Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)
1957-12-31 / 104. szám
1957. december 31. NÓGRÁDI Népújság 3 év Az ellenforradalom leverését követően a párt és a kormány intézkedései elsősorban a szétzilált gazdasági élet normalizálására irányultak. Az ország gazdasági vérkeringésének megindultával a párt meghirdette 1957. évre a termelésnek az ellenforradalom előtti szintre való emelését, az élet- színvonal egyidejű fenntartását, sőt annak emelését. Ez a program az ellenforradalom által okozott hatalmas anyagi károk és az alig lábadozó gazdaságot figyelembe véve, olyan nagy feladatot tűzött az ország dolgozói elé, melynek ilyen gyors megvalósítását egyes gazdasági szakemberek is kétségbe vonták. * Nézzük meg, hogy e kettős célkitűzést Nógrád megyében hogyan valósították meg: Alig telt el pár hónap a program meghirdetése után, azaz a második negyedévben, a megye szocialista ipara a vállalati teljes termelési értékét véve összehasonlítási alapul, 0,7 százalékkal többet termelt, mint 1956 második negyedévében. 1957 harmadik negyedévében 1956 harmadik negyedévéhez képest a túlteljesítés már 1,7 százalék megyei szinten- 1957 november havában pedig összességében már 6,9 százalékkal haladja meg 1956 szeptemberének — tehát az ellenforradalom előtti hónapnak — teljes termelési értékét. A megye szocialista ZSIB CUKOR ipara tehát a párt célkitűzését nem az év végére, hanem már a második negyedévben teljesítette és azóta az eredmények állandóan javulnak. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek de az egyénileg dolgozó parasztok is sokkal többet termeltek, mint az 1955/56-os gazdasági évben. A termelés a legfontosabb növényféleségeket figyelembe- véve a következőkben alakult: 1957. évi termésmennyiség 1956. év százalékában: Növényféleségek állami gazdaságok és vállalatoknál: Búza 110,4, rozs 138,3, árpa 157,1, kukorica 207,7 és burgonya 117,2. Tanácsi szektoroknál: búza 115,4, rozs 114,6, árpa 152,0, kukorica 215,8 és burgonya 161,5. Az állattenyésztési kedv és így a tenyésztés is jobb, mint 1956. évben volt. A fenti rövid áttekintés után megállapíthatjuk, hogy a megye ipara és mezőgazdasága elérte, sőt túlteljesítette az 1956-os termelési szintet. Ez az alapja és előfeltétele annak, hogy a dolgozók életszínvonala az 1956-os szinten maradjon, illetve tovább emelkedjék. Mivel az életszínvonal — emelkedésének átfogó mérése egy megyére vonatkozóan jelenleg nem lehetséges, csupán egy pár kézzelfogható mutató alkalmazásával igyekezünk a megye munkás és paraszt dolgozóinak életszínvonal — emelkedését dokumentálni. © 44,2 Kg 37,5 Kg 6.0 Kg 43,3 Kg Az eddigiek alapján már meg lehet állapítani, hogy 1957. évben Nógrád megyében emelkedett a munkások és parasztok életszínvonala. Ez a megállapítás nyugodtan általánosítható, hiszen az egyéb munkaterületeken dolgozók fizetése, illetőleg jövedelme is emelkedett. Az életszínvonal emelkedé7 ' c sét, vagy csökkentését hűen tükrözi a mindenkori kiskereskedelmi forgalom. A megye kiskereskedelmi forgalma 1957 első kilenc hónapjában 17,5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának forgalmát. A megnövekedett forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a kiskereskedelmi készletek is megnőttek. 1957. szeptember 30 án 13,7 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanabban az időpontban. ' O 46o IRO . 420. 400 80 IndgX : 49Ő5.m.n.ír" 4oo 1 W HÚS ~°KENVÍR 4955. RI-n.^K 4 956-III .n.ér 4957. III. n • ér A legfontosabb élelmiszer- cikkek mennyiségi forgalma 1957 első kilenc hónapjában, az előző év azonos időszakának százalékában a következőképpen alakult: zsír 106,9, cukor 109,2, kenyér 95.0, liszt 92,0, hús 112,4 százalék. A kenyér és lisztfogyasztás csökkenése, a húsfogyasztás erős BOB FELCIpä ßSs 4 pir FERFUüS 2 db A kormány béremelési intézkedései következtében a munkás, de megemlíthetjük, hogy kb 15 százalékosan az alkalmazotti átlagbérek is emelkedtek Az 1957- év első kilenc hónapjának egy főre jutó munkásátlag bére a minisztériumi Iparnál 26,7 százalékkal, a helyi iparnál 21.9 százalékkal, a szövetkezeti iparnál pedig 20.5 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának munkás átlagbérét. A kormány intézkedése következtében a dolgozó paraszt ság jövedelmei talán még jobban emelkedtek, mint a munkás és alkalmazotti bérek. (A begyűjtés eltörlése, a magas felvásárlási árak stb.) Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozóinak jövedelme is emelkedett az előző évihez képest. A termelőszövetkezeti tagok egv mun kaegységre eső jövedelme például kb. 23 százalékkal na22 q gyobb, mint 1956. évben volt. A megye dolgozó parasztsága 1957. évben csak kenyérgabonából (búza, rozs) körülbelül 44,5 millió forint többletjövedelemhez jutott az előbb említett intézkedések eredményeként. Hasonló módon nőtt a parasztság bevétele a takarmány- gabona és egyéb növények, valamint az állat- és állati termékek eladásából is. / A fizetések emelése, illetve a jövedelem növekedése még nem jelenti egyben az életszín. vonal emelkedését is Életszínvonal emelkedéséről csak akkor beszélhetünk, ha a fogyasztási cikkek és szolgálta tások árai nem emelkednek vagv kisebb mértékben emelkednek. mint ahogy a jőve delem női 1957-ben a legfontosabb élelmiszer árak (hús zsír. liszt, kenvér. cukor) nem emelkedtek. A ruházati cikkeknél sem volt emelkedés emelkedése is a vásárlóerő A nagyértékű fogyasztási megnövekedését tükrözi A kecikkek forgalma 1956. illetve nyér- és húsfogyasztás alaku1957. évek első kilenc hónaplását negyedévenként a fenti jában az alábbiak szerint - alagrafikon szemlélteti. Ikult: Eladás 1957. 1—IX. hó az Cikk Mennyiségi egység 1957. I—IX. hő 1956. I—IX. hó darab %-ában Tűzhely „ 4590 119,7 Mosógép „ 604 147,7 Rádió „ 3921 121,4 Motorkerékpár „ 778 199,5 Varrógép „ 497 237,8 A kereskedelmi forgalom színvonal további emeléséhez alakulása fenti fogyasztási nem elégséges az előző időszak cikkekből kétséget kizáróan bizonyítja a vásárlóerő növekedését, illetőleg az életszínvonal emelkedését. Fentiekből kitűnik, hogy a párt célkitűzéseit a dolgozó nép támogatásával megyei viszonylatban megvalósította, sőt bizonyos területeken előre nem várt eredmények születtek. Természetesen az élet5* V' £ % ÍLM A vásárlóerő megnövekedését a nagyértékű fogyasztási cikkek iránti kereslet bizonyítja leginkább- Amellett, hogy a nagyértékű fogyasztási cikkekből jóval többet gyárt az ipar, mint a megelőző években, a kereskedelem az igényeknek csupán bizonyos hányadát képes kielégíteni. termelésének mennyiségi teljesítése. További nagy feladatot jelent az iparban, mind oedig a mezőgazdaságban a mennyiségi termelés növelése mellett a gazdaságosság fokozása. Jessze Károly, KSH Nógrád megyei Igazgatóság immuiinniniinniiiimiiiiiiiiimMiHiiiniiiiMimtTi' I { 1 i I t '"fJefófí cián do t (1823 — 1849) Üj év kezdődött akkor is, az 1823-as. Az ország nagy izgalomban élt, vajon mit hoz a következő esztendő. A nemzeti újjászületés hajnalának nevezhetjük ezt az évet, ekkor adta a sors a világnak nemzetünk nagy költőjét, Petőfi Sándort. Kiskőrösön, egyszerű parasztházban szü; etett, amely semmiben sem különbözött az ország ezer, meg ezer parasztházától. Piros, ráncosarcú emberke volt, semmivel sem különb, mint ilyenkor bármilyen más csecsemő. Pedig egészen más volt, mint a többi, egy ország felébresztését bízta rá a sors. A nép fiaként született és sosem távolodott el a néptől- Lelke a népbe fészkelte be magát; merészsége az volt, hogy tudta: a népet sohasem szabad elhagynia, akkor sem, ha legmagasabbra akar emelkedni. Eljutott ő az előkelő szalonokba is. Nem a faragatlan vidékiek esetlenségével tekint szét itt, hanem a száműzettek gőgjével. Hamar szakít ezzel a világgal és emiatt valóban száműzötté is válik. Népies versek egész sorát írja, olyanokat, amelyeket ma már nehezen tudunk megkülönböztetni a népdaltól. Már ezek a népies versek is forradalmian újat jelentenek a költészetben. A magyar népnek ez az újévi ajándéka, ez a csodálatos költő mindenbe, egész életművébe újat visz. Tudta már akkor is, hogy gondolatai, álmai a szabadságról és a nép jövőjéről változatlanul időszerűek lesznek minden korban és minden nemzetnél. Amikor forradalmi verseit írta, új korszakot nyitott a mindenkori irodalomban. Mindenkor gyönyörű és sokatmondó A szabadsághoz, A nép nevében, A magyar nép, az Itt a nyilam, mibe lőjem, vagy az Akasszátok fel a királyokat. A forradalmár törhetetlen optimizmusával hisz a jövendőben. És ez megint csak egyik legnagyobb érdeme. Talán amiatt, hogy egy új esztendő és egy régi búcsúzásának a gyümölcse, minden évben megemlékezik, számvetést csinál az eltelt esztendő küzdelmeiről- Újév napján látott napvilágot a nevezetes jelige, a Szabadság, szerelem is. lllllllllllllUIIIIIIIIIUIIHIIIUIIHIIIIIM A hajdan nevezetes kaparói-csárda emlékének hű őrzője ez a Vizslás községhez tartozó Kaparó-pusztai öreg ház, amelyben a szájhagyomány szerint Petőfi Sándor, a lánglelkű költő is járt salgói útja alkalmával. Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom szerelmemet És ebben megint csak új, megint csak forradalmi. Nála a szerelem és a szabadság, a két nagy élmény elválaszthatat.an egymástól. Melegséggel ömlő vigasztaló sorokkal árasztja el feleségét a távoli harcmezőről és ugyanakkor buzdító, vagy korholó versek egész sorával lelkesíti a nemzetet. Nemcsak a szavak embere, tetteivel is keményen kiveszi a részét a szabadságért, a hazáért folyó küzdeemből. így éri a dicsőséges és mégis irtóztatóan iszonyú vég: 1849 augusztusában Segesvárnál. Derékontöri fiatal életét a halál. Mennyire prófétáin megérezte ezt a véget: Ott essem el én a harc mezején. Ott follyon az ifjúi vér ki szívemből ... / A nemzet évekig nem tud belenyugodni a szörnyű veszteségbe, még évtizedek múlva is lázképeket lát. Legendák egész sora terjed el az országban: Fetőfi él. És mindenki látni vélte a költőt valahol. Ha ezek a legendák nem is je’enthették az örömteli valóságot; annyiban igazat mondtak, hogy szellemét a sír nem semmisíthette meg. A költőóriás emléke örökké élő, sőt túlzás nélkül elmondhatjuk, most sokkal inkább, mint valaha. Megyénk gépállomásai 1953-tól 1957-ig mintegy 59 százalékkal növelték a termelőszövetkezetek és a dolgozó parasztság részére végzett munkák mennyiségét. A vii.amosenergia-fogyasztás fejlődéseve. - lsen meglepő eredményeket értünk el. A fogyasztók a, megyénkben 1945-ben 17 200 volt, míg ezévben 45 5 :y fogyasztóra jutó energia mennyiség pedig több mW ni zorosára emelkedett. A villamosított községek szám ic 1915—57 között 26-ról 97-re növekedett, majdnem n , -sere! Megyénkben 17 üzemi konyha működik a vállalatok, gyárak saját kezelésében cs 14 konyhát az Egri Üzemélelmezési Vállalat tart fenn. Ezeken a konyhákon sok ezer dolgozó étkezik kedvezményesen. Évente több mint 5 millió forintot fordí- * tanak erre.
