Nógrádi Népújság. 1957. október (2. évfolyam. 78-86. szám)

1957-10-19 / 83. szám

1957. október 19. NÓGRÁDI Népújság 3 A NOVEMBER 7-1 VERSENY LEGJOBB BÁNYÁSZAI Újra megindul a baromfitenyésztés a fsz-ekben Ülésezett a Megyei Népfront mezőgazdasági bizottsága százalékos teljesítménnyel. A KlSZ-csanatok között Bartkó Pál csapata érte el eddig a leg­jobb eredményt. 185,1 százalé­kos teljesítményével. a honti Győzelem és a balassa­gyarmati Előre tsz elhatározta, hogy még az ősszel 50—50 darab magyar kendermagos és magyar sárga iércét állít be a baromfitenyésztés megindítá­saként. A bányák dolgozói most is. mint már annyiszor, a munka frontján szebbnél-szebb ered­ményeket érnek el. Nemes ve­télkedés folyik ezekben a na­pokban. ki lesz a legjobb. Még van idő november 7-ig. Az ele­ven versenymozgalom azon­ban már most magasra csap. SALGÓN Macsuda András csapata jár az élen. Előirány­zott tervét majdnem megdup­lázta, Müllei István csapata naponta átlagosan 70 tonna szénnel termel többet. Balogh Béla csapata 46.2 százalékkal teljesítette túl már eddig havi tervét És lehetne a ió eredmé­nyeket tovább sorolni. MÁTRANOVÁKON Susán Balázs csapata az elővájó csa­patok között megszerezte a ve­zetést. Igaz. nem volt könnyű: október közepéig terven felül több mint 10 méter hosszú­ságú vágatot tártak fel. A fejtő csapatok között Vanó Péter csapata vezet. Már eddig több mint 700 tonna szenet küldtek a felszínre terven fe­lül. A Láng KISZ-brigád sem maradt le. Eddig már 36.9 szá­zalékkal teljesítették túl elő­irányzatukat. KAZÁRON Kazinczi András b. csapata közel 220 tonna ter- venfelüli szén kitermeléssel dicsekedhet. Az előváiáson a legjobb eredménnyel eddig Nagy János m. büszkélkedhet. Ezért eddig, mert lehetséges, hogy holnap már más szerzi mea a vezetést. MÉNKESEN Kukucska Mik­lós csapata ért el szép ered­ményt a feltárások során. Fej­tésen Jónás Joachim jár élen. A hónap közepéig előirányzott tervét 68.8 százalékkal telje­sítette túl. TIRIBESEN is folyik a ne- m<>s vetélkedés. Pádár k. Jó­zsef fejtési csapata már eddig több száz tonna szenet termelt terven felül. A Csegöldi KISZ- brigád szintén a legjobbak kö­zött halad. SZOROSPATAKON Csúz Sándor csapata jár élen. 119.3 Az ellenforradalomnak sike­rült a megye tsz-iben felszá­molni a baromfi állományt, úgy hogy az idén a tsz-ek nem is foglalkoztak baromfite­nyésztéssel. Mérlegelve a ba­romfi tartás gazdaságosságát. Október lC-án ülésezett a Megyei Népfront mezőgazda- sági bizottsága. Az értekezle­ten Horváth Demeter megyei főállattenyésztő, a bizottság tit­kára beszámolójában rámuta­tott arra. hogy a bizottság ed­digi működése folyamán nem úgy dolgozott, ahogy kellett volna. Nem tudott valóban tanácsadó és tanácskozó szerv­vé válni — bár a kampányfel­adatok megoldásában tevéke­nyen rásztvett. Gömöri Henrik megyei fő- agronómus a talajjavítással kapcsolatos feladatokról tar­tott előadást. Rámutatott a talajerő visszapótlás gazdasági jelentőségére, s megállapította, hogy a talajjavítás népgazda­sági érdek. Enélkül lehetetlen a belterjes gazdálkodás alapjai­nak megteremtése s nem tud versenyképes lenni mezőgaz­daságunk a szomszédos orszá­gok mezőgazdaságával. Be­szélt még a lejtős területek műveléséről is. E területeken meg kell gátolni a helyes sán­colással. a vízbefogadóképesség emelésével a termőtalaj elhor- dását. Beszélt még a zöldtrá­gyázás. a gyökértrágyázás. és az istállótrágvázás szükséges­ségéről és arról, hogy a hely­telen trágyakezelés folytán milliós károk érik a népgaz­daságot. Tóth István, a Balassagyar­mati Mezőgazdasági Techni­kum igazgatója a téli mező- gazdasági oktatással kapcsola­tos feladatokról beszélt. Hang­súlyozta. teremtsünk a pa­raszti munkának becsületet, ne csak apáról-fiúra szálló tudo­mány legyen a földművelés. A 34 helyen meginduló ezüst- kalászos tanfolyamok az elő­adássorozatok a községekben ezt a célt szolgálják. — Beszélt még a szakkörökről, a gazda­körökről. amelyeknek nagy je­lentőséget tulajdonít. Az értekezlet szépséghibája az volt. hogy a meghívott tsz- vezetők és dolgozó parasztok nagyrésze nem jelent meg.---------------------------------------­M EGINDULNAK az építőipari gépek Nemtiben Lapunk szeptember 21-i szá­mában levelet közöltünk arról, hogy Nemti községben az áramszolgáltatás hiánya aka­dályozza a bányászlakások építésének meggyorsítását. Az ÉMÁSZ salgótarjáni üzletigaz­gatósága a szerkesztőségnek küldött válaszában rámutat arra. hogy az augusztus 22-én. tartott helyszíni szeinlén a be­kapcsolás feltételeit megfelelő­nek találták, s nyomban ki­állították a kötlevelet is. Mint írják: ..Ennek a kötlevélnek hozzánk kellett volna vissza­érkezni. mert a rendeletek ér­telmében anélkül nem kap­csolhatunk be fogyasztót . . . A kiadott kctlevél azonban nyomtalanul eltűnt . . . Pedig a szükséges mérőberendezése­ket és egyéb anyagokat még augusztusban elszállítottuk Nemtibe.” Végül közlik. hogy újabb kötlevelet állítanak ki. s rövi­desen bekapcsolják a gépek működtetéséhez szükséges ára­mot. Vetőmag lesz a honti Győzelem tsz burgonyája A szerződéses feltételeknek is megfelelt a honti Győzelem tsz burgonyatermése. A nagy terméshozamra és a jóminő­ségre való tekintettel az 1620 mázsa burgonya nagyrészét vetőmagként használják fel a községben. — A csendőrök ...! Kutyák­kal ...— dadogta. — Ide gyorsan! Gyorsan...! 71// ár az erdő széléről hal­1TJm látszott a csörtetés és a kutyák csaholása. Berci bá­csi elkapta a karját és von­szolta magával a hegyoldalon fölfelé. Egy bokortól takart üregbe ugrott vele, ahol há­rom puskás ember feküdt. Egy védett sarokba tuszkolták őt. Széttekintett és látta, hogy a bánya egy másik bejáratánál van, belül emberek állnak csákánnyal, baltával kezük­ben. De még körül sem néz­hetett, mert Berci bácsi han­gos utasításokat osztogatott. — Felfedeztek bennünket! Jönnek a kutyák a szagon. Körülzárnak, nem tudunk me­nekülni. Védekezzünk! Ha száz lépésre érnek, tüzeljetek! s megkezdődött a remény­telen küzdelem. Mindössze fél óráig tartott. A gyűrű egyre szűkült körülöttük. A bánya belseje felé sem mehettek, mert elzárta útjukat a víz. í/égül megadták magukat. ' Az úton sorakoztatták fel valamennyiüket. Jancsi Berci bácsi kezébe kapasz­kodva állt a sorban, de ha­mar szétszakították őket. Berci bácsit harmadmagával külön vitték. Valaki más fogta meg a kezét. Félelmében nem is tudta ki, csak markolta párt­fogóját, másik kezében pedig kannáját. Így indultak el a falu felé. Már késő este volt, amikor beértek. Talpon volt az egész falu, de nem enged­tek közelükbe egy lelket sem. A kastélyparkba terelték őket és autók fényszóróival világí­tottak rájuk. A kerítésen kö­rül mindenütt lövésre készen fegyveres csendőrök álltak. Néhány tiszt távolabbról nézte őket aztán elmentek, csak az őrök maradtak ott. Jancsika egy fának támasz­kodva, álmosan didergett és húzogatta foltos kabátja gal­lérját nyakára. A többi fogoly elborult arccal nézett a fény­ben, voltak, kik bányászmódra lekuporodtak, voltak, kik ide­gesen tapisgáltak. A gyerek nyugtalankodott s mint aki ráúnt az egészre, a kijárat felé indult. De alig tett néhány métert, egy csendőr belemarkolt a hajába. — Te vagy az, mákvirág? Most is makkért voltál? — és visszalódította a gyereket, aki fölbukott, kannája pedig csörömpölve elgurult tőle. — Haza akarok menni — nyöszörgőit, de a csendőr fe­léje lépett, mire riadtan hú­zódott a védelmére talpra pat­tant elszánt tekintetű emberek közé, Egy darabig szipogott, aztán elnyomta az álom. A többiek kabátokkal betakar­gatták és körülülték, hogy testükkel melengessék. Már csak félálomra, fel-felriadva hallotta, hogy a kastélyban részegen énekelnek, sikongva koccannak az üvegek és né­met-magyar szavak csavarod­nak egybe. A reggelre kelő nap elker­gette a ködöt és letaka­rította a park gyepéről a de­ret. Jancsika is felébredt. Ká- bultan nézte a szőrös, ron­gyos embereket és föltápász- Jcodott. Elsőnek kannáját ke­reste, felemelte és a napra tipegett. Kócos fejét melegen simogatta a napsugár. Foltos kabátja jólesően szívta ma­gába a kései meleget. Szétve­tett lábakkal állt meg távo­labb a foglyoktól. Egy csillogó bogarat fedezett fel az elsár­gult fűben s kannájára ülve nézte és játszadozott vele. Meg­feledkezett mindenről, már halkan fütyülni is kezdett. Még arra sem figyelt, hogy felpattant a kastélyajtó és mámorosarcú tisztek léptek a terraszra. Egy pálcát suhog­tató ezredes állt középen. Sö­téten nézte a foglyokat, majd lassú léptekkel elindultak fe­léjük. Lépteik alatt sikongott a fehér kaviccsal szórt út. Már félúton voltak, amikor az ezredes hirtelen megállt, összevonta szemét és a lila borvirágok pirosra gyúltak arcán. ,— Hát az...? — mutatott pálcájával a gyerekre. — Ez volt az összekötőjük — jelentették neki. — Micsoda népség... — szi­szegte és mint akinek ragyogó ötlete támadt, a tisztek felé fordult. — Urak! Ki vállalkozik? Ijesszék meg ezt a kis pat­kányt! Lőjjék ki alóla a kan­nát! Rónán is megtanulja as ellenség: leáldosott a napjuk A rónai bányaüzem azok közé a bányák közé tartozik, amelyek rendszeresen túltel­jesítik terveiket, s egy-egy hónapban több vagon szenet adnak terven felül. Hogy ez így van, ebben DÖNTŐ SZEREPE VAN A BANYA PARTSZERVEZETÉNEK amely szervezi, mozgósítja a kommunistákat, példamuta­tásra szólítja fel őket, s ma­gyarázza a párt és a körmány politikáját az összes dolgo­zóknak. Mint az egész országban, úgy Róna-bányán is az ellen­ség, az ellenforradalmárok és szekértolóik elleni szakadat­lan harcban értek el eredmé­nyeket az elmúlt évben. A pártszervezet annak szel­lemében végezte és végzi je­lenleg is ezt a munkát, hogy a dolgozók itt is tanultak, a saját bőrükön érzett tapaszta­latok alapján jelentik ki: soha többé október huszonharma- dikátf A rónai pártvezetőség is le­vonta a tanulságot, s ezért a forradalmi éberség, az ellen­ség és módszereinek vissza­verése állandó, napirenden lévő feladat. Azt tartják, tá­madni, üldözni, megsemmisí­teni kell, aki a nép hatal­mára tör, nem pedig — mint korábban nem egyszer tettük — védekezni. Ezt teszik most is, amikor az ellenforradalmi felkelés kirobbantásának első évfordulója közeledik. A rónai elvtársak, vizsgál­va a helyzetet, megállapítot­ták hogy az ellenség támadá­sának fő módszere most a rágalmazás, rémhírterjesztés, intrikálás. Wurz József pél­dául, aki az ellenforradalom alatt kézigránáttal és gép­pisztollyal a kezében szalad­gált a bányatelepen és kia­bálta. dögöljenek meg a kommunisták — most sem fér a bőrében. Itt-ott még nyíl­tan hangoztatja, hogy nem vezetők a mostaniak. Jan- csák Gyuláné. a volt ápoló, •aki annakidején már a kom­munisták gyermekeinek kiir­tására buzdított — Galajda elv­társ, járási tanácselnök kislá­nyára mutatva kijelentette: «■Már itt kellene kezdeni a kommunisták kiirtását” — ugyancsak felélénkült a varsói ellenforradalmárok és huligán elemek által legutóbb szervezett provokatív tüntetés hírére. Mindjárt sietett kijelenteni: Itt is az lesz, Magyarországon, de most azután nem tudják le­verni“. Ez az asszony, aki visszaélve beosztásával, nem tudott a gondjaira bízott gyógy­szerekkel elszámolni, nem átallotta kijelenteni, és ezzel nyugtalanságot kelteni, hogy a gyermekparalizis járványért a Kádár-kormány a felelős. Leghűségesebb barátnője Nagy Jánosné, akinek apja és első férje is csendőr volt, a vezetőket csak egyszerűen «üres fejű kommunistáknak« titulálja. Ahelyett, hogy tanulnának a példából, egyik-másik ellen­forradalmár most is elragad­tatja magát, NEM VESZIK TUDOMÁSUL. HOGY MEGVÁLTOZOTT A HELYZET. Intrikálnak, rágalmazó jelen­téseket küldenek felsőbb szer­vekhez, rémhíreket, röpcédu­lákat terjesztenek, gyalázzák a vezetőket — miközben ár­tatlanságukat hangoztatják. Ezek az elemek a bánya­telepi kaszinóban rendezték be klubhelyiségüket. Itt ta­lálkoznak rendszeresen. Du- sicskáné fférje az ellenforra­dalom^ egyik vezetője volt a bányában). Bábel István, An­gyal József (volt tanító) és még mások, valamennyien tevékeny résztvevői az ellenforradalom­nak, s «szórakoznak«, mint, akik legjobban végezték dol­gukat. Mindezek után joggal kér­dezhetné bárki: ha a pártszer­vezet kérlelhetetlen az ellen­forradalmárokkal szemben, számontartja lépésüket, s az ellenük folyó harcban A BÁNYÁSZOK NAGYTÖBBSÉGÉT TUDHATJA MAGA MÖGÖTT — miért ilyen nagy mégis a rónabányai ellenforradalmá­rok szarva? Ennek egyik oka éppen az, hogy nem mindenütt lépnek fel erélyesen a bűnösökkel szemben. Az előbb említett Angyal tanító például — aki egyébként háborús bőnös, több elhurcolt leventeköteles fiatal halála terheli lelkiismeretét, s 1944-ben nemzetőr parancsnok volt, — szervezője volt a Dusics- ka ártatlanságának bizonyítá­sára indított mozgalomnak. Az ellenforradalmárok tanácsért jártak hozzá — most jó be­osztásban dolgozik a Salgótar­jáni Vendéglátóipari Vállalat­nál. Hiába leplezik őt le a ró­nai kommunisták, ha másutt szemethúnynak tevékenysége felett, s nem érdeklődnek ko­rábbi munkahelyén. A párt és a kormány — a dolgozók határozott akaratára, támogatására támaszkodva — leszögezte, hogy népi demok­ratikus rendünket megvédjük minden külső és belső táma­dással szemben. KÉZNÉL A SZERSZÁM ÉS A FEGYVER! Most Róna bányán is arra van szükség, hogy1 a párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetők — támaszkodva a dolgozókra — egységesen, kö­vetkezetesen verjenek vissza minden ellenforradalmi pró­bálkozást — hadd tanulja meg az ellenség: az ő napjuk végképpen leáldozott! Városi mosoda felállításáról, az üzemi étkezdék ellátásának megjavításáról tárgyalták Balassagyarmaton a napok­ban került sor a nőtanács összehívására. Az ülésen a nő­mozgalom eddigi munkájáról tárgyaltak. A vita sokoldalú körültekin­téssel tárgyalta a nők — kü­lönösen a dolgozó nők problé­máit. Minden dolgozó nő egy­ben háziasszony is. nagyon sokan a munka után gyereket is nevelnek. Minél hatéko­nyabban segíteni kéne a dol­gozó nőt háztartási munkájá ban. Megoldásként felvetődött többek között egy városi mo­soda felállításának terve. A mosóda egy pár mosógéppel dolgozna és kedvezményes összegért mosná a családoknál felgyűlt szennyest. Foglalkoztak továbbá az üzemi étkezde rendkívül rossz színvonalával is. Sok nő és férfi arra van kényszerítve, hogy üzemében étkezzen. A nőtanács sokat tehetne, hogy az étkezdékben kielégítőbb, bőségesebb legyen az ellátás. A tisztek jó tréfának vélve az egészet, felnevettek, de az ezredes kérdőn nézett rájuk. — No/? Senki nem vállal­kozik?! — Majd én, ezredes uram — ugrott elő készségesen egy sima arcú, vékony, fiatal tiszt. Erre a többiek, mint akik jól ismerik a vállalkozót, még jobban nevettek. Már az ez­redes is nevetett. Csak akkor dermedtek meg, amikor a tiszt elszántan gombolgatta pisz­tolytáskáját és kivette a fegy­vert. Szétvetette lábát, lassan felemelte a pisztolyt és végig nézett csövén. Amikor a cső végén látta a kannát, meg­remegett a keze. A foglyok dermedten néztek, szemeikben vad tüzek égtek. A hegyek felől éles szél vágott végig a parkra, amit a pisztoly csat- tanása megfeszített. Jancsika felkapta fejét és " tágra meredt szemmel nézett a hang irányába. Szája még füttyre állt, de hang he­lyett vér tódult ajkára, és kannájáról lassan a földre csúszott. — Barom! Nem azt mond­tam! — ordított fel az ezre­des. S hirtelen megfordult és mint aki menekül, a többi tiszttel együtt a kastélyba sie­tett. A távolban dübörögtek az ágyúk és a hegyek mintha bosszúért kiáltanának, fel­morogtak. bobAl gyula HOGYAN BÁNNAK NÚGRAOKÜVESDEN N DOLGOZÓK PANASZÁVAL? „Levelek—panaszok” cím­mel lapunk október 9-i szá­mában több panaszos levéllel foglalkoztunk. íme az egyik: Agócs Júliát elbocsátották a Nógrádkövesdi Kőbányától. Személyes közbenjárásunkra újra munkát kapott... Ez volt a panasz. És most mit ír Agócs Ferenc. „Amikor a szerkesztő­ség megvizsgálta húgom ügyét cn is ott voltam, s hallottam, hogy mit Ígértek. Az ígéret nagyon szép volt. Most nem tudom ki vezette hát félre a-------------­s zerkesztőséget. Szerintem, amióta a szerkesztőség bele­nézett az ügybe, azóta húgom ügyét eldobták, s hamis je­lentéssel éltek a szerkesztőség felé...” Ehhez nem kell kommentár. Azaz mégis. Azt hittük a mun­kaügyi osztály vezetője ura lesz szavának. Ám, úgylátszik megtévesztett, — nem minket — hanem egy dolgozót. Vajon meddig folytatják még ezt a felelőtlen ridegséget Nógrád- kövesden? Cikkeink nyomán A Kohó és Gépipari Minisztérium válasza A lap 1957 szeptember 25-i számában ..Bérezés — vezetés — munkásérdek” címmel cikk ielent meg a Salgótarjáni Acél­árugyárban tapasztalt prob­lémákról. A sajtóiroda felszó­lítására a KGM Vaskohászati Igazgatósága a helyszínen vizsgálta meg a cikkben közöl­teket és ennek alapján néhány konkrét kérdésre a következő­ket válaszoljuk: 1. A helyszíni kivizsgálás al­kalmával megállapítást nyert, hogy a IV. negyedévre vonat­kozó béralap már korábban rendeződött. 2. A Gazdasági Szerárugyár- ban hiányolt kisegítő munka­erő beállítására engedélyt ka­pott a vállalat vezetősége. 3. A Vaskohászati Igazgató­ság felügyelete alá tartozó vállalatok bérarányait felül­vizsgálták és ennek megfelelő­en a törzsbért is megnyugtató­an rendezték. Elvtársi üdvözlettel: Fazekas Márton, sajtóiroda vezetője.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents