Nógrádi Népújság, 1958. március (3. évfolyam, 17-25. szám)

1958-03-05 / 18. szám

1958. Március 5 NÓGRÁDI Népújság Intézkedések Kazáron a teljesítmény és az önköltség javítására (Kazári tudósítónktól) Bányaüzemünk az 1958-as évet jól kezdte. A mennyi­ségi terv teljesítése mellett az egyéb fontos gazdasági mutatók, mint béralap terv, önköltségi terv, az összüzemi teljesítmény alakulása és a minőségi terv is teljesítve lett. Az eredmények azonban nem váltják ki belőlünk a megelégedettség érzését, hisz termelésünket tovább keil emelni. Érdemes e'gondolkoz­ni, hogyan lehetne a teljesít­mények további növelését el­érni. Bányaüzemünknél jelen­leg 40 terven felüli mun­káslétszám jelentkezik. A napokban a bányaveze­tőkkel folytatott vizsgálat alánján megállapítottuk, hogy ebből a 40 főből 30 főt bányaüzemünktől el­küldünk. Az üzemen^enct íeiülvizsgálat után megauapnouuü, nogy SzuruOK uzcnuiei mintegy zu töt tesz ki azoiinaK a száma, akiknek mar endig z—3 Hiány­zásuk van es az xuotí. évre ja­ró uuuiesuknek mintegy 6U százalékát kivették. Bzeme az em oerekre üzem- vezetosegünk egyáltalán nem tart igényt és e.natarozta a párttal es a szakszervezettel egyetértésben, hogy nevezet­teknek lennond. nt keil még megemlítenünk, hogy volt Gyulán egy olyan aotgozon, is, akinek udmese már 1959-re is átnyúlik. Ha a létszám le­építése megtörtént üzemünk­nél, feltétlenül javulni fog a munkafegyelem is. iu»am/t lenetoseg adódna az improduktív létszám csökken­tésére azáltal, ha Tókés kül­színen az oda betervezett gép­házat minél előbb fe.építhet- nék, mert ezáltal Tőkés-lejtős szájában na­ponta 9 fő improduktív lészámot takarítanánk meg. A jelenlegi körülmények között a gymai bunKe.nei na­ponta 6 műszakkal töbDet ve­szünk igénybe, mert a tröszt a gumiszaiagokkal való szállí­tást a bunkerban megszüntet te. Véleményünk szerint he­lyesebb lenne Gyuián a kör­buktató beépítése és onnan a szállítás összekötése gurmsza- laggai a bunkerhoz. Nagy reményeket fűztünk a Gyulán létesítendő fatelep­hez. Azt hittük ezzel megoldó­dik bányáink faellátása olcsóbb lesz annak szállítási költsége. Sajnos ezzel a fateleppel is csöbörből vödörbe jutottunk. Ugyanis a Nagybátonyi-Szén szo'gáltató Vállalat a fatelep munkálatait mind a mai na­pig nem készítette el. Ezá ta az üzem maga kényte’en, úgy ahogy tudja, autón, igásfogat tál Gyuláról a bányafát üze­meinknek kiszállítani, termé­szetesen csakis többlet lét­szám igénybevételével. Iarv naponta hét improduk­tív műszak jelentkezik, amellyel összüzemi telje­sítményünk romlik. s amellet lényegesen drá­gább és többe kerül bá­nyáink faellátása, mint eddig. Ha az elmondottakat mind megvalósíthatnánk, akkor ha­vonta mintegy 8800 műszakkal csökkenne improduktív műsza­kunk és mintegy 3 százalékkal emelkedne összüzemi teljesít­ményünk. Égető probléma üzemünknél a bányacsille ellátás megoldá­sa is és az 1958-ra betervezett 120 darab bányacsillét, vagy legalább is annak egy részét nagyon szeretnénk minél előbb megkapni. Összefoglalva: el kell mon­danom, hogy az összüzemi teljesítmény az a mutató, amelynek alakulása leginkább tük­rözi a vállalat ió vagy rossz munkáját. Az összüzemi teljesítmény ala­kulása kedvezően, vagv kedve­zőtlenül megmutatkozik az ön­költségi terv teljesítésében is. Ha csak január hónapot vizs­gáljuk, amikor bányaüzemünk összüzemi tervét 102 százalék­ra teljesítette, az önköltségi tervünknél 5 százalékos meg­takarítást értünk el. Üzemve­zetőségünk a jövőben is min­dent el fog követni annak ér­dekében, hogy ezt a fontos mutatót bányaüzemünk nem­csak teljesítse, hanem túl is teljesítse. Molnár Tibor Már a nyugati közvélemény is sürgeti a csúcstalálkozót A minap Inászón jártam, s előre elképzelt riportomat nem tudtam megírni, mivei az eivtárs, akit kerestem, nem volt az üzemben. Eredeti ter­vem ugyan nem sikerült, de viszont írnom kell, az olvasók várják. Ez járt eszemben s el­indultam a bányatelepen, ír- nivalót keresni. MINDEN HÉTEN EGY KOCSI FA — INGYEN A meddőhányó alatti kap­csos nemcsak anyagi, de ter­meszét oem juttatásuan is ré­szesül. Nincs gondja a tűzifára, s mindehhez csak jó szem kei( A medüős csillékbe igen bő ía- szállitmány kerül a felszínre, amelyet csak a csiilébői ken kiemelni. Gyorsan számolgatni kezdtem. Ha csak minden hé­ten egy kocsi fát szed össze a kapcsos, akkor már többet ke­res, mint az ürítők, akik telje­sítménybérben dolgoznak. — Mert ugyebár nem tüzel el minden héten egy nagy kocsi fát. DRÁGA MEDDŐHÁNYÓ Ha fizetett szabadságom ki­veszem, az inászói haldára megyek szenet és fát válogat­ni. Igen, hisz itt lehet. A szén olyan fényes, hogy a TÜZÉP- nél drága pénzt adnának érte, s a fa? Bizony itt is van vá­laszték (pedig a kapcsos már megelőzött) korhadt kemény­fa, vagy még használható fe­nyőfa között. Higyjék el, nem egy rossz kereseti lehetőség a meddőhányón kapirgálni. — Csak azt nem értem, miért en­gedi az üzemvezetőség a még használható fenyőfát a pala- hányóra kidobni. Vagy talán Inászon az önköltség nem szá­mít? MIRE JÓ A BORDAFA? Most már tényleg elhiszem magam is, hogy nem ke’l a fo­rint. Két erdőgazdasági autó bordafát hozott. A sínen nehe­zen tudott átmenni, ezért tele­rakták a sínközóket új borda fával. Hogy aztan a zöme el­törött — sebaj, a bányáé, maja megfizetik. Ezután a fát ledo­báljak az autorol s a lateiep- kezelo ahelyett, hogy most ra­katná máglyába s megszá­molva átvenné, inkább most „jó fiú.“ S holnap üzemi bér bői a fatelepi dolgozók rákján a szétdobált bordaiát mág­lyába. S ha hiányzik? A bánya majd megfizeti. VIZET 7 KILOMÉTERRŐL A bányaüzem részére az el­múlt években építettek fel­olvasót, műhelyt, most építik a lámpakamrát. S mily fur­csa, kútra, ivóvízre a hosszú évek során még egyszer sem jutott. A beszálló bányász nem töltheti meg kulacsát vízzel, a kiszálló bányász nem hogy megíürödhetne, még kezet sem tud mosni. Bár az ivóvíz-ellá tás megoldása régi terv, de mikor lesz valóság? Vagy ta­lán olcsóbb a lajtokkal a vi­zet Vízválasztóról (7 kilomé­terről) egy fő állandó alkal­mazásával szállítani? — tob — „Forr a világ bús tengere.. . Talán szentségtörés költői szavak­kal jellemezni azt, ami a lehető legtávolabb áll minden lírától, e verssor mégis találó napjaink nemzetközi politikájára- A köz­ponti kérdés változatlanul a jCsúcstalálkozó-” Több mint való­színű ,hogy még az idén létre is jön. És minél határozottabb ala­kot kezd ölteni ez a valószínűség, annál gyorsabbá válik a nemzet­közi élet mozgása. Jegyzékek, el­lenjegyzékek, javaslatok, ellenja­vaslatok ütköznek és ravasz ma­nőverezéseket látunk azok részé­ről, akik ellenzik a nagyhatalmi tárgyalásokat. Ugyanakkor meg­mozdult az esetleges csúcstalál­kozó legfőbb érdekeltje, a nemzet­közi közvélemény is. Nem min­denütt azonos ütemben és nem is egyforma szélességben, de Ang­liában mindenesetre olyan erővel, amilyenre aligha találunk példát a háború befejezése óta. A csúcs- találkozótól függetlenül, de annak sorsát befolyásolva, tovább folyik az ázsiai-afrikai népek felszabadu­lási harca ,amire a tuniszi és al­gériai események világítanak rá legélesebben. Mindezek mellett, mint valami palackból kiszaba­dult szellem; új, bizonyta­lan körvonalú aggodalom kezdi körülfogni a nyugati világ poli­tikusait és pénzügyi vezetőit: megáll-e az amerikai gazdasági visszaesés? flz új genfi találkozó valószínű napirendje Több mint valószínű a csúcs- találkozó. És ha a valószínűség a megvalósulásnak adja át a he­lyét, a napirenden minden bi­zonnyal ott fog szerepelni a Ra- packi-terv... Ez az egyik vég­következtetése a párizsi Le Mon­de vezető munkatársának, André Fontainenek is, aki hat egymást követő cikkben vizsgálta egy „új Genf” lehetőségeit. „Mindent egy­bevetve — írta — a jelek azt mu­tatják, hogy amennyiben a kor­mányfők összeülnek, ez a terv a vita legfőbb tárgya lesz.” Józanság és realizmus jellemzi a lengyel kormány tervét. Ha a nyugati világ képviselői végülis hajlandók lesznek arra, hogy azokból a problémákból indulja­nak ki, amelyekben elképzelhető bizonyos fokú közeledés, vagy megegyezés, akkor a Rapacki-terv jó szolgálatot tehet- De ennél több is rejlik a lengyel elgondo­lásban: egy későbbi tárgyaláshoz nyit kapukat: Az az elképzelés, hogy a két Németország, továbbá Lengyelor­szág és Csehszlovákia területe atomfegyvermentes övezetté vál­jék, józan, mert nem követeli a nagyhatalmi erőviszonyok felrob­bantását. A világ fennálló megosz­tottságából indul ki — éppen ezért lehet tárgyalási alap — és ha megvalósul, hatalmas feszült- ségcsökkenlő hatása lehet. Túl ezen, a kölcsönös ellenőrzés beve­zetésének felvetésével, főpróbája lehet egy későbbi általános le­szerelési egyezménynek. Azokban a nyugati polgári körökben, ame­lyek nem idegenkednek egy nyu­gat-kelet közti párbeszédtől, a ja­vaslatnak éppen ez az oldala keltett visszhangot. „Számunkra — hangsúlyozza a Le Monde már idézett cikke — pontosan az atomfegyverekre vonatkozó ellen­őrzési rendszer lehetőségében rej­lik a Rapacki-terv legpozitívabb vonása. Hiszen nem az akadá- lyózta-e meg mindezidáig a le­szerelési tárgyalásokat, hogy nem sikerült egy ilyen ellenőrzési rendszert létesíteni ?” A Le Monde okfejtése persze tipikusan nyugati érvelési mód és a célok is nyu­gatiak: az ellenőrzésre helyezni a hangsúlyt. Ha mindezt leszámít­juk, az állásfoglalás akkor is előrevisz. A Rapaeki-tervnek ép­pen az egyik nagy érdeme, hogy nem hagyta figyelmen kívül a másik oldal várható ellenvetéseit. Norstad közbelép A Rapacki-terv nem szél Német­ország egyesítéséről, de közvetve. GromikA szovjet és Pineau francia külügyminiszter levélváltása Február 13-án Sz. A. Vinogra­dov párizsi szovjet nagykövet A. A. Gromikó szovjet külügy­miniszterhez címzett levelet ka­pott Pineau francia külügy­minisztertől. A levél hangoztatja, hogy a francia kormány elvileg egyetért a kormányfői értekezlet összehí­vását ajánló szo\ jet javaslattal, azonban az ilyen értekezletet gondosan elő kell készíteni. Pineau véleménye az, hogy egy külügyminiszteri érte­kezlet megfelel e célnak. Itt megállapítanák az értekezlet napirendjét, valamint a meg­•• „Öreg“ és fiatul úttörők találkozója Róna bányatelepen Havas szerpentin úton közele­dünk az erdőkoszorúzta Róna bányatelephez. Alig érjük el a kullúrollhont, máris mgpillantjuk a zászlókkal közeledő vörösnyak- kendős úttörők seregét- Kettős ün­nepük van a 847-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjainak. — ünnepük a magyar gyermekek boldogságáért is küzdő szovjet hadsereg létrejötte 40 éves, vala­mint csapatuk megalakítása 10 éves évfordulóját­Nagy az izgalom. A szokásos formaságokkal kez­detét veszi az ünnepélyes csapat­gyűlés. Szinte a lélegzet is eláll, amikor Oroszi István ifjúvezető úttörő ruhába öllözve jelenti: „A volt alapító tagok közül jelen va­gyunk huszonötén” Egy pillana­tig megakad a szemünk azokon a fiatalokon, kik tíz évvel ezelőtt a megyéhen is az elsők között kibontották és magasra emelték az úttörőcsapat ma is féltve őr­zött zászlaját. Alig telik el egy perc, máris halljuk Palkovils Gyula csapat- vezető szavait, aki a Vörös Had­seregről megemlékezve, lassan át­tér a csapat első hetei, hónapjai, élményei elmondására. A napló nagyszerű; bátor tettekről; gyere­kes csínyekről egyaránt árulkodik. 1948. Az Úttörők I. Országos Konferenciáján jó munkájukért emléklapot kaptak. Ugyanebben az évben óriási erőfeszítéssel az Országos Úttörő Labdarúgó dön­tőn harmadik helyezést érnek cl. Párádon táboroznak; — 1949. Egymással vetélkedve lázasan ké­szülnek az úttörő próbára- Uiabh táborozás Dunaalmáson, majd a következő évben Debrecenben. — Miskolc, Budapest, Püspökladány, majd ismét Debrecen a csapat út­ja. Mennyi közös munka, szórako­zás, izgalom; hány KlSZ-fiatal- nak — ma már anyának és apá­nak — lopózik mosoly az arcára e vidám napokra emlékezve­Igaz, az itt levőknek erre nem sok idő jut: mert az úttörők már ott teremnek előttük és mellükre tűzik az eltéphetetlen barátságot jelképező kis hímzett szalagot, amit Galajda János elvtárs, a já­rási tanács elnöke a zászlóra kö­tött vörös szalaggal viszonoz az alapító tagok nevében és megdi­cséri az úttörőket A szemek csil­logása beszél. Nem tudni, ki bol­dogabb. Az úttörőktől ajándékot kapott Kovács Ferenc (alapító tag) KISZ-titkár, Pál Mária őrsvezető, vagy azok az „öreg” úttörők, kik­nek a 13—14 éves korukban írott verseiket elmondjak. Égy biztos. Ez a nap valameny- ryiük számúra örökké emlékeze- les marad. Barátságuk továbbra is eltéphetetlen lesz, hisz közös munkában, közös célért vívott küzdelemben született. Nádházi Lajos hívandó kormányfők névsorát. Azokról a javaslatokról szólva, melyeket a szovjet kormány cél­szerűnek látná megvitatni a kor­mányfők tanácskozásán, lényegü­ket illetően a francia külügy­miniszter nem nyilvánít véle­ményt. Gromikó szovjet külügy­miniszter válaszlevelében le­hetségesnek tartja, hogy a legrövidebb időn belül ösz- szehívják a külügyminiszte­rek értekezletét. A szovjet kormány azt java­solja, hogy a külügyminiszteri ér­tekezlet áprilisban Genfben, a kormányfői értekezlet pedig ez év júniusában üljön össze­Gromikó javasolja, hogy nyu­gat részéről Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia és Olaszország, kelet részéről pedig a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia és Románia vegyen részt az értekezleten- Hátra van még a megállapodás atekintetben, hogy részt vegyen még az érte­kezleten néhány Jelenlegi ka­tonai és politikai csoportosu­láshoz nem tartozó ország. Gromikó levele javasolja, hogy az értekezlet tárgyát olyan kér­dések képezzék, mint a közép- európai atomfegyvermentes öve­zet létrehozása és a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek beszüntetése. a légkör megjavításán keresztül kedvező hatással lehet azonban a német kérdésre. Ezt hangsú­lyozta Rapacki külügyminiszter *s az angol Timesnek adott interjúr jában. Az említett, összefüggések és lehetőségek nyugatnémet poli­tikai körökben is érthető izgalmat támasztottak. Az Adenauer-kor- mánv sietett eleve elutasítani a Rapacki-tervet, a közvélemény képzeletét azonban megragadta az atomfegyvermentesség és az eny­hülés lehetősége. Az érdeklődés fokát jelzi az a körülmény, hogy a terv körül magán a nyugat­német kormánypárton, a keresz­ténydemokrata párton belül is he­ves vita kezdődött. És ekkor lépett közbe Norstad tábornok, az Atlanti Szövetség fő- parancsnoka • Hívebben szólva, akkor avatkoztak be azok az amerikai körök, amelyek ragasz­odnak az „erőpolitika” folytatá­sához- Ezek a körök és érdekelt­ségek „elengedhetetlennek” tart­ják, hogy Nyugat-Németország- ban atomfegyverrel felszerelt csa­patok állomásozzanak és szerin­tük az amerikai egységek euró­pai „jelenléte” elképzelhetetlen Nyugat-Németországban elhelye­zett atomfegyverek nélkül. D« nemcsak erről van szó. Norstad, Dulles és a többiek „ragályos­nak” tartják a Rapacki-tervet amennyiben az megvalósul- Attól félnek, hogy nem lehet majd megakadályozni, hogy Francia- ország, Olaszország és más nyu­gateurópai országok ne követeljék az. „atomfegyvermentes övezet” kiterjesztését saját területükre, ha az egyszer Nyugat-Németország­ban létrejön. Végül az idézett kö­rök úgy látják, hogy az atom­fegyvermentes övezet megterem­tése után kevésbé fejthetnek ki nyomást a Szovjetunió és a népi demokratikus országok viszonyát illetően. így történt, hogy miközben a nyugatnémet kormánypárt kép­viselői csoportja éppen arról vi­tatkozott élesen és szenvedélye­sen, vajon elfogadható-e a Ra­packi-terv nemzetközi vitaalapul, váratlanul közzétették Norstad tá­bornok sebtében elmondott tele­víziós nyilatkozatát. A NATO fő- parancsnoka nyilatkozatában ál- lástfoglalt amellett, hogy a nyu­gatnémet hadsereget szereljék fel atomfegyverrel és a köztársaság területén létesítsenek rakéta- támaszpontokat. Franciaország válaszolt Tunisznak az ENSZ-hez intézett három panaszára Guillaume Georges-Picot, Fran­ciaország állandó ENSZ-kápvise- lője hétfőn három levelet adott ál Hammarskjöld főtitkárnak- A le­velek választ tartalmaznak Tu­nisznak az F.NSZ-hez eljuttatott panaszaira, amelyek a tuniszi ha­táron folyó francia csapatössze­vonásokról. Tuniszban élő francia állampolgároknál talált fegyverek­ről és Tunisz légilerének egy francia repülőgép által történt megsértéséről szólnak. A francia válasz hangoztatja: az ismételt támadások miatt, amelyek az Algériában állomá­sozó francia csapatokat tuniszi támaszpontokkal rendelkező jelen­tős felkelő csoportok részéről ér­ték, a francia parancsnokság kénytelen volt a halár francia oldalán megfelelő intézkedéseket foganatosítani. Ezek tisztán vé­delmi jellegűek. A Tuniszban élő francia állam­polgároknál talált fegyverek nagy­részt elavultak, rossz állapotban vannak és valószínűleg még a második világháború idején a né­met csapatok hagyták azokat hátra. PALOTÁS ÉS VIDÉKE Körzeti Földművesszövet­kezet szakképzett agronó- must keres azonnali belé­pésre. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen Palotás és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkezetnél A nyilatkozat időzítése aligha enged kételyt célját illetően. A nyugatnémet szociáldemokrata sajtószolgálat egyenesen annak a gyanúnak ad hangol, hogy a nyilatkozatot maguk Adenauerék rendelték meg. A lon­doni Times bonni tudósítója pe­dig arról ír, hogy a tábornok be­szédét Nyugat-Németországban az ország belügyeibe való beavatko­zásnak tekintik. „A német népet nyugtalanítja — fűzi hozzá az angol konzervatív lap tudósí­tója —, hogy amennyiben atom­fegyvereket helyeznek el hazája területén, az ország politikai helvzete csak még bonyolultabbá válik.” Norstad tanácsa a Rapacki- teivnek szólott, de a csúcstalál­kozó gondolatára akart sújtani. Azt pedig nehéz elképzelni — hangoztatja a nyugatnémet szo­ciáldemokrata sajtószolgálat —, hogy „Norstad Dulles külügy­miniszter kifejezett engedélye nél­kül követelte volna a szövetségi haderő atomfegyverekkel való el­látását, éppen most, a „csúcs- találkozó előkészítő szakaszában”. Nagy hiba volna tehát lebe­csülni a „csúcstalálkozó” ellenzői­nek erejét és manőverezési ké­pességeit Az „eleve elrendeltség” bölcseleté komoly csalódásokra, sőt veszélyekhez vezethetne itten”' Az enyhülés felé csakis az erők reális felmérésével lehet haladni. Minden jel ar"a mutat, hogy a feszültség csökkentésén fáradozó hatalmak és a tárgyalásokat kö­vetelő társadalmi rétegek ezt a reális ntet választották. Elveszett forintok nyomóban Marqittárón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents