Nógrádi Népújság. 1957. november (2. évfolyam. 87-95. szám)

1957-11-06 / 88. szám

NÓGRÁDI Népújság 1957. november 6. QlíUUi (Uf-ttdunk ; hogyan tehetjük elevenné a ,xxxxx)öscöqo^xx%xxxxxx?cxxxxxx^ művelődési otthonok etetet • TV épi demokráciánk kut- 1 ' túrpolitikájának nagy- jelentőségű vívmánya a mű­velődési otthonok széleskörű hálózatának megteremtése. Megyénkben harmincnál több üzemi és mintegy 80 községi művelődési otthon létesült, részben állami támogatással, részben társadalmi munkával. Bármennyire is lényeges ez a mennyiségi eredmény, de ezek mégsem mérik reálisan a megyében folyó kulturális nevelő munkát. Miről is van szó? Arról, hogy a tanácsi, de a művelődési otthonok vezetői is leegyszerűsítik az otthonok tevékenységét: hetenként tánc- mulatságot rendeznek, olykor egy-egy színdarabot mutatnak be. Az a művelődési otthon tudja igazán betölteni felada­tát, amely sokrétű és színes tartalmi munkát végez és ez­zel segíti és támogatja a min­dennapi feladatok megoldását. Elképzelhetetlen tevékenysé­gük a dolgozók szakmai kul­túrájának fejlesztése nélkül. Néhány évvel ezelőtt az üzemi művelődési otthonokban aktív tevékenységet fejtettek ki az élmunkás, újító és különböző műszaki körök. Ezek tevé­kenysége pozitív módon érez­tette hatását egyes üzemek munkájában. ..Régi“ módszer ez? Régi, de jó: helyes lenne ezeket a köröket újból életre- hívni. Egyes mezőgazdasági szak­körök jelenleg is eredményes munkát végeznek. Egy. a kö­zelmúltban hazánkban járt külföldi küldöttség például nagy elismeréssel nyilatkozott a szécsényi művelődési otthon mezőgazdasági szakkörének munkájáról. Sajnálatos, hogy ezek a jó tapasztalatok nem terjednek, nem hasznosítják máshol. Ebben mulasztás ter­heli a vezető tanácsszerveket is, mert a bevált gyakorlati tapasztalatokat nem propa­gálják széleskörűen. A z ismeretterjesztő mun­^ kán"k n- gyon fontos he­lyet kell kapni a művelődési otthonok tevékenységében. Természetesen ezt csak úgy tudják megszervezni, ha a művelődési otthonok vezetői megértik: megfelelő szakem­berek bevonása nélkül képte­lenek megoldani feladataikat. Számtalan helyen tapasztaljuk a megye területén, hogy mel­lőzik a szakembereket. Ma már majdnem minden község­ben van például agronómus vannak gépállomást szakem­bereink, állatorvosaink, védő­nőink, orvosaink, a népműve­lési munkából résztkérő peda­gógusaink. Ha nem kérgük ezek támogatását, akkor ért­hetően csak tánc-, esetleg műsoros esték rendezésére te­lik a művelődési otthonok vezetőinek erejéből. Második éve már, hogy a községi művelődési otthon igazgatók nyaranta hatnapos továbbképző tanfolyamon vesznek részt, ahol alapos szakmai és módszertani út­mutatásokat kaptak — külö­nösen az ismeretterjesztő mun­kához. Eltérve az eddigi, ki­mondottan csak előadásokból álló tevékenységtől, igyekez­tek kibővíteni véleményük szerint is helyes formákkal, mint például népfőiskolák, művelődési, közhasznú és há­ziipari tanfolyamok formái­val. Egyik nagyobb hiányossága művelődési munkánknak a zenekultúra ápolásának elha­nyagolása. Megyénkben igen kevés énekkar működik. Az érdeklődés hiányát mutatja ez? Nem, művelődési ottho­naink vezetői mostohagyerek­ként kezelik ezt a művészeti ágat, nem tesznek meg min­dent, hogy megfelelő vezető­ket, szakembereket biztosít­sanak. Hiányzik a támogatás a népi zenekarok munkájához is. A Szécsényben működő kiváló népi zenekar is például meg nem értés miatt maradt vezető nélkül. De hol van a híres balassagyarmati népi zenekar? Sajnos, további el­szomorító kérdéseket tehet­nénk fel: az országos hírű, nagymúltú pálfalvi fúvószene­kar teljesen szétesett, nincs gazdája a helyi zenei életnek, művelődési otthonokban helyet kell kapni a leg­ifjabb nemzedéknek is. Mivel lehetne őket jobban szórakoz­tatni és megbarátkoztatni a művelődési otthonnal, mint a bábjátszással? Knn°!c személyi és tárgyi felételei is adva van­nak. Kutassák fel igazgatóink azokat a felszereléseket, ame­lyeket évekkel ezelőtt az MNDSz egyes községeknek juttatott, — amelyek most padlásokon, vany eldugott he­lyeken porosodnak. Kutassák fel azokat az óvónőket, tanító- nőke\ akik szakemberei a bábjátszásnak. A tervszerű és sokrétű mun­kának véleményünk szerint az eddigiekben felvetetteken kí­vül komoly kerékkötője az a tény, hogy a községek nagy részében az igazgatók egyma- guk akarják megoldani a fel­adatokat, nem működnek megfelelően az otthonok vá- l 'sztmány á, nem támaszkod­nak kellően a tömegszerveze­tekre, nem igénylik megfele­lően a pártszervezet és a ta­nács segítségét. Ennek hiá­nyában képtelenek megbir kózni az igazgatók a felada­tokkal. Szólni kell ezután egy úgy­mond „kényes“ kérdésről is. Az utóbbi időben egyes mű­velődési otthonok azzal iga­zolják a kultúrmunka meg­rekedését, hogy az állami anyagi támogatás a korábbi­hoz képest kisebbedéit. Néz­zük reálisan a dolgot. A mű­velődési otthonok tevékeny­ségüket anyagi támogatás nél­kül nem folytathatják. De honnan szerezhetnek pénzt? Két forrásból: állami támo­gatásból és saját maguk által rendezett különböző rendez­vények bevételéből. Ezt a ket­tőt jól kell tudni összeegyez­tetni. Az ellenforradalom kö­vetkezményeként szűkült az állami támogatás. A kultúr- otthonok vezetőinek növelniük kell a helyi lehetőségeknek megfelelően a bevételekkel járó rendezvényeket. Egy másik lényeges kérdés. Az utóbbi hónapokban me­gyénkben számtalan helyen vetődnek fel olyan követelé­sek, hogy a művelődési ott­honokat adják át a KISZ- szervezeteknek, helyezzek irá­nyításuk alá. örvendetes tény és örömmel kell üdvözölni, hogy a KISZ, ennek tagjai részt kérnek és vállalnak a kulturális nevelő munkából. A z otthonok az ifjúság ^ mellett az idősebb kor­osztályoké is. Az idősebbeknek a vezetésben is részt . kell kapniok. Ez nem zárja ki, hogy a KISz-vezetőknek te­kintélyes helyet kell biztosí­tani az otthonok vezetésében. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy azokban a közsé­gekben folyik egészséges mun­ka, ahol az ilyen viták helyett a kulturális munka tartalmi és módszertani kérdéseivel foglalkoznak, ahol szoros a kapcsolat az otthonok és a KISZ-vezetőség között. Ilyen helyet ma már számosán le­het felsorolni (Litke, Nógrád, Nemti, Balassagyarmat). Örömmel vennénk, ha me­gyénk kultúrmunkásai a fen­tiekkel kapcsolatban elmon­danák véleményüket. Várjuk írásaikat! Gálfi — Túrái Vigyázz!!! fiacskám az ég szerelmére, ez is mesterséges! Magyarország legnagyobb útépítésén — Több mint 100 millió forintos beruházás a21-es sz. út építésére De rossz ez a tarjámi út! Tegye szívére valamennyi gép­kocsivezető a kezét, ügye, hányszor elmondták már. Hi­szen ami igaz, az igaz. Az út­tal mi, nógrádiak nem dicse­kedhettünk eddig. Hihetetlen a cím, de így van. S most en­gedjék meg, kedves olvasóim, hogy elkalauzoljam önöket Magyarország legnagyobb út­építéséhez. Apc állomásról leszállva, kí­sérő nélkül indulok az útépí­tőkhöz. Hatalmas teherautók száguldanak az úton. Rajtuk a felirat: Betonútépítő Válla­lat. Nyomukba szegődök. Pár­száz méterre útjelzőket látok. Gumikerekes és lánctalpas vontatású földgyaluk, dömpe­rek. Tehát jó helyen járok, célhoz értem. Nehéz a sok gépjármű között megtalálni Horváth István főmérnököt. Most volt épp itt — mondják több helyen. Végülis a most épülő hatalmas cementraktár alapozásánál sikerül találkoz­nunk. Horváth főmérnököt ké­rem meg, tájékoztasson az útépítésről. — A Közlekedés- és Posta- || ügyi Minisztérium beruházási = osztályán született meg a ha- 3 tározat a 21-es út építésére, = Kossá miniszter elvtárs sze- M mélyes intézkedése révén. |j Mindez szeptember elején tör- |§ tént. | A hónap közepén vonult = fel a Betonútépítő Vállalat s j| szeptember 18-án hozzá kéz- 2 dett a munkához. Az elvég- || zendő munka 40 km hosszú = betonút megépítése. A mun- || halatokat négy szakaszra ősz- §j tották fel: Hatvan—Selyp, 1§ Selyp—Jobbágyi, Pásztó—Tar || és Tar—Mátraverebély között. = Vagyis a 40 kilométeres út = Hatvantól Mátraverebély ha- g táráig épül. Külön érdekessége az új útnak, hogy mindenütt új nyomvonalon fog végigha­ladni. A falvakat elkerüli s a vasútvonalat nem keresztezi Hatvantól. Talán ebből is lát­ni, hogy milyen alapos terve­zet készült az útépítésre. S hogy maga az út milyen lesz? Koronaszélessége 10 m, míg a .betonozott út szélessége 7 méter. Az eddigi utakra oly jellemző S-kanyarok az új úton megszűnnek. Ez bizony szép terv, csak vajon mikor lesz kész. 1958 tavaszán a Selyp— Jobbágyi és Pásztó—Tar kö­zötti szakasz földmunkálatait elvégzik. A két szakaszon kö­zel 400.000 köbméter földet kell megmozgatni. (Pásztó és Tar között a földmunkákat a Kotró- és Vasútépítő Vállalat végzi.) Hatvantól Selypig és Tartól Mátraverebélyig folya­matos a munka. 1958 tava­szán a betonozási munkák is megkezdődnek. 1958 végére mind a négy szakasz munká­latai befejeződnek. Mint ahogy már eddig is • r 1 Csütörtök, november 7. Kossuth-rádió: 8.10: Magyar népi muzsika. — 8.55: Édes anyanyel­vűnk. — 9.00: Gyermekhangver­seny. — 9.40: Ifjúsági műsor. — 10.10: Bach: g-moll angol szvit. — 10.30: Könnyű dalok. — 10.50: A kolduslányka. Elbeszélés. — 11.20: Paul Robeson énekel. — 12.10: Az Állami Népi Együttes zenekara játszik. — 13.00: Versek. — 13.15: Szív küldi ... — 14.00: A munkás- mozgalom dalaiból. — 14.35: Toldi Arany János elbeszélő költeménye. — 15.20: ►►November 7.« Tíz rádió körkapcsolása. — 17.05: Irodalmi műsor. — 17.30: Tánczene. — 18.10: Magyar nóták. — 18.40: Tudomány a békéért. — 18.55: Nyilvános könnyűzenei hangverseny. — 20.25: A Rádió Világszínháza: Viharos al­konyat. — 22.10: Szórakoztató mu­zsika. — 23.00: Magyar népdalok, — 23.30: Brahms: C-dur trió. — 0.10: Éji zene. PetŐfi-rádió: 14.20: Fúvószene. — 14.50: Népek zenéje. — 15.15: Ifjú­sági műsor. — 16.10: Művésziemé­mii sár zek. — 16.50: Részletek Hrenyikov és Ljepin filmzenéjéből. — 17.20: Körösladányi lakodalom. — 18.00: Beethoven: V. szimfónia. — 18.30: A külföldi sajtó hasábjairól. — 18.40: Szórakoztató zene. — 19.05: Híres történelmi operákból. — 20.00: Török Erzsi és Palló Imre énekel. — 20.30: Klasszikus operettek. — 21.05: Tánczene. — 21.50: Mit lát­tam a Szovjetunióban? Beszélgetés. — 22.00: Magyar előadóművészek hangversenye. Péntek, november 8. Kossuth-rádió: 8.10: Klasszikus operettek. — 8.50: Népi táncok. — 9.10: Balettzene. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: A Budapesti Hon­védhelyőrség fúv őszenekara ját­szik. — 11.00: Bolond. Elbeszélés. — 11.30: Dalok és hangszerszólók. — 12.10: Ajándékműsor. — 13.00: A belterjes gazdálkodás útján. — 13.15: Lakatos Sándor és zenekara játszik. — 14.00: Úttörő-híradó. — 14.20: Nyitányok és közzenék. — 15.00: A Gyermekrádió műsora. — 15.40: Szórakoztató zene. — 16.10: Szív küldi ... — 16.50: Tíz perc a bíróságon. — 17.00: A magyar opera története. — 18.10: Szórakoztató zenekari muzsika. — 18.40: Ifjú- Figyelő. — 19.00: Sosztakovics: Tíz kórusköltemény — forradalmár költők verseire. — 20.20: Magyar nóta-est. — 20.55: A- világirodalom humoros lapjai. — 21.40: Szimfoni­kus zene. — 22.55: Könnyű zene. — 23.35: Kamarazene. — 0.10: Nép­zene. Petőfi-rádió: 14.20: Könnyűzene. — 15.00: Zenekari hangverseny. — 15.40: Hajnali zápor. Elbeszélés. — 16.05: Zenei műsor. — 16.20: Kóru­sok. — 16.40: A Gyermekrádió mű­sora. — 17.00: Tánczene. — 18.00: A magyar irodalom története. — 18.30: Verbunkos muzsika. — 19.05: Filmzene. — 19.45: Zenei anekdo­ták. — 21.20: Külpolitikai kérdé­sekre válaszolunk. — 21.30: Közve­títés a Rózsafa-étteremből. — 22.00: Operettrészletek. Szombat, november 9. Kossuth-rádió: 8.10: Zenekari hangverseny. — 9.00: Úttörő-híradó. — 9.29: A Gyerrnekrádió műsora. — 9.40: Vidám dalok és hangszer­szólók. — 10.10: Régi magyar ope­látni lehetett, nagy munkáról van szó. Mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy a pásztói és apci állo­mást bővíteni kell. A két ál­lomás jelenlegi rakterülete ki­csinek bizonyul az építőanya­gok fogadására. A földmunkák 90 százaléka gépesített. Itt az országban alkalmazott valamennyi gép­típus megtalálható. Hatvan és Selyp között naponta 7.000 köbméter földet, míg Pásztő- nál naponta 3.500 köbméter földet mozgatnak meg. Talál­ható itt földnyeső, lánctalpas, gumikerekes vontatású föld- gyalú. Itt dolgozik, az ország egyetlen Grader elevátora, amely egyedül naponta 2000 köbméter földet képes meg­mozgatni. S ezenkívül szám­talan hét tonnás billenős tehergépkocsi áll az útépítők rendelkezésére. — Még annyit kívánok megjegyezni, hogy Mátravere- bélytől aszfaltút lesz Salgó­tarjánig. Az aszfaltút építésé­ről jelenleg folynak a tárgya­lások s reméljük, rövidesen itt is megkezdődnek a mun­kák. Boldogan búcsúzom a be­tonútépítőktől, ami nem csoda, hiszen egy év múlva már be­tonúton utazhatunk, s végre mi, nógrádiak is jó úttal di­csekedhetünk. — tob — Petőfi-rádió: 14.20: Népek zenéje. —■ 15.00: Halász Gitta énekel. — 15.25: Bélyeggyűjtők ötperce. — 15.30: A debreceni Csokonai Szín­ház operatársulatának előadása. — 17.25: Válaszolunk hallgatóink­nak. — 18.25: Lányok, asszonyok... —18.40: Ravel: Szonáta. — 19.05: Tánczene. — 19.40: A modern tudo­mány problémája. — 20.00: Az ope­ra mindenkié. — 21.05: Magyar népdal-est. — 22.00: Zenekari hang­verseny. KÉPREJTVÉNY PÁLYÁZAT a Szovjet Film ünnepe íHummj rettek. — 11.05: A piros harangok. |j| Mikszáth Kálmán novellája. — |f 11.20: Hangverseny. — 12.10: Med- Ü gyesi Nándor és zenekara játszik. g — 13.00: Mi van a könyvesboltok- g ban? — 13.10: Művészlemezek. — g 14.20: Ifjúsági világhíradó. — 14.40: g Keringők. — 15.00: A VI. VIT mű- ff sorából. — 15.25: Kórusaink életé- g bői. — 15.45: Világgazdasági ne- g gyedóra. — 16.15: Népszerű zongo- g ramuzsika. — 16.50: Zenés hétvége. 3§ — Közben: 17.15: Karcolatok. — g 18.10: Szív küldi ... — 18.45: Ri- g portműsor. — 19.00: Az operaszín- g pad csillagai. — 20.25: Tallózás a g külföld humorában. — 22.15. Tán­coljunk. 5-6 A SZOVJET FILM ÜNNEPE Képrejtvény pályázata A színész neve: 6 ............................................ 5 ................................................ M elyik filmben látta: 6................................................ A beküldő neve és címe:

Next

/
Thumbnails
Contents