Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)

1958-02-26 / 16. szám

1968. február 26. NÓGRÁDI Népújság 7 FÉLÉVI SZÁMVETÉS A romhányi IX. Rákóczi Fe­renc általános iskola 327 ta­nulója is megkapta a félévi értesítőjét, hosszú hónapok munkájának „bérével“, jó vagy kevésbé jó jegyekkel. Összegezzük röviden a tanul­ságot: aki jól tanult, szorgal­mas volt, annak örömnapja volt a bizonyítványosztás, de aki elhanyagolta munkáját, az ugyancsak kényelmetlenül érezte magát. A jó mind a kétféle állapotból az, hogy egyre világosabbá válik szülő és gyermek előtt, milyen fon­tos a tanulás, s mennyire nem lehet, nem szabad köny- nyen venni az iskolai mun­kát. A gyerekkel való sokoldalú iskolai foglalkozás mellett fontos feladatnak tekintjük a szülők tájékoztatását nevelési kérdésekről, a gyermek fej­lődési sajátosságairól és igyekszünk közös nevezőre hozni a családi és iskolai ne­velést. Csak az összhang a két döntő fontosságú nevelési tényező között érlelheti egészséges szellemű, érté­kes erkölcsi jellemvoná­sokkal bíró, harmonikus egyéniségekké a kis em­berpalántákat A szakszerű családi nevelés érdekében, a nőtanáccsal kar­öltve, a nagyon agilis Gödöllői Imréné buzgólkodásának hála, megszerveztünk egy öt elő­adásból álló tanfolyamot, melynek célja a gyermekek életkori sajátságainak be­mutatása, s a leggyakoribb nevelési hibák elleni harc. A szülők érdeklődését nem­csak az előadások látogatott­sága bizonyítja, de az is, hogy viszonylag kis falunkba 58 példányban jár a „Család és Iskola“ című szaklap. Meg kell mondanom, hogy még akadnak olyan szülők is, akik nem tekintik szívügyük­nek gyermekeik iskoláztatá­sát, s értekezletekre sem jön­nek el. Otthonukban, ha felkeres­sük őket, kitérnek a tanu­lással kapcsolatos kérdé­sek megvitatása elől, vagy odavetik: azért tanító a tanító, hogy megtanítsa a a gyermekeket, amire kell. Az isko'ában csak egyik — bár nagyobb része — megy végbe a tanulásnak, a bevésés. A megértett anyag valódi el­sajátítása otthon történik Hogy nem tudnak segíteni gyermeküknek? Nem baj. Csak a helyet és időt bizto­sítsák a tanuláshoz, s ellen­őrizzék: tanul-e. A többi a gyermek dolga. S akit rend­re, fegyelemre, munkaszere­tetre, kötelességteljesítésre ne­veltek, az nem is fog szomo­rúságot szerezni magának és övéinek rossz eredményekkel — azaz: eredménytelenséggel. Érdekes megfigyelni, hogy az elkényeztetett gyermek okozza a nevelőknek a leg­több gondot, s vele van — de még inkább lesz — a legtöbb nehézsége a család­nak. Goromba, önző, divatért, moziért, szórakozásért mér­téktelenül lelkesedő 12—13 évesek már igazolják, amit néhány éve a szeretetükben „mindent megadó“ szülőknek megjósoltunk, hogy mi az okos szigor, az igények mér­séklése hasznos, ellenkezője pedig feltétlenül káros a gyermek fejlődésére. Az az igazán jó szülő, aki nem a serdületlen, élet- tapasztalatokat nélkülöző fiú vagy leány minden szeszélyének enged, de aki tud erős, következetes lenni és ellenállni, ha a gyermek érdeke úgy kí­vánja. Ez a szülő fog a felnövő fia­taloktól szeretetet kapni,, míg az előbbi sokat fog szenvedni magányos öregségében azok hálátlanságától. Ha ezt el­hinnék az édesapák, de külö­nösen a vajszívű édesanyák! A nevelés egyre inkább tár­sadalmi üggyé válik, éppen az elmúlt évek hibáinak lát­tán, azok kiküszöbölése érde­kében. Sokszor úgy érezzük, hogy egy-egy szülő gondat­lansága más szülők bírálatát, de — gyakran — segítő kész­ségét is felkelti. Ez a helyes: minden gyermekért minden szülő, minden felnőtt felelős­séggel tartozik. Ha így, ilyen szemmel tekintünk szét az utcán, vonaton, s mindenütt, ahol megfordulunk, bizonnyal sokat fog változni nem is olyan sokára a neveléshez való viszony, s kevesebb rossz példát fognak adni a felnőt­tek a körülöttük élő, őket fi­gyelő gyermekeknek. A jó modor elsajátítása a tanuláshoz hasonlóan fon­tos feladata a gyermekek­nek, hiszen másokhoz — társadalomhoz igazodását szabályozza. Az iskola etekintetben mesz- szemenően segíti a szülőket: órán, órán kívül, szóval és példával a művelt magatar­tásra nevelve a tanulókat. Az illemszabályok és a szép moz­gás elsajátítására hathetes tanfolyamot szerveztünk isko­lánkban, S hogy megfigyelhes­sük a jókedv perceiben is a Összerakható aluminium garázs kerül forgalomba A rohamosan fejlődő autópark részére garázsok csak részben biztosíthatóak. Sok autótulajdo­nos a munkahelyétől, vagy laká­sától nagy távolságra tudja gép­kocsiját garazsírozni. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat e hiányosság kiküszöbö­lése céljából nemcsak magánosok, hanem közületek és vállalatok részére is forgalomba hozza az összerakható alumínium garázst. Ez a garázs, amely négy tagból áll, elemekből könnyen és rövid idő alatt összeállítható és elbont­ható. A garázs hossza 4,2, széles­sége pedig 2,36 méter, amely min­den méretű kocsinak — amint képünkön is látható — kényel­mes beállást biztosít. tanulókat, mulatságot is ren­deztünk számukra, ízlésesen feldíszített teremben fogadva a kis farsangolókat. A zene­gépet a nevelők kezelték, a pénzügyeket a szülők intéz­ték. A táncok közti szünetben jóízű enni- és innivalóról is gondoskodtak a jókedvű kis társaság számára. Bebizonyo­sodott, hogy a vidámság nem ellenkezik a modern nevelés­sel, de csak ha — mérték­tartó. Ezt igyekeztünk ki- sebb-nagyobb tanítványaink­kal, talán nem is eredmény­telenül megértetni. A félév e derűs lezárása egyben az új tanulási idő­szakba való átlépést is je­lezte. A jókedvűen végzett munka fele olyan nehéz, mint a kedvetlenül végrehajtott. Ezt a jókedvű indítást, hisz- szük, az évvégi eredmények fogják igazolni. Ehhez kívá­nunk minden nevelőnek, szü­lőnek, de főleg kis és nagy diákjainknak erőt, egészséget és sok sikert. Ágoston Jolán tanár. Az összerakható autógarázs megtakarítást jelent az autótu­lajdonosoknak, mert megóvja a gépkocsit a szabad tárolással járó károsodástól, de nagy időmegta­karítást is jelent azzal, hogy megoldható a lakás, vagy a munkahely közelében történd garazsirozás. Alakulnak a szakcsoportok Három juhtenyésztő, két dohánytermelő, egy állattenyésztő, vala­mint mák, növényter­melési szakcsoport ala­kult ezévben. Sóshar- tyánban cukorrépa ter­melési társulás is létre­jött. A szakcsoportok tagjainak száma 110-el emelkedett. Ezeken kí­vül Neműben, Kazá­ron és Zabaron készül­nek szakcsoportot alakí­tani. Anyagtorlódás miatt a mai számból a dogmatizmusról folyó vitacikk kimaradt. Sarkig nyílik a tárgyalások ajtaja... E helyen hétről-hétre be­számolunk azokról a fejlemé­nyekről, amelyek a közelítő csúcstalálkozó útját egyenge­tik. A nagy kérdésre, amely így hangzik: összeülnek-e a világ vezető hatalmainak ál- lamférfiai, hogy legfelső szin­ten keressék a megoldást a nemzetközi politika megannyi nehéz problémájáról — Hrus­csov elvtárs egy angol újság­íróval folytatott beszélgetése során kijelentette: feltétlenül lesz ilyen találkozó. A nemzetközi helyzet fejle­ményei alátámasztják Hrus­csov szavait. Mostani beszá­molónkban a világpolitika két olyan eseményét ragadjuk ki, amelyek — azonkívül, hogy jelentőségük önmagukban is igen nagy, — elősegítik a tár­gyalásokra alkalmas légkör kialakítását. A Rapaczki-terv- ről beszélünk és a napokban közzétett kínai-koreai nyilat­kozatról. Alig múlt egy hete, hogy Rapaczki lengyel külügymi­niszter fogadta a varsói dip­lomáciai testület több tagját — közöttük a négy nagyhata­lom képviselőjét — és emlék­iratot nyújtott át nekik, amely az a to miegy vérmentes középeurópai övezet megte­remtésére vonatkozó lengyel javaslat gyakorlati megvaló­sításának módozatait tartal­mazta. Eszerint az övezethez tartozó államok — Lengyelor­szág, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság — köteleznék magukat, hogy területükön nem gyár­tanak, nem tárolnak atomfegyvert és nem engedik meg, hogy területükön ilyen fegyvereket helyezzenek el. A nagyhatal­mak ugyanakkor kötelezik magukat arra, hogy tisztelet­ben tartják az övezet státu­szát. A lengyel emlékirat hangsúlyozza, hogy az atom­fegyvermentes övezet ellenőr­zési rendszere magában fog­lalná mind a szárazföldi, mind pedig a légiellenőrzést, majd javasolja, hogy az övezethez tartozó államok kössenek egy­mással nemzetközi szerződést. Végezetül a lengyel emlék­irat javasolja, hogy a terv to­vábbi részletes kidolgozására indítsanak tárgyalásokat. A lengyel javaslat egycsa- pásra a nemzetközi politika középpontjába került. A Szov- jetúnió kormánya nyilatko­zatban jelentette ki, hogy el­fogadja a tervezett középeu­rópai atomfegyvermentes öve­zetre vonatkozó ellenőrzés el­vét. A szovjet kormány nyi­latkozata aláhúzza Gomulká- nak a lengyel javaslatról szó­ló kijelentéseit, amelyet a LEMP központi bizottságának első titkára a Times különtu- dósítójának tett: — Ez a terv — mondotta Gomulka — saját vizsgálódá­sainknak és megfontolásaink­nak eredménye. Megakartuk tenni az első és véleményünk szerint a legegyszerűbb és leg­hatékonyabb lépést a nemzet­közi feszültség enyhítése cél­jából és így keletkezett az atomfegyvermentes övezet gondolata. Világos, hogy ezt a tervet a Szovjetúnióval és a többi keleteurópai szocialista országgal folytatott tanácsko­zás után vetettük fel. Széles körű vitát folytatunk erről a kérdésről és a szocialista tá­bor végül elfogadta tervünket. Élénk érdeklődést tanúsít a lengyel terv iránt a nyugati sajtó és közvélemény is. A kormányok jelenleg még ta­nulmányozzák a lengyel em­lékiratot, Varsóban élő nyuga­ti megfigyelők azonban máris rámutattak arra, hogy a len­gyel kezdeményezés előkészíti a diplomáciai tárgyalások és a magasabb szintű tanácskozá­sok útját. A francia hírügy­nökségek szerint a lengyel ja­vaslat a varsói kormánynak Az angol hadügyminiszter bejelentése az alsóházban a rakétatámaszpontok létesítéséről London: Duncan Sandys angol had­ügyminiszter az alsóházban bejelentette, hogy az amerikai rakéták kilövésére szolgáló angol támaszpontokat első­sorban Kelet-Angliában, Lin- colnshireben és Yorkshireben állítják fel. A rakétákat szét­szórva, kis mennyiségben tá­rolják. A hadügyminiszter hangoz­tatta, az Egyesült Államokkal kötött egyezmény kiköti, hogy a rakétákat csupán a két kor­mány „közös és pozitív dön­tése” alapján lövik ki. A rakétákat és a hozzájuk szükséges különleges felszere­léseket az Egyesült Államok szolgáltatja. Az Egyesült Álla­mok vállalja magára a raké­tákat, valamint az Egyesült Államokban kiképzendő angol személyzet költségeit. Ugyanakkor Anglia költ­ségére építik meg a tá­maszpontokat és szállíta­nak bizonyos felszerelési cikkeket. Anglia részese­dése e kiadásból becslé­sek szerint mintegy 10 millió fontsterling. A bejelentés után munkás­párti képviselők azonnal a kérdések özönével árasztották el Sandys hadügyminisztert az egyezményről, valamint arról, hogy milyen körülmények között lövik ki a rakétákat. Az egyik kérdés az volt, hogy politikai vagy katonai döntés­ről lesz-e szó. A hadügyminiszter így vá­laszolt: „A két kormány közös pozitív döntésére lesz szük­ség, s hangsúlyozom: a kor­mányok és nem katonai pa­rancsnokok döntéséről van szó.” A miniszter ezután han­goztatta, hogy az egyez­ményt utána bármely kor­mány felmondhatja hat­hónap felmondási idővel. Egy munkáspárti képviselő ígéretet kért arra nézve, hogy a rakétatámaszpontok építését nem kezdik meg a „csúcs”- megbeszélések előtt — a had­ügyminiszter kitért a válasz elől. A Holland Kommunista Póri- Politikai Bizottságának nyilafkozata A De Wárheid közölte a Holland Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyi­latkozatát, amely ' rámutat, hogy a holland nép széles ré­tegei aggódnak a rakétatá­maszpontok létesítésének ter­vei miatt, minthogy ezek csu­pán kiélezhetik a nemzetközi helyzetet és amennyiben Hol­landiát bekényszerítik a szoci­alista tábor országai elleni agresszív háborúba, katasz­trofális következményekkel járhatnak az országra. A Holland Kommunista Párt Politikai Bizottsága fel­hívja a Holland Kommunistá­kat: még szívósabban győzzék meg a népet, hogy minden erővel meg kell akadályozni az amerikai rakétatámaszpon­tok tervezett építését. TOKIÓ: Tokióban meg­kezdődött a Japán Szocialista Párt II. kongresszusa. A kongresszuson körülbelül hét- százan vesznek részt. A párt vezetői, funkcionáriusai, par­lamenti képviselők, helyi kül­döttek, a szocialista pártot tá­mogató szervezetek képviselői. Moszéburo Szuzuki, a párt elnöke kijelentette: a jelen­legi nemzetközi helyzetben a japán nép azt követeli, hogy a kormány józan külpolitikát folytasson, amely biztosítja az ország biztonságát és gazda­sági helyzetének javulását. Ebben a vonatkozásban a Kisi-kormány működése,ellen­kezik a nép érdekeivel és törekvéseivel. Minél előbb fel kell osz^tni a parlamentet és lehetőséget kell adni a nép­nek arra, hogy az új válasz­tásokon kinyilvánítsa akara­tát. A kongresszusi beszámolót I. Asanuma, a párt főtitkára mondta. Kijelentette, hogy a párt többízben fellépett a ka­tonai támaszpontok létesítése ellen. Okinava visszaadásáért, az atomfegyverek eltiltásáért, a Kínai Népköztársasággá való diplomáciai viszony hely­reállításáért. A kongresszus három napig tart. BERLIN: A Bonn környé­kén lévő Betersburg szállodá­ban végétért a nyugatnémet diplomaták háromnapos titkos értekezlete. Az értekezletet Brentano külügyminiszter hívta össze abból a célból, hogy a diplomáciai testü’et újonnan kinevezett és levál­tott taeiaival megvitassák a bonni külügyminisztérium szer­vezetében az utóbbi időben végrehajtott változásokat és megállapodjanak a nyugatné met külpolitika új módszerei­ben. ama őszinte óhajáról tanús­kodik, hogy csökkenteni kell a nemzetközi feszültséget és lehetőséget teremt arra, hogy szélesebb körű tárgyalá­sok indulhassanak egyéb ége­tő nemzetközi problémákról is. A közvetlenül érdekelt álla­mok — Lengyelország, Cseh­szlovákia és a Német Demok­ratikus Köztársaság sajtója lelkes helyesléssel fogadja a Rapaczki tervhez fűzött újabb lengyel javaslatokat és a nyu­gatnémet sajtó is igen nagy figyelmet szentel az emlék­iratban foglaltaknak. Megle­petés azonban, hogy a nyu­gatnémet kormány szóvivője kijelentette: A Rapaczki terv elfogadása egyoldalú enged­mény lenne a kelet irányába. Ez a baljóslatú kijelentés azonban nyilvánvalóan nem fogja megtorpantam a béke­szerető államokat, ama erőfe­szítésükben, hogy előrehalad­janak a megegyezés felé. Még egy hét sem telt el az új lengyel javaslatok nyilván- nosságra hozatala óta, a szo­cialista tábor újabb beszédes bizonyítékát adta őszinte bé­kevágyának és annak, hogy a maga részéről ténylegesen sarkig nyitja a tárgyalások ajtaját. A Kínai Népköztársa­ság és a Korea Népi Demok­ratikus Köztársaság kormánya közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint a két állam képviselői megegyeztek abban, hogy a maguk részéről első­nek kezdeményezik a külföldi csapatok kivonását Korea te­rületéről. A nyilatkozat ér­telmében a kínai népi önkén­tesek ez év végéig szakaszok­ban elhagyják Korea terüle­tét. Azontúl, hogy ez a nagy je­lentőségű lépés hozzájárul az általános nemzetközi légkör enyhüléséhez, természetesen kedvezően befolyásolja egy régóta vajúdó kérdés, a koreai helyzet tisztázását. A kínai népi önkéntesek Koreá­ból való kivonulásának kez­deményezése újabb bizonyíté­ka annak, hogy a koreai és a kínai fél őszintén óhajtja a koreai kérdés békés rendezé­sét, és a távolkeleti feszültség enyhítését. A békés szándé­kokról tanúskodó nyilatkozat ugyanakkor akadályokat gör­dít egyes imperialista körök ama törekvése elé, amely a fegyverkezési versenyre és a háborús előkészületekre irá­nyul és elutasítja a békés tár­gyalások lehetőségét. A hét végén két nagy jelentőségű esemény hívta fel ismét a koreai kérdésre a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét. Az egyik a Szovjetunió javaslata, amelyben közvetett formában javasolja a két koreai állam kormányának: jelentsék ki, hogy területükön nem enge­délyezik nukleáris és rakéta­támaszpontok létesítését. Ez a javaslat a Szovjetúnió béke- offenzivájának újabb állomá­sát jelenti és azt, hogy ameny- nyiben az összes érdekelt fe­lek elfogadnák az atomfegy­vermentes övezetekre vonatko­zó javaslatokat, úgy Közép- Európa, valamint a Közel- és Közép-Kelet után Korea lenne a világ harmadik körzete, amelyben semmiesetre sem lehetnének atom-hidrogén- és rakéta támaszpontok. A koreai kérdéssel kapcso­latos másik esemény az a hi­vatalos amerikai bejelentés, hogy az Egyesült Államok kormánya „nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy ki­vonják az amerikai csapatokat Dél-Koreából”. Ez a nyilatko­zat is azt bizonyítja, hogy a békére törekvő erőknek még további, szívós és türelmes erőfeszítésekre lesz szüksé­gük,,hogy a világ elindulhas­son a békésebb nemzetközi kapcsolatok, a békés együtt­élés évei felé.

Next

/
Thumbnails
Contents