Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)
1957-12-31 / 104. szám
VILÁG PROLBTABJAI EGYESÜLJETEK 1 Wfa'fÁOI AZ MSZMP NOGBÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1957. DECEMBER 31. II. ÉVFOLÍAM 104 SZÄM ÁRA: 60 FILLER jqOOOOOQOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOQOOQOOOOO'!. IP cAz ág tLzitmiÄ elí ^y^/y\Z\^^/VV\AAAAAAAA/VVVVVWNAA/VWWNA/NAAAAA/VWVVNAA/NAÁ/V\AAAVVWVSAA/VV\AÁ/ CSEH GYULÁNAK, A MEGYEI TANÁCS ELNÖKÉNEK ÚJÉYI KÖSZÖNTŐJE A z egész országban, így megyénkben is vidám hangulatban, a jövőbe vetett bizalommal lépnek a dolgozok az 1958-as új esztendőbe. Eltelt egy esztendő és mi ezzel ismét gazdagabbak lettünk, népünk egy újabb lapot írt a történetemben. Nehéz megpróbáltatásokban, de sikerekben mégis gazdag esztendőt hagyunk magunk mögött. Egy év nem hosszú idő. De ez alatt az egy év alatt annyi sok minden történt a világon, az egyes emberek és országok életében. Ebben az ünnepélyes pillanatban is vissza kell emlékeznünk arra a borúthozó, kétséget ébresztő napokra. Egy évvel ezelőtt nem köszöntöttük ilyen bizakodással az új évet mint most, hiszen akkor még az ország alig lélegzett. Nem álltak nyitva a mulatóhelyek várva vendegeiket, az üzietek polcai is üresen ásítoztak. Az emberek többségének arcán fáradtság, csüggedtség, reménytelenség tükröződött. Bizony akkor kevesen voltak, akik hittek az újjáéledt pártban, abban, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány talpra tudja állítani az országot. De ezekben a nehéz óráinkban az igazi barátaink nem hagytak cserben- Támogató kezüket nyújtották felénk. Elsőnek a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a baráti népek segítségünkre siettek és kommunistáink. az igazi hazaszeretettől fűtve, segítettek összefogni a népet, összekovácsolni a nagy nemzetközi munkásmozgalommal ■ és az emberek iránt érzett önzetlen szeretettel ébreszteni az ország népét, bizakodást, bátorítást önteni az emberekbe. Es sikerült. A mosoly lassan visszatért az emberek arcára. Tisztultak a látások. Ér érdektelen talán visszaemlékezni arra, hogy megszűnt a munkanélküliségtől való félelmünk? Hogy nem ismerjük már az élelmiszer és egyéb cikken hiányát? Hogy elűztük az infláció rémét? Erre nem érdektelen visszatekinteni most, egy év távlatából. Azért sem érdektelen erre visszatekinteni, mert benne van ebben mindannyiunk megfeszített munkája, az a küzdelem, amelyet • fizikai és ideológiai téren kellett folytatnunk a külső és belső ellenséggel szemben. 4 Biztos vagyok, dolgozó népünk hálával tekint mindezért a partra, a kormányra. Hiszen a párt volt az, amely erejét megfeszítve irányította ezeknek az eredményeknek az eléréséhez dolgozó népünket- Ez a segítség volt az amely odavezetett, hogy kivívhattuk azokat a hatalmas eredményeket, amelyek nemcsupán a magyar népet, hanem az egész világot csodálatba ejtettek. Számok bizonyítják, hogy ebben az esztendőben dolgozó népünk anyagi jólétének fellendülése nyomán csak saját erőből mintegy 833 családi házat épített. Megduplázódott a bányászlakások építése. Boltjaink forgalma ez év karácsonyára már több millióval emelkedett, mint az 1955. év azonos időszakában. Parasztságunk sem maradt el az anyagi fellendü'és- ben. Közel 200 millióval volt nagyobb, csak megyénkben, az évi jövedelme, mint az előző esztendőkben. Így lehetne sorolni munkánk eredményét. És most, az új év küszöbén ezekért az eredményekért minden becsületes dolgozó felé köszönettel fordulok. Köszöntőm a derék bányászainkat, akik az egy év munkájából példamutatóan kivették a részüket, akik a nehéz napokban meleget adtak a kihűlt családi fészkekbe. Köszöntőm a vasasokat, az üvegeseket. az építőket, köszöntőm a munkásosztály leghűbb szövetségesét, paraszttestvéreinket, akik ebben az esztendőben szinte megduplázták a terméseredményeiket. Köszöntőm a néphez hű értelmiséget, akik alkotó munkájukkal segítették a munkásosztály nagy és hősi harcát. "edvés Elvtársak! Kedves Barátaim! Megyénkben ma már nincs munkanélküliség emelkedett a nép jóléte, üzleteink telve áruval és olyan árukkal bővültek, amilyenek azelőtt nem voltak. Megnövekedett a kulturális igény, a mozik, színházak és egyéb kultúrrendezvények rendre zsúfoltak a látogatóktól- Mindezek láttán ha nem is elbizakodva, de bátran tekinthetünk az új esztendő elé, olyan reményekkel, hogy az új évtől további sikereket várhatunk. Ez elsősorban tőlünk függ, megyénk valamennyi dolgozójától. A további munkához is példamutatás kell, bátor helytállásra van elsősorban szükség. Szorosan össze keil fognunk: párttagoknak, pártonkívülieknek, egyszóval minden becsületes dolgozónak, mert hiszen mindannyian egyet akarunk, népünk további felemelkedését. Az eddig elért eredményeinket tovább kell bőviteni, hogy szilárd gazdasági' alapokra épüljön fel jólétünk. Tervezünk, a holnapba nézünk és ehhez nekünk béke kell. Elengedhetetlen feltétele munkánknak a béke. Ezért te jes szívvel-lélekkel ott állunk a Szovjetunió mellett, egyeknek mondjuk magunkat a békekiáltvánnyal egyetértő milliókkal. Mi boldog új évet akarunk és ez a boldogság csak békében lehet. Ennek a felelősségét kell nekünk, Nógrád megyei dolgozóknak is érezni. lV/j egyénk minden dolgozójának azzal kívánok békében erős, győzelmekben gazdag bo’dos új évet, hogy jó egészséggel, jó munkakedvvel végezze az új esztendőben munkáját, azon a munkaterületen, ahová az élet állitotta. Ke EE I SikejdAm< ■ mm '■ 111 ■ 111 gazdag, 1 bőidög V 1 ■S i ' ,')l i mg La - - r fe ....1 1 QAztmdlíi! M > €KX>00(XaOOC)OOOOCXX)OOOOOCX>OOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXX>OOOOOOOOOOOOOOOOOOOCj> Mit vár az új esztendőtől ? A bányászfeleség A középparaszt- A műszaki vezető A hiva tásós pártmunkás Az ifjú munkás A tanácselnök A d i á k I á njr Kővári Józsefné férje, a kiváló bányász után (Mizserfán dolgozik) lett híres asszony, de az ő személyes emberi becsülete is olyan, hogy tisztelik érte. Takaros bányászfeleség. A négytagú csilládnak, három dolgozója van. A legkisebb: Jóska még csak tanuló (esztergályosnak készül), de Mária (tavaly végezte a Salgótarjáni Gépipari Technikumot) már a maga ura. — 1957-ben megvettük a kislány konyha- és szobabútorát. 1958 a ruházkodás éve — mondja. Emellett februárban nagyon szeretnék egy szép hízót venni és boldog lennék, ha 1958-as évi „tervünket” azzal „teljesítenénk”, ha sikerülne mostani bányai lakásunkat megvásárolnunk. Huszanica Ferenc 16 holdas középparaszt. Nóg- rádszakál község egyik leg- becsültebb embere., Gazdálkodó a javából. Hatvanéves már, de úgy tervezget, mintha húszéves lenne. És felsorolja, mibe mit vet, mivel érdemes foglalkozni és az állatokkal mi a terve- Hat szarvasmarhája van és két lova. Két bikára és egy üszőre szerződött fiz állammal. A nagyobbik bikát, úgy tervezi, a budapesti Mezőgazdasági kiállításon is megmutatja. Nemrégiben házat vásárolt. A házhoz pajta kell, istállót kell hozzá építeni — ez az 1958-as terv. így szövögeti terveit. Rámegy vagy 40 ezer forint. Ügyhiszem meg is lesz az új évben... Longauer József elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyár huzalmű részlegének a vezetője. — Mint vezető és magánember egyaránt az 1958-as évben legfontosabbnak azt tartom, hogy az egyszerű emberek legfőbb vágya a béke ügye tovább erősödjön. Ez az alapja a békés építőmunkának és valamennyiünk személyes boldogulásának. Mint vezető és családapa két családról kell gondoskodnom- Egyik az üzem dolgozói, a másik az otthoni család, amelynél jelenleg a legfontosabb gyermekeim nevelése, iskoláztatása, — hogy művelt és hasznos tagjai legyenek társadalmunknak, ügy gondolom, ha a béke továbbra is fennmarad, úgy mind a két családról megfelelően tudok gondoskodni. JAKAB SÁNDOR A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: Bizakodással nézek az 1958- as esztendő elé. Nem csupán azért, mert magunk mögött hagytuk az elmúlt év ellen- forradalomtól terhes napjait, hanem azért is. mert olyan eredményeket értünk el. amelyek újabb sikerek alapjait képezik. Gazdasági és politikai eredményeink biztatóak, mégis az előttünk álló nagyobb feladatok teljesítése olyan feltételek megteremtését sürgeti, amelyek növelik a munkakedvet, elősegítik az alkotó készség nagyobb kibontakoztatást. Bár igaz, hogy az ellen- forradalom által okozott sebek nagy része már behegedt. De még mindig vannak olyan apróbb, zavaró körülmények, amelyek egyes embereknél a legnagyobb gondot jelentik. Ezeket az igazságnak megfelelően rendeznünk kell. Ha ezt megtesszük, akkor a munka végzésében felsorakoztatunk minden hazafias erőt és megvalósulnak azok a szerény, de reális tervek, amelyek 1958-ban előttünk állanak. Bár szerényebbek terveink, mint a korábbi években, mégis sok hely kellene felsorolni minden tervünket. Ezért csak a legfontosabbakról szólok, amelyek a megye nagyszámú dolgozóit régóta foglalkoztatják. Az 1958-as évben jelentős javulást hoz az általános iskolák építésére fordított tízmillió forint- Amíg az elmúlt években 10—15 iskola épült, most, 1958-ban 25 tantermet teljesen befejezzünk, 20 építését megkezdjük, amelyek a következő évben készülnek el. Jelentős előrehaladás éve lesz az 1958. év az egészségügy vonatkozásában is. Már tudomást szereztek arról a megye lakói, hogy a salgótarjáni laktanyát kórház céljára átengedték. 1958-ban megkezdődik az építkezés és az ezt követő években felénül az 526 ágyas kórház, amelynek teljes költsége 50 millió forint körül lesz. De addig is, míg ez elkészül. bővítjük a salgótarjáni SZTK-t és felépítjük Bercelen a szülőotthont. A kultúrára szomjazok is többször a szemünkre vetették már, hogy mindenütt épülnek kultúrotthonok. csak Salgótarjánban nem. Ezt mi is tudjuk, mint azt is, hogy mit lehet, vagy mikor lehet. Most örömmel szólok arról, hogy az előkészítő tárgyalások sikerrel zárultak, és 1958- ban megkezdődik a salgótarjáni művelődési ház építése, amely kielégíti a város megnövekedett kultúrigényét. A balassagyarmatiak azzal „vádolnak” minket. hogy mindent csak Salgótarján kap. Mi bátran szembeszállónk az ilyen nézetekkel, mert éppen az 1958-as év is bizonyítani fogja, hogy nem vagyunk szűkmarkúak Balassagyarmattal sem- A megindult közművesítésre 1958-ban egy millió forinton felül fordítunk. A helyi iparnak Balassagyarmaton olyan fejlesztését határoztuk el, amely fellendíti a várost. Többek között a fatömegcikk vállalat építésére majd félmillió forintot fordítunk. A betonáru- gyártó vállalat dolgozóinak fürdő építését határoztuk el, és így tovább. Beszélni szeretnék még arról a sok jogos panaszról, amely a kenyérellátásból és minőségéből adódik. Meggyőződésem, hogy ezen lényegesen segítünk a nagybátonyi kenyérgyár építésével. Bizakodás tölthet el bennünket az 1958-as év küszöbén. A Szovjetunió tudományos, gazdasági és politikai sikerei megnövelték a béke kilátásait. Egyre erősebb lesz a hang a földön: békét a világnak! Ezek, úgy gondolom, a nagy érdeklődésre számító kérdésekből egy kis ízelítő. Nem lennék hű önmagamhoz, ha a párt megyei szervének terveiről nem szólnék- Erőnkből legtöbbet a termelő munka megjavítására fordítunk — elvégre a munka az élet anyja. Ezen felül a tömegkapcsolat megjavítására, irányító és ellenőrző munkánk színvonalának és az alapszervi pártélet megjavítására fordítunk nagyobb gondot. Ebben a nemes küzdelemben várok én megyénk minden becsületes dolgozójától támogatást. És ehhez a munkához kívánok minden igaz hazafinak eredményekben gazdag új esztendőt! Ifjabb Lipták János a Salgótarjáni Tűzhelygyárban dolgozik — mintalakatos: Huszonegy éves, de már családos apa — kéthónapos kislányuk van. Az a Lipták-család egyik leselső terve, hogy a mostani konyhabútort (az asszony hazulról hozta) kicserélik egy szép modernnel és utána az asszony teljesen a családnak élhet Nem dolgozik tovább Majd még hozzáteszi — mintha úgy érezné: kevesel- jük tervüket — van más elképzelésük is. Csillárt, reka- mét és fotelokat szeretnének. Meg egy kicsit pihenni is jé lenne a, Balaton mellett. Molnár Sándor Nemti község tanácselnökét minden falubelije jól ismeri. öt nem kell kérdezgetni. Munkájáról beszél és arról « nagy tervről, ami már kezdetét is vette. Sokmillió forint költséggel hatalmas, modern erőművet építenek a község közelében• Rengeteg munkát hárít ez a tanácsra is — és sorolja, mi mindent kell meg- oldaniok. Hogy a családról is szóljak: kislányunk, Editke, jövőre megy iskolába. Különös, de már most nézeteltérés van « feleségemmel jövőjét illetően. Én azt szeretném, ha orvos lenne, az asszony meg balettiskolába szeretné adni. Egy dolog azonban máris bizonyos: feltétlen továbbtanul. Holik Katalin diáklány — a Balassagyarmati Balassi Gimnázium tanulója. Érettségi előtt áll. Tizennyolc éves — természetes tehát, hogy szereti a sép verseket, de őt mégis a reális tárgyak vonzzák jobban. Közgazdász szeretne lenni. Minden vágya, hogy 1951 szeptemberében már a budapesti Marx Károly Közgazda- sági Tudományegyetemen folytathassa tanulmányait■ Fia- lal lány még, de már most lelkes buzgalommal készül válasz ott hivatására. A közgazdásznak nyelveket kell ismernie és Kati — a kitűnő tanuló — négy nyelvet (oroszt, németet, franciát és latint) tanul. És nem is akármilyen eredménnyel! Milyen terve van még 1958- ral Utazni szeretne, utá ni és világot látni. Boldogan meséli: 1957 nyarán Becsben járt.
