Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)

1958-01-18 / 5. szám

6

NÓGRÁDI Népújság

1958. január 18.

Milyen filmeket láthatunk az idén ?

Mindannyiunkat örömmel töltött el a Salgótarjánban rendezett ankét híre. amelyet az Éjfélkor című új magyar filmből rendezett a Hazafias Népfront és a moziüzemi vállalat.

A moziüzemi vállalat igazgatóságának az a terve, ezentúl

minden jelentősebb magyar film bemutatásánál az alkotók (író, rendező) részvételével rendszeresen tartanak ankétot. Az ilyen ankétok elősegítik

Mindenre képes az ember, milyen nagy a technika! Ezt kellett gondolnunk egynéhá- nyunknak, akik csütörtökön úgy tízóra tájban (pontosan: 1958 január 16-án — történelmi dátum!) délelőtt Salgótarjánban a városi tanács melletti villamossági szaküzletben láthattuk az első. a legelső televíziós adást! Mint a szülést az apa. úgy vártuk, hogy megjelenjen az első felismerhető kép- A hang már kezdetben tiszta volt, de a kép csak nem akart előjönni. A végén aztán mégis sikerült. Előbb egy halvány vibráló kép jelent meg, majd — néhány másodpercig

majd azt. hogy helyesebben tudjuk értékelni a filmeket, főként azokat, amelyek mind művészi, dramaturgiai, mind pedig eszmei mondanivalójukban jó filmek.

Az idén egyébként elég jó új filmeket várhatunk. Februárban a Német Demokratikus Köztársaság filmjeiből filmhetet rendeznek a megye két városában és hat községben. Bemutatásra kerül .a „Lissy” és a „Schönhauser sarok”

teljesen megnyugodott —. jól láthattuk a vetített tudományos film képeit. Az egész talán két-három percig tartott, nem volt teljes az élvezése, de kezdetnek bíztató, — különösen ha hozzátesszük: a budapesti adás is csak kísérleti jellegű. Biztosra vesszük, hogy már egy-két hét múlva sem lesz ilyen szenzáció az adás vétele . . .

A villamossági üzlet vezetői most azt tervezik: kikutatják, hogy a város mely pontján lehet az adást legjobban felfogni. hogy eszerint irányítsák a televíziós készülékek árusítását

című filmek. Az év folyamán egyébként még több nemzet filmjéből rendeznek filmhetet. Az első negyedévben 130 filmet mutatnak be filmszínházaink. Ezek a filmek sokkal változatosabb műfajú filmek, mint az előző éviek s van köztük olyan nemzetiségű is, amelyeket eddig nem ismert a magyar közönség. Bemutatásra kerül például egyiptomi film is.

Tervbevették az idén a filmszínházak műszaki fejlesztését a mozipark bővítését is- A körzeti filmszínházak megszűnésével 10—15 község jut állandó mozihoz az idén. Már az első negyedévben négy helyen hajtunk végre állandósítást. Ennek előnyei: a gépet nem kell 5—10 kilométerre szállítani, ennek segítségével megjavul az

új mozik műszaki színvonala, üzembiztosabbak lesznek a gépek. Csak ott indítunk új mozit. ahol erre a műszaki feltételek meg vannak. A fixesítés- sel még azt is elérjük, hogy ott. ahol eddig csak hétköznap volt előadás, (mivel a körzeti mozik nem jutottak el minden községbe szombat vasárnapra is), ünnepnapokon is lesznek vetítések.

Kálovits Géza

Sikeres talevizios-veKtas Salgótarjánban

Pásztói festók kiállítósa

A tél folyamán a pásztói festőkolónia szakköre képkiállítást rendezett. A képek nagyobb része tájkép virágcsendélet, kis számban arc- és életkép volt.

A szakkör vezetője, Le- szenszky László rajztanár a nyáron tanulmányúton volt Balaton és Vág menti festőkolóniákban. Most kiállított képei a Balatont és Vág vidékét mutatják be igen sok változatban.

Szabó Áron tanár udvarokat, utcákat ábrázoló képei és

virágcsendéletei minden kiállításon feltűnnek. Kiemelkedő volt „Nyári reggel”. „Napos udvar”, „Udvarsarok”. „Szoba- belső” című képe és néhány virágcsendélet. Napsugárban fürdő utcái hangulatosak. Virágai mintha élnének- Nem másolója a természetnek.

Zeke Józsefnek nagyon szép a „Nyár” című virágcsendélete. a „Gyepes udvar” is sikerült. Noha nagyon elfoglalt tanár, mégis sokat fejlődött.

Sikerültek voltak Vida László „Petóniák”, ,,Ösz” és

„Napsütés” c. képei. Még húsz éves sincs. Igen tehetséges és fejlődő festő. Jó megfigyelő. Érti a színek alkalmazását. A természet hangulatos ábrázolója.

A pásztói festőkolónia kiállításai minden alkalommal kedves és maradandó élményt nyújtanak a látogatóknak .

Cs. JVízszintes: 1. Goethe jelmondata volt. 13. A testrész. 14. Részvény- társaság. 15. Szovjet női név. 16. Amerikai őslakó nép. 18. Délelőtti előadás. 21. Vissza: a kövérek beceneve. 23. Út — latinul. 24. A finnek nemzeti eposza. 26. Gléda része. 27. Félig evez. 28. Római számmal: egy, ötven, ezer ötven. 29. Görög főisten. 31. Létezik 32. Egyik megyénk. 34. Női becenév. 37. Eszköz. 39. Azonos hangzású betűk. 40. Névelővel: kis csapadék (folyt. függ. 41-ben). 42. Vissza: hamis. 43. Fordított német névelő.

46. Vissza: felkiáltószó.

47. Tabán része. 49. Női becenév. 51. Férjhez- menő lány. 53. Vissza: vétel ikerszava. 54. Jópajtás. 56. Mint vízsz. 16. 57. Vissza: mint függ. 85. sz. 59. Állóvíz. 60. Vissza: ig németül. 61. Mutatószó. 63. Immel- ámmal való munkavégzés. 64. Láz szélei. 66. Veszteség. 67. Mint vízsz. 47. sz. 69. Évszak. 70. Betű kiejtve 71. Lekvár, íz 73. Ázsiai állam. 74. Férfinév. 75. Vajon benne van a szervezetben? (vissza). 78. Visz- sza: lekvár. 80. Visszaütő. 81. Válaszol a kérdésre. 83. Ugyefogyott. 84 Vissza: gyümölcs. 89. Visszafelé szórá a magot a földbe. 91. Kámzsa fele. 93. Mindenre vigyáz. 95. Azonos betűk.

96. A vízsz. 66. sz. szélei.

97. Öreg — németül. 99. Szintén. 100. Félig teljes. 102. Azonos betűk. 103. A rívószerszám. 105. Párifc^tornya. 107. A Pacsirta^festője.

Függőleges: 1. Tompa

Mihály: Levél egy kibujdosott barátom után .c. verséből egy részlet (folyt, vízsz. 62. és 86. sz.-ban). 2. Visszaóhajt. 3. Vissza: a háziállat. 4. K. 5. Vissza: vad tánc. 6. Vajon kárára van? 7. Vissza: cipelt, hordott. 8. Nem a közepe. 9- Német tojás. 10. Majdnem élni. 11. Személye öreg.

VASÁRNAPI FEJTÖRŐ

1958. I. 18.

TARKA-BARKA

12. Mit jelent: Transsylvania? 17. Színvonal. 19. Arab isten. 20. Török költő egyik neve. 22. A levegő 24. Megkevert lak. 25. Autó része. 28. Fordított női becenév. 30. Nyakbavaló. 33. Csomagoló eszköz. 35. Felkiáltás. 36. Hiszek — latinul. 38. Van ideje. 40. Azonos betűk.. 44. Hangnem. 45. Céltalanul járkál. 48. Ritka női név (Kund . . . .) 50. Európai név. 52. Vissza: vívófegyver. 55. A mulatság. 58. Fél mártás. 60. Ételízesítő. 65. Vissza: szemét. 67. Kerek szám. 68. Női becenév. 70. Mint

vízsz. 74. 72. Buta, esetlen. 74. A szerelmi költészet múzsája. 76. Ital. 77. Vissza: tengeri emlős. 79. Ház része. 80. Vissza: villanykörte. 82. LSÉ. 83. Fizetség. 85. MSR. 87. Ilyen hal is van. 88. Dolog — latinul. 90. Szélhárfa. 92. Mondat része (utolsó kocka kettősbetű). 94. Ruha- tisztító. 97. Vonatkozó névmás. 98. Ketrec része. 100. Kiejtve: asztal németül. 101. Fél lepedő. 103. Névelő. 104. Vissza: korrövidítés.

105: Ö — németül. 106. Vissza: hamis.

Az oó és az öő betűk

között nem teszünk különbséget!

Beküldendő: vízsz. 1, 107.. függ. 1. (folyt, vízsz 62. és 86-ban) 12, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény 1958. január 22-ig.

Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Délamerikai óriáskígyó — Könyves Kálmánnak — Dantenél a pokolnak — Szolimán leányának.

Könyvjutalmat nyertek: Szalai László Salgótarján, Oravecz Miklós Balassagyarmat és ifj. Bacsa János Ipoly- szög.

EMLÉKEZZÜNK!

A

mikor 1944 december 10-én kétszázunkat Bicske tájékáról fegyveres kísérettel behajtottak Budapestre, a 107 307. büntető századdal, hogy egy kétezres 'létszámú transzporttal a józsefvárosi pályaudvaron bevagonirozzanak és Németországba szállítsanak, — úgy éreztem, itt már nincs menekvés, nincs kiút, elvesztünk, ütött az utolsó óra.

Egy reménységünk volt, hogy a Dunántúlon merész ívben előretörő szovjet hadsereg még Budapestre való beérkeztünk előtt bekerít és fogságba esünk. Ez azonban nem következett be, mert erőltetett meneteléssel — elől-hátul gépfegyver- és ágyúdörgés közepette — mégis beérkeztünk Budapestre.

A volt Aréna-úti Albrecht- laktanyában helyeztek el kétszázunkat egy szobában. A túlzsúfoltság miatt alvásról szó sem lehetett. Egy hétig voltunk itt, amikor december 20-án az általános nyilas mozgósítás megtörtént, s helyszűke miatt a szomszédos zsidó templomba hajtottak át,

. ahol minden teketória nélkül a cementlapokon feküdtünk december 30-ig, napi egy kanál üres levesnek csúfolt koszttal.

Tisztálkodásra, mosakodásra nem volt lehetőség, be is :et- vesedtünk, annyira, hogy felsőruhánk tucatszám tele volt, az alsóruhánkról nem is beszélve.

December 24-én haj mura riadóztattak, azzal, hogy be- vagoniroznak- Láttuk, őrségünket megerősítették, menekülés nem lehetséges. A délelőtt várakozással telt el. Két óra tájban egy rendőrtől hírt szereztünk, hogy semmi sem lesz az elszállításunkból, mert a szovjet hadsereg elérte Esztergomnál a Dunát. Bekerítették! Hogy mit éreztünk? Azt nem lehet leírni. A szabadulásunk első reménycsillaga megcsillant. Titokban újra remélni kezdtünk. Azért csak titokban, mert teljesen a nyilasok kezében voltunk és párszáz munkaszolgálatos úgynevezett „kinyírásáért“ nem is kellett abban az időben felelni senki előtt.

R

eménysugarunk december 30-án kezdett erősödni, mikor erős katonai fedezettel behajtottak a budapesti gettóba, mert a gyűrű az ostromló csapatok közeledése miatt egyre szűkült. Üj szállásunk Klauzál-utca 11. lett- Ha eddig nem volt mit ennünk. ezután az ellátásunk még rosszabb lett. Naponta fejenként 5 deka száraz borsót, vagy babot, egy kávéskanál olajat és egy csipetnyi száraz hagymát kaptunk, minden egyéb nélkül. Kenyérről szó sem lehetett. A vízvezetékünk rossz volt ,a szomszédos utcába vízért menni életveszélyt jelentett, mert az utcákon csatangoló 14—16 éves nyilas gyerekek géppisztollyal járva, számtalan férfit, vagy nőt lelőttek, minden felszólítás nélkül. A lelőttek, vagy éhenhal- tak az utcákon szétszórva, papírral letakarva feküdtek. Az udvarokon, üzletekben, sőt a kirakatokban is tízesével feküdtek a halottak, a lábukon név jelző cédulával ellátva, mert az eltemetésük a náci nehézágyúk belövései miatt lehetetlenné vált. A nehézágyúk célpontja a gettó volt.

A hallószervünk rendkívül kifinomodott, hiszen éjjel-nappal figyeltük az ágyúk, a golyószórók ropogását és a beszivárgott hírek szerint is meg tudtuk állapítani, hol vannak a napról-napra közeledő ostromlók. Vártuk, lestük, mikor fogjuk először meglátni az első felszabadító katonát.

Január 1-én újabb hír érkezett: a Royal-szállóban 500 főnyi Gestapo legénység áll készenlétben kiirtásunkra. Ismét eltűnt minden reménységünk, hiszen pincékben voltunk bezsúfolva, az utcára lépni pedig már tilos volt. Tudtuk, éreztük, hogy az ostromló csapatok már nem lehetnek nagyon messze, mert a nácikat és nyilas bérenceiket az utcára nyíló keskeny résen és az áttört pincefalakon keresztül menekülni láttuk, sokan civilruhát kérve, a pincében öltöztek át.

Percről-percre újabb rém-, vagy megnyugtató hírek érkeztek. Nem tudtunk, nem mertünk már egyikben sem hinni. Fegyverszerzési lehetőségnek nyoma sem volt. Minden ott töltött óra napoknak számított. Ez így ment napról-napra, minden élelem nélkül, mert az öt napra kiadott — előzőleg említett keret — egy napra volt elég.

Végre ütött a szabadulás napja: 1945 január 18. Már a kora hajnali órákban észrevettük, hogy az utcákon és pincéken keresztül is nagyobb tömegű német és nyilas menekül a Duna felé. A kapubejáratot még erősebben eltorlaszoltuk, gondolva, hogy az esetleges kiirtásunkra jövő gestapóisták ne tudjanak könnyen bejönni és tudjunk addig kitartani, míg a felszabadító csapatok elérnek bennünket. A géppisztolyok ropogása, az aknák, könnyű és nehéz lövedékek robbanásától olyan hangos lett a környékünk. hogy az végítéletnek látszott.

lélelőtt 9 órakor előttünk még ismeretlen irtózatos zúgás, recsegés, ropogás hallatszott és amikor a kapun lévő kémlelőlyukon kilestünk, láttuk, hogy két szovjet T 34-es áttörte a tőlünk mintegy 15 méterré lévő 4 méter magas

deszkapalánkot és a Klauzál- tér felé törtek előre. Nyom-] ban követte két szovjet rajvo-J nal-ágyú, 6 főnyi kezelő sze-J mélyzettel, akik éppen a kapunk előtt foglaltak tüzelőál- J lást, az utca mindkét irányá-; ban való tüzelési lehetőséggel.;

Az első percekben nem hittünk a szemünknek. Mi, halálra ítéltek nem tudtuk, hogy igaz lehet. Olyan érzésünk volt, mintha a nyakunkba akasztott kötelet valaki elvágta volna. És feltört egyszerre az örömmámor, örömükben sírtak a gyerekek, nők, férfiak és tódultunk kf a kapun a szovjet katonák felé, az első hálánkat leróni azoknak, akik meghozták a várvavárt szabadságot részünkre. Nem volt semmink, nem tudtunk megmentőinknek semmiféle ajándékot adni és így hálánkat egy igaz, baráti kézszorítással, egy-két öleléssel róttuk le. És ez elég lett volna? Nem! Ott a helyszínen megfogadtuk az Auschwitzban elpusztított családjaink nevében is, hogy ezt soha nem fogjuk elfelejteni és amíg életerőnk lesz, munkánkat úgy fogjuk irányítani, hogy soha többé ilyen, soha többé Auschwitz ne legyen.

B

en Gurion úr! Mindezekre emlékeztetem. Lehet, hogy ön ilyeneket, vagy ehhez hasonlókat nem élt át. És az is lehet, hogy Auschwitzban önnek nem pusztították el 24 legközelebbi családtagját, mint nekem, de ezekről feltétlenül tudnia kell. Ha azonnan mégis elfelejtette volna, úgy a mostani munkája miatt, emlékeztetnem kell, mert megmondom őszintén, az a szeny- nyes munka, amit ön jelenleg folytai a magyarországi mártirok gyilkosaival, az nemcsak most, hanem a történelem folyamán is csak szégyent és gyalázatot fog hozni Önre.

Gömöri Henrik

Százezer forintot' sikkasztott

Szinte elképesztő, hogy némelyik ember mennyire becstelen. Lelkiismeretlenül, a legnagyobb szemérmetlenséggel lop. csal. nagylábon él, szórja a pénzt, az állam a közösség ;pénzét és úgy képzeli, hogy ezt büntetlenül teheti, hogy erre majd soha senki nem jön rá.

Boda József Romhányban volt szövetkezeti boltkezelő és öt hónap alatt 100 ezer forintot sikkasztott. 1957 márciusában szövetkezeti pénzen 40 ezer forintért egy vagon kukoricát vásárolt. Ezzől 10 mázsát a cse- réokályhagvárnak adott el. 20 mázsát korpa ellenében, a korpát pedig egy forint 92 filléres kilogrammonkénti árban árusította. További 22 mázsa kukoricát a tsz-nek adott kölcsön amelyet más terményben adtak vissza és azt ő megint tovább árusította.

Az alsópetényi ásványbánya részére két Pannóni-motor- kerékpár leszállítását Ígérte meg- A jutalékot fel is vette érte de a nagykereskedelmi vállalattól csak egy motorkerékpárt kapott. A bánya egyik mérnöke követelte a másik motorkerékpár leszállítását is. akkor 20 000 forintért vett egy motorkerékpárt, az 5000 forint különbözetet a szövetkezet pénzéből pótolta.

1780 forint értékű rádiót vitt haza fizetés nélkül és azt elcserélte egy zenegépért, ráadásul még egy 118 forintos telepet is adott. A kerékpárt is

csak úgy vitte haza, mintha a saját boltjából vitte volna.

így sorolhatnánk még tovább is. de ennyiből is világosan kitűnik, hogy milyen lelkiismeretlenül és aljasul bánt a rábízott vagyonnal, mennyire csak a könnyű pénzszerzési lehetőségek érdekelték.

Amikor a motorkerékpárokkal elkövetett árdrágítás után a szövetkezettől elbocsátották, az átadó leltár megtartására Csonkics Jánost küldték ki. ö 101 ezer forint körüli hiányt állapított meg De Boda kérésére hosszú ideig leplezte azt. Hébel Mária és Zagyvái Mária könyvelő vették észre, hogy itt valami hiba lesz. Az összesítés Boda javára 300 000 forint körüli összeget tartalmaz. Mészáros László új boltvezető be- terhelése viszont csak 200 ezer forint. Csonkics tehát meghamisította a leltári jelentést, sőt még akkor is tovább fedezte a sikkasztást, amikor a két könyvelő jelentette észrevételeit.

A rétsági járásbíróság már tárgyalta az ügyet és másodfokon rövidesen a meigyei bíróság hoz ítéletet a vádlottak fölött.

Felhívjuk a t.

fuvaroztató közönség figyelmét, hogy szállítási igényeik kielégítésére megfelelő számú tehergépkocsival rendelkezik a 33 sz. Autóközlekedési Vállalat Balassagyarmati főnöksége. Tehergépkocsi rendelhető Balassagyarmat. Tefu- telep. Telefon: 96.

Rekamiék, fotelek, székek készítését vállalom fizetési kedvezménynyel. Kárpitos kisiparos. Budapest, VII., Majakovszky u. 93. (Bejárat, Izabella utcai oldalon.)