmus és a jobboldali opportunizmus egy­két elméleti és gyakorlati megjelenési formájáról szeret­nék beszélni, amely az ellen- forradalom után napjainkban is megnyilvánul a megye te­rületén az osztályharc kérdé­sében. Több helyen tapasztaltam

Next

/
Thumbnails
Contents