Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-02 / 78. szám

1957. október 2. NÓGRÁDI Népújság 5 Jf •• •• ^ _ X 0 P U L E S A kmzári leányok finom vajastúró elkészítésén fáradoznak. KI LESZ' AZ ELSŐ? A Borsosberényi Állami Gazdaság dolgozói becsülettel teljesítik versenyvállalásaikat Ez év június 5-én a Borsos- toerényi Állami Gazdaság ver­senyre hívta ki a Magyarnan- tlori Állami Gazdaságot. A verseny szerződés nagyrésze a növénytermeléssel és az állat- tenyésztéssel foglalkozik. A versenytársak eredményeiről még hivatalos versenyértéke­lés nem volt, de azért az ér­dekéitek figyelemmel kísérik egymás munkáját. Megvizsgálva a borsosberé- nyiek eddig elért eredményeit, azonnal kitűnik, a versenyben előírt vállalásaikat becsülete­sen teljesítették, illetve túltel­jesítették, s így többszázezer forintos jövedelemre tettek szert. Nézzük sorra a főbb ver­senypontok szerinti vállalást .és teljesítést. Gabonaneműeknél vállalták, a kétszeri fejtrágyázást, s a munkák időben való elvégzé­sét. Ösai búzánál a tervbevett 10,28 mázsás holdankénti át­lagtermést vállalták, hogy egy mázsával túlteljesítik. Ez sikerült is, mert az átlagter­més 12,30 mázsa volt. Tavaszi árpánál a terv 8,20 mázsás átlagtermést írt elő. Vállalták, hogy holdanként két mázsával megemelik a ter­méshozamot. Kellemesen csa­lódtak, mert holdanként 18,32 mázsa termett. Zabnál a 8,10 mázsás tervet egy mázsával akarták javíta­ni. Ezt is túlteljesítették, mert a termés 11,06 mázsa volt hol­danként. A kukoricát kétszer pétisóz­ták, négyszer kapálták. A gazdaság vállalta, hogy 2 má­zsával emeli az átlagtermést. Előzetes becslések alapján ez mag is lesz. Takarmányborsónál egy má­zsa terméktöbblet volt a vál­lalás a 6 mázsás tervre. Tény­legesen 8,10 mázsás termést ér­tek el. Az őszi keveréknél holdan­ként 20 mázsával vállalták megemelni az előírt 80 mázsás termést. Ez nem sikerült, mert takarmányhiány miatt koráb­ban kezdték vágni, s így mind­össze a tényleges termés 94 mázsa volt. A tervet túltelje­sítették, de a vállalásnak még sem tettek eleget. A belterjes állattenyésztés alapfeltétele a takarmánybá­zis megteremtése. Ezért a jö­vő évben 500 holdon termesz­tenek pillangósokat a gazda­ság területén, s még az ősz­szel 5670 köbméter silót ké­szítenek. Hogyan áll a versenyszerző­dés teljesítése az állattenyész­tés terén? A tehenészetben a napi há­romszori fejés és a jobb takar­mányozás mellett a tejhozam napi egy literes emelését vál­lalták. Első félévi tervük 119 ezer liter volt, leadtak 148 ezer litert. A harmadik negyedévi tejtermelési tervet az első két hónapban már 7 ezer literrel túlteljesítették. Növendékmarha tenyésztésé­nél és a marhahizlalásnál da­rabonként terven felül vállal­ták a napi 10 deka súlygyara­podást. Növendékmarhánál 11 deka, hízómarhánál 11,3 deka lett a napi súlygyarapodás. Itatásos borjúnevelésnél a terven felül vállalt darabon­kénti napi 20 deka súlygyara­podást is 10 dekával túlteljesí­tették. A verseny még nem ért vé­get. Az értékelésnél fog eldől­ni, hogy a magyarnándoriak eredménye jobb-e, mint a bor- sosberényieké. ££ovács vagyok, ifjú a lel­kem«... című kedves, is­mert nótát dúdolgattam, ami­kor valahonnan a fülembe csengett a kovácsműhelyek ül­lőjének kalapács alatt síró is­merős hangja. Este felé járt az idő, (i disznók, malacok nagy sívítással szaladtak végig az utcán, s eltűntek a becsukódó kisajtók mögött. Utánuk méla kolompolással a tehenek jöt­tek a legelőről hazafelé. A letört kukoricával megra­kott kocsik tetején napbarní­tott arcú asszonyok, gyerme­kek ülnek. A nap utolsó suga­rait küldi a litkei házak tete­jére, hogy aztán pár pillanat múlva eltűnjön a sötétlő he­gyek mögött. Ember, állat siet hazafelé, csak a kovácsműhely­ből nem akarnak még haza menni. A tüzes vas szikrázik a kalapács alatt, pillanatok alatt készülnek az új, erős patkók. Bakay Ferenc kovácsmester tizenegy éve dolgozik már Lü­kén. A haja deresedik, de a szeme még fiatalosan csillog, s erősen markolja a kalapácsot. Elmondja — sokat lehetne mun­Mi történt a mezőgazdaságban? SOK SERTÉSNEK SOK DÁRA KELL A pásztói Szabadsás tsz köz­ponti darálója az egyénileg gazdálkodók, valamint a köz­ség dolgozói részére darál. A két öreg nyugdíjas daráló­kezelő még ma is ügyesen emelgeti a nehéz zsákokat — pedig már túl vannak a 70. éven. A községben több daráló van. s íev ide csak a közelebb lakók hoznak. Mégis a múlt hónapban .173 má­zsa árpa került a malom­kövek közé. Czeglédi János malomgépész és Mustó József volt mozdony­vezető szerelte össze a dará­lókat. A hántolót ócskavasból szerelték össze s mégis kitű­nően dolgozik. Naponta három, esetleg négy órát dolgoznak Csak azért vál­lalták ezt a munkát, mert amint Czeglédi János bácsi mondja, otthon a guta ütné meg az unalomtól őket. Szeptember 23-iv már eb­ben a hónapban is megda­ráltak 120 mázsa árpát. Majd ha bejön a kukorica darálás ideje, akkor nekik is több munkájuk lesz. mert sok kukorica terem a pásztói ha­tárban és sok dara kell, mert sok disznó hízik a pásztóiak ólaiban.-------- --------­A hol a fűbér a gazda és a község ügyét szolgálja A vanyarci legeltetési bizott­ság nem látta el feladatát. Nem szedte be a fűbért, nem gondoskodott a jószágállo­mány ivóvíz ellátásáról, az apaállatistáló megjavításáról, az apaállatok részére szüksé­ges takarmánymennyiség be­szerzéséről. A járási mezőgazdasági osz­tály nem nézte tétlenül a rossz munkát. Segítséget nyújtott a legeltetési bizottságnak. A gaz­dák rendezték fűbér hátralé­kukat. 22 ezer forint folyt be a legeltetési bizottság pénztá­rába. A pénzt a hiányok pót­lására fordították. A bikaistá- ló mellé WC-t építettek. Meg­javították az istálló padozatát, javították az istáló padozatát, tetőzetét, 4000 forintért pillan­gós takarmányt vásároltak az apaállatok részére, s ezeken kí­vül két darab hat méter hosz- szú lemezvályút készíttetnek a legelőn lévő kúthoz s egy két méter hosszú vályút az apaál­latok részére. Az állattartó gazdák öröm­mel vették tudomásul, hogy a fűbérre befizetett összeg saját és a község ügyét szolgálja. jukról írni, mégis alig írnak. A kovácsműhely mellett elme­gyünk szó nélkül, s természe­tesnek tartjuk, hogy reggeltől estig hallatszik a kalapácsolás, s az üllő megszokott csengése. Sokan, ha említjük munkán­kat, legyintenek. — Falusi ko­vács. — Pedig a parasztember élete nálunk nélkül el sem képzelhető. Nem mondhatnám, hogy bő­beszédű ember Bakay Ferenc. Munkatársii a fiatal Telek László majdnem szótlan. Lát­szik, nem a beszéd mestere. De, lia oda kell sújtani a hat­kilós kalapáccsal, oda sújt ir­galmatlanul. A beszélgetés folyamán el­mondják, a fiatalok nem szí­vesen maradnak falusi kovács­nak. Ha kitanulták a mestersé­get: irány a gyár. Ez nem is lenne baj, de itt is szükség mm a jó mesteremberre. — Van itt munka mindig — mondja a munka szüneteiben Bakay bácsi. Télen, nyáron, fagyban, sárban a kovács mű­hely ajtaja nyitva áll. Zúg a fújtató, izzik a vas, cseng a ka­A FALUSI KOVÁCS . . . A szarvasmarha tenyésztés időszerű kérdései Megyénk szarvasmarha állo­mánya a magyar tarka fajta keretén belül a nógrádi tájfaj­tába tartozik. Hármas haszno­sítású, tej-, hús- és erőtermelő. Sajátos természeti, tartási és elhelyezési viszonyaik foly­tán és a korán meginduló nyu­gati fajta marhákkal való ke­resztezések hatására egy kö- zépnagy testű, az átlagos ma­gyar tarkánál jobban tejelő, hizodalmasabb és jól igázható szarvasmarhára tettünk szert. Bátcan mondhatjuk, hogy megyénkben a szarvasmarha­tenyésztésnek, tartásnak tra- diciói vannak. A minőségi javítás leg­gyorsabb és legeredmé­nyesebb módszere — a fej­lett állattenyésztési eljárá­sok alkalmazásával kar­öltve — az apaállatkérdés sikeres megoldása. Helyes megoldás az. ha a törzskönyvelési munkálatokon keresztül felkutatjuk a leg­jobb termelőképességű anya­állatokat és ezek üsző. vala­mint bika utódait neveljük fel és állítjuk tenyésztésbe. A te­nyésztésben különösen a köz- tenyésztésben igen nagy fon­tossága van az apaállatnak, mert természetes használat esetén 60—70 anyaállatot osz­tunk be egy bikához, míg mes­terséges úton több száz. vagy ezer az egv bika után megter­mékenyített anyaállat. Utódok is ilyen arányban születnek az apák után. Már három évvel ezelőtt a köztenyésztésben használt bi­káinkat minden tekintetben (származás, külem. termelés) átvizsgáltuk és elbíráltuk, hogy alkalmasak-e szarvasmarha­állományunk külemi és terme­lési szintjének javítására. Ugyanis az ennek előtte 5—6 évvel beszerzett apaállatok közt volt olyan, amely nem ütötte meg az általunk ebben az időben felállított követel­ményeket. Az értéktelenebb bikákat (külemi hiba. Alacso­nyabb anyai tej- és tejzsír- termelés. vaCTv pontszám) fo­kozatosan és a jobb bikák be­állításának lehetősége mellett — kicseréltük és ma már el­mondhatjuk. hogy elsők vol­tunk az országban azok között, akik nagyobb létszámban mi­nőségi bikákat állítottunk köz- tenyésztésbe. Emellett céltudatosan és tervszerűen munkálkodtunk a mesterséges termékenyítés te­rén. ahol szintén igen ió erde- ményeket. könyvelhetünk el. Megyénkben a mesterséges f»rmékenvítés 1949. évben in­dult Balassagyarmaton elő­ször kancák ás később tehenek termékenyítésével. Ma már tizenegy darab leg­jobb minőségű bika áll az ál­lapács, s száll a korom izzadt homlokunkra. — A paraszt ember mindig tud munkát adni a kovácsnak. Hol egy lánc szakad el, hol az ekevas életlen, hol a lóra kell felütni a patkót. Hogy állnak anyag dolgából? — kérdem. — Van az mindig bőven, csak a szén nem mindig jó. Nem szeretjük a pécsi szenet, mé­gis a legtöbbször azt küldenek. Azért nézünk úgy ki néha, mint a kéményseprők. Mennyi a kereset? ■ — Mikor milyen! Annyit azért megkeresünk, mintha gyárba járnánk. így felesleges lenne negyvenhárom éves kor­ban bejárni Salgótarjánba — mondja Bakay Ferenc. Végezetül még azt is el­mondják, hogy az utóbbi évek­ben a parasztság nagyon elha­nyagolta szerszámait. Ebben az évben már nem így van. Gyakrabban látogatják a gaz­dák, s egyre sürgősebb nekik a munka. Amikor elbúcsúztam, fino­man megszorították a kezemet. Bár sötétedett, az üllő mégis továbbra is csengett. (K J) lomáson, melyből három da­rab dánvörös import bika. Az állomáson magyar tarka biká­ink anyai termelése átlagosan 5—6000 kg tej és ebben 4.2 százalék tejzsír. A legjobbak 8—10 000 kg tejjel és ebben 4.0 százalék tejzsírral rendel­keznek. Míg néhány évvel ezelőtt a tehenek és tenyészérett üszők 10 százalékát termékenyítet­tük. addig a jelen időben már 60 százaléknál tartunk. Hat­vannyolc község, illetve tenyé­szetben folyik mesterséges ter­mékenyítés a korábbi 12 köz­séggel szemben. Tizenegy fiók­állomásunk van. Dolgozóink száma 18 fő. Mintegy 140—150 bika árát. annak tartási, gon­dozási költségeit 'takarítjuk meg a mesterséges terméke­nyítés ilyen nagyarányú kiszé­lesítésével. A mesterséges termékenyítés után a vemhesülés 84—85 szá­zalék közt van, szemben a ter­mészetes fedeztetéssel, mely­nél 70 százalék közül van a vemhesülés. Itt a folyató állat állatorvosi ellenőrzés alatt áll. szükség esetén meddőségi ke­zelést kap és három hónap el­teltével vemhességi vizsgálat alá kerül. Sikertelen kezelés esetén javasoljuk az állatnak húsra való értékesítését, illetve az állatot selejtezzük. Nekünk is elvünk az a régi állattenyésztő mondás, hogy ..párosítsd a jót a jobbal”, hisz minőségjavítást csak ezáltal biztosíthatunk. A szülőpárok­ban feltételezzük, hogy az ál­talunk ismert jó tulajdonsá­gaikat. mint például a tej- és tejzsírtermelő képességüket hűen átörökítik utódaikba. Ez az elmélet, melyre a gyakorlat néha rácáfol, holott az esetek nagy részében az elmélet is megállja a helyét. Előfordul azonban, hogy a nagy teielékenvséaű anya utó­da már gyengébb tejelésű lesz. vagy nagy tejhátterű bika üsző utódaiban csalódtunk. Éppen ezért a tenyészbikák megválasz­tása a mesterséges termé­kenyítő állomásra rendkívül fontos, továbbá ezeknek a bikáknak utódaik alapján való kiértékelése tej- és zsírtermelésre, külemre, takarmányértékesítésre és egyéb értékmérő tulajdon­ságokra Röviden: utódaik alapján értékeljük bikáinkat, melyet ivadékvizsgálatnak nevezünk. Erre azért van szükség, hogy bikáink valódi tenyészértékét megállapíthassuk. Azért a bika utódait keres­sük, mert egy anyaállat élete során 5—6 utódot hoz vi­lágra, addig egy mestersége­sen használt bika egy éven át ezer utódot is eredményez­het. melyből hacsak 200 üszőt nevelnek fel, melyek anyáiknál, vagy kortársaik­nál jobb termelőképességűek, mily nagy eredményt érünk el. De gondoljuk el, ha a bi­kában csalódunk és 200 olyan üszőt és jó pár. tenyészbikát nevelnek fel, melyek rossz termelőképességűek lesznek, mily nagy kár származik eb­ből. Ezt hivatott megakadá­lyozni az ivadékvizsgálat. Mi­vel az első nemzedéki üszők termelésének beméréséhez a bika életéből 4—4.5 év szük­séges, azért már egész fiatal, éves bikaborjúkat rövid időre tenyésztésbe veszünk. Tőlük pár hónap alatt vá­logatás nélkül — egy bizo­nyos körön belül — lehető­leg nagyszámú anyaállatot termékenyítünk. Ezután csak mérsékelten használjuk, hogy az állat fejlődésében vissza ne maradjon. Ez a korai 2—3 hónapi igénybevétel megfele­lő takarmányozás mellett nem árt az állatnak. Így az utó­dok elbírálhatóságának ideje az első esetben, illetve évben egy félévvel megrövidül. Ha a vizsgálat a bika javító ha­tását bizonyítja, kiszélesítjük használatát a mesterséges vo­nalon. A vizsgálatot 2—3 éven át folytatjuk a javító bikáknál. A rontó bikákat a tenyész- i tésből kizárjuk, utódaikat te­nyésztésbe nem vonjuk. Van­nak olyan apaállatok is, me­lyek sem nem javítanak, sem nem rontanak, jobbak mellett ezeket is zárjuk ki a tenyész­tésből. * Többféle utódellenőrzési módszer van. A dán módszer költséges és mégsem mentes a hibáktól, azért mi az angol módszer szerint fogunk dol­gozni, mely a mi viszonyaink­ra alkalmasabb. Elsősorban felkutatjuk az 1954—1955. év­ben inseminált állatok üsző­ivadékait, azokat ellenőrzé­sünk alá vesszük. Korábban használt bikák már nincse­nek az állomáson, illetve súly­pontos tenyésztésben, kivéve a Favorit MM 2734. fülszámú szimentáli bikánkat, mely a nagygombosi tangazdaságba került. Első borj ázásuk után 305 napos tejelési idő alatt ter­melt tej mennyiségét hason­lítjuk össze ugyanabban a te­nyészetben, hasonló korú, más apától származó üszők termelésével. Ezt a vizsgála­tot, ha még egy-két laktáció esetében megismételjük, ak­kor még biztosabb kiértéke­lést végezhetünk a bikáról. Kérjük a tenyésztőket, hogy az utódkeresés alkalmával a legjobb tudomásuk sze­rint adják meg teheneik- » ről a kért felvilágosítást. Az adatgyűjtést Érsekvad- kerten és Csitáron már meg­kezdtük és folyamatosan me­gyünk tovább Dejtár, Patak, Szügy és Örhalom községek­be. Majd tovább folytatjuk mindazon helyeken, illetve tenyészetekben, ahol a mes­terséges termékenyítést be­vezettük. Van azonban a dolgozó pa­rasztsághoz ezzel kapcsolat­ban még egy kérésünk. A vizsgálandó üszők hét eset- beni befejéséhez megfelelő istállót szeretnénk felállítani, ahová a gazdák üszőiket fel­vezetik. Nem költséges, na­gyobb beruházásokra gondo­lunk, hanem volt bikaistál­lóink megfelelő átalakítására. A szarvasmarha inseminálá- sok majdnem mindenütt eze­ken a helyeken folynak. Hogy milyen körülmények között? Dicséretet érdemelnek űr­halom, Hugyag, Tereske, Szé- csény, Rimóc, Varsány köz­ség tanácsi és illetékes szak- igazgatási dolgozói a példá­san tiszta, gondozott insemi- náló helyekért. Sajnos, egye­lőre nem lehet megdicsérni Ipolyszög, Ersekvadkert és Csitár község illetékes dolgo­zóit, pedig ezeken a helyeken igen jó tenyésztők is van­nak, akik sarkalhatnák az il­letékeseket. Központos fejő­istállóról van szó, melybe fel- vezethetők lennének a törzs­könyvi ellenőrzés alatt álló tehenek. Ezeken a helyeken történne a nem törzskönyvi ellenőrzés alatt álló üszők befejése is. Ennek jutalmazá­sára a Földművelésügyi Minisztérium koroakiuta­lást engedélyezett Érsekvad- kert községben. Ezt még nem tudtuk kiadni, mert a szé­pen megindult anyagbeszer­zés után a beígért átalakítási segély elmaradt. Végezetül még csak any- nyit, hogy tenyészüszőt mind a szo­cialista nagyüzemek, mind a dolgozó parasztság első­sorban maga neveljen. Ha ezek beváltak, tartsuk meg a ..faitáját”, mert azt a családot ..vonalat” már is­merjük. Egy nagyobb tenyészetet is idővel 4—5 családdal be le­het népesíteni. örüljünk az üszőborjúnak is, nemcsak a bikának, mert a jó származású bikákból is csak a legjobbakat fogják felvásárolni. A mesterséges termékenyítésé a jövő, visz- szaút nincs. Ezek munkájá­hoz kevés, de nagy tenyész- értékű bika szükséges. Java­solom fontolóra venni ezt a kérdést és ráállni a jó szülő­pároktól származó tenyész- _ üszők nevelésére, főleg az utódellenőrzött bikáktól szár­mazó üszők nevelésére. Milos László Mesterséges Termékenyítő Állomás igazgató helyettese

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents