Nógrádi Népújság, 1958. február (3. évfolyam, 9-16. szám)
1958-02-12 / 12. szám
8 NÓGRÁDI Népújság 1958. február 12. Mit tegyen a fiatalasszony ? Két válasz K. Lajosné levelére Január 22-i számunkban „M it tegyen a fiatalasszony” címmel közöltük K. Lajosné balassagyarmati olvasónk levelét, •melyre azóta számos levél érkezett szerkesztőségünkbe. Ezek közül most egy fiatal lány és egy fiatalasszony levelét közöljük. „Kedves K. Lajosné! A leveledben felvetett problémádhoz szeretnék hozzászólni. Igaz, hogy még lány vagyok, de KISZ-titkár, egy falusi szervezet vezetője. A ml szervezetünkben is vannak flatalaszonyok, férjek, házastársak és meglehetősen jól érzik magukat közöttünk. Én nem értek egyet a férjeddel abban, hogy az ifjúsági szervezet csak a lányok és a fiúk szervezete. Ez nem igaz! A KISZ a haladó, a szocializmust felépíteni akarók közössége, amelynek célja a nevelés, szórakoztatás és a gondon, bajon való segítés. Én azt tanácsolom neked, magyarázd meg a férjednek, mit is jelent ez a szó: közösség. Lehet, hogy még nem gondolkodott el ezen elég mélyen, ha megmagyarázod, biztosan megérti. „Kedves Fiatalasszony! Problémádhoz én is szeretnék hozzáfűzni eqy-két gondolatot és elmondani, hogy én hogyan győztem meg a férjemet arról, hogy mint fiatalasszonynak is az ifjúsági szervezetben van a helyem. 25 éves vagyok és van egy kisgyermekem is. Mégis KISZ-titkár vagyok. Nekem is sok vitám volt a férjemmel, amikor az ifjúsági szervezetet segítettem szervezni és a vezetőségnek tagja lettem. Én akkor egy hibát követtem el, nem beszéltem meg a dolgot előre a férjemmel és őt nagyon meglepte, hogy én, aki 1952-ben az MDP-nek lettem a tagja, most mint ifjúsági vezető akarok dolgozni. Az én véleményem az volt, hogy sokkal helyesebb, ha ér. mint fiatalasszony. a pártban szerzett tapasztalatomat az ifjúság nevelésénél hasznosítom, mintha az idősebbek között dolgozom. A férjemmel sokáig vitatkoztunk de most már megérti azt, hogy az ifjúsági szervezet nemcsak azért van, hogy ott csak szórakozzanak, hanem azért is, hogy az a fiatalokat hazaszeretetre, az idősebbek tiszteletére nevelje, hogy sok hasznos^, fontos dolgot megmagyarázzanak nekik, amiről addig nem igen beszéltek velük. Próbáld megértetni a férjeddel ,hoqy milyen kár származott abból, hogy az ellenforradalom előtt nem igen voltak az ifjúsági szervezetben idősebbek, akik kellő szeretettel és hozzáértéssel foglalkoztak volna az ifjúság KONttT r()iuzaeml ékezh... mennyivel könnyebb egy közösségnek megoldani olyan problémát, amely két embernek sok gondot okoz Nem gondolok itt nagy dolgokra, de ugye mind a ketten dolgoztok. Milyen jólesik az. ha a munka után társaitok segítenek nektek a házkörüli munka elvégzésében ,egy-egy nehezebb feladat megoldásában. Neked ugye mosni, takarítani kell. Milyen hamar el lehet ezt végezni, ha a lányok elmennek segíteni. És én tudom, hogy nálatok is bizonyára szívesen segítenek egymásnak a fiatalok. így azután több idő jut tanulásra .szórakozásra az ifjúsági szervezetben. Jó lenne, ha az alapszervezet vezetősége is segítene ezt megmagyarázni a férjednek. „Egy szuhai lány” problémáival, megmagyaráztak volna sok meg nem értett dolgot. Akik nyíltan beszéltek volna velük az építőmunka nehézségeiről és arról, hogy bizony a szocializmust nem kapiuk készen, annak megvalósításáért bizony még sokat kell tennünk. Elmondták volna nekik, hogy a fiatalokra milyen szerep vár ebben, menynyire saját érdekük, hogy ne várják a sültgalambot. Én javasolom a kedves férjednek, hogy ha szereti ezt a rendszert, ha híve annak, hogy minél előbb megvalósuljon a szocialista társadalom hazánkban, akkor ne zárkózzék el. Ne ellenezze, hogy hasonlókorú fiatalok közé járjál, sőt menjen el veled ő is szabadidejében és segítsen, hogy ott az ifjúság minél előbb megértse pártunk célkitűzéseit, tisztázódjanak a fejekben a mag nem értett kérdések. Csak ilyen módon érhetjük el, hogy a fiatalság ne járjon még- egyszer olyan téves utakon, mint az ellenforradalom előtt, ne vezethessék őket félre hangzatos szólamokkal olyanok, akik a nép bőrére spekulálnak. Én úgy hiszem, ha egyszer együtt elmentek az ifjúság közé, férjed meg fogja érteni, hogy az a helyes és a következő időkben mindketten közös erővel azon fogtok munkálkodni, hogy az ifjúsági szervezet példaképe le- qyen a fiataloknak. Kiss Józsefné nagybátonyi KISZ-titkár 1920-at írtak, amikor Salgótarjánban a már aktívan működő SSE mellett egy újabb Salgótarjáni sportkör kezdte bontogatni szárnyait. — Emlékszik vissza a régmúlt időkre Omaszta Lajos beszélgetésünk alkalmával az SBTC klubházának kényelmes társalgójában. — Már az előző években is volt Salgótarjánban a SSE mellett egy másik sportegyesület, melyet akkor még STC-nek hívtak. Ez a sportegyesület a városi fiúkat tömörítetté maga köré. A tehetősebb kereskedők és iparosok támogatták az egyre népszerűbb labdarúgókat. Sajnos, ez a sportegyesület nem tudott versenyre kelni még akkoriban az acélgyáriakkal. S ekkor merült fel az a gondolat, hogy a városiak mellé a bányász fiatalokat, no meg a bányász tröszt segítségét is meg kell szerezni, hogy biztosítva legyen ennek a sportegyesületnek is a további működése és fejlődése. Ez meg is történt 1920-ban. Akkor a STC mecénásai: Gáspár hentes és a Römer testvérek mellé a bányatröszt segítsége is megérkezett. A csapat nevét pedig egy betűvel bővítették, s így lett a STC-ből SBTC. S hogy az utánpótlás is biztosítva legyen> életre hívták a Forgács, a Somlyó, a Zagyvái rakodó és a Salgó labdarúgó együtteseket, ahonnét azután a későbbiek folyamán az SBTC állandóan fel tudta tölteni a csapatát, egyre több tehetséges labdarúgó játékossal. — Mondotta Omaszta Lajos, az SBTC hajdani kiváló fedezet játékosa. — Akik a STC-ből nem tudtak mindjárt bekerülni az SBTC-be, azok leginkább a Forgács csapatába mentek. Itt azután folytatták a tanulást, amikor egyszer, esetleg kétszer egy héten összejöttünk és kapura rugdaltuk a labdát, vagy egymás közt játszadoztunk. — Én 1923-ban kerültem be az SBTC-be mint hátvéd, jól megtermett fiú voltam, s így hátvéd lettem. Majd később centerhalfot játszattak velem. Ezen a poszton sokáig szerepeltem még a Szemző Szabó István, Omaszta, Paál, — Tóth, Kosléder, Hegyig Vilezsál, Ménich, Szabó Náci és Pers összeállítású együttesben. Egészen addig, míg Takács József át nem vette ezt a posztot a csapatban. Majd pedig fedezetként szerepeltem 1933-ig. Ugyanis 1933-ban Losoncon fejeztem be labdarúgó páTanácselnökök cserelátogatása A szécsényi járás községeiben a február 12-én kezdődő tanácsüléseken érdekes változásokat vezetnek be. Egy-egy tanácsülésre meghívják a szomszédos községek tanácselnökeit is, hogy megismerjék egymás módszereit, s a hasznos tapasztalatokat kicseréljék egymással. Ezzel a módszerrel azt kívánják elérni, hogy növeljék a végrehajtóbizottsági és tanácsülések színvonalát lyafutásomat, ahol szép győzelemmel (5:2) búcsúztam a zöld gyeptől. — Hogyan készültek akkoriban egy-egy mérkőzésre? — kérdeztem a rokonszenves sportembertől. — Már előbb is említettem, hogy először csak két kapura rugdaltunk, amikor össze jöttünk hét közben a pályán. Ez nem volt rendszeresen, mert nem volt erre mindig időnk. Akkor első volt a munka, s bizony volt rá eset, hogy vasárnap reggel a munkahelyről csak éppen haza tudtunk szaladni megmosakodni, máris rohantunk a vonathoz, hogy elutazzunk Miskolcra, Diósgyőrbe, Hatvanba, vagy más helyre mérkőzést játszani. — Egyszer azután a 20-as évek elején Vlacsil Béla, a SSE tatabányáról jött játékosa valamiért ösz- szekülönbözött az acélgyáriakkal, s átjött hozzánk az* SBTC-hez. Mi szívesen fogadtuk s ő kezdte meg a csapattal való rendszeres foglalkozást. ö tanított bennünket, s amennyire lehetett, rendszeresítette az edzéseket. Magaköré gyűjtötte a fiúkat és magyarázta a helyes játékot, gyakoroltatta az össz- játékot, s próbálta a csapatot ütőképessé csiszolni. — Ebben az időben milyen csapatokkal vívtak nagy csatákat? — Különösen a SSE-vel mérkőztünk igen gyakran, de sajnos, nem bírtunk velük sokáig. Nagy csatákat vívtunk a Zagyvapálfalvai BÜSÉ-vel is. Különösen emlékezetesek a Zagyvapálfalván lejátszott mérkőzéseink, ahol majd mindig a közönséggel is meg kellett mérkőzni. De nagy harc folyt még a Hatvani AC-el is. Majd később a Miskolci VSC és a Diósgyőri VTK volt még nagy mumusunk. — Kik voltak a továbbiakban az SBTC tanító mesterei? — Vlacsil Béla után Lavaj vette át a csapatot, s ő oktatta tovább a labdarúgás fortélyaira az SBTC játékosait. Majd Spitz, az újpestiek volt játékosa következett a sorrendben, ki szintén igyekezett tudását átadni a tarjáni fiúknak. — Kikkel játszott még együtt? — A későbbiek folyamán már a Takács-testvérekkel, az Őrlik- testvérekkel együtt, küzdöttünk a csapat jobb szerepléséért. Majd Szalai Jóskával, Géczi Pállal, s Takács «babival» is játszottam együtt. — Nem csábították más sportegyesületek a labdarúgói pályafutása alatt? — Több sportegyesület is tett ajánlatot, hogy hagyjam el Salgótarjánt, s jobb munkahelyet, s nagyobb sportolási lehetőséget biztosítanak nekem. Különösen a Balassagyarmati MTE és a Hatvani AC vezetői ostromoltak rendületlenül. De én hű maradtam az SBTC-hez. Soha egy percre sem gondoltam arra, hogy elhagyjam sportegyesületemet, no meg a játékostársaimat. Pedig lett volna okom rá. Mert egy ízben leszámoltattak a bányától, s csak nagy utánjárásra tudtam visszakerülni. Pedig labdarúgó voltam, s tán nem is olyan rossz játékos. S bizony nekünk pontosan kellett megjelenni a munkahelyünkön, s el kellett végezni a munkánkat, mégha a mérkőzés napjára esett is. Sokszor volt rá eset, hogy edzés vagy mérkőzés után visszamentünk a munkahelyre és este 10-ig dolgozni kellett. Többször pedig mi adtuk össze a pénzt, hogy perecesre vagy más helyre el tudjon utazni a csapat mérkőzést játszani. —* Elszakadt-e a sporttól, mióta abbahagyta a labdarúgást? — Tettem fel még egy kérdést Lajos bácsinak, aki mosolyogva így válaszolt rá: — Nem szakadtam el a sporttól, mert aki egyszer megszerette aet, nem is tudna nélküle élni. Amikor abbahagytam a játékot, az SBTC vezetői megkértek, hogy foglalkozzam az ifjúsági csapatukkal. Én örömmel oktattam, neveltem a bányász fiatalokat hosszú éveken keresztül. Majd a felszabadulás után egyik alapító tagja voltam a megyei testnevelési sport- bizottságnak. Bizony akkoriban még táskába hordtuk a sport- bizottság aktáit és irodáját, s így kezdtük lerakni a szocialista sport alapjait megyénkben is. Majd a későbbiek folyamán az SBTC vezetőségének tagja lettem — mondta a még mindig fiatalos külsejű sportköréhez hű sportember. — Azonban az ellenforradalom alatt úgylátszik nem tartottak megfelelőnek ebben a tisztségemben, s eltávolítottak. De azért megmaradtam annak, aki voltam. — Fejezte be a beszélgetést Omaszta Lajos bácsi, ki arra kért, hogy ezt már ne írjam meg, mert hát nem akarja ezt publikálni. Én pedig ennek ellenére is példaképül hozom ki a mai fiataljaink elé ezt a lelkes és sportköréhez hű veterán sportembert, aki önzetlenül dolgozott azért, hogy megyénk sportját egyre nagyobb fejlődéshez segítse. Akinek nagy része van abban, Kaszás Andrással és a megye többi sportvezetőivel együtt, — hogy Nógrád megyében a falusi sportolók száma a feszabadulás előttihez képest megtízszereződött. — Gregor — Labdarúgó csapataink előkészületi mérkőzéseiről FIGYELEM! Megnyílt Nagybátonyban a Fekete Gyémánt Étterem (fatelep mellett) Hétvégi zenés szórakozóhely, kitűnő ételek és italok, valamint egri fajborok. Pontos, udvarias kiszolgálás. Ritmus, zene, tánc. Minden szombaton 18 órától 24 óráig ^QáÍíÍió mih pp Csütörök, február 13 Kossuh-rádió: 8,10 A négy világtáj dalai — 8,55 Édes anyanyelvűnk — 9.00 A Gyermekrádió műsora — 9 -10 Kórusok — 10,10 Versek — 10,40 Ében Pálma énekel — 11,00 Rádió 1923-ban — 11.20 Népi zene — 12,10 Könynyü zene — 13,00 A századvég magyar verseiből — 13.15 Operarészletek — 14,20 Egy falu — egy nóta — 14,50 Rádiókórusok énekelnek — 15,10 Fiatalok sakkiskolája — 15,20 Ifjúsági műsor — 15,45 Gyermekzene — 16,10 Könnyű zene — 16,50 A Rádió ipari rovata jelenti — 17,10 Az Állami Népi Együttes zenekara játszik — 17,30 Népszerű »perettek — 18,10 Tánczene — 18,45 Tudományos híradó —, 19,00 Közvetítés az Állami Faluszínházból: Pillangó — 22,15 Népi zene — 22,40 Kamarazene — 23,40 Tánczene Petőfi-rádió: 14,20 Tánczene 15.20 A külföldi sajtó hasábjairól 15,30 Operarészletek 16,20 Ifjúsági műsor 17,00 Vécsey Ernő zongorázik — 17,10 Nemzetközi jelentőségű energiatervekrcl — 17,25 Zenekari hangverseny — 18J0 A Gyermekrádió műsora — 18,30 Mézeskalács — 19,05 Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama — 19,15 Válaszolunk hallgatóinknak — IP,25 Filmdalok — 19,45 sporihíradó _ 20,00 Tinó Rossi énekel — 2 0,45 Zenei anekdóták — 21,05 Tánczene — 21,45 Az amerikai munkások harcaiból — 22,00 Magyar operaest '— 22,45 Versek a télről Péntek, február 14 Kossuth-rádió: 8,10 Rádiódaljátékok zenéjéből — 8,50 Ruffy Péter karcolatai — 9.0G Népi zene — 9,30 Ezüstkalászos gazdatanfolyam — 10,10 Óvodások műsora — 10,30 Fúvószene — 11,0 Az aranyróka. Elbeszélés — 11,30 Hanszerszólók — 12,10 Tánczene — 13,00 A belterjes gazdálkodás útján — 13,15 Népszerű nyitányok — 14,05 Úttörő-híradó — 14,27 Az Ifjúsági Rádió műsora — 16,10 Zenei műszavak- nyomában — 17,00 Szív küldi , — 17,50 Belpolitikai műsor _ 18,10 Tá nczene — 18,40 Ifjú Figyelő — 19,00 Bemutatjuk új operafelvételeinket — 20,20 Tánczene — 21,15 Moszkvai tudósítónk jelenti — 21,25 A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának hangversenye — 22,45 Könnyű zene — 23,30 Részletek Lully operáiból — 0,10 Hollay Keresztély orgonái, Petőfi-rádió;' 14,20 Zenekari hangverseny — 15,10 Könnyű zene — 16,00 Tánczene — 16,30 Vidám farsang — 17,00 Fúvószene — 17,10 Üzemi énekkarok énekelnek — 17,30 A magyar irodalom története — 18,00 Művésziemé zek — 19,05 Tánczene — 19,45 Sporhíradó — 20,00 Heti hangversenykalauz — 20,45 Magyar népdalok — 21,05 Operettmuzsika _ 21,50 Külpolitikai ké rdésekre válaszolunk — 22,00 V erbunkosok Szombat, február 15 Kossuth-rádió; 8,10 Zenekari hangverseny — 9,00 Úttörő híradó — 9,25 A Gyermekrádió műsora — 9.40 Hanglemezek — 10,10 Filmzene — 10,50 Hóförgeteg Elbeszélés — 11,20 A Zene- művészeti Főiskola hallgatóinak hangversenye — 12,10 Népi zene — 12,50 Mi van a könyvesboltokban? — 13,05 Igor herceg Részletek Borodin operájából 14,00 Tánczene — 14,30 Odysseus kalandjai — 15,10 Kórusaink életéből — 15,30 A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései — 15,45 Könnyű muzsi ka — 16,10 Töltsön két órát a Rádió mellett — 18,10 Szív küldi — 18,50 Kairói jegyzetek — 18,55 Otto Klemperer Mozart szimfóniákat vezényel — 20,25 Vidám irodalmi műsor _ 21,40 Tá nczene — 22,15 Sporthíradó Petőfi-rádió: 14,20 Az opera mindenkié — 15,20 Szobanövény- kedvelők ötperce — 15,25 Vihar az Égei-tengeren Rádiójáték ' — 16.40 Zenekari hangverseny — 17.40 Válaszolunk hallgatóink nak — 18.15 Lányok, asszonyok — 18,30 Könnyű zene — 19,05 Tánczene — 19,40 Tűztöl az atomerőműig — 20,00 Hangszerszólók — 20,10 Verdi: Ernani, Opera 3 felvonásban — 22,30 Könnyű zene Salgótarjáni BTC — Pbánya 8:2 (5:0) Petöfi-bányán igen nagy érdek lődést váltott ki az NB I-es salgótarjáni labdarúgó csapat vendégszereplése, A tarjániaknál már a válogatott jelöltek is bekapcsolódtak a közös felkészülésbe, s velük kiegészítve léptek pályára Petőfi-bányán, A hazai csapat sportszerű játéka mellett a tarjániak nagy lendülete és gólképessége, valamint máris kitűnő erőnléte érdemel dicséretet, A gólokat Bodon 2, Taliga 2, Csáki 2 és Vasas 1 rúgták, míg a hazaiak góljait Vörös és Zilahi érték el. A mezőny legjobbjának Szojka Ferenc bizonyult, * Kisterenyei Bányász — Salgótarjáni SE 6:3 (2:2) Kisterenyén nem sikerült a Salgótarjáni NB II-esek idei első nyilvános mérkőzése, Még az első félidőben kiegyensúlyozott volt a játék, de a második félidőben kiütközött a salgótarjániak védelmének tehetetlensége, s a kisterenyei fiúk lelkesedése, A mérkőzés jó küzdelmet és változatos iramot hozott, + Nagybátonyi Bányász —Forgács! Bányász 4:1 Forgácson játszott a nagybátonyi együttes .ahol meglepő gyors játékot diktáltak a bátonyi csatárok, Különösen Ponyi jeleskedett a nagybátonyiak közül. De Csépe játéka is társáéhoz hasonló jó volt, A védelem pedig úgy látszik Veressel az élen egyre megbízhatóbb lesz, A mérkőzés után Bóth László, a nagybátonyiak egyik vezetője mondotta: A jó felkészülés meg fogja hozni gyümölcsét a tavaszi szezon mérkőzésein, s a nagybátonyiak jobb teljesítményt nyújtanak, majd, mint az őszi szezonban. Szombaton, február 8-án este meleg bensőséges kis ünnepségre gyűltek össze Nógrád megye és a hozzájuk tartozó szomszédos megyék labdarúgó játékvezetői Salgótarjánban a megyei tanács nagytermében, ahol Válóczi Béla számolt be a megjelenteknek a játékvezetők elmúlt évi munkájáról. A közel 100 labdarúgó játékvezető és a kedves vendégek a beszámoló után nagy ünneplésben részesítették a jó munkájukért megajándékozott társaikat. Különösen a 70 éves Szlifka Andor bácsit, ki még ilyen magas kora dacára is aktívan vesz részt az ellenőrzés munkájában. A jutalmazások után közös vacsora volt, mely után a késő éjszakai órákig együtt maradtak a játékvezetők, s csa- i< im^scson^csoi-cfcsaKSCBct, Február l-től 15-ig Fehér hetek az Állami AruhAzban Agynemű vásznak | nagy választékban ^ •«Zsuzsi» kézikötőkészülék legvastagabb birkagyapjúból minden fonalra 880 — Kérjen prospektust, Jeney, Mester u. 12. Budapest. Festő> vegytisztító és mosó szakmunkásokat felvesz a Miskolci Patyolat Vállalat, Miskolc, Győri kapu 40—42. ládtagjaik, valamint a meghívott vendégek. Szerdán délután 5 órai kezdettel tartja meg beszámolóját a Nógrád megyei sportbizottság az 1957-es sportévadban végzett munkáról, a megyei tanácson, ahol az értékelés után a legjobban dolgozó szövetségeket megajándékozza a sportfelügyelő. A labdarúgó szövetség megtartotta a megyei I osztály 1958 évi tavaszi szezonjának sorsolását, mely szerint az első bajnoki labdarúgó mérkőzésre március 9-én kerül sor. Ugyanakkor tartották meg az ifjúsági csoport, valamint a II. osztályú labdarúgó csapatok 3 csoportjában sorrakerü- lő mérkőzések sorsolását is. Ezek szerint az ifjúságiak mérkőzéssorozata március 9- én az I. csapatokéval együtt indul, míg a második osztályban szereplő labdarúgó csapatok március 23-án Indítják útnak a kerek bőrlabdát a bajnokságért folyó tavaszi küzdelmekben. Az MSZMP Nógrád megyei bízott. sága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő blzottsáf Felelős kiadó: Cser Gyula. Szerkesztősé”: Salgótarján; Városi tanács-köz. Telefon: felelős szerkesztő 12—M> Ipari és mezőgazdasági rovat 10—71, pártépftési és belpolitikai rovat 10—64, adminisztráció 11—59, ktadő. hivatal 14—83 (18-as mellék), bányai telefon Salgótarjáni Ny. Fv. Fila István.
