Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-27 / 94. szám

1957. november 27. NÓGRÁDI Népújság 5 Az év végéig újabb eredményeket érünk el . — A bányavezetők tanácskozásának felszólalásaiból — A nógrádi szénmedence bá­nyáinak vezetői november 15- én Salgótarjánban tanácsko­zásra gyűltek össze. Itt került megtárgyalásra a III. negyed­éves terv teljesítése. A be­számolót dr. Csillag József, a tröszt főmérnöke tartotta. A szénmedence valamennyi dol­gozója derekas munkát vég­zett a III. negyedévben. Azon­ban még mindig vannak hi­bák. amelyek akadályozzák az eredményes munkát. Melyek a feladatok, mit tesznek a bá­nyavezetők a negyedik negyed­éves terv sikeréért? A bánya­vezetőknek a tanácskozáson el­hangzott hozzászólásából idé­zünk erre vonatkozólag néhá­nyat. Sándor Gáspár főmérnök. Kisterenye: Harmadik negyed­évi tervét az üzem túlteljesí­tette. Kalóriatervünket nem teljesítettük. Fő oka, hogy a tordasi lejtősaknában és Csigakúton gyengébb minőségű szén telepet fejtünk. A másik fő hiba. hogy az aknászok és bányamesterek nem foglalkoz­nak eléggé a tisztántermelés kérdésével. Az üzem bányafa felhasználása jónak mondható. Javasoltuk, hogy az ócska bá­nyafa felvágásához állítsanak be külön embert, mert. ha csak egy köbméter fát is vágnak fel, már az is 400 forint megtakarítást jelent az üzemnek. Üzemünknél termelési tanács­kozást tartottunk november 10- én. Megoldottuk a munkaver­seny értékelésének kérdését lesz gazdája a nyilvánosság­nak. Szénvagyonunk 1958 évre biztosítva van. Minden lehető­ségünk meg van arra, hogy még jobban gazdálkodjunk a jövő évben, mint 1957 máso iik felében. Pintér László bányavezető, Szorospatak: Helyesnek tart­juk a termelési tanácskozás megtartását. Üzemünk tervét az elmúlt hónapokban túltelje­sítette. Az anyagvételezést megszigorítottuk. így önkölt ségünket csökkenteni fogjuk. Szeretnénk, ha a jövőben egy tonna szenet 20 forint­tal olcsóbban termelnénk. Bányáink állapota jó, így min den reményünk meg van arra, hogy még jobb munkát tu­dunk végezni. Simon Ernő bányavezető, Róna: Az inproduktiv létszám csökkentésének érdekében a külszíni létszámot 12 fővel csökkentettük. A használt sín szegek újbóli felhasználásával havonta 14 ezer forintot ta­karítottunk meg. Bányafa fel használását az üzem teljesí­tette. A farablás igen jó fo­lyik, van olyan fa, amit négy­szer, ötször is beépítünk. El­ért eredményeinket tovább szeretnénk fokozni, ehhez kö­zösen kell dolgoznunk a párt­tal és a szakszervezettel. Szomszéd István bányaveze­tő, Kazár: A kazári üzemet mindig elrettentő példának hozták fel. Mi ezt a helyzetet felszámoltuk az ellenforradal­mi események után. Tervün­ket október hónap kivételé­vel mindig teljesítettük. Az októberi kiesés oka a tömeges Szélesedik a takarékossági mozgalom a bányászok között A mátranováki bánya szak­szervezeti bizottsága felhívás­sal fordult a többi bányák szakszervezeti bizottságaihoz és ezen belül is a mizserfaiak- hoz, hogy indítsanak vetélke­dést a takarékossági mozgalom szélesítéséért. Ezt a felhívást lapunkban is közöltük. Mint értesültünk róla, a mizserfaiak elfogadták a novákiak fel­hívását. Újabban a szorospataki és a kisterenyei bányák között indult meg a vetélkedés, hogy növeljék a KST-ben résztvevő dolgozók létszámát, a betét összegét és állományát. Ami­óta Kisterenyére megérkezett a szorospatakiak levele, 13 fő­vel és 640 forinttal növekedett a KST állománya. Ez annak is köszönhető, hogy a bánya­mesterek, aknászok rendsze­resen foglalkoznak ilyen irány­ban a dolgozókkal. megbetegedés volt. Ahhoz, hogy munkánkat tovább tudjuk növelni, javítani kell a Szolgáltató Vállalat és a MÁV munkáját. Sok esetben rajtuk múlik, hogy az üzem nem tudja tel­jesíteni tervét. Nem egyszer jelentkezik a vagonhiány. Az osztályzón a munkafegyelem sincs teljesen rendben. Elő­fordul, hogy az ott dolgozók a III. műszakharmadban a kocs­mában egymást váltják. Sárai Lajos bányavezető, Mátranovák: Üzemünk önkölt­ségét l-,8 százalékkal túllépte. A Gáti bányában lévő vízbe­törés akadályozott bennünket a fejtési munkák megkezdésé­nél. Csurgó-táróban a szállí­tásnál olyan megoldást szeret­nénk, hogy ne kelljen a ter- melvényt kétszeresen kiszállí­tani. Feltétlenül meg kell ol­dani, hogy a termelvényt egye­nesen az osztályzóra tudjuk vinni. Ez jelenleg 60—70 ezer forintba kerülne, de később sokszorosan megtérülne. Júni­us hónapban nem tudtuk tel­jesíteni tervünket, A termelési tanácskozást üzemünkben - megtartottuk amelyet műszaki értekezlet előzött meg. A dolgozók javaslatai nem­csak meghallgatásra, de gyakorlati alkalmazásra is kerülnek. A társadalmi tulajdon védel­mével behatóan foglalkozunk. Sándor Béla bányavezető, Mizserfa: Annak ellenére, hogy öt éven keresztül élüzem volt Mizserfa, most mégis lemara­dás mutatkozik. Ennek oka. hogy áttértünk a vékony szén­telepek művelésére. A másik ok: kevés a létszámunk. Igen nagy bajok vannak a szén el­szállításával. Nem egyszer emiatt 190 vagon, szén helyett csak 160 vagont tudunk ter­melni. Bányáink állapota nem kielégítő. Vizesek bányáink. Mivel három harmadban dol­gozunk, a fenntartásra nem tudunk kellő gondot fordítani. Ha az ürescsille ellátás bizto­sítva lesz, akkor a 180 vagonos átlag naponta meg lesz a mi- zserfai bányánál. Madarász Ferenc bányave­zető, Zagyva: A szállító sze­mélyzetnél rendeztük a bére­ket. Az eredmény meg is mu­tatkozott. Már az első dekád­ban elértük azt, hogy tiszták a munkahelyek, a vízárkok. Kovács József bányavezető, Kányás: A munkaverseny kér­dése örökké vajúdó kérdés. Nem értek egyet azzal, hogy a bányamesterek értékeljék ki a csapatok eredményeit. Legyen olyan adminiszt­ratív dolgozó, aki a ver­senyértékelés munkáját elvégzi. A faellátás terén vannak hi­ányosságok. Hosszabb méretű fákból hiány/ míg rövidebb méretű fákból többlet van. Javasolnám a műszaki vezetők részére egy továbbképző tan­folyam szervezését. Ugyanis sok esetben a műszaki veze tők nem végzik el munkáju­kat. Pintér András bányavezető, Tiribes: Tiribes a medence egyik .legnehezebb művelésű üzeme. Nagy hiányosságaink voltak a fagazdálkodásnál. A fát csillében szállították és ez sokesetben visszaélésre ad okot, mert útközben elvisznek belőle. A munkafegyelem te­rületén is van hiba. Nem egy­szer előfordul, hogy a munka helyet a dolgozók előbb el­hagyják. Most a bányák ne­héz helyzetétől függően még egy nagy problémánk van. Nincs meg a szükséges létszá­munk. Csak néhányat ismertettünk a hozzászólások közül. Mind­ezek ékes bizonyítékai annak, hogy bányavezetőink köteles­ségüknek tartják nemcsak a mennyiségi, de a minőségi ter­melés javítását is. Az érte­kezlet külön eredménye volt az önköltséggel való beható foglalkozás. Úgy hisszük a ta­nácskozás nagy segítséget nyújt, maid bányavezetőink munkájához, s a nógrádi bá­nyászok még szebb eredmé­nyekről adhatnak hírt az év végén, mint eddig. , Biztos tenyészalapot létesítenek A jelenlegi 52 sertésből álló cornwel állományt a jövő év­ben 350—400-ra emelik a Pásztói Állami Gazdaságban. A megfelelő utódokból te­nyészalapot létesítenek. A többit Pedig virus süldőként ad iák el. Kifizetődő a szarvasmarha hizlalás 31 gyönyörű hízott bébi bikát szállítottak el exportra ez év szeptemberében a Pásztói Ál­lami Gazdaságból. A gazdaság vezetői látják jövedelmező a szarvasmarha hizlalás, mert a 31 bébi bikáért 256 ezer forin­tot kaptak. Ezért még ebben az évben 22 hízöttmarhát szándékoznak eladni. Dejtáron 16 leány részvételével kézimunka szakkör alakult' Dejtár községben a KISZ leánytanácsa kebelében egy kézimunka szakkör alakult. Célja: bővítse az iskolában tanított kézimunka foglalko­zást. Emellett a kézimunka szakkörben részt vett 16 leányt illemszabályokra is tanítják. Többek között öltözködésről, viselkedésről tartanak nekik ismertetést. A szakkör vezető­je, Brassó Etelka tanárnő. FEDIK S SZŐLŐT A Sziráki Állami Gazdaság sző­lőjében alighogy végeztek a szü­rettel, elkezdték a fedést. A kézi fedés mellett felhasználják a gé­pek segítségét is. A fedőeke a gőzekéhez hasonlóan dolgozik és több ember munkáját végzi el, Lopás, sikkasztási deficit Mihálygergén 1957 március 14-én főként a vezetésből ere­dő hibák miatt 352 ezer forint hiánnyal felbomlott a Béke tsz. A nagyösszegű hiányt a fennálló rendelkezések értel­mében a tsz tagjainak kell megfizetni. Elégedetlenség lett úrrá a volt tsz-tagokon, mert az egyenlő arányú visszafize­tést igazságtalannak tartják. Miért? Azért, mert ez a magas ará­nyú deficit Sebestyén Sándor tsz-elnök sorozatos sikkasztá­sából adódott, amiért a tagság nem vállalhatja a felelősséget. Az ügy tovább mérgesedett annyira, hogy a tagság kéré­sére a Szécsényi Járási Rend­őrkapitányság is foglalkozott vele. A nyomozás befejeztével kiderült, nem volt alaptalan a panasz. A legutóbbi csoportértekez­leten jogtalan fakitermeléssel és László Lajos fűrésztulajdo­nossal szövetségben elkövetett lopások miatt bírálták az elnö­köt. Több évre nyúlik vissza ez az ügy, amely végül a tsz fel­bomlásához vezetett. Nézzük a tényeket. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya az 1955— 1956-os évekre 30 köbméter ipari fa és 30 köbméter tűzifa kitermelésére adott engedélyt a tsz-nek. Amikor az engedé­lyezett famennyiséget kiter­melték, Sebestyén Sándor, a tsz-elnök engedély nélkül újabb területet jelölt ki és még kivágtak ipari fából 30,8, s tűzifából 15 köbmétert, amelynek az erdőgazdaság sze­rint 173 025 forint az értéke. A tűzifát a favágóknak és a tsz-tagoknak osztották ki. Az ipari szerfát László Lajos és két testvére fogatával szál­lították be a tsz „Haluska” nevű erdőterületéről Egyház^s- gergére, ahonnan 5 köbméter fűrésszel leszélezett fát szállí­tottak László Lajos „Forró” nevű tanyájára. A szóbeli megállapodás szerint László Lajos 7 köbméter fát a fuva­rozásért, ötöt pedig a fűrésszel való leszélezésért kapott. A többi fát lécnek vágták fel és Egyházasgerge lakói­nak adták el a hatóságilag engedélyezettnél jóval maga­sabb áron. Az eladást László Lajos végezte, aki egyízben 13 ezer forintot adott át az elnök­nek. Sebestyén Sándor a pénzt a pénztárkönyvbe nem vezette be, hanem azt saját céljára fordította. Kiderült az is, hogy az el­adandó deszka és léc árát László Lajos és az elnök közö­sen határozták meg. Sebestyén Sándor a mezőgazdasági osz­tálytól kapott 400 liter ben­zint és 5 kg olajat is László Lajosnak adta a fa felvágásá­ra. De nemcsak a falusiakat csapták be. Kérvényt írtak a salgótarjáni bányatrösztnek, amelyben kérték, hogy 6 köb­méter keményfát cseréljenek bé nekik puha fenyőfára, mert szükségük van rá az építkezés­nél. A csere megtörtént, s á fenyőfát eladták a faluban. Ezután az elnök ' egyéni űzelmei következnek. Tóth La­jos favágónak 600 forintért adott el egy lábon álló fát, majd Mizser Gyulának egy köbméter akácfát 500 forintért. Természetesen a tagság tudta és engedélye nélkül, a saját zsebére. De ez csak a kezdet. Hoff­man nevű megyei erdésznek már két köbméter fát adott el 300 forintért, ügy látszik kel­lett a pénz. Mizser Jánostól egy 6 méte­res gerendáért 300 forintot vett át az elnök, amiről a tagság szintén nem tudott. Az elnök nem riadt vissza a tsz-tagok közvetlen becsapásá­tól sem. 1957. január 23-án Zsélyi Lászlótól 375 forintot kapott amit a pénztárkönyv nem mu­tat ki. A lopás ezzel nem ért véget. 1955. nyarán 8 mázsa fehérheremag helyett csak 7 mázsát adott be. A fennmara­dó egy mázsát 2000 forintért Lőrinc Vilmos litkei termés­begyűjtőnek adta el — a pénzt „természetes” magánál tartot­ta. Ezután következnek a sik­kasztások. Évekre nyúlnak vissza ezek is. Az első még 1953 februárjában történt. Kicsiny Lajosné, mihálygergei lakostól 700 forint értékű ta­karmányt vásárolt a tsz részé­re Sebestyén Sándor. Az ellen­értéket fával fizette ki. Mégis a pénztárkönyvben e célra 1840 forintot helyezett kiadásba. Ugyancsak 1953-ban Fekete Gyulától 900 forint értékben sarjút. 100 forint értékben szal­mát vásárolt, érte járó díjat nyugta ellenében ki is fizette. Az első számú pénztárkönyvbe az 5. oldalon ezzel szemben mégis 2765 forintot helyezett kiadásba. Itt is több mint 700 forint jogtalan haszonra tett szert. A tsz-tagok a közgyűléseken gyakran bírálták az elnököt. Ügy látszik a bírálat nem volt elég erős, mert Sebestyén Sán­dor nem változtatott magatar­tásán. Ebbe a tagság bele­nyugodott, s így továbbra is a tagság tudta és beleegyezése nélkül megsértve a szövetke­zeti demokráciát, herdálta a közös vagyont. Mindenféle adás-vételt a közgyűlés tudta nélkül végzett. Hanyagul ke­zelte a pénztárt, s magatartá­sával rengeteget ártott a tsz- nek. A tsz felbomlása bebizonyí­totta: nem lehet életerős az a tsz, amelynek élén Sebestyén Sándorhoz hasonló elemek áll­nak. A rendőrségi nyomozás be­fejeződött, de még ezzel nem lehet pontot tenni az ügyre. Most már a bíróságé a szó. Reméljük olyan ítéletet fog hozni, amellyel a mihály­gergei volt tsz-tagok is, s a becsapott egyházasgergeiek is elégedettek lesznek. Kata János 13 ESZTENDŐS AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Ezer év harcai as albán szabadságért „A szabadság bölcsőjét ringató” rengeteg erdőkről, „puskapor szagú hegyek­ről” énekeltek már a leg­régibb keletű albán nép­balladák és hősi énekek is. Albánián keresztülvezet a történelem egyik fontos országútja, amelyen közel ezer éven át fegyvercsörgés ' és prédára éhes katonák menetelése verte fel a bé­kés csendet, akár Kelet­ről Nyugatra, akár Nyugat­ról Keletre igyekeztek a hódítók. Harcok közepette szüle­tett az albán nép, harcok edzették meg fiait, ezeket a kemény, puritán, becsü­letes hegyi lakókat, akik a legszentebbnek mindenkor szülőföldjük szabadságát tekintették. A törökök már a XIV. század végén betörtek az albánlakta területre, és a XV. század első felében úgyszólván az ggész orszá­got elfoglalták. Egymást érték az albán felkelések, míg 1444-ben Kasztriota György (Szkender bég), Hunyadi János kortársa állt az albán hadak élére és diadalról diadalra ve­zette seregeit. A krujai várfalak alatt két hatal­mas török sereg szenvedett megsemmisítő vereséget és csaknem 25 éven át fennen lobogott az albán szabad­ság zászlaja. A XIX. század derekán kezdte bontogatni szárnya­it az úgynevezett Üjjá- születés mozgalom, amely­nek élén néhány felvilágo­sult albán értelmiségi állt. Utópisztikus volt ez a moz­galom, mert az albán nép „polgárosodásával”, az ál­talános műveltség fejlesz­tésével akarta elérni az ország szabadságát és füg­getlenségét, Számi és Nairn Fraseri, Kosztandin Krisz- toforidni és később Andon- Zekö Csajupi mégis hal­hatatlan érdemeket szer­zett, mert megteremtgtt£ az albán irodalmi nyelvét és az európai történelem egyik igen viharos idősza­kában ápolta, szította az albán szabadság lángját. 1912 november 28-án végre bekövetkezett az a nagy nap, amelyért az al­bán nép évszázadokon át tengernyi vért és könnyet ontott. Kikiáltották az or­szág függetlenségét. Az al­bán nép azonban éseber- ből vederbe került, mert a törököknél még mohóbb hódítók, az imperialista nagyhatalmak vetettek sze­met az országra. Először Wied. porosz herceget tet­ték meg Albánia uralkodó­jává. majd az első világ­háború zűrzavaros évei után az olasz imperialisták Ahmet Zogolli földbirto­kost segítették hatalomra, aki 1928-ban I. Zogu néven királlyá koronáztatta ma­gát. Zogu népelnyomó rend­szerében tovább súlyosbo­dott a dolgozó tömegek nyomora. Zogu kiárusította és elárulta országát az olasz fasisztáknak, akik 1939 április 7-én elözönlöt- ték a védtelen Albániát. A nép legjobbjai fegy­verrel fogadták a rabló­hódítókat, de a túlerővel szemben alulmaradtak. 1941. november 8-a sorsdöntő fordulatot hozott az albán nép történelmé­ben: az ország illegálisan tevékenykedő és elszigetelt kommunista csoportjai megalakították az Albán Kommunista Pártot. A párt első ténykedéseként kiáltványt adott ki, amely­ben fegyverbe szólított minden becsületes albán hazafit a szabadság és füg­getlenség kivívásáért, Már a követlfező évken tnegtt alakultak az első partizán­csapatok és hamarosan felrobbantott raktárak, égő gépkocsioszlopok jelezték, hogy egyre többen és töb­ben követik a párt hívó szavát. Amikor 1943-ban a fasiszta Olaszország kapi­tulált, az olaszokat felváltó német alakulatok már 70 ezres létszámú harcedzett albán hadsereggel találták szemközt magukat. Hiába­való volt minden terror, koncentrációs tábor, mé­szárlás, sőt még a két nagy német offenzíva sem tudta megtörni az albán nép öntudatos, elszánt harcát. 1944 november 17-én fel­szabadult Tirana, majd no­vember 29-én az ország egész területe. Több mint 28 000 hősi halott, rengeteg sebesült és töméntelen anyagi kár árán megszüle­tett az albán szabadság. Az albán nép nemzeti felszabadító háborújával Együtt végbement a népi forradalom is. Még 1945-ben demokratikus vá­lasztásokat tartottak, s a Nemzetgyűlés 1946 január 11-én kikiáltotta a nép- köztársaságot, majd már­ciusban jóváhagyta az Al­bán Népköztársaság alkot­mányát. Demokratikus földreform, a bányászat, az ipar, a közlekedés és a bankok államosítása, .majd a tervgazdálkodás meg­indítása jelzi az albán nép anyagi és kulturális fel- emelkedésének útját. Ma az albán nép az öt­éves tervek útján haladva öntudatosan építi a szoci­alizmust Tudja, hogy ma már nem áll magárahagya- tottan, hiszen teljes jogú tagja a szocialista orszá­gok nagy családjának. . Nőtt a közös vagyon — emelkedett az életszínvonal A cserhátsurányi Szabadság Tsz. már november 9-én befe­jezte a vetést. Saját gépekkel 75 kh búzát, 26 kh árpát és 22 kh rozsot vetettek el. 100 kh területen saját géppel vég­zik el az őszi mélyszántást. Folyik a silókészítés is. Eddig 150 köbméter silót készítettek s még 100 köbmétert készíte­nek. A 20 kh területű gyümöl­csösről sem feledkeztek meg. A szántást ott is elvégezték — s jelenleg a fák kötözése folyik. November 11-én befe­jezték a zárszámadást is. A számok azt bizonyítják, a tsz jó munkát végzett. 13 kh-n termeltek burgonyát, ahol 135 mázsás átlagtermést értek el, A jó eredmények tükröződ­nek a munkaegység értékében is. Míg tavaly 34 forint volt a munkaegység értéke, az idén már 44 forint. Cserhátsurány- ban folyamatosan évről-évre emelkedik a tagok életszínv«- nala s erősödik a közös nagy­üzemi gazdaság. Takarékoskodnak az iskolások Október hónapban jelentősen emelkedett a Nógrád megyei általános és középiskolai ta­nulók iskolai takarékbélyeg állománya. A diákok a hónap végéig közel 170 ezer forint értékű takarékbélyeget vásároltak. A kislétszámú iskolák legalább úgy kitettek magukért, mint a nagyobb létszámúak. Közülük a szupatakiak vezetnek, ahol 62,60 forintos átlagot értek el. A középlétszámú iskolák csoportjában a kazári került az élre, 26,50 forintos egy főre eső teljesítménnyel. A nagy létszámú iskolák közül a zagy- vapálfalvaiak eredménye is jelentős, tanulónként 10,96 Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents