Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-20 / 92. szám

1057. bovealMr 00. NÓGRÁDI Népújság 3 AZ ÜZEMI TANÁCSOK, AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA FONTOS SZERVEI A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány ás a Ma­gyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöksége közös határozatot hozott az üzemi tanácsok létrehozásáról. Az üzemi demokrácia fej­lesztésének. a dolgozók demok­ratikus jogai kibővítésének eddig is voltak különböző esz­közei. formái — például a pártszervezetek ellenőrző tevé­kenysége a termelésben, a műszaki konferenciák, terme­lési tanácskozások, a szakszer­vezetek különböző demokrati­kusan választott szervei és fó­rumai stb. — Az üzemi tanács létrehozása most jobban ki­elégíti á munkásoknak azt az igényét, hogy méginkább bele­szólhassanak az üzemek irá­nyításába. a gazda jogaival élve. de egyben annak gond­jait és felelősségét is átérezve résztvegvenek a vezetésben Az üzemi tanács nem zárja ki és nem is helyettesíti az üzemi demokrácia eddigi eszközeit, formáit, hanem azokkal együtt, azokat fejlesztve lesz csak al­kalmas arra. hogy az üzemek valamennyi dolgozóját meg­mozgassa. fokozottabb mérték­ben bevonja a gazdasági építő munkába. E feladat megoldá­sára mindenekelőtt az teszi ké­pessé. hogv a szakszervezet irányításával, közreműködésé­vel jön létre és dolgozik a to­vábbiakban. A munkásosztály e legátfogóbb tömegszervezeté­nek harcos múltja, demokrati­kus tradíciói, a szocialista épí­tésben szerzett tapasztalatai, áldozatkész, kipróbált aktivis­tái biztos alapot adnak az ered­ményes tevékenységhez. Ki lehet a tanács tagja ? Üzemi tanácsot kell alakí­tani minden állami ipari ter­melő vállalatnál, bányában, állami mezőgazdasági vállalat­nál. az egyes állami intézmé­nyek (MÁV. Posta ipari ter­melő vállalatainál). A tanács megalakításáról az üzemi bi­zottság gondoskodik, a vál­lalat felépítésének megfe­lelően meghatározza a ta­nács tagjainak a számát. A tagság kétharmadrészben az üzemi bizottság által behívott választott szakszervezeti funk­cionáriusokból — ÜB-tagokból. műhelybizottsági tagokból, bi­zalmiakból — áll. egyharmad részét az üzemi dolgozók ter­melési tanácskozásokon köz- vetleriül választják. Az üzejni bizottság a szakszervezeti ak­tíva véleménye alapján dönti el. hogy a funkcionáriusok kö­zül kik kerüljenek az üzemi tanácsba. A tagság egyharmad részét az üzemrészek, műhe­lyek termelési tanácskozásain választják. Az üzemi tanács tagjává — szakszervezeti tag­ÖT CSILLE S ok szó hangzott el arról az elmúlt években, hogy mit jelent a terven felül ki­termelt szénmennyiség. Tagad­nánk, ha azt mondanánk, hogy ma nem így van. Most azon­ban nem csupán arról esik szó, hogy a tervenfelüli szén- mennviséggel a szocializmust építjük, hanem arról is- hogy mit jelent ez a dolgozó bá­nyásznak. A november 7-re indított fnunkaversenyben kamrafej­tésen tröszti szinten a máso­dik helyezést Susán István II. mátranováki csapata érte el. A csapat műszakonként átla­gosan öt csillével rak többet terven felül. A szép teljesít­ményért a csapat 2600 forint jutalomban részesült. Emel­lett azonban a keresete a teljesítmeny növekedéssel is emelkedett. A csapatvezető fiával együtt dolgozik. S most engedjék meg kedves olvasó­ink, hogy elvezessem Önöket Susánékhoz, s megmutassam hová kerül a tervenfelüli öt ságra való tekintet nélkül — olyan büntetlen előéletű, a dol­gozó néphez hű jelölt választ­ható meg. aki legalább két éve a vállalatnál dolgozik. A jelö­lés a műhelvbizottság vagy a szakszervezeti bizalmi felada­ta. a választás szótöbbséggel történik és akkor érvényes, ha az üzemrész vagy műhely dol­gozóinak kétharmada jelen van. Végül hivatalból tagja az üzemi tanácsnak a vállalat igazgatója, főmérnöke, főköny­velője. MSZMP-titkára és KISZ-titkára. Ez az öt fő az üzemi tanácsban a szakszer­vezeti aktivisták létszámát — tehát a kétharmadot — ter­heli. Az üzemi tanács elnöke az üzemi bizottság elnöke. A tanács választott tagjait ugyan­az a jogvédelem illeti meg. amit a Munka Törvénykönyve a választott szakszervezeti ve­zetőknek biztosít. Jogok és kötelességek Az üzemi tanács hatásköre kiterjed az üzemi élet minden területére. Ellenőrző, vélemé­nyező és döntési jogkörrel ren­delkezik. Ellenőrzi a vállalat gazdaságos működését, a ter­meié berendezések, a nyers- anvag a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasz-, nálását. a műszaki fejlesztés feladatainak megoldását, a tár­sadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végre­hajtását. a minőségi ellenőrző szervezet működését Ki kell kérni az üzemi ta­nács véleményét a vállalati tervjavaslat elkészítésénél, a beruházások és a felúiításra szánt összegek meghatározásá­nál. olvan kérdésekben, mint a vállalati szervezeti felépítés és munkarend, a főbb bérezési formák kialakítása, az alkal­mazotti létszám meghatározá­sa. a nagyobb jelentőségű újí­tások és találmányok beveze­tése. a mérlegbeszámolóból adódó feladatok meghatározá­sa. Ezekben a kérdésekben az igazgatót az egyszemélyi dön­tés joga illeti meg. de az üzemi tanácsnak mint felelős kollek­tívának a véleménye nyilván­valóan befolyásolja intézkedé­seit. Dönt az üzemi tanács a vál­lalati nyereségrészesedés fel­osztásának irányelveiről, az élüzem címmel és a Miniszter- tanács-Szaktanács-vándorzász- lóval iáró pénzjutalom felosz­tásáról. a szociális beruházá­sokra szánt összegek és az igazgatói al*” szociális és kul­turális félokra fordítható ré­szének felosztásáról. E dönté­seket az igazgató köteles vég­rehajtani. ha nem sértik azok az érvényes jogszabályokat, törvényes rendelkezéseket Ilyenformán az üzemi tanács hatásköre nem sérti az egy­személyes felelős vezetés elvét, biztosítja a tervgazdálkodás, a központi irányítás magvalósí­tását. érvényesíti a dolgozók demokratikus kontroliát az agyszemélves vezetés felett. A szólás hatáskör természe­tesen kötelezettségekkel jár. j Az üzemi tanáes kötelessége. 1 hogy segítséget nyújtson a vál- 1 lalat igazgatóiának a törvényes előírások betartásához, a gaz­daságos termeléshez, a társa­dalmi tulajdon védelméhez, a munkafegyelem megszilárdí­tásához. a dolgozóknak a szo­cialista munkaerkölcs szelle­mében történő neveléséhez. Q nyilvánosság előtt Az üzemi tanács szükség szerint, de legalább negyed­évenként ül össze. Ha az üzemi bizottság célszerűnek látja, illetve az üzemi tanács tagjai­nak legalább egyharmada. vagy az igazgató úgy kívánja, rend­kívüli esetben is. mindenkép­pen össze kell hívni az üzemi tanácsot. A tanács a döntéseit szótöbbséggel hozza akkor ha­tározatképes. ha tagjainak két­harmad része megjelenik. Két tanácsülés között a tanács jó­sait az üzemi bizottság gyako­rolja. A napirendet az ÜB- elnök készíti elő a tanács tag- iainak véleménye alapján. Az üze -i dolgozóit a tanács­ülésen hozott intézkedésekről, a lehető legrövidebb időn be­lül tájékoztatni kell. Helves, ha a tanács tagjai azokban az üzemrészekben, műhelyekben, ahol megválasztották őket. rendszeresen beszámolókat tar­tanak. A szakszervezeti cso- portértekezletek ugyancsak al­kalmat adnak arra. hogy a bizalmiak a tanács határoza­tairól tájékoztassák az embere­ket. Tanácskozási joggal az ÜB az üzem bármely dolgo­zóját meghívhatja a tanács­ülésre. sőt. esetenként nyilvá­nos tanácsülésre is sor kerül majd. Minden olyan eszköz, amely a dolgozók mind széle­sebb rétegének érdeklődését, aktivitását segíti elé. az üzemi tanáes eredményessége, élet­képessége mellett bizonyít és feltétele • tevábbl fejlődésnek Az üzemi tanácsak létreho­zása nagy feladat elé állítja elsősorban a szakszervezeteket, de a párt- ás gazdasági szer­veket is. Célszerű, ha az egyes iparágakban, szakmákban lép­csőzetesen oldják meg a vá­lasztást. s előbb a legnagyobb üzemekben hoznak létre taná­csot. fokozatosan térnek rá a közép- és kisüzemekre. A vá­lasztás akkor eredményes, ha felvilágosító munkával, az üze­mi tanács feladatainak, hatás­körének ismertetésével páro­sul. és felkészíti a választott dolgozókat arra. hogv meg tud­janak felelni az előlegezett bizalomnak. Télre készülnek a bányák, a bányászok A Bányászszakszervezet Te- i rületi Bizottsága elnökségi ülést tartott november 15-én a bányák téli felkészüléséről. Az ! értekezleten megállapítást nyert, hogy ez évben a felké­szülés sokkal jobb. mint az elmúlt években. A meglévő 87 munkásmele­gedő tüzelőellátását biztosítot­ták. Vitás kérdés még. hogy Salgótarjánból a mozi közelé­ből induló bányászok számára hol legyen a váróhelyiség. In­tézkedés történt a munkásszái- lító gépkocsik, villamos sze­mélykocsik ablaküvegezésére. Ahol szükséges, új ajtókat ké­szítenek. A szükséges üveg­mennyiségeket most biztosítot­I ták. s a munkálatok már meg­kezdődtek. * A téli védőital mindenütt ! biztosítva van. Hasonló a hely­zet a melegruhaellátás terüle­tén is. Időben gondoskodtak az utak karbantartásáról. A je- gesedésre számítv-' már most biztosították a salakot az utak mentén. Intézkedés történt a bányaműveléshez szükséges fa­készletek feltöltésére is. hogy nagyobb hóesés ideién ne le­gyen fahiány. Az elnökségi ülésen javaslat történt a villa­moskocsik eddigi keményfa üléseinek kicserélésére. A ja­vaslat a közeljövőben kerül el­bírálásra. A legényszállók téli felké­szülésével is foglalkoztak. Itt is megtörténtek a szükséges előkészületek. 70 000 forint ér­tékben újabb szórakozási esz­közök kerülnek a szállók dol­gozóihoz. Az értekezlet megmutatta a még fennálló hibákat. Igen he- )\ es volt a téli felkészülés na- pirendretűzése. Bár többségé­ben az intézkedések megtör­téntek. az esetleges javításo­kat sürgősen végezzék el. Va­lamennyien emlékezhetünk a hideg télre. hófúvásokra. Mindannyiunk közös érdeke, hogy nagyobb kiesések ne le­gyenek. SZÉN . . . csille szén, mi jutott ebből a családnak. Először nézzük az apát. 47 éves. A bányásznapon ünne­pelte 25 éves munkáját...Jubi­lált. A Tröszt ezen alkalomból pénzjutalomban részesítette az idős bányászt. Susán elvtárs fiatalon nősült. Úgy került össze felesegevel, hogy csak a rajta lévő ruha volt minden vagyona. Később sem tellett bútorra, vagy másra, mert egy­másután jöttek a gyerekek. Az 1939-es esztendőt a szerencsé­sek között emlegetik. Nagy .nehézség árán sikerült venni­ük egy régi földházat. Saját háza volt, igaz hogy dűledező, de az övé. Méltán érezte ma­gát boldognak a családfő. Többre azonban nem tellett. Hiába dolgozott szakadásig, nem volt látszata. A család életében a változás 1945 után következett be. Telt már ruhára, s egy-két bútordarabra is a pénzből. 1951-ben legnagyobb lányát már bútorral adta férjhez. Egy évre rá a régi ház helyen újat épített. Kölcsön nélkül, saját erejéből. Az új ház ér­téke közel 50 ezer forint. Mindezt a családfő munkájá­ból. Ebben az időben ment dol­gozni a fia is. Az új házba szép, nagy rádió került. Jelen­leg már csak 9 éves kisfia és 3 éves leánykája van ottiion. A tervenfelüli 5 csille szénből sok mindenre telik. A 3 éves kisleánynak pár hónappal ez­előtt vették a szülők a háló­szoba bútort. A nagy fiú meg­nősült. Idős Susánék élete rendezett. Már most tervezge­tik 9 éves fiúk továbbtanítását. Boldogságukból semmi sem hiányzik. S most nézzük a fiút. Ifj. Susán István 24 éves. Ő is részese a többtermelés­nek. Augusztusban nősült. Hat öltöny ruhája van (a leg­olcsóbb is ezer forinton felül van). Mivel a szülőknél laknak, egy szobát építettek a házhoz. Kölcsön nélkül 20 000 forintért. Lagzit olyant csaptak, hogy 400 ember evett, ivott. Nem hiányzott semmi a terített asz­talokról. A fiataloknak szoba, konyha bútoruk van, A fiatalasszony sem áll V rosszabbul, mint férje. Ruhái-J val tele van a szekrény. De-J cemberben 3500 forintért hí-2 zott disznót vesznek. Utána $ rádiót és hogy azután mit, nemi is tudják hirtelen megmondani.? Benet, hogy motorkerékpárt, ? vagy ki tudja, hisz nem hiány-♦ zik semmi. Viszont minden hó-? napban 1500 forint az ételen.* italon kívül felmarad. A fia-? taloknál semmi sem hiányzik.? Nem ismerik a lemondást, a? vágyakozást, mint szüleik, ök$ már a mi társadalmunkban él-2 nek. Csak a szülök elbeszélő-2 séből ismerik a nélkülözést at pénztelenséget hisz nekik most.* mint apjuknak a tervenfelüli 5 csille szénből is mindenre* telik. * S természetesen az apa és* a fiú jó munkája amellett,* hogy jól keresnek, segíti nagy? nemes ügyünk, a népjólét? emelését. Hisz’ abban, hogy? minden család asztalára na-? gyobb darab kenyér jusson, a? Susán család munkája is ré-T szes. Több szén, melegebb ott-2 hon, családi jólét. Erre jut azt öt csille szénből is... Z H. A. t 39 eiztejicJős a m o.qijai kfriíimuMÜta m&zqaLent magyar dolgozó nép alatt világító fáklya­ként laöogott az 1917-es Október Szocialista Forra­dalom peldaja. hatására fokozódó lendülettel köve­telte a magyar nép a tár­sadalom átalakítását. Tu­datara ébredt, hogy a bol­dogulás felé nincs más út — csak a proletár forra­dalom útja. A frontokon elszenvedett katonai vere­segek, a teljes összeomlás megadta a végső lökést. 1918 októberében a magyar nép elindult a polgári for­radalom útján, olyan tár­sadalmi rendszert akartak teremteni, amely nemcsak a feudalizmust fogja fel­számolni, hanem a kapita­lista kizsákmányolok ha talmát is megsemmisíti. Ilyen körülmények kö­zött jelent meg a magyar politikai élet porondján az az új tényező, amely új kori történelmünk forduló­pontját jelzi: 1918 navem- bér 20-an megalakult a Kommunisták Magyaror­szági Pártja. A Kommunisták Magyar­országi Pártja megalakulá­sával nálunk kettévált a munkásmozgalom. Két tá­bor keletkezett: a kommu- nisiák vezet le forradalmi tábor és a soviniszta, op­portunista áruló jobboldali szociáldemokraták vezette tábor. A Kommunisták Ma­gyarországi Partja olyan talajon kezdte meg harcai a munkásosztály többségé­nek megnyeréséért, a pro­letárdiktatúra kivívásáért ameiyet az orosz proietú, forradalom eszméi és si kerei már jórészt előkészí­tettek. A magyar dolgozók kez­dettől fogva fokozódó ro- konszenvvel figyelték az orosz forradalom esemé nyeit. Az Oroszországból visszatért hadifoglyok tíz­ezrei lelkes hirdetői voltak a bolsevik forradalom esz­méinek. A párt olyan jel­szavai, hogy „Kövessük orosz testvéreink példáját“, vagy „Minden hatalmat a tanácsoknak!“, „Testvéri szövetség Szovjet-Oroszor- szággal! Lefegyverezni a burzsoáziát, feifegyverezni a proletariátust!“ Ezek- a követelések a magyar nép­ben, különösen a munkás- osztályban csakhamar élénk visszhangra találtak. Mun­kások, parasztok és kato­nák tömegei sorakoztak ha­tártalan lelkesedéssel a kommunista párt mögé. De csatlakozott a demokratiku­san gondolkodó polgárság is, amely megértette, hogy a nemzeti törekvéseket csakis a munkásosztály, a dolgozó nép képes megvé­deni, a kommunista párt vezetésével. A reakciós erők és a for­radalmat eláruló jobbolduu szociáldemokraták 1919 feb­ruárjában fegyveresen akarták letörni a kommu­nista mozgalmat, de ez csak olaj volt a tűzre. A tehetetlen, a reakcióval összejátszó, a földreformot halogató kormányzattal elé­gedetlen volt a nép, a kom­munistákat követték. A for­radalom nem lanyhult, ha­nem ellenkezőleg, egyre élesedett. A forradalom ve­zetése a munkásosztály ke­zébe, a fiatal, de egyedül forradalmi párt, a Kommu­nista Párt kezébe ment át. A Károlyi kormányzat a belső és külső reakciós erők -gyüttes támadásának nem tudott ellenállni és -l),9 tavaszán lemondott. 1919 március 21-én a dol- yozók nagy lelkesedése kö­zepette a Tunácsköztársa- séff foglalta el helyét, mely­nek vezető ereje a kommu­nista párt és a szociál­demokrata párt egyesülésé­ből létre jött szocialista párt volt. A magyar kommunisták es a kormány emberfeletti munkát végzett. A fiatal, tapusztulatlan proletár- hatalom számtalan olyan intézkedést hozott, ami a dolgozók kulturális és szo­ciális jólétét szolgálta. A legnagyobb erőfeszítést azonban a hadsereg fejlesz­tése érdekében kellett len­ni, Szinte semmiből, máról- holnapra teremtette meg a dicsőséges Vörös Hadsere­get, Sajnos azonban a ta­nácskormány négy és fél­hónapos kemény küzdelem­ben a külföldi és hazai re­akció együttes erején el­bukott. Győzött az ellen- forradalom. A fiatal kom­munista pártot illegalitásba szorították. A vezetőit emigrációba hajszolták és bebörtönözték, sokat közü­lük kivégeztek. A kommunista párt hű maradt eszméihez és a Horthy-korszak sötét 25 éve alatt sem szüntette meg harcát egy pillanatra sem. 1945-ben, amikor hazánkat, a Szovjetunió Vörös Had­serege a német fasizmus siói felszabadította, a kom­munista párt talpra ugrott és első perctől kezdve ma­gasra tartotta a marxizmus- leninizmus zászlaját, siker­rel vezeti a dolgozó nép harcát a szocializmus felé vezető úton. Fekete János FELEDHETETLEN 1919 SÍÍWSiSftKÍ A kommunisták szervezte magyar munkásosztály harca 1919-ben meg­rengette a fcudál-kapitalista Magyarország korábban szilárdnak hit. épületét. A dicső emlékű Tanács köztársaság csak 133 napig állót, fenn, de emléke kitörölhetetlenül él a nemzet tudatában. Védelmére felkelt megyénk munkássága Is. A fenti kép Is a hősi Idők emléké, idézi: a vöröskatonák egy csoportját ábrázolja. Az álló sorban közé­pen az egység parancsnoka egy oömőri nevezetű elvtárs. Tőle balra Berta István, jobbra Kristóf András, — a József-lejtősl bányá­ból álltak a proletár hadseregbe, hogy fegyverré! védjék a Tanács- köztársaságot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents