Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-31 / 104. szám

1*57. december 31. NÓGRÁDI Népűi säg 7 Filmen is megörökítették Solhov halhatatlan „Csendes Don”-ját. Rendezője Geraszimov. A kozákok világa eleve­nedik meg a polgárháború éveiből. Női főszerepben Jele- na Brisztickaja. A Hunnia Filmstúdióban „Aj szökevény” címmel rövid já­tékfilmet készítenek. A film bőse egy fiatal katona, aki 1944-ben lemarad alakulatától és egy napra hazatér szerelme­séhez. de a tábori csendőr el­fogja. „A szökevény” vádirat a nyilas terror ellen. A filmet Tóth János rendezi, szereplői: Berek Katalin, Dayka Margit, Kelemen György cs gesztor János. A Tatay Sándor regényéből készülő „Ház a sziklák alatt” című áj magyar film forgató- csoportja Egerben dolgozik, ahol egy esküvő jelenetet fény­képeznek. Fernandel és Toto <i fősze­replője „A törvény az törvény” című új francia filmnek. Toto egy olasz csempészt, Fernandel pedig egy francia fináncot ala­kít. Ci'tano Ramello olasz rende­ző film készítését tervezi Le­ninről, „A halhatatlan ember eimmel.” Homoki Nagy István „Gyöngyvirágtól lombhúllásig” című könyve már több idegen nyelven is megjelent. E hó­napban adják ki a könyv orosz nyelvű fordítását és a második magyar kiadást. Ho- jjoki új filmje, a jövő év ele- -n megjelenő „Cimborák” állat- regény, amelynek „főszercplő- három cimbora: Pletyka, a s Tacskó, Fickó, az aranyszínű vizsla és Nimród, a vadász­ié ja. Az Amszterdamban megren­dezett orvosi filmek kongresz- ■ zásán díjat nyert Vancsa La­jos operatőr „Szívműtét” cí­mű. kisfilmje és Somló Tamás, « Zoltán orvosprofesszor ope­rációs munkáját bemut< tó .Agysebészet” című rövidfilm­je. A két kisfilmet a Párizsban .megrendezendő tudományos 1 világkongresszuson is bemutat­ok. Tolsztoj halálának 50. év­fordulójára 3 részes filmben készítik el „A háború és bé- ké”-t, amelynek forgatását a jövő év elején kezdik meg. Hedda Zinner regénye alap­ján új DEFA film készült el „Csak egy asszony” címmel, amely Louise Otto-Peters éle­téről szól, aki a XIX. század közepén a nők egyenjogúságá­ért küzdött. Dimitrij Plichta, cseh rende­ző népszerű tudományos Ilimet készített a pozsonyi stúdióban a borról. A filmnek oktató jel­lege mellett nevelő hatása is van. A lengyel játékfilmek szá­mának emelése érdekében mű­vészegyüttes létesült. Első já­tékfilmjük a „Szökevény” Sta- winski forgatókönyve alapján készült, rendezője Lesiewicz. A film témája: egy lengyel ka­tona szökése a német hadse­regből Szilézia bányáin keresz­tül. Főszereplői J. Nowak és Maria Ciesielska. Pefőfi Sándor: Á szabadsághoz Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedre, Annyi éjen által, mint kísértet, Bolygott lelkünk, a világban érted. Kerestünk mi égen-földön téged, Egyetlenegy igaz istenséget. Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. S mégis, mégis számkivetve voltál, Mint a gyilkos Kain bujdokoltál, Szent névedet bitóra szögezték, Érkezésedet hóhérok lesték. Megszűnt végre hosszú bujdosásod, Sírba esett, ki neked sírt ásott, Bevezettünk, s uralkodás végett Elfoglaltad a királyi széket. Te vagy a mi törvényes királyunk, Trónusodnál ünnepelve állunk, Körülötted miljom s miljom fáklya, Meggyűlt szíveink lobogó lángja. Oh tekints ránk, fönséges szabadság! Vess reánk egy éltető pillantást. Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól, Szaporodjék szemed sugarától. De, szabadság, mért halvány az orcád? Szenvedéseid emléke szállt hozzád? Vagy nem tettünk még eleget érted? Koronádat a jövőtül félted? Ne félj semmit, megvédünk.. • csak egy szót, Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód, S lesz sereged ezer és ezernyi, Kész meghalni vagy diadalt nyerni! S ha elesnénk egy szálig mindnyájan, Feljövünk a sírbul éjféltájban, S győztes ellenségednek megint kell Küzdeni... kísértő leikeinkkel! kjf Pest, 1848 március 27-e e’őtt. Tar kizségbea kialszanak a petróleumlámpák Tar község az elmúlt 12 esz­tendő alatt hatalmasat fejlő­dött. Egymásután nőnek ki a földből a szebbnél-szebb csa­ládi lakóházak. Csak a vasúti újtelepet említsük meg. 1947- től folyik az építkezés a föld­reform során juttatott ház­helyeken. Napjainkban mint­egy 120 családi lakóházat számlálhatunk. Az újtelepi dolgozók az eredmények el­érése ellenére is elégedetle­nek voltak. Ennek oka az volt, hogy nem kaptak vil­lanyt. Egyszer jött a meglepetés. Teljesült az újtelep dolgozói­nak kívánsága: már állnak a villanyoszlopok, ki vannak ! húzva a huzalok, a trafó épí- J tése folyamatban van, január 15-ig minden házban fog égni , a villany és megszólalhatnak a rádiók is. E nagy munkából a dolgozók kivették részüket Volt társadalmi munka bőven. Ezért az újévi nagyszerű ajándékért köszönetét monda­nak pártunknak, kormányunk­nak, a községi tanácsnak és fáradhatatlan munkájáért Sán­dor András tanácselnöknek, valamint a villamosítási mun­kálatokat végző dolgozóknak. Az újtelep dolgozói ezen tá­mogatásért támogatással kí­vánnak fele1 ni az állami élet minden területén. Balogh Ernő Kairói találkozó Ha csak az 1957-es, ese­ményekben oly gazdag év utolsó két hónapjának leg­főbb állomásait vesszük szem­ügyre. három nemzetközi ér­deklődést kiváltó tanácsko­zásról kell szólnunk. Idő­rendben és jelentőségben is első helyen kell megemlíteni a szocialista forradalom 40- évfordulóján Moszkvában ösz- szeült hatvanöt nemzet kom­munista és munkáspártjának történelmi jelentőségű tanács­kozását. Nagyfontosságú ta­nácskozás volt a tizenöt NATO-ország kormányfőinek párizsi tanácskozása is. Nap­iam k kétségkívül legfőbb ese­ménye a harminchét nemzet 500 képviselőiével Kairóban összeült ázsiai—afrikai orszá­gok konferenciája — miként a történelem számontartja: Bandung második kiadása. Nem az emlékezés gvakor- lása. ha a három tárgyalást ptfvmás után idéztük. A kom­munista pártok moszkvai dek­larációja azt demonstrálta. ho»y a kommunista vi'áemoz- ea1om erme teliében van le- gvurte tevékenysége ie"fnhh akadálvait. A NATO-ériekez- let hivatása az lett vnlna. hogy eevensijivha hozm az erők eltolódását: hogv az TTSA. m évrend szakái voz^a a semievessóv felé hahó rakon- eátlanVodókat: hogv . meg­mniria“ a bizalmukat veszet­teket . TI ven có1 ok lebegtek Párizs előtt — Moszkva után De vajon mi lesz Kairó után?! Mi ad különös jelentőséget e nilusparti találkozónak? Az, hogy az évszázadodon keresz­tül megvetett, lenézett és fő­leg csontig kiszipolyozott „szí­nes“ országok népei felismer­ték: joguk van a szabadság­hoz! Joguk van — tehát har­colnak érte. Csak két szám a történe1em megváltozott kö­rülményeinek igazolására: a második világháború előtt a föld lakosságának 33 száza­léka élt gvarmati szolgaság­ban — napjainkban ez a szám 6 százalékra csökkent, bár ez a kis szám is 150 millió em­ber rabságát jelenti. A szolidaritás jegyében ösz- szeült tanácskozás roppant erőt jelent: a föld lakosságá­nak maid a fe’ét képviseli a megjelent - félezer képviselő. A részvevők egyik legfőbb. jellemzőié a lángoló nemzeti : büszkeség és ami oly rokon­szenves előttünk is. a közös­ségi érzés, ami valamennyid- j két eltölti az újonnan sza­baddá lett, vagy a szabadsá­gáért még harcoló népek iránt. A konferencia forró rokonszenvéről biztosította a függetlenségért harcoló Algírt, támogatja a holland „civilizá­torok“ ellen harcoló indonéz népet — elítéli a faji meg­különböztetés minden formá­ját; elítéli a fegyverkezési versenyt, a nukleáris fegyve­rekkel va’ó kísérletezést, és küzd a leszerelésért, — ezek a kérdések állnak a konfe­rencia előterében­Az új, szabad országok létre­jöttének je’entőségét nemcsak az jelzi, hogy növekszik az artiimperialista tábor, de egy­ben az is, hogy a gyarmatok leválásával kié'eződ'k az „anyaország“ belső strukturá­lis. a velőig haló betegsége. Oda az extraprofit! Oda az olcsó munkaerő és a majd­nem hogy ingven nyersanyag! Nem a „szabadságot“ félti tehát az imperializmus ami­kor g gvarmati országok fiig- getiersépe ellen harcol — önös jó1 étét, az elveszett pro­fitot siratta. A kairói értekezlet kétség­kívül1 úi lerdüle+et ad maid a színes országok felszabadító mo^ga’mának. A konferencia részvevői őszinte tic^te'e+uket ér rneg­becsfiiésüket nyilvánították a sradadeágukat véde1 mező nagy Szovjetunió és. Kína iránt. TTevan akkor szembetűnő a konferencia imperialista, nem kis részben angol-és amerika- e'lenes banería. Megvan on- nek a magyarázata A,z 1917. márciusát-an szatmdrttj intt teg- ifinbb afrikai ország, a 0 mil­liód néger Ghana mai mm5sz- terpinöke Nkrnmah iól em­lékoriV még amerU-ai vendég­látására A m.ega1ázottség volt nttnn, nsztátvrészp TZgnszer Patftmoreban vizet kért egy fehér nméért ni. A pincér a könőesészére mutatott. TI mn VOÚ a . színesek“ fonadtatésa a . szabad“ Amerikában. Ilven volt a sorsuk •. Nincs olvan erő. p.melv meg tudná állítani a nének fel- szabadulási mozga’mát! . Az afrikaiak e bata'mas földrész mmdpn réczéri öntudatra éb­redtek. a szabadságért vívott küzdelem mindenütt mp» fog indulni“ — ígv ír az egvkor arzm'rítóan megalázott minisz­tereinek. Ehhez talán esak azt tehetüik: nemcsak Afri- kára vonatkozik a fen+i meg­állapítás. B!zonvos hogy a ■ kairói értekezlet nv’nt ennek I na»v ösztönzője kerül a tör­ténelembe. r. .’TTTtTTTTTTTTT'fTTTtTmTTtTTTTTTTTTTTTTmTTTtTTITtrfnTTTTTTTTTTnTTTTTTTfTTTTTfTTTTTTTTTTnTTTTTTTITTTTTTTTTTTttTTTTTTTTTTTTTTTT TV*-­A szarvasmarha tenyésztés megjavítása, út a belterjesség felé Pártunk agrárpolitikai tézi­seiben a szarvasmarha te­nyésztést jelentőségénél fogva, & belterjes mezőgazdaság egyik kulcs-kérdésének jelölte meg. Köztudomású, hogy a szarvas- marha tenyésztés nagy jelen­tőséggel bir. hiszen a legna­gyobb tömegű élelmiszert és könnyűipari alapanyagot ezen állatfaj szolgáltatja. Tenyész ás hízó állataink külföldön is keresettek és így nélkülözhe­tetlen devizát jelent a jó szarvasmarha-tenyésztés. Az értéktelenebb takarmányokat legeredményesebben alakítja át értékes emberi táplálékká. A talajerő visszapótlásához uélkülözhetelen szervestrágya nagyobb részét is a szarvas­marha szolgáltatja. Az előrehaladás bizonyíté- «ai: nagyobb gondot fordíta- ak a tenyésztők a fedeztető- -'kre. Felmérések alapján ez édben 800—1000 darab tehén­nel többet fedeztettek a me­gyében, mint az elmúlt évben. Javult az apaállatgazdálkodás, no az értékesebb bikák száma. Jelenleg már ismeretlen szár­mazású ét 3000 kg-on aluli tej- fátterű bika nincs köztenyész- ésben. A fedező bikák 25 szá- alékár.ak anyai tejtermelése 000 kilogrammon, 55 száza- ékának pedig anyai tejzsírja •égy százalék, vagy azon felül a». Nagyobb számban neve­lik fel a borjakat. Igazolja ezt az a tény, hogy még 1956. három negyedévében a salgó­tarjáni vágóhídon 1341 darab borjút vágtak le, addig ez év három évnegyedében 681 dara­bot. Országos vásárokon is tapasztalható a növendék álla­tok iránti nagyobb kereslet. Negyedévenként megtartott növendékszerrilékre felvezetett üszők minősége és kondíciója jobb az elmúlt évinél. Tenyész- szerződést a tavalyi létszám háromszorosára, hizlalási szer­ződést 20 százalékkal több ál­latra kötöttek, mint az elmúlt évben. A takarmány helyzet és ezzel együtt járó tenyésztési kedv javulás^, következtében nőtt az átlag vágósúly az el­múlt évihez viszonyítva mint­egy 20 kg-al. NÖVEKEDÉS VAN A TEJTERMELÉS TERÉN IS Megyei szinten az egy te­hénre jutó évi tejhozam 2000 literen felül lesz, melyet iga­zolnak a törzskönyvi zárások és a különböző községben vég­zett próbafejések eredményei. Tsz-einknél a törzskönyvi el­lenőrzés alatt álló tehénállo­mánynál az egy tehénre eső átlag 2500 literen felül van. A pásztói Szabadság Tsz-nél az egy tehénre eső átlagter­més 1007 literrel, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz-nél 525 literrel, a berceli Vörös Csillag Tsz-nél 312 literrel több az elmúlt évinél. Az ál­lami gazdaságoknál az átlag­termelés 3000 literen felül lesz. Az ellenforradalmi esemé­nyek következtében a tsz szarvasmarha-állománya ko­moly veszteséget szenvedett. Tsz-eink megértésének és a járási főállattenyésztők jó munkájának köszönhető, hogy a közös szarvasmarha állo­mány márciustól megyei szinten 22 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 21 százalékkal növekedett. A növekedés a mi­nőség javulásával párhuzamo­san történt, mivel a tehén- állományból az állomány 25 százalékát kitevő gyenge tér nyészértéket képviselő egyede- ket részben vásárlásból, rész­ben saját állományból jó mi­nőségű tehenekkel és vemhes üszőkkel kicserélték. A növe­kedés a szécsényi járásban a legnagyobb, ahol 32 százalék­kal növekedett a közös szarvasmarha állomány és je­lenleg a tsz-eknél 100 kh szán­tó területre 16.3 darab szarvas- marha, ezen belül 7.5 darab tehén jut. Ilyen arányú fej­lesztésben a pásztói járás sem sokkal maradt el, mert 30 százalékkal növelte márciustól a közös szarvasmarha állo­mányt. E téren a legkeveseb­bet a salgótarjáni járás tsz-ei tettek, mivel az utóbbi 8 hó­nap alatt csak 10 százalékkal nőtt a közös szarvasmarha ál­lomány. Megyei szinten a 100 kh szántóra jutó állomány a márciusi 10 4 darabról 12.6 da­rabra, a tehénállomány 5.4 darabról 7 darabra emelke­dett. AZ ÁRUTERMELÉS TEKINTETÉBEN MÉG SOK A JAVÍTANI VALÓ E területen is tapasztalhatók figyelemre méltó eredmények. Például az erdőtarcsai Szabad­ság Tsz 100 kh-ra az elmúlt gazdasági évben 16 600 liter tejet és 25 mázsa szarvasmar­ha húst termelt eladásra. El­mondható ez több tsz-ről is, de sajnos ez valamennyi tsz-re még nem jellemző. A mező- gazdaság szakirányítását vég­zők elsőrendű feladatát kell, hogy képezze most a tervké­szítések idején, hogy a jövő évben a termelési tervekben kifejezésre jusson a belterjes­ségre való törekvés a helyes állatsűrűség, ezen túlmenően az árutermelés növekedése. MÉG TÖBB GONDOT A TAKARMÁNY- GAZDÁLKODÁSRA Megye szerte tapasztalható, hogy takarmánytermelésünk az elmúlt évben sokat javult. Megyei szinten 5—6 százalék­kal nagyobb területen termel­tek takarmányt, mint az előb­bi gazdasági évben. Örvende­tes a pillangós területek nö­vekedése, mely az elmúlt év­ben 3 százalékkal növekedett. Megyei szinten tsz-eink több­sége takarmánnyal ellátott, amely elegendő nemcsak az átteleltetéshez, hanem a ter­méshozamok növekedését is lehetővé teszi. Ennek ellenére komoly feladatunkat kell, hogy képezze a pazarlás mentes ok­szerű takarmányozás betartá­sa. A tsz termelési terveket vizsgálva megállapítható, hogy a jövő évben a tsz-ek szántó- területük 52—54 százalékán termelnek takarmánynövénye­ket, melyből az évelő pillan­gósok elérik a 20 százalékot. A szarvasmarhák olcsó és edzett neveléséhez szinte nél­külözhetetlen feltétele a jó legelő. Ezért megye szerte el kell terjeszteni azt a kezde­ményezést, amelyet Érsekvad- kert, Rétság, Szirák és még több község már‘az ősz folya­mán elkezdett. Ezen községek tenyésztői egy-egy szekér trá­gyával járultak hozzá a legelő szervestrágyázásához és ezzel a jövő évi fűhozam növelésé­hez. Legeltetési bizottságaink az ősz folyamán körülbelül 1000 kh-t szórtak meg szuper­foszfáttal. A jövő évben to­vább kell folytatni a már meg­kezdett víztelenítési munkát, mely nagyban elősegíti a rét-, legelő gazdálkodás munkáját. E célra a jövő évben is lesz állami támogatás, de elsősor­ban a tenyésztők közös össze­fogása társadalmi munkája kell, hogy legyen alapja ezen munkának. TOVÁBB KELL JAVÍTANI A MINŐSÉGET A minőség javításának leg­gyorsabb útja a mesterséges termékenyítő hálózat bővítése. Mert amíg a természetes hasz­nálatban lévő bika után évi 70—80 darab, mesterséges termékenyítés után évi 1000, vagv ennél több utódot nye­rünk. Jelenleg megyénk te­hénállományának 55—60 szá­zalékát vonták mesterséges termékenvítés alá. A jövő év­ben a tehénállomány 70 szá­zalékára kívánjuk a mester­séges termékenyítést kiterjesz­teni Neveljük fel jobban nö­vendékeinket ne sajnáljuk azoktól a jó takarmánvt. szün­tessük meg azt a káros gya­korlatot. amelv több tsz-ünk- nél még jelenleg is fennáll, hogy a legjobb takarmánvt a lovak kaoiák, a növendék- marháknak nedig csak a si­lányabb minőségű takarmány jut. Előre kell haladnunk az ál­lattenyésztés gépesítésében i*. Hiánvosság, hogy több tsz-ben az alapvető takarmány elő­készítő gépek is kihasználatla­nul vannak, az állatok viszont nem a legkedvezőbb állapot­ban kaoiák a takarmányt. A lehetőségeket figyelembe véve a fejési munkák megkönnyíté­sére már a jövő évben minél több helven kell igénybe ven­ni a feiőgéoet. Az állattenyész­tést irányító valamennyi dol­gozó fontos feladata, hogv ■ téli hónapokat jól használja ki tanfolyamokon, előadáso­kon. beszélgessünk a tenyész­tőkkel az állattenyésztést érin­tő problémáktól hogy köze­lebb iussunk a kitűzött célhoz, mezőgazdaságunk belterjessé­géhez. Horváth Demeter megyei főállattenyésztő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents