Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-05 / 79. szám

1957. október 5. NÓGRÁDI Népújság SZÁRNYAS CSODÁK A szovjet polgári légiflotta a közeljövőben új gépekkel gazdagodik. A Szovjetunió óriási területe megköveteli a közlekedés leg­gyorsabb ágának, a repülésnek folytonos fej­lesztését. Moszkvával Európa és Ázsia 80 városa közvetlen összeköttetésben van légi úton s ezenkívül a belföldi forgalom is állandóan nő. 1957 első felében az utasfor­galom 52 százalékkal szárnyalta túl 1956 első felének átlagát. A Központi Tervező- iroda, melynek élén a A. N. Tupoljev, Sz. V. Iljusin és O. K. Antonov áll, nemsokára át­adja a forgalomnak a TU—104/A, a TU—110, a Moszkva és az Ukrajna típusú gépeket. Ezek a repülőgépek a lehető legnagyobb kényelmet és biztonságot nyújtják az uta­zóknak, gyorsaságukkal pedig az utazás idő­tartamát rövidítik meg. A TU—104/A típusú repülőgép elődje töké­letesített példánya. Maximális sebessége 800 km óránként. A gép repülési távolsága 3000 kilométer. Befogadó képessége 70 sze­mély. A TU—110-et négy hatalmas lökhajtásos motor hajtja. A TU—104-et sebesség és méret szempontjából nem szárnyalja túl, de teherszállításban igen. Repülési távolsága 3450 km. Az utasoknak 12.000 méter magas­ban sincs kellemetlen érzésük, a gép a leg­nagyobb kényelmet biztosítja. A TU—110 két változatban készül: 78 és 100 férőhellyel. A kényelem és gazdaságosság mellett a leg­nagyobb biztonságról is gondoskodtak a ter­vezők. Ha repülés közben két motor leáll, a gép a tovább működő másik két motorral folytatni tudja az útját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulóján emelkedik levegőbe a ,,Russzija“ típusú gép. A. N. Tupoljevnek és munkatársainak a TU—104, TU—104/A és TU—110 tervezési tapasztalatai tették lehe­tővé, hogy ezt a 170 személyt befogadó turbó légcsavaros gépet megtervezzék. A „Russzija“ repülési távolsága olyan leszállás nélküli utak megtételét teszi lehetővé, mint Moszkva —Habarovszk, Moszkva—New-York. Sz. V. Iljusin „Moszkva“ típusú gépe szintén turbó légcsavaros. Leszállás nélkül 5000 kilométer utat tesz meg, 600 kilométer óránkénti sebességei, 75—100 utassal. A „Moszkva“ tartályába 18 tonna üzemanya­got töltenek induláskor. Ez elég a Moszkva —Delhi út megtételére, s még marad is üzemanyag. Az „Ukrajna“ típusú négymotoros gép O. K. Antonov tervező konstrukciója. 8000 méter magasban, óránként 600 km sebesség­gel szállítja utasait. A 2.7 méter magas ter­meiben 84 utas foglal helyet. A turista-vál­tozat 126 utast fogad be. A legfiatalabbak számára külön gyermektermet rendeztek be. Az „Ukrajna“ típusú gépet légkondenzáló berendezéssel, ruhatárral, csomagőrzővel, konyhával — melyben a jégszekrénytől a villanytűzhelyig minden megtalálható —, szalonnal rendezték be. A repülőgépben mozielőadást is tartanak, az utasok a leg­újabb filmekben gyönyörködhetnek, míg Moszkvából Párizsba utaznak. A hatodik ötéves terv előírja, hogy 1960-ra az áruszállítást kétszeresére, az utasszállítást 3.8-szorosára kell emelni. A „TU—104/A“, „TU—110“, „Moszkva“, „Ukrajna“ típusú gépek segítségével a szovjet légiflotta képes lesz megoldani az előtte álló feladatokat. NAGY L. GÉZA Versenyezni és vezetni Jeles, sorsdöntő évfordulóra készülünk: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. év­fordulójára. A sajtó közlemé­nyei, a termelési tanácskozá­sok, röpgyűlések arról tanús­kodnak, hogy munkásaink, műszaki dolgozóink legjobb jai — híven 12 év hagyomá­nyaihoz — most is a maguk módján, sajátos érdeküknek megfelelően kívánják meg­ünnepelni az évfordulót: mun­kaversennyel, a termelés újabb sikereivel. ÉLNI A HATALOMMAL Amióta a Szovjetunióban, majd nálunk is, a munkásosz­tály uralomra került, megra­gadta a politikai hatalmat, hosszú ideig folytatta és foly­tatja harcát a gazdaságért, az új élet önálló megteremtéséért az egész népgazdaságban. A hatalom megszilárdítását vég­ső soron az dönti el, milyen kitartóan és következetesen győzi le a proletáriátus a pénz­ügyek, a gyárak, a kereskede­lem vezetésében és irányítá­sában is a tőkéseket. Aki ve­zetni akar — annak gazdál­kodni kell! A munkásosztály­nak pedig sokkal jobban, cél­Növekszik a szarvasmarha tenyésztési kedv A pásztói járás termelőszövet­kezeteiben ugrásszerűen megnőtt a szarvasmarha tenyésztési kedv. Két hónap alatt a járás hat ter­melőszövetkezete vemhes üszők­kel és jótejelékenységű tehe­nekkel egészítette ki közös tehén- állományát. Többek között a kisbágyonl Pe­tőfi tsz 10 darab vemhes üszőt vá­sárolt s körülbelül 18 000 forint ár- kedvezményben részesült. Az erdő- tarcsai Szabadság 6 darab törzs könyvezésrc alkalmas tehenet vá sárolt 17 250 forint árkedvezmény­nyel. Minden remény meg van arra, hogy a járás termelőszövetkezetei rövid idő alatt megteremtik a bel­terjes szarvasmarha tenyésztés alapjait. Kárpitozott bútorok, rökamiék, fotelek, székek, gyönyörű szép garnitúrák, minőségi kivitelben kaphatók kárpitosnál, Budapest, VI. kér., Lenin krt 60, kapu alatt. LESZ-E ELEGENDŐ MŰTRÁGYA? OOOC)OCXDOCXXXXXXXX)OOCX3COCOOCOCCOCOCOCXXXXXDOCOOOOOOOOCOOOCCOOCXDOC<X)COOOOOCOOCOOOOOOOCy alkalmazása Az őszi mezőgazdasági j agrotechnika munkák kezdetén megye- | mellett szerte felvetődik a nagy kér­dés: lesz-e elegendő műtrá­gya? Hogy a dolgozó parasztság aggályait eloszlassuk, e cik­ken belül kívánjuk megma­gyarázni, milyen a megye mű trágyaellátása. Sokak kérdésére válaszolva nyugodtan kijelenthetjük, je­lenleg van és lesz az ősz fo­lyamán is elegendő szuper­foszfát, kálisó és pétisó mű­trágya. A tavaszi nagyarányú pé­tisó fejtrágyázás indokolttá teszi most ősszel a foszfor és kálium műtrágya fokozottabb használatát. Megfelelő ter­méseredmény és terméstöbb­let csak a teljes műtrágyázás­sal érhető el. Az egyoldalú műtrágyázás nem hozza meg a kellő eredményt, sőt bizo­nyos esetekben — például a túlzott pétisózás következté­ben — megdőlést, későnérést tapasztalhatunk. A szakszerű nitrogén, foszfor és kálium összetételű műtrágyára fordított összeg, bőségesen megtérül a gazdának. A megye íöldművesszövet- kezeteit raktárterületüktől függően többé-kevésbé ellát­tuk műtrágyával, de még sokkal nagyobb árukészlete­ket is tudnánk a földműves­szövetkezetek részére biztosí­tani, ha fogadnák és szorgal­maznák a műtrágyát a keres­letnek megfelelően. A baj ott van, hogy a föld­művesszövetkezetek nagy ré­sze raktárhiánnyal küzd. Megrendelnék a műtrágyát, le is szállítanák a vagont a földművesszövetkezethez, de nem tudják hol tárolni az árut. s ezért nincs kellő időben és mennyiségben a parasztság által keresett műtrágya. E hiányosságok leküzdése csak úgy lehetséges, ha a földművesszövetkezet, a helyi el Csirke birka türelme sem. Bevágta maga mögött az ajtót és elment a kocsmába és be­rúgott. Eszét azért annyira nem veszítette, hogy ne fogja fel: rosszul áll a szénája. Ha ez soká így megy, ő lesz a falu szégyene. Ettől pedig sok­kalta jobb, ha őszintén bevall­ja tévedését. Elvégre tőle na­gyobb emberek is megtéved­tek abban a nagy össze-vissza- ságban. _»sendes, kis falu volt min­dig az ő falujuk. Neki meg ép­pen semmi baja nem volt a világgal, amióta a termelőszö­vetkezetbe lépett. De a múlt év októberében csak a ég tudja honnan, előbukkant Szirmai, a volt főjegyző és ad­dig szónokolt, amíg felbőszített egy csomó embert. De még, ha csak felbőszítette volna őket! A templom előtt gyűlést tartott és minden szavában a termelőszövetkezetet csépelte. Addig tüzelt, amíg nem köve­telték, hogy a termelőszövet­kezet adja vissza a szérűk fö­lött a Csengőt, a Kiskirálykát, a Nagykirálykát, és minden földet. A tszt-tagok látták, ennek már fele sem tréfa, összeve­rődtek és bementek a majorba. Fegyver híján ki villát, ki ka­szát, ki csákányt ragadott. Az elnök meg egy nagy disznó­ölő kést fent élesre, ami állan­dóan ott volt a zsebében. Azt mondták: csak a testükön, akár egy szalmaszálat is. A kiabálóknak nem is volt bá­torságuk feléjük menni. Csak Csirke Jani nem volt a tsz- tagok között. Lézengett, mint tanács, a pártszervezet és maga a dolgozó parasztság is arra törekszik, hogy legyen a község szövetkezetének egy helyisége, ahol a műtrágyát — legalább egy vagonnal — fogadni tudják. Ha a szövetkezet a vevő listára idejében felvezeti az igénylők neveit, ha gondosan megszervezi a vásárló közön­séget, úgy nem kell a műtrá­gyának sokáig a raktárban állnia, hisz az a cél, hogy az őszi mélyszántással minél hamarább földbe kerülhessen. Ha a helyi földművesszövet­kezetek megoldják a műtrá­gya tárolásának problémáját, akkor nem lesz a megyében semmi fennakadás az ellátás terén. Míg a fenti nehézségek fennállnak, addig, sajnos, nem beszélhetünk a zavartalan mű­trágyaellátásról A körülményekhez képest így is elkövetünk mindent annak érdekében, hogy legyen elegendő műtrágya őszre a . megyében. Mintegy 25 vagon ^ káli műtrágya van bizomány- jjban a földművesszövetkeze- ■teknél az egyénileg dolgozó akit a betegség gyengít. Csak bátot és elment. Ténfergett az"parasztság, valamint a szer­néha-néha nézett be a terme- utcán, egyszercsak azt vettejződéses termelők részére, lőszövetkezetbe, de legtöbbet észre, hogy a tsz-udvarán áll.B Járásonként ez a mennyi­otthon volt. Nem engedte az Benézett az istállóba, megcsap-Jség az alábbiak szerint oszlik asszony. ta őt a ló szaga és egészen «meg vagontételben: —Maradj itthon, nem aka- megszédült. A kocsisok az el-J| Nitro­rok özvegységre jutni — pa- nőkkel beszélgettek. Oda son-B són rancsolt rá. ű pedig otthon fordáit, de úgy, mintha csakB Bsyarmati járás maradt a lovakat szemlélné. ■szecsényi járás Amikor a kiabálók látták, — De kihízlaliák ezt a kétJ|Bétsási Járás lovat — mondta, mintha sem-" starjánl járás mi más nem volna számára^ Pásztói járás isabb. ■ Ezen túlmenően még újabb — Ki, mert állnak, nincs ko-gig vagon foszfor, 2 vagon káli csisuk! — dörögte az elnök ésaés mintegy 20 vagon pétisó ^műtrágya érkezik a közeljö- sB vőben a földművesszövetke­tudatosabban, mint a kapita­listáknak. A magyar munkásosztály, már több mint 12 éve kiegye­nesítette a hátát a tőkes-íöl- desúri elnyomás alól. Alkotott, világraszólókat, kétkeze mun­káját dicsérik az új ipari lé­tesítmények, építkezések, a termelés rohamos növekedése. Ezektol a siKerektól pedig el­választhatatlan a verseny, amely a három éves terv in­dulásával bontakozott ki, s az évek során a dolgozók mind szélesebb tömegét ragadta ma­gával. Vajon melyik becsüle­tes dolgozó nem emlékszik vissza jóleső érzéssel megyénk ipari üzemeinek, bányáinak az eimúlt években elért munka- gyózelmeire? A verseny kiví­vott es megszilárdult ügyévé vált az egesz dolgozó nép szá­mára. Hozzánött és részévé lett az országépítés, a népgaz­daság fejlesztése mindennapi feladatának. A munkaverseny, a munkáshatalom megszilár­dításának, megtartásának, az osztályellenség gazdasági — ezzel együtt politikai — le­győzésének fegyvere lett. Tévedés lenne a versenyt le­egyszerűsíteni, bürokrata mó­don csak valami egyéni „le­génykedést”, divatot, vagy szá­zalékot látni benne. Nem er­ről van szó. Mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy tömeg­méretű mozgalom bontakozott ki nálunk is, hogy versengve, felszínre hozva a tömegek kez­deményezését a Horthy-rend- szertől összehasonlíthatatlanul jobb életfeltételek teremtőd­jenek a dolgozók számára. Nem véletlen, hogy az el­lenforradalom — felnagyítva az e téren elkövetett hibákat is — ádáz támadást indított a munkaverseny-mozgalom el­len. Amikor a munkások ha­talma ellen léptek fel szükség­képpen fel kellett lépniök a verseny ellen is — mint a ha­talom gyakorlásának egyik for­mája ellen. A TÖMEGMÉRETŰ KEZDEMÉNYEZÉS ÉS ELLENŐRZÉS ESZKÖZE A TÖMEGEK MOZGALMA Amikor az év elején az el­lenforradalom által ütött sú­lyos sebek begyógyításáért, — most pedig november 7-a tiszteletére a gazdaságosabb termelésért — az október előt­ti szintek megdöntéséért indul verseny: állandóan hangzó és visszatérő jogos követelmény, hogy a versenyszerződések, az értékelések ne az irodába készüljenek. A verseny váljon a mi ügyünkké! — mondják a munkások. Napjainkban nem is kevés helyen keresnek valami újat, korszakalkotót, amely — gon­dolják egyesek — egy csapásra kiküszöböli a munkaverseny korábbi hibáit. Ám sajnos ez az új keresés sokesetben ép­pen nem ott történik, ahol kellene. Ha valami új van — kell hogy legyen _ a mozgalom­ban, az éppen az, hogy ne a vezetők, hanem a dolgozók rendezzék a versenyt, a töme­gek hangja, akarata, vélemé­nye jusson kifejezésre abban. S ez nemcsak módszer kérdé­se. Ez a vezetés érettségének, politikai látóköre nagyságá­nak kérdése, annak mértéke, hogy a vezetés mennyire bízik a munkások alkotó kezdemé­nyezésében, forradalmi önkri­tikájában, amellyel állandóan ostromolják tegnapi eredmé­nyeiket. Lehet bármilyen jó vezető valaki, ha irányító tevékeny­ségét nem képes egyesíteni a dolgozók törekvéseivel, ennél sem általános felemelkedés, sem fegyelmezett, céltudatos munka nem alakulhat ki. Hi­ába a legszebb felajánlás is, ha az nem a munkások töme­geinek elhatározására, felaján­lására épül. Viszont az nem jelenti azt, hogy a vezetők vár­ják, amíg spontánul, magától „beindul” a verseny. Szervez­ni kell a versenyt, hogy a po­litikai munka nyomán az élen­járó, a legöntudatosabb mun­kások példájára egyre többen csatlakozzanak a mozgalom­hoz. / Fősz- Káli- for só hogy a tsz-el nem bírnak, el mentek a könyvtárba és el­égették a könyveket. Úgy vi- fontosabb, lágított, mint a máglya. Erre Tri " már Csirke Jani végképp el­vesztette bátorságát. S amikor ott hagyta őt. az asszony ráparancsolt: — Nincs!? — mondta, cm,---— - ------­— Azonnal hadd ott őket — ment az elnök után. Az ajtó-"zeti hálózatba az őszi és az kilépett. És elment a sóder- ban érte utói. B utóbbi már a tavaszi szükség­bányába dolgozni. Ahogy meg- Én eljönnék, ha befogadnakgletre. Ez a mennyiség azon­fordult a helyzet, látta már — mondta bűnbánóan. Az el-í ^an. caak ,az}, a Csirke Jani, hogy rosszat cse- nők nézte őt, nézte megszű-B™‘nimall,s mutragyaszuksegle­lekedett, de restéit visszatérni kült szemmel. !tet.’ ,ryle^re . a megye őszi — Maid a többiek mee-5szantoteruletenek szükségé- Majd a többiek meg «lenne Ahhoz> hogy minden ■holdra jusson elegendő mű- . ■ trágya, még több árura és fő etfon virradó hajnalon az« raktártérre lenne szűk vTJSj. ua> c«;, .„la..«., __ J ti asszony megrázta Jamt."s^g n yában is megkapta a havi Nyújtózkodott egyet és kimentB ‘ 1200-at. Akkor Rózsi is úgy a konyhába, öltözködni kez-B lapolczai Jozsefne tett, hogy kiállt az udvarra, dett. Rózsi pedig szótlanul a lássák őt Bodáék és Miklániék, hátizsákot kezdte pakolni. Egyszer az ember elmorogja és nem is volt olyan rossz a ____ h elyzete. A tsz-től szépen bo- mondják. Délután gyere el. csátották el. Kapott, vagy 30 mázsa gabonát, készpénzt is, vagy hat ezer forintot, a bá­MÜNÖSZER kirendeltség vezetője. Kigyulladt két kazal Nagyorosziban A napokban nagy tűz tör rázta magát és kiabált. — Örülök, hogy Jani kijött! magát. ■ így legalább pénzre kelek, — Nem kell... ­pénzre fekszek! Az asszony ijedten ránéz." De semmi sem tart örökké! Egy nagyot akar kiáltani, deg Különösen, ha nem tesznek csak gyámoltalan harfg jön be-" hozzá. Elfogyott a gabona, a lőle. t pénz is, nem maradt csak a — Hát már a bányába sejj havi fizetés. Rózsi sem dolgo- mész? "tónt a nagyoroszi Úttörő Ter­zott a nyáron. Nem is nagyon — Nem! Vissza megyek anmelőszövetkezet szérűjén, akaródzott neki, de a hasa is tszcs-be. Ezzel vállára csapta aB Két kazal gyulladt meg és gátolta. Most pedig itt a tél kabátot es kilépett a hajnali Bty^integy 1100 mázsa szalma és éppen, hogy vannak. szürkületbe. Az asszony meg-", tt el A kár többe2er fo_ duzzadt ajkara mosoly szaladt*. R eggelre Csirke Jani ki- és gyengéden megtapogattaSrint erteku- A tettest meg aludta a pálinkát. Ahogy nagy hasát. "nem sikerült megtalálni, a felébredt, magára kapta a ka- Bobál Gyula «nyomozás folyik. Az ellenforradalom leverése óta eltelt közel egy esztendő fényesen bizonyítja, hogy a munkások akarnak versenyez­ni, halomra döntik az ellen- forradalom és nyugati gazdá­ik minden állítását, számítá­sát. Szénmedencénk bányászai napról-napra, hétről-hétre szárnyalják túl korábbi telje­sítményeiket, hogy mennyi­ségben és önköltségben is mi­nél rövidebb időn belül elér­jük a múlt év harmadik ne­gyedének szintjét. Jobb mun­kaszervezés, állandóan fejlődő technikai és technológiai el­járások mutatják azt az utat, amelyen haladtunk ebben az évben. Uj eljárások, termelé­kenyebb munkamódszerek, s mert szükség volt rá, nagyobb erőkifejtés hozta létre a gaz­dasági konszolidációnak azt a gyors folyamatát, amely el­képzelhetetlen lett volna a munkások lelkesedése, töme­ges kezdeményezése nélkül. A gazdasági fejlődés ilyen gyors üteme nem valósulhat meg anélkül, hogy a munká­sok ne kelnének versenyre, hogy megdöntsék a régit, az el­avultat, ne küzdenének sza­kadatlanul és kitartóan a meg- szokottság ellen. Amikor bí­rálnak, javasolnak— nem tesz­nek egyebet, mint ellenőrzik a vezetést, résztváilalnak a gyár, a bánya irányításából. Nem véletlen tehát, hogy ahol elsikkadnak a dolgozók véle­ményei: ott a munkaverseny formálissá, legfeljebb a veze­tők „versenyévé” válik. A dolgot végsősoron nem az dön­ti el, hogy a dolgozók hány százaléka „vesz részt a ver­senyben”, hanem az, hogy a verseny, az új, a jobb, a több felé irányuló törekvés mennyi­re válik életévé, vérévé az egész munkáskollektívának, s a vezetők mennyire képesek megérteni, megvalósítani, hogy a vezetés, a fejlődés: közügy, minden munkás legszemélye­sebb ügye. A NEVELÉS ESZKÖZE Nyilvántartás és ismertetés —ez a lelke annak, hogy a munkáskollektívák állandóan tudják, mit termelünk, meny­nyiért és hogyan osztjuk el. Nem a százalékra vagyunk mi főleg kíváncsiak — mondják a dolgozók. És igazuk van. Azt akarják tudni, hogyan szület­nek a legjobbak eredményei. A verseny nyilvánossága nem első sorban százalékok kiírá­sát jelenti. Ez is fontos. De mindenekelőtt az a lényeges, hogy a mindennapi élet kér­dései a dolgozók közvélemé­nye elé kerüljenek, hogy ko­molyan és kritikusan tanul­mányozhassák maguk és ve­zetőik munkáját. A nyilvános­ság, tapasztalatcsere és mun­kamódszerátadás. S nem utol­só sorban a példa erejének tömeghatását biztosítja. És napjainkban, ha még vannak is nehézségei, nélkülözhetetlen része, hogy a kiemelkedő kol­lektívákat, vagy egyéneket megjutalmazzák, anyagilag és erkölcsileg kifejezésre juttas­sák azonnal megbecsülésüket. A verseny tanítja, neveli a munkásokat arra, hogy ke­ményen és haladéktalanul fel­lépjenek a fegyelmezetlenség, a lógás, a pazarlás, szervezett- lenség ellen — termelési, gaz­daságossági mutatójuk állandó javítása érdekében. A verseny nyilvánosságában mindenfajta bürokrácia, pa­pírgyártás rendkívül káros és komolyan csökkenti a lehető­ségét, hogy a demokratizmus szélesedjen, gazdasági mun­kánk eredményei, fogyatékos­ságai a tömegek ellenőrzése alá kerüljenek, s nevelje a dolgozókat önálló gondolko­dásra, a vezetés művészetére. A november 7-e tiszteletére most kibontakozó munkaver­seny komoly feltételét teremti meg annak, hogy dolgozók és vezetők egyaránt fellendítsék, élővé, elevenné tegyék a moz­galmat, emelőjévé változtas­sák új gazdasági — így politi­kai — sikerek elérésének. Balogh Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents