Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)
1958-01-25 / 7. szám
2 töa&Di Népújság 1958. január 25, Fontos feladatunk fejlődésünk útjából elsöpörni a r e vizioni zmus t — Hozzászólás „A revizionizmus és az ellene folytatandó harc" című cikkhez — A Nógrádi Népújság 1958 január 22-i száma közölte Vajó elvtárs „A revizionizmus és az ellene folytatandó harc“ című cikkét. A szerző mondanivalója rendkívül időszerű, hiszen nemrégen éltük át a revizionizmus „Szent Bertalan éjszakáját“ és bizony még ma sem sikerült ezt a velejéig reakciós irányzatot teljes egészében felszámolni. Ügy vélem, a szerző igen sok értékes gondolatot vet fel (pl a revizionizmus talaja és le- győzhetőségének lehetősége) és ezekhez többé-kevésbé helyesen is nyúl. Nézzük az első kérdést: Mii értünk a revizionizmus fogalmán? Itt ugyan meghatározás kísérletével találkozunk, de olyan kísérletével, amely nem veszi figyelembe a revizionizmus valamennyi elemét, csupán a politikai oldalát és így a fogalom kimerítése bizonyos mértékig szűkül. A fogalom viszont csak akkor reális, ha az adott jelenség valamennyi ismert oldalát kimeríti. Milyen elemeket tartalmaz « revizionizmus“! Először: Filozófiai tendenciákat, olyan törekvéseket, amelyek a dialektikus és történelmi materializmusba út- széli, idealista lim-lomot akarnak becsempészni. (Pl. Marr nyelvelmélete, vagy Szalai Sándor kantiánizmusa, vagy az októberi ellenforradalmat megelőző hamis irodalmi elméletek.) Másodszor: Gazdasági tendenciákat, olyan törekvéseket, amelyek a kapitalista gazdaság ideiglenes konjunktúrái felett igyekeznek nagy lármát csapni. A munkásosztály és a társadalom többi éhezője előtt reklámot csinálnak a kapitalizmusnak. Hirdetik, hogy a kapitalizmus fejlődése új irányt vett és kinövi a „rossz hajtásait“. Így volt ez a monopóliumok kialakulásának idején és így van ma, amikor a tőkés országokban a jelentéktelen értékű és jelentéktelen hasznot hozó részvényeket szétforgácsolják munkások között. Hirdetik, hogy már a munkások is részvénytulajdonosok ,népi kapitalizmus van, most már mindenki tőkés és nem kell egymás ellen harcolni. Hogy mennyire rosszul áll ezeknek az elméleteknek a szénája, azt a gazdasági válságok mutatják, amelyek napjainkban csupán azért nem jelentkeznek olyan elemi erővel, mint a korábbi évtizedekben, mert a féktelen fegyverkezési hajsza felemészti a kapitalista termelés feleslegét. Persze a munkanélküliek milliói semmiesetre sem szólnak a népi kapitalizmus jövője mellett. Harmadszor: Politikai tendenciákat, olyan törekvéseket tartalmaz, amely a marxizmust a valóban forradalmi lényegétől, az osztáiyharc és a proletárdiktatúra elméletétől akarja megfosztani. (Erre a szerző helyesen rá is mutat) Mivel indokolják a revizio- mizmus képviselői a pro.etár osztályharc szükségtelenségét? Azt állítják (talán ők sem hiszik) hogy a polgári parlamentarizmus megszünteti az osztálytagozódást. egységessé teszi a társadalmat, melynek alapja az „általános és tiszta demokrácia“.- A tiszta demokrácia fogalma nálunk is jól ismert, az ellenforradalom idejéből- Miután rámutattunk a revizionizmus három elemére: a filozófiai, a gazdaságtani és a politikai elemére, meg kell jegyeznünk, hogy a revizionizmus mindhárom területen a legszorosabb kölcsönhatásban fejlődik és hat. Mindhárom folyócska egy folyammá egyesül, nevezetesen a liberális-burzsoá nézetek rendszerébe. Célja a burzsoá rend fenntartása, a szocializmusért vívott osztályharc bilincsbe verése. Ez a revizionizmus. A következő kérdés felvetése előtt egy elvi tévedésre kell rámutatnom, amely a szerzőnek a revizionizmus meghatározásával kapcsolatos- Idézem: „...A kapitalizmus társadalmi úton való megdöntése, az osztályharc helyett, a proletár- diktatúra megteremtése, a szocializmus győzelme helyett, a kapitalizmuson semmitmondó, vagy apró-cseprő kis változásokat akar kiharcolni“. Helyes ez a meghatározás? Tartalmában kétségtelenül helyes, mert világosan kitűnik belőle, hogy a revizionizmus célja: a proletárdiktatúra elvetése és a burzsoá rend fenntartása. Elvi szempontból nem helyes, mert a kapitalizmust nem „társadalmi“ úton, hanem az osztályharc és annak legélesebb formája, a proletár forradalom útján döntjük meg. Második kérdés felvetés: Mikor keletkezett a revizionizmus, miből táplálkozik és kik vallják? Ügy vélem, a revizionizmus történetével csak annyiban érdemes foglalkozni, amennyiben ez megmutatja számunkra azt, hogy a munkásmozgalom történetében mi táplálta és milyen formái voltak. Számunkra ez a két kérdés a döntő, mert ahhoz, hogy a revizionizmust leküzdjük, mindenekelőtt a táptalaját kell megsemmisítenünk. Másodszor: ismernünk kell a formáit ahhoz, hogy harcolni tudjunk ellene. Az első kérdés gazdasági jellegű, a második kérdés a revizionizmus tulajdonképpeni stratégiája és taktikája. Úgy gondolom, a szerzőnek az utóbbi kérdést kellett volna bővebben kifejtenie. Bár ezt a kérdést is érinti: „Miután a marxizmus a vele szembenálló ellenséges nézetekkel harcolt, a harc formái változtak. ÚdU, hogy az 1890-es években a marxizmussal ellenséges áramlat a marxizmuson belül, a munkásmozgalmon belül jelentkezett.“ Ebben a megállapításban helyes és hamis elemek vegyülnek. Először: a marxizmus és a munkásmozgalom nem fedik egymást fogalmilag, mert az egyik elmélet, a másik egy osztály harca. Másodszor: A marxizmussal ellenséges áramlatok az 1890-es évek előtt is a munkásmozgalmon belül és nem azon kívül léteztek. Most már felmerül az a kérdés (amit a szerző nem tisztáz), hogy a revízión; zmus- nak miért kellett marxista mezbe öltöznie? Mint ismeretes. az 1890-es évek előtt a reakciós irányzatok (proudhi- nizmus. bakunizmus) a marxizmus eben nvftau és kívülről is harcoltak. Azonban a kapitalizmus fejlődésével a munkásosztály számában és öntudatában jelentősen gyarapodott. Felismerte a kapitalista rend embertelenségét és a revizionizmus képmutatását. Szükségszerűen olyan elmélet mögé kellett felsorakoznia, mint a marxizmus, amely kifejezte osztályérdekeit. Ezzel a marxizmustól idegen elméletek végérvényesen vereséget szenvedtek. Azonban nyomtalanul nem tűntek el, minthogy még a kapitalizmus sem tűnt el. Ezért kellett a revizioniz- musnak marxista frázisok mögé rejtőznie, hogy továbbra is fertőzhesse a munkásmozgalmat A revizionizmus ezt az alapvető taktikáját a mai napig megtartotta. Elég ha itt Nagy Imre és csoportjának tevékenységére, vagy a Petőfikor egyes szereplőinek nézeteire utalok. Harmadik kérdés felvetés: Legyőzhető-e a revizionizmus“! Azt hiszem, ez a kérdés igen közel áll hozzánk és pártunk politikai harcához, mert ma éppen az a feladat, hogy a további fejlődésünk útjából elsöpörjük a revizionizmust, amely nemcsak pártunk eszmei, politikai egységét bomlassza, hanem az új társadalom kialakulását is bénítja. A revizionizmus leküzdhetőségé nek kérdése nem egyszerű kérdés. Miért? Azért, mert objektíve adva van talaja: a kisárutermelés. a megvert tőkésosztály maradványai, az ingadozó kispolgári elemek és a kapitalista környezet. Ezek szükségszerűen termelik a revizionizmust. Aktivitásukat kétségtelenül befolyásolja a kommunista mozgalom apálya vagy fellendülése. Lenin erről így ír: „. •. Minden valamelyest „új“ kérdés, minden valamelyest váratlan vagy előre nem látott fordulat — még ha csak egészen kis mértékben és csak egészen rövid időre változtatja is meg a fejlődés fő irányvonalát — mindenkor és elkerülhetetlenül életre fogja hívni a revizionizmus valamilyen válfaját“. Ezt tapasztalhattuk nálunk is, ahogy a rossz pártvezetés miatt nőttek a szocializmus magyarországi építésének nehézségei, úgy terjedt és szélesedett a revizionizmus hatása is. Vajó elvtárs igen helyesen teszi fel a kérdést: egyáltalán leküzdhető-e a revizionizmus akkor, amikor országunkon belül és azon kívül állandóan termelik azt? Erre adott válasza csak részben helyes. A revizioniz mus leküzdéséhez három harci formát ajánl: eszmei, politikai és gazdasági harcot. Az első két formát valóban úgy kell értékelnünk, mint a revi zionizmus leküzdésének fő formáit. A helyes ideológiai, eszmei, politikai nevelőmunka az egyetlen út, amellyel a revizionizmust csírájában meg tudjuk fojtani. Ez lehetetlenné teszi, hogy a tömegekben elterjedjenek az opportunista, nacionalista és revizionista né zetek. Azonban a revizionizmus elleni harc gazdasági te rülete sokkal bonyolultabb, mint ahogy ezzel a cikk foglalkozik. Ügy gondolom, hogy a revizionizmus elleni gazdasági harcot csak mint gyakorlati harcot lehet felfogni (nem gazdasági tudományról van szó), s ha ezt a harci formát következetesen nyomon követjük, eljutunk a revizionizmus hazánkbeli talajának, nevezetesen a magántulajdonon alapuló kisárutermelés teljes felszámolásához. Más szóval ez a szocializmus frontális támadását jelentené a falun, a magángazdaságok helyett szocialista gazdaságok létrehozását az egész mezőgazdaságban- Ez a felfogás helytelen, mert a szocialista szektorok általánossá válásának feltételei a magyar mezőgazdaságban még nem értek meg teljesen. Ennek csupán anyagi feltételei vannak meg, de a kollektív gazdálkodás előnyeinek tudatos felismerése még hiányzik a parasztság széles tömegéből. Pártunk mezőgazdasági politikájának ma éppen az áll központjában, hogy megteremtse a kollektív gazdálkodás politikai feltételeit is, hogv szívós, nevelő munkával rávezesse az egyénileg gazdálkodókat a kollektív gazdálkodás előnyeinek felismerésére. Így hát a revizionizmus ei- 'en folytatott harcban a szó igazi értelmében beszélhetünk gazdasági harcról A cikk többi részével, amely a revizionizmus magyarországi útjával és a mai jelentkezési formáival foglalkozik,7 teljes egészében egyet lehet érteni. Ügy gondoiom, ezzel a néhány megjegyzéssel is hozzájárultunk a revizionizmus elleni küzdelemhez. Ha egyes megállapításaim és ellenvetéseim nem elég szilárdak, úgy kerüljenek ők is a „vita tisztító tüzébe“, hiszen vitában érik és tisztul az eszme Gutter József Hetente szakelőadások lesznek a nagylóci gazdakörben Gazdakör alakult Nagylócon január 15-én, a Hazafias Népfront kezdeményezésére — írja levelében Istók István- — A jelenlegi létszám 26, de ez minden valószínűség szerint még növekedni fog. A községi tanács mellett lévő ----------------ké t kis helyiséget a hét három napján bocsátják a gazdák rendelkezésére. Most azt tervezik, hogy hetente szakelőadásokat tartanak egy-egy mezőgazdasági szakember bevonásával. A Komárom-megyei tapasztalatokat beszélik meg a termelőszövetkezeti elnökök Értekezletre jönnek össze a rétsági járás tsz-elnökei, elnökhelyettesei február 4-én a nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezetben. Ugyanis a járásból két termelőszövetkezet elnöke, Komárom megye élenjáró tsz-eiben tett látogatást, s az ott szerzett tapasztalatokat mondják majd el az egybegyűlt vezetőknek. A pillangósnövények vetéstárületáf növelik tárnnelőszövel'kezef'eink Befejeződött a termelőszövetkezetek terveinek felülvizsgálása a salgótarjáni járásban. Ezt a munkát a megyei, s járási tanács szakemberei közösen végzik, örvendetes jelenség ,hogy a megye csaknem valamennyi termelőszövetkezetében növelik a pillangós növények vetésterületét. Ilyenformán a szántóterület 18 százalékát ezzel a növényféleséggel vetik beÚj zöldség és gyümölcsboltokat nyit a MEZŐKÉR Zöldség- és gyümölcsboltot nyit Salgótarjánban a vásá- téri építkezéseknél a Mezőker. Az üzlet berendezését már készítik. Hasonló terv kerül megvalósításra még ebben az esztendőben Nagybátonyban is. Helyben darálhatnak Huszonnégykalapácsos da ráló.t kap Ipolytarnóc. Eddig az állattartó gazdák Mihály- gergére, Litkére, vagy Egy- házasgergére szekereztek el a Telepítési hitel — málna telepítésre Élnek a kormány kedvezményével megyénk gazdái is. Hont és Drégelypalánk környékén például 5 hold málnát telepítenek a telepítési hitel felhasználásával. az ipolytarnóci gazdák darálnivaló terménnyel. Az épület már megvan, csupán a daráló beszerelése van még hátra, hogy meginduljon a szemestermények és a takarmány őrlése. Elnökválasztás a pásztói Szabadságban Taggyűlés volt az elmúlt héten a pásztói Szabadság Termelőszövetkezetben, ahol új elnököt választottak, s életrehívták újból az intéző- bizottságot is. Burgonya-gyűjtő raktár épül Örhalomban Felvásárlási raktárt építenek Örhalomban a burgonyának. Eddig a termelők a vasútnál áztak-fáztak, amíg átvették burgonyájukat, természetesen, ha volt elegendő vagon. Ezen az áldatlan állapoton segít a mintegy három vagonnyi befogadóképességű burgonyaraktár, melyhez hasonlót Dejtáron is készítenek. Gazdagodott elméleti kincsestárunk — Megjelent Marx és Engels összes műveinek i. kötete — rWemrégiben jelent meg a Kossuih-kiadó összeállításában Marx, Engels összes műveinek első kötete. Ez jelentős esemény. Hazánkban az elmúlt évtizedben egész nemzedék nevelődött a marxizmus-ienmizmus tanításain. Rengeteget merítettünk és merítünk Marx, Engels eddig megjelent műveiből. Ma már azonban egyre inkább szükségét érezzük annak, hogy teljesebben, sokoldalúbban ismerjük meg és használjuk fel Marx és Engels tanításait. Ez a könyv rendkívül érdekes, mert megmutatja például, hogyan fejlődött Marx, Marx-szá. A marxizmus nem egyszene született meg Marx és Engels fejében. Ök is hosszú iejlődé- sen mentek keresztül, amíg a tudományos kommunizmus megalapítójává váltak. Ebben a kötetben még nem a tudományos szocializmus tételeivel, kategóriáival, módszereivel találkozunk, csupán csak csírái jelentkeznek az új világnézetnek. Éppen ez teszi szükségessé a különös alaposságot e kötet tanulmá- mányozásánál. A marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. E mű tanulmányozásánál is ezt a módszert kell alkalmazni. Ez azonban azt is jelenti, hogy mindazt, amit elméletileg, módszertanilag fel tudunk használni, el kell sajátítanunk és alkalmaznunk kell Marx és Engels ifjúkori műveiből. A marxizmus forradalmat ** jelent az emberi ismeret minden területén. De ehhez olyan szellemóriásokat kellett túlhaladni, mint amilyen Hegel volt, aki a klasszikus német filozófiában a legtöbbet tette a dialektikus módszer kidolgozása terén Feuerbach következetlen materializmusát és az utópisztikus szocializmus kialakult rendszereit is túl ke'lett haladni Ez a tűiha'a- dás azt is jelentette, hogy eszmeileg Marx ps Enge’s leszámoltak ezekkel a rendszerekkel. Csak így válhatott Marx és Engels tanítása a munkás- osztály tudományos iránytűjévé és vezérfonalává. Marx és Engels már abban az időszakban is, amikor a baloldali hegelisták csonorMához tartoztak, nagy gonddal, alapos, szinte tudós ada+evűi- téssel készültek a legkisebb újságcikkeik megírásához. Ez az alaposság egész tevékenységük alatt jellemezte őket. Az első kötet bár nem a kiforrott tudományos szocializmus elméletét tartalmazza, mégis rengeteg tanulsággal szolgál mindazoknak, akik résztvesznek a szocialista életforma kialakításában. Marxot már a „Megjegyzések a legújabb cenzúra-utasításról“ című cikkében az jellemzi, hogy kiengesztelhetet- len harcban áll a porosz bürokrata állammal. Nagyszerű élmény olvasni, hogyan szedi darabokra a hírhedt cenzúrautasítást, amely szolgai feltételekkel kötötte meg az újságírók kezét. De amely utasítás nem átallotta magát „szabadszellemű“, „liberális“ cenzúrának tartani. Ez az utasítás a művek megjelentetésének engedélyezésére feltételnek a „komolyságot“ és a „szerénységet“ tekintette. irx ízekre szedi az egész utasítást És bebizonyítja hogy az utasítás béklyóba töri az amúgyis vészes vér- szegénységben szenvedő porosz sajtót. Az olvasót Marx publicisztikájának ma is oly lüktető elevenségével ragadja meg. A cenzúra szerzőit költői hasonlatokkal és dialektikával teríti le. Marx frappánsan mondja: „A szerénység, a vizsgálatnak előírt rettegés, az eredmény megtalálásától, óvszer az igazság ellen“. Majd így folytatja: „Szürke alapon szürke. Ez az egyetlen jogosult színe a szabadságnak- Minden harmatcsepp, amelyre rásüt a nap, kimeríthetetlen színpompában csillog. A szellem napja viszont akárhány egyénen, akármilyen tárgyon törik is meg, csak egy, csak a hivatalos színt produkálhatja. A szellem lényegi formája a vidámság, a fény és ti az árnyékot teszitek egyetlen megfelelő megjelenési formájává, csak fekete öltözéket viseljen. Már pedig a virágok között nincsen fekete.“ A 650 oldalas kötetben az olvasó történelmi, politikai gazdaságtan, jogi, politikai, filozófiai és még a társadalmi élet számos területének problémáit ismerheti meg. Az első kötetben válik hozzáférhetővé az olvasók szélesebb rétege számára „A hegeli filozófia kritikájához bevezetés“ című mű. Marx ebben az írásában fejti ki nézeteit a vágásról. Itt mondja ki híres tételeit, a vallásnak a kizsákmányoló társad a1 ómban betöltött szerepéről. ,.A vallási nyomorúság, a valóságos nyomorúság kifejezése, s egyszersmind tiltakozás a valóságos nyomorúság ellen. A val.ás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ léiké, mint ahogyan a szellemtelen állapotok szelleme- A vallás a nép ópiuma. A vallást, mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntetni annyi, mint a nép valóságos boldogságát követelni. Az állapotokról táplált illúziók feladását követelni, amely rászorul az illúziókra. A vallás csírájában ama siralomvölgy kritikája, amelynek a szemefénye a vallás.“ Ma, amikor a szocialista tudatforma kialakításáért küzdünk, felmérhetetlen nagy segítséget kapunk Marx programszerű tanításából és a vallásos tudatforma leküzdéséhez. Nincs mód rá, hogy Marx és Engels zseniális megsejtéseit a történelmi materializmus számos kategóriájáról ismertessük, az ismertetés egyébként sem pótolhatja a művet. Marxot. Engelst olvasni kell. A dolgozó osztályok, az ér- telmiség és elsősorban a munkásosztá’y az örököse Marx. Fnge^ tanításainak. E kötet nemcsak azt teszi lehetővé, hogy megismerjük, hogyan vá't Marx és Engels kommunistává hanem segítséget nvúit ahhoz, hogy mi is kommunistákká váljunk. Hrabecz József
