Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)
1957-12-07 / 97. szám
1957. december 7. NÓGRÁDI Népújság •tmWMNMMMBM Emlékezés József Attilára ilnluiullliiiuiilmuliiuiiiliiiiillliimiiimiuilllllllUlliílllll!lllllilllll!lllllll!!l')lllllllllllllll lii|[||||iml|||!l!lllll|l|!!l|l|||||ll)illi[il|lliil||ii||||ijil||||!ij|Ui||ir legtisztább, a legigazabb művészet hivatott apostola volt, mert költészete annak az osz- tij.ynak a gondolatvilágából táplálkozott, amelyhez tartozott. „Talpig nehéz“ hűséggel viselte hivatását, pedig az arisztokratikus írókortársak közönye, megnemértése nagyon sokszor igyekezett őt lebeszélni erről az útról. Élete beszédes példája annak, hogy milyen tartalmat adhat a művészetnek az, osztállyal való azonosulás. Az osztáiyhű művészet nem jelenti József Attilánál a témakör és a\rnű- vészi eszközök leszűkítését'. Az A legnagyobb magyar proletár költőre, József Attilára emlékezik az ország. Húsz évvel ezeiott hait meg. Kommunista volt. Élete elválaszthatatlanul összeforrott a munkásokéval: velük együtt terjesztette a röpcédulát, harcolt a föld, a gyár, az egyház hatalmasai eilen. Az illegális múmiában texjes odaadással vállalta a veszélyt. A pro.etanátus harcaoan feloldódott egyénisége így teljesedett ki művészetté. Nem kívülről szemlélte a munkáséletet, hanem gyerekkorától kezdve benne élt. A kiszolgáltatottak hangját süvítette szét a magyar iro- da.omoan. Egyetlen költő művészetében sem váltak annyira eggyé a marxizmus fogalmai a mindennapi élet ezernyi gondjával, mint az övéoen. Verseiben az osz- összefo- tünte- többter- kenyéra pro- poiiti,000000a JÓZSEF ATTILA : MUNKÁSOK táiynarc nodik a téssel, a meié_sel, a rel. Félredobva minden művészi irányzat megkötöttségét- a Forgolódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk. Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak, s mint fesztet ütik le a kis falut- Egy nyál a tenger! Termelő zabálás, — Kis, búvá országokra rálehel a tátatt tőke sárga sza,u. Párás ouaosseg-felhő lep bennünket el. a tény, hogy egy volt letariátussal, nemcsak kai és forradalmi versekben, hanem szerelmi lírájában is kiteljesedést jelentett. A legigazabb emberi érzések őszinte tolmácsolójává vált. Költészete azért vált halhatatlanná és azért lett „a proletár utókoré“, mert elevenen ható erőként munkálkodik ma is az az osztályharcos következetesség, amellyel a mindennapi kis gondok ellen és a proletariátus nagy eszméjéért küzdött verseiben. Élete, ez a sokrétű, százszlnű. az elnyomás ideje alatt élő gúzsbakötött, kitörni készülő ember élete volt. Művészete pedig, ez az egyszerűségében, állásfoglalásában, emberi szépségekben gazdag életmű örök id°kre ható művészet. Ember volt, költő és forradalmár. Gyönyörű szentháromság annak a kornak, amelyben élt és annak az osztálynak, amelynek életét és szentelte .0000000000000000 S S hol zápfog rág, a város érdes része, hol a vasbanyaK fuiauata ing, gép rugdal, ianc zúg, jajung ládák léce, lendkerék szíja esetien és nyaiint, hot a fémkeoiű dinamoaat szopják a sivalnodó transzformátorok, itt elünk mi. Es sorsunk összefogják a nők, gyermekek, agitátorok. Elvtárs és spicli jár a csöndben erre, részeg botlik, legény bordélyba lóg, mert hasal az éj s pörsenéses melle, mint szennyes ingből, füst alól kilóg. Így élünk mi. Horkolva alszunk s törten egymás hátán, mint odvas farakás s hazánk határát penész jelzi körben a málló falon; nedves a lakásItt élünk mi! Idegünk rángó háló, vergődik benn1 a múlt síkos hala. A munkatér, a munnerö ára, emeug zsebünkben, úgy megyünk haza. Újságpapír az asztalon kenyérrel s az újságban, hogy szabadok vagyunk — poloskát űzünk lámpával s a kéjjel s két deci froccsel becsüljük magunk1. oooooaooooooooaaoooac De — elvtársaim! — ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött. Kiállunk érte, mint a kémény: lássák! És búvunk érte, mint az üldözött. A történelem futószalagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az Ember vörös csillagai! 0000000000000000000d Pártoktatás tapasztalatai az Acélárugyárban Az 1957—68-ag pártoktatásí tanév nagy feladatokat ró valamennyi pártszervezetre, különösképpen pedig a nagyüzemi pártszervezetekre. Különös gonddal foglalkoznak a pártszervezetek a marxizmus- leninizmus kérdései tanfolyamokkal. Ezeknek a tanfolyamoknak a célja elsősorban az, ho"” az alapszervezetek vezetői és aktivistái elsajátítsák a tanév folyamán a marxizmus- leninizmus néhány alapvető tanítását. Az első év tanfolyamaitól eltérően a mostani tanfolyamok magasabQ színvonalúak és nagyobb igényt támasztanak a hallgatókkal és a propagandistákkal szemben is. A pártoktatási évet politikailag már az augusztusi pártgyűlések is előkészí .ették. Az alap. szervezeti vezetőségek az önkéntesség alapján írták össze a tanfolyam hallgatóit. A vártnál többen jelentkeztek pártoktatásra. Háromszáznégyen. a marxiz- mus-leninizmus kérdései tanfolyamára. 3o0-an pedig az időszerű kérdések tanfolyamára jelentkeztek a parioKiaiási év beindításánál a partoizotiságnak is és az alapszervi vezetőcégeknek is gondot okozott a hallgatók és yiopagandisták Olvasókönyvvel való ellátása. Az eisó foglalkozást a tankönyvek hiánya miau a szervezeti szabályzat tanulmányozásával kezdték meg. Az olvasókönyvek kellő számban való biztosítása után megkezdődött „Az osztáiyharc ÉS ü 1O1 fctucUOiil, a icUSaucUlili iidxaaas mozgató erői" című témakör tanulmányozása. Ebnen a témakörben ismerkednek meg a hallgatok az osz- láiyharc, a társadalmi osztály a forradalom és ellenforradalom fogalmával. Az első témakörnek az alapos elsajátítása adta meg a kulcsot a tananyag többi részének a marxizmus-leninizmus elmélet megértéséhez. Nyugod- 1 tan mondnatjuk. hogy aki nőm érti mos a marxi- lenini osztályharcról és a proletariátus diktatúrájáról szóló tanítást, az semmit sem ért meg a marxizmus-leninizmus elméletéből. A tananyag terjedelme és főleg tartalma komoly erőfeszítést tett szükségessé az anyag elsajátításához. Ez érthető is, a marxizmus tudomány, a munkásosztály pártjának a tudománya. Tehát az elsajátításhoz rendszeres tanulásra van szükség. Az acélgyári pártoktatásban résztvevők többsége becsületesen felkészült és szerepelt a foglalkozásokon. Sajnos, hibák is voltak. Az első foglalkozáson a hallgatóknak csak 75 százaléka jelent meg az októberi hónapban. Novemberben a hiányzók létszáma még tovább emelkedett. Sajnos, némelyik pártaktivista és gazdasági funkcionárius is hiányzott. És ez nem kis mértékben lazította a tanulási fegyelmet. Többen vannak olyanok, akik hivatkozva más jellegű elfoglaltságra, a kötelező anyagot nem tanulmányozták. Mindez negatív módon befolyásolta a pártoktatás munkáját. Azonban a tanfolyamok jellegét nem a hiányzó, vagy a hiányosan felkészült elvtársak határozzák meg. hanem azok az elvtársak, akik a nehézségeket leküzdve alaposan felkészültek a foglalkozásokra. A szemináriumokon heves, szenvedélyes viták alakultak ki a hallgatók között. Ezt éppen a klasszikusok alapos tanulmányozása tette lehetővé. A hallgatók igyekeznek ellenőrizni marxizmus fényében az eddigi politikai ismereteiket. A propagandisiáknak egész sor fogalmat kellett tisztázni Például a hideghengermű alapszervezet tanfolyam alapján, sőt a taggyűlésen is hosszas vitára adott alkalmat az osztály meghatározásra. Az elvtáratAAAAXMu^txMxxxxxxxxxxxxxxxxxx)C(xxmxmxxi(xxkmxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx}oaiciu3uxmxx!üúua Nem haszontalan egy év távlatából feleleveníteni az ellen- forradalom sötét napjait, hogy mérlegelni tudjuk, mily szörnyű pusztulás fenyegette a népi demokráciát, a munkások és parasztok hatalmát. 1956 október 23-án a nemzeti kommunizmus jelszavával fellépett a Nagy- és Losonczi- féie csoport, és kiszolgáltatta az országot a belső ellenségnek. f elléptek a volt földesül ax, üankarOK, horthysta elemen, a lasizmus illáéi, tevene- nyen oekapcsoiodtaK a már évenre visszamenően gondos eíOKcaZHÓ muiiKat végző imperially ia vezetőnői ók, elükön az Amerikai Egye-ült Államokkal. Lángba borítják Budapestet, törten a vörös csillagokat, égettén a vörös zászlókat, le- döntöuék a szovjet emiekmű- veKet. Fegyveres csoportok alakulnak és gyilkolják a kommunistákat, a hazaiiakat. Így indult el a történelem egyik legvéresebb elleniorra- daima, amely megrázta az egész világot. Mi történt ettől az időtől kezdve megyénkben? 1956 október 24-én a pesti események hallatára megmozdulnak a kommunisták. Egyszerű dolgozók: párttagok, pártonkívüliek’ hivatásos pártmunkások, állami alkalmazottak. Fegyvert fognak, hogy fenntartsák a rendet. Végig a megyében, városokban, falvakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben készen állnak. A megyei pártbizottság ezeknek a csoportoknak az irányítását kézben tartja. De Nagy Imre árulása megzavarja a rendet. Az ellenforradalom szekerét toló kormány kiadja hírhedt tűzszüneti parancsát. Hogyan kezdődött, hová vesetett ? Az erős anaratok bizonytalanná válnak, az MB. első titkára a pesti események hallatára a megyeoen beKés útra akarja teremi az esemenyeket. 26-an létrehoz egy Nemzeti Bizottságot. Célja: közvetítő legyen a kormány és különböző szervek között. 3ü-ara tervezi ennek a bizottságnak a kibővítését, amelyen resztvesznek az üzemek, hivatalok küldöttei is. Mit tesz ez alatt az ellenforradalom? Különböző társadalmi rétegekbe behatolnak és mozgolódni kezdenek. Az Acélárugyárnál! Hadadi és csoportja titkos megbeszélést tart. Nagy- bátonyban Szabó Ervin a köréje csoportosult népeiienes elemekkel nyitt fellépésre készülnek. MlmariK István a Megyei Tanács Népművelési Osztályának dolgozója titokDan követeléseket állít össze és eljuttatja a diákok kóréoe. Igyekeznek maguknak híveket toborozni, de mindezt még titkosan. ±*estról a megyébe szivárognak kUiönoóZü, az eileníor- rauaimat szolgaló személyek. Nógrad megyei híveikkel megbeszéléseket lölytatnak. 1936 október zí-re mintegy ezer főt számiam tömeggel az acélgyárból ivi.nuuiv a tüntetnek a városban. Lemennek az üveg- és tűznelygyárba. Közben ledöntik a KozepUtetekroi a csillagokat, tépik a vörös zászlót és népi demokrácia ellenes jelszavakat kiabálnak. A tűzhely- és üveggyárdói a munkájukat végző embereket kényszerrel az utcára hajtják és felvonulnak a szovjet bösök emlékműve elé és azt ledöntik. A ledöntött szobor tetejéről alkalmi szónokok gyalázták a Szovjetuniót. a népi demokráciát, a pártot. Innen a pártbizottság ele, majd a rendőrség elé vonulnak. A pártoizouságon letépik a vörös csillagot, a rendőrségről pedig kihozzák a politikai és egyéb bűnözésért ott tartott íogiyokat. A népi demokrácia védelmére Keszenaiió erők még helyükön vannak. De a partbi- zousag a vérontás eineruiese vegeit megállítja a fegyver használatai. Készülnék a 30-i gyűlésre, anoi lelteit szándék volt megértetni, hogy muyen veszelyüe került a nép hatalma. A 30-i gyűlés. Az eiienxorradalom erre épített nnnúeut. Az üzemekből becsempészték az ertekezietre a legreatwciosaob eleme Két. Többe* közölt Trezsnyik volt nyilas szervezőt és in veit az Acél. ár u^y árból. Nagy Dátoriy bői JecsmeniK Andort, büntetett előéletűt. Itt lépett fel Garam* völgyi Antal, volt nortiusta vármegyei tisztviselő, büntetett eioexetű. Lénáról Andor tanár, Kinek apja népeüenes összeesküvésért büntetve volt és ennez hasonloK. Várták a jelt. A gyűlést Sarióris Kálmán nyitotta meg, majd Lénárd vette át a szót. A Kommunisták kötelességükhöz híven felhívták a népi demokráciát veszélyeztető helyzetre a figyel met. De szavuK meggondolásra sem adtak erőt, mert Mimarik István, felszólalásával jelt adva minősíthetetlen hangon elnyomva minden józan szót, a hivatásos pártmunkásokat kiutasították a gyűlésről. Az erők szétforgácsolódtak, ellenállásra nem volt lene tőség. Ezzel kezdetét vette megyénkben is az ellenforradalom tobzódása. Megválasztották maguk közül az elnökséget. Tagjai: Mlinarik István, Lénárd Andor, Sartóris Kálmán* Garamvölgyi Antal, Kecskés János, Édes György, Szabó István, Bajtai Jenő, Esztergomi Antal egy néhány napig Laukó György, majd ő kilépett és helyette Cserháti József. A bizottság első tevékenysége a sztrájk meghirdetése volt, majd a kommunisták üldözése. Kikapcsolták telefonjaikat, fel. dúlták a pártbizottságot. Ellenőrzésük alá vontáK a sajtót, a bankot. Eltávolították min* denünnét a vezető kommunistákat, letiltották fizetésüket. Lefoglalták a gépkocsikat és a közlekedést ellenőrzésük alá vonták. Katonai tanácsot alakítottak. Bajtai Jenő, Deme Attila, Bagyi Miklós felkeres» ték Pálinkást (Palavichinyi őrgróf) a rétsági helyőrség ellen- forradalmi parancsnokát (ez szabadította ki Mindszentyt) és fegyveres erőket kértek Salgótarjánba. A különítmény megérkezett és az építő vállalatnál felszerelt fegyveres egységekkel egyesült. Első feladatuk volt a kommunistáknál a házkutatás. De készültek katonai megmozdulásokra és ennek előkészítéséhez szakértőnek bevonták Barthó László Horthy- századost. A diákokat katonai egyenruhával és fegyverekkel szerelték fel. A fegyeres erők megszervezése után felvették a kapcsolatot Miskolccal, bekapcsolódtak az Észak- ép Kelec- Magyarország Nemzeti Bizottság megalakításába. néhány részlet A MISKOLCON KÉSZÍTETT KÖVETELÉSEKBŐL. Egyetértenek az Észak-Magyarországi és Dunántúli, valamint az Országos Nemzeti Tanács létrehozásával. Követelték, vonják ennek a Nemzeti Tanácsnak ellenőrzése alá a honvédelmet és a belügyminisztériumot. Uj választásokat Köve.eltek az országgyűlés és a helyi tanácsoknál. Hűségükről biztosították a Nagy Losonczi kormányt. Követelte., a szovjet csapatok kivonását. Uj alkotmány létrehozását akarták. Megtiltották a lakosságnak, hogy a szovjet katonáknak még pénzért is élelmet adjanak. Az egész követelést áthatja a népi demokrácia vívmányainak megsemmisítése. Ezek után már a hazafiak fizikai megsemmisítésére került volna sor, amit a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítása akadályozott meg. November 4-én rendkívül nagy zavar keletkezett a Nemzeti Bizottságon beiül. Ez azonban nem a visszavonulásukat, hanem további nyílt támadást hozott. 4-én hajnalban tanácskozásra gyűlnek össze, hogy megszervezzék a katonai ellenállást. Az értekezletet Barthó László katonai szakértő irányítja. Harcot akarnak kezdeni a szovjet csapatokkal. A másik csoport tárgyalásokat kezd a megyei pártbizottság tagjaival. De még ekkor is megtiltják számukra a mozgást. A pártbizottság tagjai és a nemzeti bizottság között nem jön létre megegyezés. 1956 november 5-ről 6-ra viradó éjjel a népi demokrácia híveinek fegyveres ereje visz- szafoglalja a/ Nemzeti Bizottságtól a megyei tanácsot. Az innen elbocsátott kommunisták is elfoglalják helyüket. Megalakul az ellenforradalommal szembenálló Forradalmi Munkás-Paraszt Tanács. (Folytatjuk., sak a pártbizottságon kapták meg a kielégítő választ és a pontos meghatározást. Az osztályok meghatározása más tanfolyamokon is felmerült. Ezért helyes, ha idézzük Lenin meghatározását az osztályokról. „Osztályoknak az embereknek olyan nagy csoportjait nevezzük, amelyek a társadalmi termelés történelmileg meghatározott rendsze rében elfoglalt helyük, a termelési eszközökhöz való (nagyrészt törvényekben szabályo zott és rögzített) viszonyuk a munka társadalmi szervezetében játszott szerepük következésképpen a társadalmi javak rendelkezésükre álló részében megszerzési módjai és nagyságának tekintetében különböznek egymástól. Az osztályok az emberek olyan csoportjai. amelyek közül az egyik eltulajdoníthatja a másik munkáját, annak következtében, hogy a társadalmi gazdaság adott rendszerében különbözők a helyzetük.” (Lenin Válogatott Műve 2. kötet. Szikra. 572. oldal.) A marxista terminológiai fogalmak pontos ismerte előse- úi a marxizmus-leninizmus lényegének elsajátítását. Élénk viták alakultak ki arról is. hogy a parasztság a Szovjetunióban osztály-e. vagy sem. Érvek hangzottak el pro és kontra. Végül is tisztázták a propagandisták, hogy a szovjet parasztság szocialista jellegű egységes osztály, amely a szovjet munkásosztállyal együtt a két alapvető osztályt képezik a Szovjetunióban. Különösen az osztályharc alapvető formáinak tárgyalása keltett nagy érdeklődést. A hallgatók a saját tapasztalataikkal illusztrálták az osztályharc különböző formáit. Az utolsó évtizedek osztályharca és különösen az elmúlt másfél év osztályharcának formái és a benne szerzett tapasztalatok sokfélesége bő alkalmat adott a téma alapos tárgyalására. Az elmélet tanulása közben a tapasztalatok életre kelnek és gazdagítják azokat az elvtársakat is, akik most kezdenek kommunistákká válni. A pártoktatásban való részvétel nemcsak a marxizmus- leninizmus elmélet megismerését teszi lehetővé, hanem önfegyelemre és pártszerűségre is nevel. Az októberi és novem- oeri foglalkozásokon a hallgatók egyrésze hiányzott. Ez a tény önmagában mutatja néhány elvtárs magára vonatkoztatva liberálisan kezeli a párt fegyelmet. Pedig az adott szó az önkéntes jelentkezés minden egyes hallgatót kötelez. De nemcsak erről van szó. hanem arról is, hogy a foglalkozásról indokolatlanul távolmaradó elvtársak lazítják a rendszeresen tanuló elvtársak fegyelmét is. Világos: ha beleegyezünk az indokolatlan hiányzásokba, pártaktivisták és gazdasági vezetők részérőL akkor a tervszerű tanulásból nem lesz semmi. Ezért idejekorán válaszút elé kell állítani azokat az elvtársakat, akik többször hiányoztak a foglalkozásokról. A párt alapszervezetekben megkérdezik ezektől az elvtársaktól. akarnak e ezután járni, vagy sem. A pártoktatás színvonala csak növekszik azáltal, ha kimaradnak azok. akik minden ürügyet felhasználnak, hogy a foglalkozásokról elmaradjanak. Az Acélárugyárban a pártoktatás résztvevőinek túlnyomó többsége lelkiismeretesen tanulmányozza a tananyagot és ez hatást gyakorol az acélárugyári kommunisták egész párt- munkájára. Hrabecz József
