Nógrádi Népújság, 1958. január (3. évfolyam, 1-8. szám)

1958-01-18 / 5. szám

1958. január 18. NÓGRÁDI Népújság 3 Az üzemek eredményes munkát végeztek az (937-es évben A Szakszervezetek Nógrád "megyei Tanácsának Elnöksége tárgyalta megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek az 1957-es gazdasági évben vég­zett munkáját és megállapítot­ta, hogy az üzemek nagy több­sége a termelési tervek telje­sítésében eredményes munkát végzett. Dicséretre méltó eredményt érték el a szénbányászati üzemek dolgozói, tervüket 102.9 százalékra teljesítették, e mel­lett jelentősen csökkentették -az önköltséget is. A Salgótarjáni Acéláru­gyár évi tervteliesítése 193,7 százalék. Az építő­ipar határidőre megépí­tette és átadta a tervezett tíakásokat. Eredményesen dolgoztak a vaspirai üze­mek mellett az üveggyá­rak. kereskedelmi vállala­tok. valamint a mezőgaz­dasági üzemek többsége is. Az eredmények elérésének az egyik fő mozgatója az el­múlt évben is a szocialista «lunkaverseny volt. Az első félév bizonytalankodása után megindult a szakszervezetek politikai, nevelő és szervező tevékenysége, melynek ered- ményeképen fellendült és az ön­tudatos munkások körében Újra elterjedt a szocialista munka verseny. A párt és a szakszervezeti aktivisták, valamint a gazda­sági vezetők szorgalmas mun­kájának eredményeként a munkaversenvmozgalom legtöbb helyen megszaba­dult azoktól a bürokrati­kus kötöttségektől és for­máktól. amelyek régebben sokszor gátolták és az élet­től elszakították a szocia­lista versenymozgalmat. Az üzemekben végzett szí­vós felvilágosító munka ered­ményeképpen ma már a ver­senynél sokkal jobban figye­lembe veszik a munkások kez­deményezéseit, javaslatait az üzem sajátos viszonyait. Kü lön meg kell itt említeni azt a lelkes kezdeményezést és szor­galmas munkát, amit a KISZ üzemi szervezetei és tagjai vé­geztek, amellyel nagyban elő­segítették a jobb gazdasági eredmények elérését. Becsülettel helytálltak ebben a munkában a megerősödött szakszervezeti területi bizott­ságok. az üzemi szakszervezeti bizottságok és a szakszervezeti mozgalom harcokban meged- zett aktívagárdája. Az elmúlt esztendő újra bebizonyította, hogy az ön­tudatos munkástömegek helyeslik a szocialista ver­senymozgalmat. szükséges­nek tartják annak állan­dósítását. elterjesztését, fellendítését. Most, amikor új évet kez­dünk, hároméves tervünk első évének megvalósításához fo­gunk hozzá, különösen fontos a munkástömegek egységes mozgósítása az 1958-as tervév feladatainak megvalósítására. Ezért elnökségünk arra kéri a szakszervezetek területi bi­zottságait, az üzemi szakszer­vezeti bizottságokat, bizalmia­kat és minden szervezett dol­gozót, hogy az elmúlt év ta­pasztalatainak felhasználásá­val ebben az esztendőben még eredményesebben szervezzék meg és lendítsék fel a szocia­lista munkaversenymozgalmat. javítsák meg annak nyilvános­ságát. készüljenek méltókép­pen április 4-re, hazánk fel­szabadításának 13. évforduló­jára­Tudatában vagyunk annak, hogy a feladatok eredményes végrehajtása nagymértékben a szakszervezeteken múlik. A párt és a munkáshatalom bízik bennünk, legyünk mél­tóak erre a bizalomra Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának Elnöksége. Ebben az évben megépül a 21-es miiét, folytatják a 33-as flKÖV forgalmi telepének bővítését A közlekedés- és postaíigyi miniszter sajtótájékoztatója Szerdán délután Kossá Ist­ván elvtárs közlekedés- és postaügyi miniszter tájékozta­tót tartott a sajtó képviselői­nek a tárca 1957-es évi munká­járól és ezévi terveiről. A vasút munkájáról szólva megállapította, hogy az dlmúlt év őszén a vasút történetében legmagasabb eredményeket érték el. A további feladat lesz a sze­mélyszállítás kulturáltságának növelése, újabb modern sze­mélyszállító kocsik üzembehe­lyezése. A nemrég kipróbált négyajtós személyszállító ko­csikkal s új nemzetközi for­galmi vagonokkal javítják az utazóközönség kényelmét, a vonalok gyorsabb közlekedé­sét. Befejezik a debreceni, a A HAVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Eddig 676 vagon szén terven felül Erőteljes munka folyik a bá­nyákban, hogy már az év ele­jén nagyobb mennyiségű szén­többlettel indulhassanak. Ja­nuár 2—15-ig Salgó—Róna és Mizserfa bányászai mindennap teljesítették, illetve túltelje­sítették napi tervüket. Az év első napjaiban bekövetkezett lemaradás után azonban egy kivételével jelenleg minden bányaüzem magasan túltelje­síti havi tervét. Január 15-ig az egyes bá­nyaüzemek az alábbi százalék­ra teljesítették havi tervük esedékes részét: Róna 114.4, Zagyva 99.3, Mátranovák 104.4, Mizserfa 106.3, Kazár 102.2, Kisterenye 101.2, Ménkes 103.—, Kányás 103.6, Tiribes 109.7, Nagybá- tony 106.4, Szorospatak 105.5% Ennek alapján a tröszt tel­jesítése 105.3 százalék, amely 676 vagon szén tervenfelüli kitermelésének felel meg. Jó tervteljesítés, jelentős kutatások Romhányban A Romhányi Cserépkályha­gyárban arról értesítettek ben­nünket, hogy az év eddigi ré­szében egy nap kivételével túlteljesítették a napi elő­irányzatot: az égetési tervet 101.8, a formázási tervet pe­dig 103.7 százalékra. A for­mázási terv magasabb teljesí»- tése biztosítja, hogy a kemen­cék részére megfelelő mennyi­ségű előkészített anyagot tar­talékolhassanak. A jó tervteljesítés mellett két irányban folytatnak mun­kát, a műszaki-technikai fej­lesztés érdekében. Az egyik megoldandó feladat a csempék legrövidebb szárítási idejének megállapítása. Az a tervük, hogy a szárítást gépesítsék, amely végeredményben az egész anyagmozgatást jobbá és gyorsabbá teszi. A másik kísérlet arra irányul, hogy a megformált nyers csempére hogyan lehetne utólagosan for­mázás nélkül a borító anyagot rávinni. Az eddigi kísérletek már biztatóak. Ha a szárítás­nak és a préselésnek ezeket a gondjait megoldják, . akkor nem lesz akadálya annak, hogy az egész munkafolyama­tot végig gépesítsék és mint­egy 6.5—7-szeresére növeljék a jelenlegi termelékenységet. Lemaradtak az acélgyáriak A Salgótarjáni Acélárugyár­ból sajnos nem dicsekedhet­nek jó eredménnyekkel. 15-én mindössze 97 százalékra tel­jesítették a napi tervet. A lemaradást a huzalmű részére szállított alapanyag rossz mi­nőségével indokolják. Egyedül a hideghengermű az az üzem amely az év eleje óta minden­nap teljesítette napi előirány­zatát. Jó eredményeket értek el még az acélöntöde és a gaz­dasági szerszámgyár dolgozói is. Az előbbiek 101, az utóbbi­ak 100.6 százalékos tervtelje­sítéssel. leszerelni az ellenfelet. S a szurkolók attól függően, hogy melyik táborhoz tartoznak, helyeselnek, vagy elítélnek s közben egymást traktálják „válogatott“ kifejezésekkel. Gaz­dagodik a szókincs, szaporodik a szómákvirág a társas érintkezéseikben. Sajnos, nem korlátozódik ez a fonákság, a kulturált beszéd hiánya, a goromba szóvirágok használata, a nyerse­ség az ifjak egymásközötti érintkezésének területére. A ka­maszkor) lelki lázongások szomorú kinövése sok esetben túléli a kamaszkort, szinte megszokott formává válik és -él az idegenekkel, az idősebbekkel való viszonyban is. Megnyilvánul ez egyebek között az iskolában magá­ban is, de még inkább az utcán, a nyilvános helyeken, vas­úton, autóbuszon, moziban és otthon. Mennyi keserű tapasz­talat látszik egy-egy sűrűbben elhangzó vádat igazolni, hogy az iskola s nem utolsó sorban a középiskolák nevelői tevé­kenysége nagyon hiányos. Sőt hajlamos a közvélemény a felelősséget teljes egészében áthárítani azért a sok íerdesé- gért, ami ifjaink kulturális magatartásában éppen a kultu- Táltság nagyfokú hiányosságában nyer kifejezést, a neve­lőkre. Próbáljunk e kérdésben tárgyilagosak lenni. Kétségte­len, hogy a marxista ideológia humanista szellemét nem minden pedagógus értette át olyan mélyen, hogy egész peda­gógiai gyakorlatában yörös fonálként húzódjék az át. Igen, találkozunk a tanítási órákon és azonkívül is kellőképpen át nem gondolt, hirtelen felháborodásban megfogalmazott bírálattal, ítélettel, amiben a sértő, nem egyszer a dacot kiváltó tendencia elnyomja a nevelői ráhatást. Van úgy, bogy átmeneti sikertelenség keserít el pedagógust olyan mélyen, hogy csak adminisztratív fegyelmező eljárások hat­hatóságában hisz, s néha a múlt helytelen és szinte ember­telen módszereinek alkalmazásában látja a kiutat- Nos, per­sze, hogy negative hatnak ezek a tünetek. Kétségtelen, hogy «zek a jelenségek, vagy helyesebben megfogalmazva, elom­lóban levő tünetek még munkálnak is, és zavarják is az egységes nevelő eljárások teljes érvényesülését, zömmel mégiscsak a makarenkói tanítás alapgondolata vezérli a többséget: „Lépjünk fel a lehető legnagyobb követelésekkel s a lehető legnagyobb tisztelettel az ember iránt“. D e ha már ide értünk, néhány szóval vizsgáljuk meg az első otthont, a szülői házat, annak nevelői ráha­tását. Néhány héttel ezelőtt egy szülő keresett meg levelével. Nagyon szeretném hangsúlyozni azt a sok pozití­vumot, amit ez a levél tartalmazott. Néhány helyes meg­figyelésből indulva ki, veti fel azokat a helyesen átgondolt nevelési elveket, amiket ő gyermekével kapcsolatban gyako­rol, sugárzik belőle az okos szeretet, felelősség a gyermek, a társadalom és a társadalmi rendünk iránt. Futtában még talán csak egy másik konkrét példát, miből szintén nem hiányzik sem a szeretet, sem a felelősségérzet, csak meg­zavarja a refrénszerűen visszatérő személyes érdek: „Nem szeretném, ha gyermekem úgy érezné, hogy mert nem vér­szerinti fiam — hiszen feleségem első házasságából szárma­zik —, hogy mostohám.“ S ezért sok engedményt tesz, hibáit kendőzni igyekszik. És még egy tapasztalatot, ami azt iga­zolja, hogy a középiskolás ifjú gyakran a szülői házban kapja azt a forrást, ami a felnőttekkel szembeni fölényes és felelőtlen magatartáshoz vezet. Hányszor történik az meg, hogy a gyermek, csak azért, mert az iskolában szerzett tu­dományos ismeretei lényegesen magasabbak, látszatra elér­hetetlenül magasabbak, mint a szülőké — főként áll ez a munkás- és paraszti származásúakra —, megfellebbezhetet­len tekintéllyé nő a szülői otthonban a maga 16—17 éves „érettségével“, s azok a gazdag élettapasztalatok, amikkel a szülő rendelkezik, nem érvényesülnek. És vajon hányszor vet fel helyzetünk, a szocializmusba való átmenet súlyos nevelési kérdéseket. Bizony van úgy, hogy viszonylag elmaradottabb szülők nevelnek családjaik­ban szocialistává formálódó gyermekeket. Nem egyszer önző, individualista szülőnek közösségi embert kell formál­nia, tekintélyi társadalomban nevelkedett szülőnek kell demokráciára nevelni. Az iskolában a nevelő munka 5—6 órán, szerencsésebb esetben 8 órán keresztül folyik, lehet-e másként sikeres az iskolában a néhány órán keresztül folyó nevelő munka, ha nem veszi a több időben a család szeretetteljes gondosko­dása körül a gyermeket? Ez a szeretetteljes gondoskodás nem állhat egyszerűen utasításból, ellenőrzésből, formális nevelésből, mert mindez falrahányt borsóvá válik, ha saját példája nem felel meg szavainak. De ne legyen kritikátlan szeretet sem, bocsánat a szóért — majomszeretet —, mert valljuk be, elkényeztetjük gyermekeinket és mégsem elége­dettek. És végül egészen vázlatosan hadd érintsem azokat a nega­tív benyomásokat, amelynek nevelő hatása a társadalmunk­ban még élő fonákságokból formálódnak. Utalok csak az italboltok gazdag hálózatából kiténfergő italos emberek épü­letes magatartására, a közlekedési eszközökön, főként vas­utakon tapasztalható eszmecserékre, kártyacsatákra, épületes megnyilatkozásokra, különböző szórakozóhelyeken, táncos összejöveteleken érvényesülő ízlésre, s a társadalmi tulajdon megbecsülésében tapasztalható sok-sok felületességre. I génytelen írásom vázlatosságában is azt a törekvést pró­bálta kifejezni, hogy a nevelési nehézségeket és a neve­lési követelményeket a felnőttek társadalmával való ösz- szefüggésben kell látni, azokkal szoros kapcsolatban van. Pedagógusoknak, szülőknek, a társadalmunk minden tagjá­nak világosan látni kell, hogy napjaink pedagógiai célkitű­zései, alkalmazott módszerei az egész nemzet érdekeit szol­gálják- Fejlődni kell államunkkal, népünkkel szembeni fele­lősségtudatunknak, ennek kell kifejezésre jutni ifjúságunk kulturált magatartásában is. Dr. Ravasz Dezső gimn. igazgató. győri és a szolnoki állomások építését. 1957-ben jelentősen bővült a MÁV Diesel és gőz­mozdonyainak száma. Számos új tehervagont és négytenge­lyes tartálykocsit állítottak for­galomba. Főleg a munkásvona­toknál és tehervonatoknál szá­mottevő a menetrendszerinti közlekedés javulása. A teher­vagonok kihasználtsági foka mintegy 0.6 tonnával emelke­dett, amely a jobb munkaszer­vezés, a megjavult szénhelyzet eredménye. Szólott arról, hogy az utóbbi időben elszaporodott a vasúti kocsik fosztogatása, megrongá­lása. Egy-egy vonatot valóság­gal újra kell felszerelni, ami­kor beérkezik a végállomásra. Mint mondotta, az ilyen jelen­ségek főleg a zsúfolt vonato­kon tapasztalható, s az utasok számtalan esetben elnézik, hogy megrongálják a bőrülése­ket, elvigyék a villanykörtéket, különböző berendezési tárgya kát- Ennek az állapotnak sür­gősen véget kell vetni. Mint érdekes újdonságot em­lítette meg, hogy 1958-ban kísérleteket vé­geznek a mozdonyok rá­dióval történő irányítá­sával. A posta és a hírközlés fejlő­déséről szólva bejelentette, hogy hétfőn. 13-án megkezdők a kísérleti adást a televízió 30 kilovvattos nagyadóián. Ha az új adó tökéletesen sugá­rozza a műsort, akkor a jelen­leg egy kilowattos adót a ter­vek szerint Miskolcra helyezik át. 1958 tervei között szerepel Budapest, Bécs, Prága és Po­zsony között a televíziós össze­köttetés megteremtése, 1960-ig pedig a Szovjetunióval, s egész Európával. A rádió fejlesztési iránya, hogy ultrarövid hullá­mon lehetőleg behálózzák az egész országot. Elmondotta, hogy az elmúlt évben Budapes­ten tízezer, vidéken pedig 3200 új telefonállomást kap­csoltak be. Ennek ellenére még igen sokan várnak telefonra. A hároméves tervben azon dolgozik a minisztérium, hogy a szükségleteket minél jobban kielégítse. Az autóközlekedéssel kap­csolatban ismertette, hogy a távolsági autóbuszokon tavaly 17 százalékkal több utas uta­zott, mint 56-ban, s ez évben 6 százalékkal növekszik az utasforgalom az 1957-eshez ké­pest. Ennek ellenére még igen sokan lemaradnak a távolsági járatokról. Ezért 1958-ban 270 új távolsági autóbuszt helyeznek for­galomba. főleg a kisebb befogadóképes­ségű kocsik helyébe. A minisz­térium szeretne több pótkocsit kapni az ipartól, hogy ezzel is javítsa az autóközlekedés hely­zetét. 1958—ban Budapesten 70, vidéken pedig 150 taxit helyeznek forgalomba. A mi­nisztérium szeretné elérni, hogy lehetőleg minden járási székhelyen két-három taxi áll­jon rendelkezésre. A teherau­tóforgalomban 1956-hoz képest csökkent a kocsik kihasznált­sági foka. Ennek oka egyrészt a szervezetlenség, másrészt a rossz úthálózat. Elmondotta Kossá elvtárs, hogy ebben az évben tovább foly­tatják a salgótarjáni és a dorogi autóközlekedési for­galmi telepek építését, bő­vítését­Gyöngyösön új autóbuszállo­mást létesítenek. A légiközlekedéssel kapcso­latban ismertette az 1958-as terveket. Majd a hajózásról szólva elmondotta, hogy az el­múlt két év alatt többet fejlő­dött, mint a felszabadulástól együttvéve. Érdekes adatokat közölt az idegenforgalom fejlődéséről, elmondotta, hogy ebben az év­ben 20 millió forintot fordítunk a Balaton fejlesztésére. Egy sor új lehetőséget teremtenek a belső- és külföldi idegenfor­galom helyzetének javítására, így például Balatoni- és Heli­kon expressz néven újabb, rövidmenetidejű gyorsvonat­párokkal javítják a balatoni közlekedést. Végezetül az útépítés 1958-as feladatait ismertette a minisz­ter. Elmondotta, hogy az ország legnagyobb út­építése Hatvan—Salgótar­ján között folyik, s a mint- eey 45 kilométeres teljesen modern útszakasz építését ez évben befejezik. Az ország számos más helyén is jelentős útépítési munká­latok folynak- Ezek befejezésé­vel kialakul az ország fő út­vonalainak alapja. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva elmondotta még Kossá elvtárs, hogy a MÁV szénhely­zete ebben az évben rosszab­bodni fog. Két éven belül sze­retnék a tehervagonokat ki- ikatni a rendszeres személy- forgalomból. 1958-ban villa­mos mozdonyokat hozunk be külföldről, hogy biztosítsuk a Budapest—Hegyeshalom és Budapest—Hatvan között vil­lamosított vasútvonal gazdasá­gos kihasználását. Befejezésül, megállapította, hogy közlekedésünk s hírköz­lésünk a felszabadulás óta ko­moly fejlődésen ment keresz­tül, s egyre jobban felzárkó­zunk e tekintetben is a fejlett országok mögé. Főzzünk gyorsan és olcsón A Budapesti Sütőporgyár a Csemegekereskedelmi Vállalat és a Salgótarjáni Kiskereske­delmi Vállalat pudding és le­vesbemutatót tartott 14—15-én Salgótarjánban. Az expresz levespornak van ebből a szempontból a legna­gyobb jelentősége. Főleg hazai alapanyagokból készül a szo­kásos fűszerekkel ízesítve. Tartalmazza azokat a legfonto­sabb alapanyagokat, amelyek a helyes táplálkozáshoz szük­ségesek. Például valamennyi leveskészítményben megvan­nak a hús alapelemeit képező szerves sók darabos, vagy porí­tott zöldség, hagyma, parika. tojásos tészta, fűszerfélék, zsi­radék. A család azonban nemcsak levest szeretne enni és a mun­kából fáradtan hazaérkező dol­gozó nőnek — akire még más teendők is várnak —, nem egy­szer nagy gondot jelent, ho­gyan kedveskedjen a rendel­kezésére álló kevés idő alatt is édességekkel. Különösen, ahol kisgyermek van. jó. ha gyorsan és olcsón tud édessé­get készíteni a mama. A puddingot, amelyet egyes országokban már évszázadok óta ismernek és szeretnek, ná­lunk csak pár évtizede készítik és még mindig nagyon kevesen ismerik- Pedig milyen finom. A gyerekek kedvenc cseme­géje. Alapanyaga, a búza és különböző ízesítők, például kávé. vanília, csokoládé, kara­mella. Hét féle ízben készül. Ugyanígy a palacsinta is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents