Nógrádi Népújság. 1957. december (2. évfolyam. 96-104. szám)

1957-12-14 / 99. szám

19S7. december 14. NÓGRÁDI Népújság 5 Vizsgázóit a salgótarjáni közönség — Megjegyzések a város kulturális életéről — | GYAKRAN BESZÉLÜNK| JlAÁ* AkjáÁíj ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a■■■■■■■■■■■■■■■■■a*aaB«a*a«f Községi mezőgazdászok értekezlete szocialista kultúráról, úgy ér­zem, itt az ideje, hogy szám­vetést csináljunk. Megtet­tünk--e minden tőlünk telhe­tőt, hogy a szavakat tarta­tommal is megtöltsük? Ügy érzem, káosz uralkodik Salgó­tarjánban a kultúra frontján. Bár eszmei síkon bizonyos tisztulási folyamat megindult (a jövőben a városi kultúrház lesz hivatva az eszmeiség to­vábbvitelére), mégis súlyt kell helyeznünk a kultúrotthonok műsorainak helyes összehan­golására. Meggyőződésem, hogy a legtöbb kulturális ve­zetőben megvan a jószándékú tennivágyás, azonban a mun­ka lázában sem szabad két dologról megfeledkezni. Az egyik az, hogy a kultúr- vtthonok nemcsak szórakozó­helyek, hanem elsősorban mű­velődési házak. Nem öncélúak, hanem hivatottak széles kör­ben terjeszteni a szocialista kultúrát. Szocializmust csak művelt névvel lehet évíteni. Ezért kultúrotthonaink fontos politikai hálózatot képvisel­nek. Kormányzatunk ezzel tisztában is van és minden erejéhez mért anyagi és er­kölcsi segítséget megad, hogy betöltsék hivatásukat. A másik rákfenéje váro­sunk kultúréletének a rosszul értelmezett versengés■ Ezért meg kell szüntetnünk a még fennálló feszültséget a kul­túrotthonok között. Meg kell szüntetnünk a programtorló- éást. Ezért egységes tervet kell kidolgoznunk a város te rületére. Meg kell szüntet­nünk az egyoldalúságot a * színjátszás javára. Fejleszte­nünk kell a kultúréletet és •ezen belül szervezzünk isme­retterjesztő előadásokat. Tö­rődjünk többet a KISZ-szel. Biztosítsuk a fiatalok egyen­jogúságát a kultúrotthonok falain belül is. Adjunk meg nekik minden támogatást. Kös­sük le a fiatalságot és terel­jük helyes irányba érdeklődé­sét. Harcoljunk az operettláz ellen. Közönségünk igényli a komoly művészi értékű elő­adásokat­|vEM CSODÁLKOZNÁNK I ha a sok operettelőadás ered­ményeként undor váltaná fel a mostani operettlázt, hisz jó­egy tízosztályos lipcsei isko­lát látogatott meg küldöttsé­günk. Már előre örültünk, hogy találkozhatunk a német pajtásokkal, megismerkedhe­tünk az iskolában folyó ok­tató-nevelő munkával. Végte­len kedvességgel fogadtak- Csoportokra oszolva óraláto­gatásokat végeztünk. Ezután megtekintettük az iskolát, a tantermek korszerű felszerelé­sét. Külön úttörőszoba, jól be­rendezett szertárak, énekte­rem. fizikaelőadó, műhelyter­mek állnak a tanulóifjúság rendelkezésére. November 16-án a Kirov Vagon- és Gépgyár megtekin­tése következett, ötvenkétezer embert foglalkoztat a gyár és főleg vagonokat, darukat és nehéz gépeket gyárt. Meg­tekintettük. az egyes üzem­részeket, beszélgettünk a né­met munkásokkal, megismer­kedtünk munkájukkal, életük­kel. A gyár üzemi ebédlőjé­ben jóízűen fogyasztottuk el ízletes ebédünket. Ebédközben u párttitkár elvtárs szólott hozzánk és rövid beszédét a német és magyar nép barát­ságának méltatásával fejezte be. Jó volt érezni azt a ba- táti, forró légkört, amellyel a német elvtársak lépten-nyo- mon elhalmoztak bennünket. Itt is éreztük és szívünkbe véstük ezt a baráti találko­zást is­Este televíziós adást néz­tünk meg, de több alkalom­mal is élveztük a televízió Mdáse.it. Az utcákon járva na­gyon sok házon láttunk télé­ből is megárt a sok. Termé­szetesen szükség van operett­re is, azonban nem képezhet gerincet műsortervünkben. Sajnos, egyes kultúrotthonok vezetősége nincs tisztában ez­zel és fanyalognak, ha szóba- kerül egy „komoly“ műsor programra tűzése. Ellenveté­sekkel jönnek: — a közönség­nek nem ez kell! Az emberek szórakozni akarnak, erre csak ráfizetni lehet, stb ___ (Ez u tóbbi meglehetősen kapita­lista szemlélet.) Lehet, hogy hasonló aggo­dalom vezette az acélgyári kultúrotthon vezetőségét is, amikor nem nagy lelkesedést mutatott a József Attila- emlékest megrendezéséhez. Bántották József Attilát éle­tében eleget, gondolták, ha­lála után is kibírja a mellő­zést, hiszen üzemi kultúrott­hon vagyunk- Pedig mi szánt- szándékkal választottuk az előadás színterévé az említett kultúr otthont. VÉGEREDMÉNYBEN oly nehéz időkben, amikor jó­formán mindenki hallgatott, Ö magasra emelte szavát a munkásságért. Ostorozott és bátorított. Igazán megérde­melte volna, hogy városunl legnagyobb üzemének kultúr otthonában emlékezzünk mer róla. Azzal az érzéssel, bi~r kodással mentem hozzájuk, hogy az egész kérés csal puszta udvariassági forma- Sajnos, csalódtam. Jöttek a kifogások: nekünk abban az időben mozink van, a közön­ség már megszokta, színját­szóink is foglaltak. Esetleg a KISZ le tudná játszani a je­lenetet, mondták és nehezen és kegyesen vállalták. Tehát elvállalták, de ... — nem aka­rom folytatni. Lényeg az, hogy elmentem a bányászok­hoz, itt más fogadtatásban részesítették az ünnepség gondolatának felvetését. Az azonnal központi kérdéssé vált és minden segítséget megad­tak. Az ünnepség sikerült. Telt ház volt. Ezen az estén sokar megszerették József Attilát. Kitűnő szavalóművész vendé­geink beledobbantották szí­vünkbe a költő lelkét. Senki sem unatkozott, pedig „ko­moly műsor“ volt. A közön­ség vizsgázott és megfelelt a víziós antennát, amelyből ar­ra következtettünk, hogy sok német család lakásában talál­ható. Az adások igen tökéle­tesek, élvezhetők és bennünk is maradandó emlékeket ha­gyott. Másnap utaztunk Buchen- waldba, a német fasizmus egyik volt koncentrációs táborába. Kilenc év alatt sok tízezer embert, kommunistát, gyer­meket és nőt küldtek itt a nácik a másvilágra a legször­nyűbb módon. Harminchárom nemzetiségű fogoly szenvedte itt végig a legborzasztóbb kí­nokat. Kísérőnk maga is hét évig volt a tábor foglya, így sok keserű emléket mondott el nekünk. Cinikus barbár­sággal, brutális kegyetlenség­gel akasztottak, vertek, kínoz­tak. Láttuk azokat a terme­ket, ahol megvyúzták az' em­bereket. Az emberbőrből az­tán aktatáskákat, erszényeket, könyvjelzőket készítettek. Húsz fokos hidegben rigyá^z- ba állva kellett a főtéren áll­mok a szerencsétlen foglyok­nak szegényes, vékony ruhá­ban­I l'T.v.rr.y II,YEN ESET ~ után 40—50 ember maradt holtan a földön. Láttuk a gáz­kamrákat, a krematóriumo­kat, ahol naponta ezrével vé­gezték ki és égették el a kommunistákat. A tábort vil­rágalmakra. Pedig „véletle­nül“ az az acélgyári kultúr­otthon, amely fanyalogva fo­gadta az est megrendezését, a „Csárdáskirálynő“ című ope­rettet játszotta ugyanebben az időben. És csodák csodája, az operett mellett is telt házunk volt, nem bukott meg József Attila- És bizonyossá vált, hogy városunk közönsége érett ízléssel és magas kultúrigény- nyel bír. A mi közönségünk igenis elbírja az irodalmi es­tet, a zenekari hangversenyt, a komoly színpadi művet, az operát, a képzőművészetet stb. Időnként az operett is el­megy, mert arra is szükség van. | ALAKÍTSUNK KI helyes műsorpolitikát. Kap­csolja össze a kultúrotthono- kat az a tudat, hogy a népet hivatottak nevelni. Felül kell emelkedni a kicsinyes üzemi sovinizmuson. És kerüljük a felszínes látszat-eredmények hajhászását. Iványi Ödön, Salgótarján művelődésügyi felügyelője. Nagy készülődés folyik Nógrád megye bányász kul- túrotthonaiban- A bányászcso­portok készülnek a közelgő bányász kulturális bemutató­ra. A december 22-én megren­dezendő bányász találkozón mintegy 13 kultúrotthon vesz részt. Ezen a bemutatón ének­karok, színjátszó csoportok, zenekarok, tánccsoportok mé­rik össze erejüket. A legjobb csoportok résztvesznek majd a májusban tatabányán meg­Újítottak a villanyszerelők Újítás született a 10. KV. üzemnél. Eddig a beton tar­tóoszlopot a dolgozók kézzel állították fel (nyolc óra alatt kettőt). Most gépkocsi segítsé­gével egy műszak alatt öt be­ton oszlopot állítanak fel. Az újítás jelentősége még, hogy megszűnt a nehéz fizikai mun­ka. lamosárammal telített drót­kerítéssel vették körül. Kísé­rőnk elmondotta, hogy a le­gyengült, agyonsanyargatott és kínzott emberek közül sokan úgy vetettek véget életüknek, hogy a szögesdróthoz mentek és a 370 voltos feszültség agyoncsapta őket. Kedvenc gyilkolást módjuk volt, hogy az áldozatokat télvíz idején vizesárokba dobták, majd ki­húzták és a szerencsétlenek megfagytak. Külön méregin­jekciókat is használtak, így egyesek hónapokig szenved­tek, míg meghaltak. A tábor parancsnoka egy elvetemült német nő, Ilse Koch volt. aki a kegyetlenke­dések legfőbb értelmi szer­zője volt. Ö adta a parancso­kat a tömeges vérengzésekre, de sok esetben személyesen is gyilkolt. És ma ez a tö­meggyilkos szabadon él Ausztráliában. Az amerikaiak úgy találták 1954-ben. hogy bűntelen és megnyitották szá­mára a börtönajtókat. A ki­végzett százezrek gyilkosa — ártatlan! Minden embernek látnia kellene Buchenwaldot- Nem lehet könny nélkül vé­gignézni a múzeumban tárolt gyerekdvőket, a levágott asz- szonyhajakat, a halottak szá­jából kivert aranyfogakat. A fasizmus elleni harc legjobb fiai pusztultak el itt és na­gyon sok ártatlan gyermek, Töltőtoll vásár a papírboltban Nagyszabású töltőtoll vásárt indít az írószer- és Papírérté­kesítő Vállalat salgótarjáni üz­lete. December közepétől szép kivitelezésű márkás tollak kö­zül válogathatnak a diák és felnőtt vásárlók. A minden alkalomra szép ajándékot bi­zonyára karácsonyra is sokan veszik meglepetésül szeretteik­nek. A hóakadályok leküzdéséért A bányász járatok zavarta­lan közlekedése érdekében az Útfenntartó Vállalat négy da­rab motoros és 12 darab ló- vontatású hóekét biztosított. A hóekék munkába állítása se­gíti a bányász dolgozók idő­beni munkába- és haza jutását. Új gépet kaptak a margittáróiak Most érkezett meg Mátra- novákról Margittáróra a feltö- réses fúrógép. A kiváló szovjet bányagépet most a bánya­víztelenítés szolgálatába _ állít­ják. Jövőre a nógrádi bányák újabb feltöréses fúrógépet kap­nak. rendezendő országos bányász kultúrversenyen. A csoportok lázasan készü­lődnek a közelgő találkozóra. Nagy az izgalom, a versengés, Hogy ki lesz az első, a leg­jobb. Középiskoláinkban évszáza­dos hagyomány volt az ön­képzőkör. Nem egy írónk, köl­tőnk, nevezetes személyisé­günk kezdte pályafutását az üléseken való szereplésével. S ha esetleg nem is születtek minden középiskolában na­gyok, az önképzőkör sok szép eredményt tudott felmutatni. Sajnos az utóbbi évtizedek­ben az önképzőköri moz­galomra nem fordítottak kellő gondot, s így — an­nak ellenére, hogy évszá­zados hagyomány — mond­hatjuk azt, hogy kihalt. Azt hiszem örömmel kell fo­asszony. A legborzasztóbb ér­zés az akasztóteremben fogott el. Negyvenkét vasfogasra akasztottak. A halálra ítéltek haláltusájukban véresre ka­parták a falat. 1944 augusztus 18-án a né­met munkásmozgalom nagy alakját és vezérét, Ernst Thálmant is itt végezték ki. Meghatottan álltunk azon a helyen, ahol agyonlőtték. Vi­rágkoszorúval és egy néma perccel áldoztunk emlékének. | A KREMATORIUM | látása borzalmas volt. Hat kemence éjjel-nappal dolgo­zott és az áldozatok hamvait — műtrágyának adták el. A borzalmak és a szenvedések helye volt Buchenwald• El­gondolkoztam. Hány millió és millió becsületes ember jutott volna ide, ha a fasizmus győz. A világ népei sohasem felejt­hetik el a fasisztákat, a több mint harminc koncentrációs tábort és a kivégzett 11 mil­lió ember halálát. Az Ilse Kochok hiába készülődnek, a világ békeszerető népei lefog­ják a véres kezeket. Utolsó útunk Erfurtba veze­tett. Nagyforgalmú, 200 ezres város. Körsétát tettünk a vá­rosban és csodálattal szemlél­tük a szebbnél-szebb épülete­ket, egyháztörténeti emlékeket és az árukkal megrakott ki­rakatokat. Felejthetetlen ma­rad mindannyiunk számára a December 10-én tartották a községi mezőgazdasági fel­ügyelők értekezletét a rétsági járásban. Az értekezleten részletesen foglalkoztak a növényterme­lés területén elért eredmé­nyekkel és hiányosságokkal. Megbeszélték az állattenyész­téssel kapcsolatos tennivaló­kat is. Megállapították, a járás te­rületén az őszi mélyszántást 95 százalékban végezték el. Értékelték a mezőgazdászok évi munkáját is. Molnár Istvánná mezőgaz­dász Szendehelyen a Kossuth TSz-nél az aratás idején jó munkát végzett. Sógor József a horpácsi Lenin Tsz-ben és a borsosberényi Haladás Tsz- ben segített sokat a zárszám­adások előkészítésénél. Az értekezleten állást fog­laltak amellett, hogy a hátra­levő munkákat még el kell Részjegyet vásárolnak Javul a kapcsolat a föld­művesszövetkezetek és a ter­melőszövetkezetek között. Ed­dig egymástól elszakadva él­tek egymás mellett. A t&r- melőszövetkezeti tagság rá­jött, a földműveszszövetkeze- tekre léhet számítani- Ha kell, még gépekkel is tud segíteni. A tsz-ek bevásárlásaikat ál­gadni minden középiskolának az önképzőkörök megalakítá­sára vonatkozó rendeletet. Intézetünkben, a balassa­gyarmati Tanítóképzőben és leánygimnáziumban október 17-én alakítottuk meg az önkép­zőkört. Rövid működésünk tapasztalata: az önképzőkör megalakítása minden közép­iskolában ajánlatos, sőt szük­ségszerű, hiszen a mai ifjúság igényeit, érdeklődését nem le­het csak könyvekkel, filmmel, színdarabokkal, folyóiratokkal, előadásokkal kielégíteni. A mai ifjúság már maga is sze­repelni akar. Alkotásait diák­búcsúest, német vezetőink szép ajándékokkal kedveskedtek. Megható volt az a szerető gondoskodás, amelyben ben­nünket lépten-nyomon része­sítettek. Eltelt a 12 nap. Szo­morúan vettük tudomásul, hogy búcsút kell mondanunk testvéreinknek. Egy-két általános tapaszta­latot azonban leszűrtünk né­metországi tartózkodásunk alatt: végtelenül tiszták a né­met utcák. Papírt, cigaretta- csikket, gyümölcscsutkát se­hol sem láttunk eldobva. A vendéglők mosdói igen tiszták. Mindegyikben találtunk hideg­meleg vizet, szappant, törül­közőt stb. Követhetnék ezt nálunk is a vendéglátó válla­latok. Az utcákon nincs köz­lekedési rendőr, a forgalom azonban fegyelmezett és za­vartalan. A villamoson nincs tolongás, a fiatalabbak előzé­kenyek és tisztelettudók az öregebbekkel szemben, az öl­tözetük nagyon ízléses. A né­met nők nem szégyenlik hi­deg időben a flórharisnya hordást, a vendéglőkben ud­varias és gyors a kiszolgálás. Végétért az üdülés, a ta­nulmányút és 25 órás hosszú utazás után tértünk vissza szeretett hazánkba; sok-sok tapasztalattal, élményekkel, a német nép iránti szeretettel a szívünkben. | KÖSZÖNJÜK | Szövetségünknek, hogy lehe­tővé tette számunkra ezt az igen szé^> és hasznos utat és csak azt ígérjük, hogy nem leszünk érte hálátlanok­Krajnák Tibor Salgótarján végezni, s a tél folyamán pe­dig fokozottan kell foglalkozni a vetőmagtárolással, a trágya­kezeléssel, valamint a téli ta­karmányozással, a takarmány összeállítással. A téli időszakra beindult a szakoktatás Rétságon és Nagy­orosziban. A szakoktatást a járási tanács és földműves­szövetkezetek közösen rende­zik, amelyben nagy szerepet vállalnak a járás mezőgazdá­szai. Géptársulási szakcsoport alakult Szécsényben a dolgozó pa­rasztság — miután Bodnár József járási MSZMP titkár megmagyarázta a párt falusi politikáját — elhatározta, hogy géptársulási szakcsoportot ala­kít. A gépekre a pénzt közö­sen adják össze és azokat a szövetkezet útján fogják be­szerezni. a termelőszövetkezetek tálában a szövetkezeti boltok­ban szokták lebonyolítani, s visszatérítést soha nem kaptak, mert nem tagjai a földműves­szövetkezetnek Ezért a nóg- rádmegyerí Petőfi Tsz, vala­mint a szalmatercsi Győze’em TSz elhatározta 500 forintos részjegyet vásárolnak a föld­művesszövetkezetnél. társai a közönség elé akarja vinni. Ezeket vettük mi figye­lembe, s ezért alakítottuk meg az önképzőkört. A november 2G-án Salgó­tarjánban megtartott kö­zépiskolás KISZ-aktíva ülésen azt tapasztaltam, megyénkben még alig mű­ködik önképzőkör. Ezért is szeretném elmondani eredményeinket, szervezeti fel­építésünket, önképzőkörünk és a KISZ viszonyát, hogy a töb­bi középiskola is miinél előbb munkához lásson, s ebben tá­maszkodni tudjanak a mi ta­pasztalatainkra. Eddig három ülésünk volt. Első ülésünkön megválasztot­tuk a vezetőséget. Második ülésünkön Arany Jánosról em­lékeztünk meg ünnepélyes ke­retek között. Cél volt: a ta­nulóifjúság minél nagyobb számban való megmozgatása. Harmadik ülésünk teljesen a hagyományok szerint történt. Megemlékeztünk Szabó Lő- rincről, Ady Endréről néhány szavalattal, munkásságuk is­mertetésével. Az ülés második részében az önálló munkák ismertetése és értékelése tör­tént. Szerepelt két novella, egy Ady-tanulmány, egy költe­mény^ és egy előadás az űr­hajózásról. A pályaművet jel­igével adják be, s minden mű­nek van egy főbírálója, akit az önképzőköri elnök jelöl ki. Az 5 bírálata után a tanu­lóifjúság hozzászólása, bí­rálata következik, ami ná­lunk parázs, de igen ér­dekes és tanulságos vitá­vá alakult. A _ főbíráló javaslatot tesz a mű valamilyen fokozatban va­ló részesítésére. (Fokozatok: aranykönyvbe írás, dicséret, jó, elfogadható). Tehát szük­ség van egy aranykönyvre is, amelybe az arra javasolt mun­kát írója személyesen írhatja be. Üléseket havonként tartunk. A munkába a választmányi tagok segítségével mindenkit igyekszünk bevonni. Célunk az, hogy itt a nem KISZ-tagok is jól érezzék magukat, s rá­jöjjenek arra, hogy a szerve­zeti élet mennyi örömet, jót ad nekik. Szerintünk a KISZ és az önképzőkör a KISZ-nek egy szükségszerű. kisegítő mozgalma és feltétlenül létre kell hozni... Podmaniczki István önképzőköri elnök xoooo(xxxxxxx}oooo(xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx)oocoooocxxxxxxqoooooooocoooooooooooooocooooooooooooocxxxxxxxxxx> MÁSNAP ''Sárátok között Németarszágban III.---------------------4»^»»--------------------­B ányász kultúrcsoportok bemutatóját- rendezik meg december közepén •• Önképzőkört minden középiskolába

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents