Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)
1957-11-09 / 89. szám
ntife proletárjai EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népújság AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1957. NOVEMBER 9. II. ÉVFOLYAM 89. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR (oooooocxxxxx3ooooQooocxxxxxx»oocooocoooc5 TA RTALOM BÓL : Terveink a művelődési otthonok munkája megjavítására Diadalmas negyven év A „pásztor“ elverte nyáját íxjoocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxjcocxxxxX A megye egyik legszebb kuilúrháza ÖRÖKKÉ EG YÜTT A nagy évfordulóhoz méltóan ünnepelte megyénk lakossága november 7-ét Igazán, szívből, örömmel ükkor tud ünnepelni a 1 dolgozó nép, hu érzi, hogy van mit ünnepelni, hu érzi, ' hogy amit ünnepel, az életével, sorsával vun összekötve, ; az amiről megemlékezik, adott neki valamit. Az idei 1 november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ! dicső születésének 40. évfordulója ilyen ünnepe volt a j dolgozó népnek. És hu azt mondjuk, hogy eddig még ; nem tapasztalt ünnepélyességgel emlékezett meg erről j a napról, nem túlozunk. Ugyanis eltérőleg az előző évek- ; tői senkit nem kényszerítettek az ünnepségen való 2 résztvételre, nem adtak ki utasításokat felvonulásra. 2 Az ment, aki akart. Mégis a jelentések Kállótól Ceredig, ; Szendehelytől Salgótarjánig, szerte a megyében arról 2 számoltak be, a megemlékezés különböző aktusain töme- 2 gek vettek részt, lelkes, igazán ünneplő nagy tömegek. Már az ünnepséget megelőző napok sejtették: Nógrádban is méltóképpen adózik a dolgozó nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának. Talán legméltóbb kifejezője az volt, hogy az üzemekben erre a naora vállalt munkateljesítményeket végrehajtották. De nem csupán az üzemekben, hanem a falvakban is. A föld népe elvetette a jövő évi kenyeret. Ez volt az ünnepre való készülődés lcgméltóbb kifejezője. Szovjet vendégek Salgótarjánban Miután Salgótarján megyénk székhelye, itt összpontosultak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségei. Az ünnepet megelőző napon zászlódíszbe öltözött a város, Lenin képei díszítették az utcákat. A délutáni órákban egy kedves meglepetés érte a város dolgozóit. Külön vonattal Salgótarjánba érkezett a Magyarországban tartózkodó szovjet kormányküldöttség két tagja A. V. Aszov, a rosztovi területi szovjet VB. elnöke. G. J. Chrink, kievi esztergályos. Meglépetésszerű volt a látogatásuk. A vonat megérkezése után a kedves vendégek végig sétáltak a városon, megtekintették az üzleteket, aztán gyalogosan elsétáltak a Salgótarjáni Üveggyárba. Útközben a legnagyobb meglepetésre meglátogatták a 36-os bérházban lakó Sulyok elvtárs özvegyét. Melegen elbeszélgettek az elhunyt, öreg harcos özvegyével és családjával. Nem egy megrendezett látogatás volt. A szovjet vendégek ismerték az elhunyt Sulyok elvtársat és a tisztelet leghívebb megnyilvánulása volt, hogy betérjenek az elhunyt özvegyéhez. Ezután a Salgótarjáni Üveggyár dolgozóival való találkozás következett. A szovjet elvtársak elismeréssel nyilatkoztak a gyár új építkezéseiről és arról az üzemegységről, amellyel a sok hírnevet biztosító üvegárut készítik. Megtekintették az üzem káprázatos szépségű mintatermét, ahol az üveggyáriak két-két gyönyörű kivitelű vázával lepték meg a vendégeket. Ebből az alkalomból A. V. Aszov elvtárs néhány szóban tolmácsolta a szovjet emberek üdvözletét: „...a szovjet emberek és a magyar emberek kapcsolata már a forradalom éveiben megpecsételődött. Azóta is mindig veletek voltunk és leszünk. Segítsük egymást önzetlen módon, s védjük meg szocialista vívmányainkat...” Közben az idő már előre haladt. A város különböző részéből ünneplőbe öltözött emberek hatalmas koszorúkkal a szovjet emlékmű felé haladta«, hogy elsőnek lerójják hálájukat a szovjet katonáknak, s ezzel kezdetét vegye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplése. A koszorúzási ünnepséget a két szovjet vendég koszorújának elhelyezésével nyitották meg. Ezután a párt-, tanács-, tömegszervezetek-. üzemek-, vállalatok-, hivatalok képviselői helyezték el koszorúikat. Áz ifjúság felvonulása Már alkonyodott, amikor hosszú lampionos sorokkal teltek meg az utcák. Jelszavak harsogtak. Felvonult az ifjúság lelkesen, ünnepi fényben. Jött a KISZ és birtokába vette a várost. Felejthetetlen, szép volt fegyelmezett felvonulásuk. Először őket is elfogta a meghatódottság, de mindinkább felengedtek és mire ragyogó fényükkel körülfogták a szovjet emlékművet, már harsogott ajkukon: „Szovjet—magyar barátság! KISZ, KISZ hurrá! és ezek a jelszavak a magyar ifjúság népi demokráciához való hűségét fejezték ki. Vajon el lehet téríteni erről az útról azokat a munkás- fiatalokat, akik 1957. november 6-án este oda vonultak a szovjet emlékmű elé és az esküt mondták: szovjet—magyar oa- rátság! El lehet téríteni azokat a fegyelmezett sorokban vonuló diákfiatalokat, akik forradalmi dalokat zengve követték a munkásfiatalokat és kéz a kézben helyezték el a kegyelet koszorúját? Nem. Erre ott mindjárt választ is adtak. Szólt a fiatalokhoz ott a szovjet emlékmű előtt A. G. Aszov elvtárs is, a szovjet fiatalok üdvözletét tolmácsolta .A holnapért való fiatalos tettet kért... S a fiatalok válaszoltak. Harsány hurrá-val köszöntötték a vendéget. S ekkor következett ennek az ünnepségi epizódnak legkedvesebb pillanata. Valahol, az ifjúság soraiban megszólalt egy harmonika, s az egész ifjúság együtt az ünneplőkkel énekelte az Internacionálét. A szovjet vendégek és a megyét vezető elvtársak a fiatalok közé mentek. Ha csak percekig tartott is ez a pillanat, de meleg barátság szövődött itt. Ennek a kapcsolatnak a kifejezése volt, hogy a szovjet vendégek és megyei vezetők együtt az ifjúsággal végig vonultak a városon, a dolgozók sokaságától övezett utcán. Salgótarjánban a Városi Kul- túrház nagytermében került sor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának díszünnepségére. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak a megyei párt végrehajtóbizottságának tagjai, a tanács. a Hazafias Népfront, szakszervezetek képviselői, valamint kiváló dolgozók. Az ünnepi ülés szónoka Andó István. Salgótarján város MSZMP titkára volt. Andó István elvtárs ünnepi beszéde Bevezetőjében a történelem legnagyobb hatású forradalmának korszakalkotó jelentőségét méltatta, majd arról a roppant fejlődésről beszélt, amelyet a soknemzetiségű Szovjet állam negyven éves fennállása óta hősies harcok közepette elért. Ezután népeink baráti kapcsolatáról beszélt. „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hazánk fejlődésére is óriási hatást gyakorolt. Sokan úgy gondolták, hogy az orosz forradalom hatása Magyarország népére és az ország fejlődésére csak a második világháború utolsó szakaszában kezdődött, amikor a szovjet hadsereg csapatai megkezdték hazánk felszabadítását a német imperialisták és magyar bérenceik uralma alól. Ez azonban nagy tévedés, mert a magyar nép felszabadítása akkor kezdődött, amikor az Októberi Forradalom eszméi, Lenin tanításai a bolsevik párt példája hatni kezdtek a magyar munkásmozgalomra. A magyar nép számára is az Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyitotta meg az utat a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás, a szocializmus felé. Korán és nem egyszer mutatkozott meg a magyar és az orosz nép sorsközössége. Amikor 1917-ben a Lenin vezette bolsevik párt kibontotta a szocialista forradalom zászlaját és súlyos harcban megvédte és megszilárdította a fiatal szovjet hatalmat, az akkor Oroszországban lévő magyar hadifoglyok közül mintegy 90 ezren sorakoztak a lenini zászló alá. Azok a magyarok, akik az Uraiban, Ukrajnában, Szibériában és a polgárháború számtalan más frontján küzdöttek a fehérgárdisták és az imperialisták intervenciós csapatai ellen, amikor a szovjet hatalomért harcoltak, ugyanakkor harcoltak a magyar nép nemzeti függetlenségéért és szocialista jövőjéért is! 1918 őszén alakult meg a magyar munkásosztály forradalmi pártja a Magyar Kommunista Párt. Ezt a pártot a Szovjetunióból Kun Béla vezetésével hazatért volt magyar hadifoglyok és az itthon lévő Landler Jenő, Corvin Ottó és mások alakították meg. Valamennyiüket Lenin eszméi lelkesítették és az általuk alakított pártnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja volt mindenkor a példaképe és legjobb segítő barátja. Nekünk, magyar dolgozóknak nagy nemzeti büszkeségünk lesz mindenkor, hogy a szovjet nép példáját elsőként követve elődeink 1919 március 21-én győzelemre vitték az első magyar munkás-paraszt államot: a Magyar Tanácsköztársaságot. Ez a Magyar Tanácsköztársaság azonnal szövetséges és fegyvertársi viszonyt létesített a Szovjetunióval. Az öntudatos magyar dolgozók a Szovjetunióval való baráti szövetség és fegyvertársi viszonyt éppen ezért nem valami új keletű dolognak, hanem 40 esztendős, mindkét oldalról vérrel megszentelt, népünk, szocialista jövőnk életfontosságú nagy ügyének tekintik. A magyar demokrácia és a szocializmus erői huszonöt éven át meg voltak béklyózva, föld alá voltak kényszerítve, de éltek, harcoltak és ápolták a forradalmi tüzet. Ez a tűz a 25 éves Horthy- fasizmus alatt sem aludt ki, a munkásosztály java megőrizte harcos szellemét, százak és ezrek már- tírsága nem tudta megtörni a földalatti kommunista mozgalom gerincét és a kommunisták üldözött vadkent is tudták magukhoz vonzani és szervezni az öntudatos munkásokat. Mindehhez a Szovjetunió léte es a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája adott hi- tet es erőt a magyar kommunistáknak, magyar dolgozóktol es a szocialista orszái kaptunk a hazánkra : ellenforradalmi áradat li séhez és az élet meginc hoz. Ezután a gazdasági építőmunka sikereiről szólott. Hangoztatta, hogy eredményeinket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, csak a párt és a néptömegek szoros kapcsolatának eredményeként érhettük el. Az ünnepi előadás után a résztvevők forró lelkesedésétől kísérve A. V. Aszov elvtárs, a szovjet kormányküldöttség városunkba érkezett csoportjának vezetője szólalt fel. Beszédében a szovjet népnek a mi népünkkel szemben megnyilvánuló rokonszenvéről szólott. Emlékeztetett arra, hogy a szovjet nép nemcsak együtt- érzett a magyar néppel a pusztító ellenforradalom idején, de fiai életét sem sajnálva sietett segítségünkre, csakhogy megmentsék a proletárhatalmat. Végezetül arról biztosította a résztvevőket, hogy a magyar nép mindig, minden körülmények között számíthat a szovjet nép önzetlen, testvéri segítségére. Az ünnepség után művészi műsor következett. Közreműködött a bányai énekkar, Acélárugyár szimfonikus zenekara és színjátszó gárdája. A kedves vendégek külön- vonata este 10 órakor gördült ki a Fő-téri állomásról. Nagyon sokan búcsúztunk tőlük, így csak barátok búcsúzhatnak... Mátranovák községben a kultúr- házat a megye egyik legszebb kultúrházává akarják fejleszteni. Fokozatosan dolgoznak a kultúr- ház szépítésén. 1953-tól mintegy 60 000 forintot fordítottak rá. Ebből csinálták meg többek között a kul- túrház előtti teret, vontak köré kerítést, legutóbb 20 000 forint értékben elvégezték a belső tatarozást. Újonnan festettek, függönyöket szereztek be, stb. További tervük a kultúrház körüli park létesítése. A költségeket a községfejlesztési alapból biztosítják. Megtörténtek az első lépések a tervezett kultúrpalota építésére Salgótarjánban már régi terv egy kultúrpalota létesítése. Eddig csak szavakban sikerült határozni róla, az első gyakorlati lépéseket csak a napokban tudták megtenni a nagyszabású kulturális intézmény építésével kapcsolatban. A városi tanács nagy problémájának megoldásához hatékonyan járul hozzá a SZOT. Már az első tárgyaláskor 6 millió forintot ajánlott fel a létesítmény költségeinek fedezésére. A napokban a tervezés költségeit is magára vállalta a SZOT. Az elképzelések szerint ez a hatalmas épület magába foglalná Salgótarján valamennyi városi és állami kulturális intézményét, tehát a könyvtárat, zeneiskolát, balettiskolát, egy színház- és mozi- termet, amelynek a tervek szerint mintegy 800 fő lenne a befogadóképessége. Lenne itt szép kivitelezésű táncterem, itt működnének a különféle szakosztályok stb. A tervezési munkálatokkal előreláthatólag még az idén elkészülnek, és a jövő évben megkezdődik már az építkezés is. A tervek szerint 1961— 1962-re adnák át rendeltetésének az impozáns létesítményt. Egyetlen vitás pont van még, nem tudtak megegyezni a kultúrpalota helyében. A jelenlegi, de még nem végleges álláspont szerint az SZTK előtti térséget jelölnék ki erre a célra. Felhívás megyénk bányászaihoz : Segítsük a hősök hozzátartozóit! Kedves Elvtársak. Munkatársak! Róna üzem vecseklői, szilváskői körletének dolgozói 1957 október 14-én munkásgyűlésen határozatot hoztunk, hogy dolgozóink javaslata alapján, a teljes önkéntesség betartása mellett évi szénjárandóságunkból felajánlunk tehetségünk szerint, ki menynyit tud, azon árván maradt családok részére, amelyeknek férjük, édesapjuk az ellenforradalom elleni harcban a legdrágábbat, életét áldozta a magyar dolgozó népért, a munkáshatalomért. Ügy érezzük, a proletárhatalomért hősiesen harcoló bányászszívünk diktálta segíte- niakarásunkkal is bizonyítjuk, hogy hazánkban 1956 október 23, november 4-e között ellen- forradalom volt, és az ennek leverésében elesett hősök miértünk haltak meg. Felajánlott szenünk melegével szívünket, együttérzésünket is adjuk, s ez biztosíték legyen a hősök hozzátartozóinak, hogy nem maradtak árván, mert a párt. a munkásosztály és ezen bélül a bányászok gondoskodnak róluk. Üzemünk 336 dolgozója, 1463 mázsa szenet ajánl fel önként a hősök hozzátartozóinak, amelyet felsőbb szerveink segítségével rövid időn belül ej is juttatunk hozzájuk. Nógrádi bányászok! Csatlakozzatok felhívásunkhoz, kezdeményezésünkhöz, váljon ez országos mozgalommá. Karoljátok fel a dolgozók segíteni akarását és adjatok minél több szenet járandóságotokból. hadd jusson el az ellenforradalom elleni harcban elesett hősök hozzátartozóinak. A rónai bányaüzem pártszervezete, szakszervezete, üzemvezetősége. Megnyitották a Nagy Októberi Szocialista Forradalom anyagából álió kiállítást Hétfőn este került sor ünnepélyes külsőségek között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára készült kiállítás meg. nyitására a Salgótarjáni Városi Kultúrházban. A forradalom anyagát tartalmazó kiállítást már az első este számosán megtekintették. A nagyon szép, impozáns, sokoldalú színes kiállítás nemcsak a forradalom anyagát mutatja be, hanem hazánk fejlődését Is a legutóbbi évtizedben.
