Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)
1957-11-02 / 87. szám
f T957. november 2. NÓGRÁDI Népújság Jó eredményt mutatnak az idei zárszámadások, de nem adnak okot az elbizakodásra Megyénkben — s ezt megelégedéssel vesszük tudomásul — a megmaradt tsz-ek, kevés kivétellel, jó irányba fejlődnek. Az egy munkaegységre eső jövedelem terén javulás mutatkozik. Az 1956-os évhez viszonyítva egy munkaegység értéke 31 forintról 35 forintra emelkedett. A közös alap is emelkedik 10—15%-kal. E néhány tény puszta felsorolása — s különösen, ha helyileg is profitálnak belőle —- fontos érvelési lehetőségül szolgálhat a számszerű fejlesztésre is. Óvakodni kell azonban attól a csalárd és veszélyes játéktól — ami nem egy helyen sajnos divattá vált, — hogy a holnapra nem gondolok mindent ki akarnak osztani. Mindent fel akarnak élni a közös alap, gazdaság- fejlesztés, további jobblétük feltétele rovására. 'Például Galgagután.) Annak ellenére, hogy az elért eredmények főleg a belterjes gazdálkodásmódból származnak, mégis meg kell említenünk olyan tényt is, amelyek nem egy szövetkezetben — a helytelen felfogás következményeként — gátolja a további rentábilis gazdálkodást. Az állattenyésztés megyénkben fontos tényezője a belterjességnek. Termelőszövetkezeteink jelentős része jól látja ezt. Mégis némely tsz- ben csökkenteni akarják az állattenyésztésben dolgozók számát — olyan furcsa érveléssel — hogy sok munkaegységet kapnak, s aránytalan a többi tagokéhoz, nem gondolva arra, hogy ezzel többet is dolgoztak. Etesen annyira megsokalták az állatgondozó jövedelmét, hogy elküldték, s helyette két fiatalembert állítottak be. Ezzel egy jól begyakorolt állatgondozót elbocsátottak és míg másokat kinevelnek, sok időbe, s lehet, hogy sok kárba is kerül. Mindezek mellett a legsúlyosabb problémát szövetkezeteinkben a túlzott mértékű háztáji földek okozzák, valamint a felduzzasztott háztáji állatállomány. Sajnos politikai munkánk, de a' tsz-vezetők példamutatása sem volt elégséges, hogy a megengedettnél nagyobb területet beadnák a tsz-be, az állatot pedig felajánlanák a ísz-nek megvételre. A fentebb felsorolt problémák, de a még több jó tapasztalat is arra figyelmeztet, hogy gondosan kell előkészíteni az ez évi zárszámadásokat. Ha a zárszámadást politikai munkával a tsz pártszervezetek segítségével, a tsz kommunistáival megbeszélve a problémákat készítjük elő, annak meg kell mutatkoznia abban is, hogy az egyéni parasztok érdeklődését maga után vonva a belépések száma jóval túl fogja haladni a kilépőkét. Ehhez azonban az is szükséges, hogy maguk a termelőszövetkezeti dolgozók legyenek az önmaguk által elért eredmények legfőbb szószólói, s annak is, hiogy tudatosítsák, érdemesebb szövetkezetben dolgozni, mert a szövetkezeté a jövő. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a tsz zárszámadás tárgyaló közgyűlésen már ismertetni kell a következő évi tervet is. Igaz az is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei nem készítették el időben a gazdaságfejlesztésről szóló irányelveket. Azonban a helyi lehetőségeken alapuló tervekkel, a helyi sajátosságok jobb kihasználásával már most is Jfill foglalkozni. Fontos az is, hogy a tsz párt- szervezetek a zárszámadás beszámolójába kerülő kérdésekről informálódjanak és azokban a kérdésekben állást foglaljanak, s az egységes állás- foglalással képviseljék és támogassák pártunk és kormányunk által kitűzött célokat. M. P. Á város életének problémáit vitatták meg Balassagyarmaton, a legutóbbi tanácsülésen Balassagyarmat kulturális életének problémáit tárgyalták meg a város legutóbbi tanácsülésén. A beszámoló foglalkozott az alsóbbfokú oktatási intézmények. a középiskolák, a KISZ és az Úttörő szervezet munkájával értékelte a könyvtár. kultúrház tevékenységét a szocialista kultúra terén végzett munkáját. A fontos kérdést számos hozzászólás segített megvitatni. A hozzászólások alapján igen sok határozati iavaslat született. Elhatározták többek között egy Úttörő ház létesítését, határozat született a város szétaprózott kulturális és sportéletének megszüntetésére. és egy egészséges egységes sport- és kulturális szervezet létrehozására. Javaslatot hoztak egységes sportegyesület megalakítására. Az egyesület megindításához a tanács 30 000 forinttal járul hozzá. Az egyesületen belül különféle szakosztályokat alakítanak. Hasonló az elképzelés a tervezett kulturális együttes munkájával. működésével kapcsolatban is. Keretében zenei, színjátszó ének és tánc szakkörök működnének. A tervek végrehajtása érdekében intézkedéseket hoz majd a városi tanács* hogy a kultúrház legyen végre a városé, tekintve, hogy járási szerepét eddig úgysem tudta betölteni. November 11-én nyílik meg Balassagyarmaton a téli Mezőgazdasági Iskola A későre húzódó őszi betakarítási munkák miatt nem november 1-én. hanem november 11-én kezdődik a tanítás a balassagyarmati téli Mező- gazdasági Iskolában. Azok. akik még nem adták be felvételi kérvényüket, november 8*ig feltétlenül adják be* vagy személyesen jelentkezzenek beiratkozás végett az iskolában. Felvételüket kérhetik azok. akik élethivatásnak tekintik a mezőgazdasági munkát és ezt a mesterséget akarják kitanulni. Korhatár: betöltött 15 évtől 26 éves korig. Előképzettség az általános iskola elvégzése. Az iskolában a tanítás két télen, novembertől március 15-ig tart, tehát csak a nagy mezőgazdasági munkák szünetében. A közbéeső időben minden tanuló saját gazdaságában dolgozik. s az iskola tanárai ilyenkor a helyszínen adnak szakmai tanácsot és útbaigazítást. A végző tanulók ..aranykalá- szqs gazda” jelvényt és bizonyítványt kapnak. __ A z iskolában a tanítás teljesen díjtalan. A tanulóknak csak a tankönyvet kell beszerezni. A bejáró tanulók vasúti kedvezményben részesülnek, a távollakók pedig térítés mellett diákotthoni elhelyezést kapnak. A térítés a szülők vagyoni helyzetétől függően havi 150—200 forint A térítési díjat természetbeni terménynyel — amit a konyha fel tud használni — ki lehet egyenlíteni. A terményért az iskola a napi árat számolja. A diákotthonban a tanulók teljes ellátást. élelmezést, lakást, ágyneműt. mosást kapnak. Az iskola várja a tanulni vágyó fiatalokat! Új vezetőséget választottak az acélárugyári szervezett dolgozók A Salgótarjáni Acélárugyár szakszervezeti bizottsága tisztújító választást tartott a napokban. Az ülésen az országos és a megyei szakszervezeti bizottságok is képviseltették magukat. A gyár szakszervezeti elnökének, Miklós elvtársnak beszámolója után került sor a szakszervezeti vezetőle megválasztására. Tizenkilenc vezetőségi tagot és hat póttagot választottak meg a dolgozók szakszervezetük élére. Az értekezlet mindvégig baráti légkörijén zajlott le. LG ÓZNÁK megyénk helyiipari vállalatai? A szocialista társadalom egyik legfontosabb feladata a dolgozók életszínvonalának állandó növelése. Ehhez tartozik a lakosság részéről jelentkező igények maradéktalan kielégítése is. Nagy segítséget nyújtanak ehhez a fölszabadu lás után létrejött helyiipar' vállalatok. Elért eredményeiket legjobban az értékforgalom bizonyítja. Míg 1950—51-ben az értékfor- galom — forgalmi adó nélkül — nem érte el az egy millió forintot, addig 1957-ben az évi forgalmi terv 18 millió 815 ezer forint, amit előreláthatólag túl is teljesítenek. Tehát Hasznos ankétét tartottak a kereskedelem segítésére Újszerű és követésre méltó ez a kezdeményezés, amelyért a dicséretet a Salgótarjáni Városi Tanács kereskedelmi állandó bizottsága és a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség érdemli. Körülbelül 50 aktíva bevonásával ankétot hívtak össze. Mindannyian helyeselték például azt a javaslatot, hogy a Kereskedelmi Felügyelőség és a különböző kereskedelmi vállalatok ellenőrei ellenőrzéseik során fokozottabban vegyék igénybe a társadalmi ellenőrök segítségét. Ez kölcsönösen hasznos lenne, mert a társadalmi ellenőrök is a gyakorlatban vehetnék át az ellenőrzési munka tapasztalatait. Javasolták azt is, hogy a kereskedelmi felügyelőség keressen lehetőséget arra, hogy a társadalmi ellenőrökkel való szoros együttműködést minél előbb megvalósítsa. Az újságíró fantáziája, vagy valóság? ^YULATÁRÓI látogatás az ürescsille nyomában“ címmel írtunk cikket szeptember 25-én. Az írás megjelenése nagy visszhangra Gugyela Istvánnak hívják. Szinte kézenfogva vezet el a vibrátor házhoz. Szél süvít mindenütt. Ablaküveg csak itt-ott mutatóban, a téglafal megrepedezve stb. (Bár már problémája? Nincs, akihez tartozna. Még mindig nincs megoldva az ivóvízellátás. Jelen pillanatban is csak a találgatások folynak. Ebből pedig talált. A tröszt illetékes veze- kijavították, de erre még a egyhamar nem lesz víz. tői a helyszínen tárgyalták nyár folyamán lett volna Nagyon jó lenne egy büffét Még mai napig sem sikerült felfedezni, hová kerül a védőital. Napi 10—15 üveg szíkvíz, amelyet kifizetnek, el is hoznak a szíkvízüzemből és eltűnik. Persze a dolgozók károsodnak, mert nincs védőital. A hegesztők gázos helyen dolgoznak. Sajnos, az érdekvédelem ezt nem veszi észre A ASZTALOSOKNÁL meg a hibák kijavításának módját. S most néhány hét múlva újra ellátogattunk Gyulatáróra, hogy megnézzük a változást. Kísérőnk volt Magyarfi elvtárs, a tröszt gépészeti vezetője. Míg a gépek, a berenidő.) Ezután a dolgozók fájó problémáiról szól. 1956 októberétől még csak egy szakszervezeti gyűlés volt az osztályozón. Igaz, akkor is a kisterenyei üzemről volt szó. Azóta több gyűlés nem volt. A szakszervezeti elnököt alig létesíteni, ahol a dolgozók szintén hasonló a helyzet. Álkenyeret, cigarettát vásárol- landó por van. Elmondhat- hatnának. Talán, ha lenne, aki nánk még a védőruha körüli szorgalmazná, már meg is le- bajokat. Vagy talán a csille- hetne. Sorolhatnánk tovább, javítók örökös panaszát. A de egyelőre ez is elég. Nem javítóműhely teteje bádogle- árt azonban megnézni, ki a mez. Ez nyáron meleg, télen dezések hibáiról volt szó, min- ismerik egy páran. Az osztáden símán ment. Többoldalas jegyzőkönyvek feküdtek előttünk, meghatározva a végrehajtási időt, a felelős nevével Egy helyen azonban megakadtunk. Első ottlétünkkor Fülöp mérnök sérelmezte, hogy a 'tröszt vezetői necsak akkor menjenek az osztályozóra, amikor üzemzavar van. S itt volt a probléma. Fülöp elvtárs az újságíró fantáziájának tulajdonította e kitételt. Szerinte ugyanis nincs probléma a vezetéssel. Sajnos, az osztályozón ennek ellenkezőjéről győződtünk meg. Engedje meg Fülöp elvtárs, hogy ezt bebizonyítsuk. Az irodából kilépve* egy dolgozó állított mee. — Az elvtárs újságíró? — Igen. — örülök, hogy eljött. Már nagyon vártuk. u, I ISMERŐSÖMET lyozón közel 150 fő dolgozik s valamennyien automatikus fizetői a szakszervezetnek. A kormány és a szaktanács kiadott rendeletét a munkaversenyről nem ismerik. (Nem volt, aki ismertesse.) A bányai lakások vétele az osztályozó dolgozóit is érdekli. Sajnos, mint többen elmondták, erről sem tudnak semmit . 4 Z IRODA helyiségben több hete porosodik a kiadott munkásruha s lábbeli. A ruhák használtak. A dolgozóknak szükségük lenne rá, de nem merik elvinni, hiszen Fülöp mérnök szerint is a ruhák hordási ideje nem csökkentett. Pedig a ruhák csökkentett időtartamra vannak kiadva. Dehát igaz, ez nem az üzemvezetés feladata. Hozzájuk csak a gépmeghibásodás tartozik. Az emberek felelős mindezért. Elöljárójában annyit — s ezzel egyetértenek a dolgozók is — a szak- szervezet feladata lenne a a bajok orvoslása. Szakszerve- zetileg a kisterenyei szolgáltatóhoz tartoznak. Az üb elnök Kaszás János, ö az, akit alig ismernek Gyulatárón. Az sem titok, miért. Szívesebben jön Salgótarjánba, mert ez után kiküldetést kap. Például júniusban 10, júliusban 6 alkalommal volt Salgótarjánban. Hozzáteszem: az utazásnak csak kis százaléka indokolt. Természetesen a gyakori távolmaradása az üzemből eredményezi, hogy keveset van a dolgozók között. Nem ismeri tehát és nem is orvosolhatja a felmerülő panaszokat. De a problémák nemcsak gyulatá- róiak, hanem a kisterenyei műhelynél is fennállnak. Nézzünk innen is egypár példát. hideg. A műhelyben is vannak Gugyela Istvánok, akik már jogosan felvetették, hogy minek a szakszervezet, a függetlenített üb elnök, ha nincs gazdája a dolgozók problémáinak. Talán így a fentiek elmondásával az emberek panaszát nem újságírói fantáziának minősíti Fülöp elvtárs. Mi azonban tovább megyünk. Ezúton kérjük a területi bizottságot, vizsgálja felül sürgősen a gyulatárói (kisterenyei műhely) helyzetét. Próbálja megjavítani a szakszervezeti életet. S ha ez nem sikerülne, javasoljuk olyan üb elnök meg-1 vá'asztását, aki a dolgozók f ügyeinek lelkiismeretes elintézését tartja legfontosabb kötelességének. É R D E M E SS lesz, meglátják. a fejlődés közel húszszoros De ugyanerről tanúskodik a helyiipari vállalatoknál dolgozók létszáma is. Az 1951-ben dolgozó 189 fővel szemben ebben az évben már közel 500 fő munkája biztosítja a lakosság jobb ellátását. A helyiipari vállalatok ez időszakban tervüket 118,7 százalékra teljesítették. Az élelmiszeripar pedig — amely irányításánál fogva nem tartozik ugyan e vállalatok csoportjához, de ugyancsak a lakosság igényeit elégíti ki — 113,3 százalékra. De nézzük tovább az eredményeket. 1953-ban a helyi- ipari vállalatokhoz tartozó téglagyárak össztermelése mindössze 4,3 millió darab tégla volt. 1956-ban ez a szám 8,5 millióra emelkedett és az 1957. évi terv 11,5 millió darab tégla gyártását irányozta elő. Annál értékesebb ez az eredmény, mert az előző éveihez viszonyított 3 milliós növekedést, amely mintegy 360 ezer forintnak felel meg, a szóI banforgó üzemek mindössze egy fős létszámemelkedéssel érik el. A helyiipari vállalatokat a lakosság igénye hozta létre és azok eddigi működésükkel igazolták létjogosultságukat Persze az eredményes működést sok esetben gátolják a még meglévő hiányosságok. Különösen hátráltatták a vállalatok termelésének egyenletes növekedését az októberi események. Az ellenforradalom számos vezetőbeosztásban lévő dolgozót (igazgatót, műszaki vezetőt, főkönyvelőt) távolított el az üzem éléről és ennek következményeként ezeken a helyeken meglazult a munka- és bérfegyelem. A Zagyvapál- falvai Téglagyáriján például áprilisban több mint 36 ezer forintot fizettek ki jogtalanul. De más üzemeknél is súlyos béralaptúllépések fordultak elő. Ettől is súlyosabbak azok a visszaélések, amelyeket a helyiipari vállalatoknál az utóbbi hetekben felfedtek. A salgótarjáni és szécsényi KTSZ-ek- ben jogtalan, el nem végzett munkákat számláztak, illetve j az előírtnál silányabb, rósz- ' szabb minőségű munkát végeztek. Balassagyarmaton és Kisterenyén vezető beosztású Hortobágyi— egyének visszaélve jogkörükkel súlyos visszaéléseket követtek el, többtízezer forinttal megkárosították a vállalatot a szövetkezetét és nem utolsó sorban a népgazdaságot is. Miből adódhat az, hogy az ilyen állapot elterjedt, s nemegyszer a vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bizalmát is megrendítette? Mindenekelőtt abból, hogy az ellenforradalom által felidézett és táplált légkör, szellem, élénken él a helyiiparban. A spekuláció, a jogtalan nyerészkedés, sikkasztás a következménye annak is, hogy meglazult az ellenőrzés, egyes vezetők elfojtották a dolgozók bírálatát és a korrupciót tápláló „haveri” légkört valósították meg. Ennek leküzdése manapság talán a legfontosabb teendő, hogy gyorsabban haladjunk előre a helyiipari vállalatok fejlesztésében. Nagyon fontos és sürgősen megoldandó probléma a műszaki irányítás. Több vállalat megfelelő szakképzettségű műszaki vezető hiányában nem tud az egyébként jó feltételek mellett eredményesebb munkát végezni. A többéves tapasztalattal rendelkező mérnökök nem szívesen jönnek ilyen, aránylag kis vállalathoz dolgozni, ahol kevesebbet is keresnek, mint az állami vállalatoknál. A fiatalok is szívesebben mennek nagyobb üzemekhez, mivel fejlődésük ott jobban biztosított. Mégis lehet talán olyan megoldást találni, hogy a vállalatok megfelelő műszaki vezetőket kapjanak. Az erre a célra fordított anyagi költségek megtérülnének a megfelelő műszaki irányítás mellett végzett gazdaságosabb termelés folyamán. A műszaki fejlesztésről szólva elsősorban a Zagyvapálfalvi Bánya- és Építőanyagipari Vállalatot kell megemlíteni. Az ehhez tartozó Tari Kőbánya, ahol ásványi összetétel és tűzállóság szempontjából kiváló minőségű anyag van, megfelelő kihasználása esetén nagymértékben tudná enyhíteni a megye építőanyag szükségletét, valamint alkalmas lenne sütőipari kemencék, tűzhelyek és kályhák bélésére is. Erre a célra az iparfejlesztési terv keretében az említett telephelyet gépesítik és így megfelelő szabványméretű falazó elemeket állítanak elő. Ez az eljárás, mint módszer export lehetőségeket is rejt magában. Az iparfejlesztési terv keretében sor kerül az ipolytarnóci téglagyár villamosítására és gépi berendezéseinek kicserélésére is. Ennek megvalósítása után az üzem mintegy 2 millió téglával tud többet gyártani évente, amely száz családi ház fölépítéséhez elegendő.
